Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
A nagy tartalék 5. zemszervezés — bérmunkában Szó esett már arról, hogy Magyarországon a kelleténél jóval kevesebb a szakképzett és főleg a tapasztalt szervező, s mivel az intézményes, felsőfokú oktatás még csak most kezdődik, a helyzet lényeges javulására jó néhány évig nincs sok remény. A meglévő szervezők jó része — a hozzáértő, a valóban tapasztalt szakemberek — nem' vállalatoknál, hanem a különböző ágazati, szervezési intézetekben dolgozik. Azért is, mert ezekben az intézetekben sokkal jobban — bár még mindig nem elégségesen — kamatoztathatják szaktudásukat. Az intézetek a tudományos kutatómunka bázisai is, ám köztudott, hogy munkatársaik — vállalati megbízások alapján — konkrét, gyakorlati munkát is végeznek, magyarán : bérmunkában szerveznek. Világszerte alkalmazott módszer, amelynek különösen kézenfekvő előnyei vannak az olyan vállalatdk számára, ahol valamilyen ok miatt nincs mod a jelentősebb szervezői apparátus létrehozására. (Ismerve a hazai szakemberhiányt, nálunk nagyon sok ilyen vállalat van.) De még az önálló szervezési osztályokkal rendelkező vállalatoknál is adódhat olyan átfogó, komplex szervezési feladat, amellyel csak egy nagyobb apparátus birkózhat meg. Egyszóval hasznos, előnyös dolog igénybe venni a ma már tucatjával működő szervezési intézetek szolgáltatásait, s a vállalatok egy része — kisebb része — él is ezzel a lehetőséggel még I kisebb — majdhogynem elenyésző része — meg is fogadja az intézetek által adott tanácsokat. Finoman fogalmazva: a vállalatok nehezen oldódó tartózkodással fogadják az intézetek ajánl- kozásait és munkáját és általában bizalmatlanok minden ilyen kezdeményezéssel szemben. Még furcsább jelenség, hogy a vállalat megrendel valamilyen szervezési munkát, valamely intézettől, a feladat megoldására több variációban is elkészítik a tanulmányterveket, aztán az ezért járó díj kifizetése után az egész pak- samétát elsüllyesztik az íróasztalfiókba, vagy a különböző variánsok közül a kevésbé hatékonynak ígérkező megoldást valósítják meg, nem túl nagy sietséggel. E vállalati magatartás okait hosszan lehetne elemezni, most csak egyetlen, de talán a legtöbb gondot okozó motívumról néhány szót: a szervezés nemcsak műszaki, hanem személyi intézkedések sorozatát jelenti. Munkahelyeket — s ezzel együtt embereket — csoportosítanak át. munkakörök szűnnek meg és ezzel emberek válhatnak feleslegessé, akiknek esetleg más szakmát kell tanulniuk, vagy megszokott munkahelyüket mással kell felcserélniük. Egyszóval a racionalizálási folyamatból nem maradhat ki az ember, s felnőtt emberek munkamódszerét megváltoztatni általában nehéz dolog. Az ilyesfajta intézkedésektől a hazai vállalatok vezetői úgy félnek, mint a fűztől, emiatt aztán legszívesebben lemondanak minden, az embereket érintő szervezési intézkedésről. Vagy ha nem, mert az ügv annyira halaszthatatlan, akkor megjelennek az úgynevezett „személyre szabott” szervezési megoldások, amelyek nem a racionalitás. hanem a különböző beosztásokban lévő emberek vélt, vagy pillanatnyilag valós érdekeit szem előtt tartó kompromisszumok sorozatából állnak. Az eredmény nem kétséges. Aligha kell bizonygatni, hogy az ilyen álhumanista ve^ptőd magatartás több kárt okoz. mint hasznot. Ideje lenne rádöbbenni arra, hogy az elavult évtizedes munkarendek éppen azokat az emberi érdekeket sértik, amelyeket „védelmezni” szeretnének a vállalatok különböző rangú vezetői, sokszor még a társadalmi szervezetek is. A vállalatok vezetőinek meg kell találniuk a gégihez való ragaszkodás, az újjal kapcsolatos belső ellenállás leküzdésének módszereit. A következetes vezetői magatartás, a megfelelően megválasztott ösztönzési rendszer és az új szervezet által megkívánt munkamódszerek elsajátítására és begyakorlására biztosított lehetőség segíthet ebben. Érdemes odafigyelni arra a munkára, amely most indul különböző vállalatoknál. Megkezdődött ugyanis azoknak a vállalatoknak a kijelölése, amelyeknél a szakminisztériumok mintaszervezéseket végeztetnek. Például a textiles textilruházati iparban nagyarányú előzetes felmérő munkára támaszkodhat a szervezéssel kapcsolatos döntéselőkészítő munka. A jé felkészülésnek is köszönhető, hogy nagy az érdeklődés, és a minisztérium felkérésére az iparág nyolc vállalata jelentkezett komplex, 45 vállalat pedig részleges mintaszervezésre. A kohó- és gépiparban öt vállalat komplex mintaszervezését tervezik és a költségek felét a minisztérium műszaki fejlesztési alapjából fedezik. A munka java részét végző szervezési intézetek feladata nemcsak a különböző szervezési megoldások kidolgozása, hanem bevezetése, sőt az alkalmazás ellenőrzésé is. A megbízások elvállalása előtt a szervezési intézetek minden esetben alaposan mérlegelik, hogy a megrendelő vállalat vezetői valóban igénylik-e, tá- mogatjak-e a javasolt szervezési módszerek alkalmazását. Csak ilyen előzetes garancia után lehet hozzáfogni a nagyobb munkához, mert ha úgy látszik, hogy'a vállalat — megfelelő vezetés hiányában — a szervezési módszerekkel elért eredményeket • nem tudja „tartósítani”, akkor az intézetek hozzá' sem fognak ehhez a költséges, munkához. Látható tehát, hogy a korszerű szervezési megoldások bevezetése nem a szervezők igyekezetén, hanem elsősorban a vállalatok vezetőin múlik. Ha ők ragaszkodnak a szervezők közreműködéséhez és segítik munkájukat, akkor néhány év múlva egészen más kép rajzolható az üzem- és munkaszervezés hazai helyzetéről. eredményeiről. VÉRTES CSABA Kiváló vállalatok « A megyei tanács tegnapi vb-ülésén arról döntött, hogy az 1971. évi munka eredményeként a Kiváló vállalat címmel tünteti ki a Szekszárdi Vasipari Vállalatot és a Szekszárdi Nyomdát. Az országos hatáskörű MEZÖBER Vállalat szekszárdi kirendeltsége az Élüzem kitüntetésben részesült. A Tolna megyei MEZŐGÉP Vállalat a Kiváló vállalat és a Szocialista munka vállalata cím kitüntetésben részesült a múlt évi munkája alapján. Az ipari szövetkezetek közül négyet tüntetnek ki május elseje alkalmából. Az Ország kiváló ipari szövetkezete címmel a Dombóvári Univerzál Szövetkezetét tüntették ki. Ki. váló ipari szövetkezet kitüntetést kapta a Tolna megyei Festő .és Lakáskarbantartó KSz, a Tolnai GÉM Ipari Szövetkezet és a Tolna megyei Szolgáltató Szövetkezet. •• Ülést tartott tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága Napirendem Az mg. termelőszövetkezetek 1971. évi gazdálkodásának értékelése Beszámoló a tanácsi vállalatok múlt évi gazdasági tevékenységéről Szekszárdon tegnap délelőtt Szabópál Antal megyei tanácselnök elnökletével tartotta soron lévő ülését a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, mely ezúttal egy igen fontos értékelő jelentést, majd pedig egy beszámolót tárgyalt meg. Az ülés napirendjén szereplő dokumentumok közül — lévén megyénk mezőgazdasági megye — a mezőgazda- sági és élelmezési, valamint a megyei tanács pénzügyi osztálya közös jelentésének értékelésére szentelt több időt a végrehajtó bizottság. E napirend megtárgyalásában részt vett a MÉM szövetkezeti főosztálya részéről Boruzs Gyula, továbbá 88 termelőszövetkezetünk két területi szövetségének titkárai, az MNB Tolna megyei fiókjának vezetője, az ügyészség, a NEB, az SZMT egy-egy képviselője is. A napirend felett nyitott élénk vita zárszavában Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a végrehajtó bizottság elé terjesztett igen színvonalas, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásának minden területét felölelő jelentés alapján pozitívnak ítélhetőek a megye termelőszövetkezeteinek 1971. évi eredményei, noha mind az alapdokumentum kapcsán felmerült kérdések, majd pedig a vitában részt vevők a termelőszövetkezeti gazdálkodás negatív jelenségeinek okait boncolgatták, és nem kétséges, hogy az előrelépés szándékával. Attól indíttatva, hogy az elmúlt év gazdálkodásának előreható tendenciáit értékesítve kell fölvenni a mind bonyolultabbá váló küzdelmet, hogy a jövőbeni eredmények már egyértelműbbek, problémamente- sebbek legyenek. Mint ezt a végrehajtó bizottság megállapította, megyénk termelőszövetkezetei 1971-ben — az 1970. évi gyöngébb termelési eredményeket követően *— évi termelési eredményeikkel elérték, illetve meghaladták az 1969. évi termelési szintet. Az eredmények ilyen alakulásában feltétlen szerepe van annak, hogy közös gazdaságaink egyes növényféleségekből — pl. búza és kukorica — kimagasló, jó termést takaríthattak be. Javultak az elmúlt évben az állattenyésztés eredményei, a sertéstenyésztésben és a szarvasmarha-hizlalásban, ami tevékenységet az ár- és egyéb pénzügyi szabályozók kedvezően befolyásoltak. A jó eredmények alapfeltételeként javult termelőszövetkezeteink többségénél az üzemi munka- szervezés, a termelés irányítása. Miért kerültek mégis a napirendre tűzött jelentés kapcsán a hátráltató jelenségek a végrehajtó bizottság vitájában felszínre? Mert ezek a nyugtalanító jelenségek veszélyeztetik a közös gazdaságok ez évi tevékenységének elvárható sikereit. Melyek ezek a jelenségek? Számos gazdaságunk ludas például az év végi tartós Együttműködési szerződés a megyei tanács és a közgazdaságtudományi egyetem közi Szocialista együttműködési szerződést kötött a Tolna megyei Tanács VB és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozatának kara. Az előzetes megállapodást követően. tegnap délután került sor a szerződés aláírására Szekszárdon, a megyei tanácsházán. Az ünnepélyes szerződéskötésen az egyetemet dr. Hooz István, tanszékvezető egyetemi tanár, a pécsi tagozat vezetője, dr. Komjáti Zoltán docens, a közgazdaságtudományok kandidátusa, dr. Zinho- ber Ferenc, a közgazdasági elméleti tanszék vezetőtanára és dr. Zeller Gyula, a piac- szervezési tanszék csoportvezető adjunktusa képviselte; a megyei tanács részéről Szabópál Antal, megyei tanácselnök, dr. Gyugyi János és Horváth József megyei tanácselnök-helyettesek, dr. Fülöp Lajos, a személyzeti és oktatási osztály vezetője, dr. Kelemen Sándor, az ipari osztály vezetője, Cse- kei Gyula, a megyei tanács szakszervezeti bizottságának titkára és Kuhl Mihály, a megyei tanács KlSZ-alapszerve- zetének titkára vettek részt. Szabópál Antal megyei tanácselnök üdvözölte az egyetem küldöttségét és vázolta az együttműködés céljait. Elmondotta, hogy már több intézménnyel van ilyen kapcsolata a megyei tanácsnak, köztük a Pécsi Tudomány- egyetem állam- és jogtudományi karával, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel,. valamint a Tanácsakadémia veszprémi intézetével. Az eddigi együttműködési megállapodások beváltak, s eredmé-- nyük hatékonyabb és gyümölcsözőbb, mint amire számítottak. így például a pécsi állam. és jogtudományi kar tanácsait nagyon jól hasznosítják. A közgazdaságtudományi egyetemmel való szorosabb kapcsolat célja is az, hogy kölcsönösen elősegítsék egymás tevékenységét, egyrészt az egyetem megfelelő szakemberek képzésével pótolja a jelenlegi közgazdászhiányt, másrészt a vizsgálódási témák feldolgozásában vesz részt. Dr. Hooz István, tanszék- és tagozatvezető egyetemi tanár felszólalásában megköszönte az alig kétéves pécsi intézmény oktatási és tudományos munkája iránt előlegezett bizalmat. — Tulajdonképpen azonos gondolatokkal, reményekkel jöttünk mi is ide- Úgy érezzük. hogy a szoros oktatási munkán kívül mi is hozzátesszük obulusainkat e régió fejlődéséhez — hangoztatta. Közölte, hogy az egyetem pécsi tagozatán húsz Tolna megyei hallgató (11 másodéves és kilenc első éves) tanul jelenleg. Céljuk az, hogy megyéjükbe orientálódjanak, s velük tanulmányaik elvégzése után is tartani akarják a kapcsolatot. Ezután Szabópál Antal, dr. Hooz István és Kuhl Mihály aláírták a szerződés okmányait. A 16 pontban rögzített szerződés szerint, a megyei tanács — egyebek közt — elősegíti a hallgatók termelési gyakorlatának szervezését, anyagilag és erkölcsileg támogatja a tagozatot, BALLABÁS LÁSZLÓ készleteken belül a takarmánybázis csökkentésében. Sok termelőszövetkezetünk járult hozzá ahhoz, hogy jelentősen megnőtt az évközi rövid lejáratú termelési hitelek igénybevétele, melyeknek visszafizetése sok esetben az őszi betakarításig húzódott el, többletköltséget „eredményezve” a kamatok fizetésében. Termelőszövetkezeteinknek mintegy 15 százalékban volt a bruttó jövedelem még az igen kedvezőtlen 1970. évi eredménynél is alacsonyabb. Sok gazdaságunk futott megalapozatlanul előre a személyi jövedelmek növelésével, s vétett egyre-másra a kötelező pénzügyi fegyelem ellen. Helyszűke miatt nem idézhetjük részletesen és számokkal illusztrálva, hogy mázsákban, forintokban — és így tovább — milyen volt termelő- szövetkezeteink 1971. évi gazdálkodásának eredménye. De idéznünk kell a vita során kialakult azon egységes álláspontot, hogy a jövőben minden eszköz, lehetőség igénybevételével és folyamatosan kell számon kérni termelőszövetkezeteinktől azt a gazdálkodási, pénzügyi, bizonylati ' fegyelmet, amit az érvényes jogszabályok írnak elő. S amely jogszabályok következetes érvényesítése nélkül könnyen futhat borotvaélre egy-egy termelőszövetkezetünk gazdálkodása. Az elmúlt év tapasztalatai szerint ilyes esetekben a vezetők számos alkalommal igyekeztek elhárítani maguktól a felelősséget és azt teljes egészében a népgazdaság nyakába varrni, ami nyilvánvalóan megengedhetetlen. A végrehajtó bizottság a napirend vitáját lezárva úgy döntött, hogy az előterjesztett határozati javaslatok egészüljenek ki az ülésen elhangzottakkal és a vb-nek ez az anyaga a benne foglaltak hasznosítása végett kerüljön kiadásra a termelőszövetkezetek elnökei, a járási hivatalok elnökei és a területi tsz-szövetségek titkárai részére. Ezt követően foglalkozott a végrehajtó bizottság a megyei tanács pénzügyi osztálya helyettes vezetőjének, Czenky Sándornak azzal a beszámolójával, mely a tanácsi vállalatok 1971. évi gazdasági tevékenységéről, a tanácsi vállalatoknál végzett gazdasági — felügyeleti — ellenőrzések tapasztalatairól szólott. A testület mind a beszámolót, mind pedig az ehhez kapcsolódó határozati javaslatokat vita nélkül, egyhangúan fogadta el. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnap délelőtt tartott ülése végül bejelentésekkel zárult.
