Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

■ {Folytass a % oldalról) ~ À Magyar Népköztársaság­ban — abban az államban és egy olyan rendszerért, amely megtalálja a harmóniát az egyén és a társadalom érdekei között, amely az egész nép boldogulását szolgálja, — ér­demes élni, tervezni, dolgozni, harcolni, felelősséget vállalni az élet mindennapi dolgaiban, a szűkebb közösség, a család, a munkatársak sorsáért, és a nagyobb közösségért, a haza és az emberiség sorsáért. Nagy társadalmi céljainkat a szocializmust, a kommu­nizmust, népünk boldogulását, nemzetünk felemelkedését, a költő szavaival szólva —nem elég akarni, tenni is kell ér­tük. Szocializmust építő tár­sadalmunkban mindenki asze­rint méretik meg, hogy meny­nyit ad a KöéosségneR Az előttünk fekvő törvény- tervezet jó,} és -elismerés , illeti mindazokat, akik dolgoztak az alkotmány módosításánál: a feladathoz illő gondos előké­szítésében; köszönet és elisme­rés illeti az országgyűlés kikül­dött bizottságának tagjait, akik ezt a nagy munkát befejez­ték. Köztudott és most megismét­lem: pártunk az alkotmány betartása fölött mindig őrkö­dött, betűinek és széliemének feltétlen tiszteletben tartásá­val tevékenykedett eddig is; ezt fogja tenni a jövőben is. Az alkotmánymódosítás célját, fő elvi kérdéseit \ szélesebb közvéleményünk is ismeri és támogatja. E gondolatok jegyében az alkotmány módosítására vo­natkozó törvényjavaslatot el­fogadom, és a Magyar Szocia­lista STunKáspárl Kogponö Bizottsága nevében a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Kádár János beszéde után ebédszünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatódott a ta­nácskozás az alkotmánymódo­sítás törvényjavaslatáról. Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke rá­mutatott arra, hogy a társa­dalom szüntelenül változó va­lóságában a legállandóbbnak az alaptörvénynek, az alkot­mánynak kell lennie. Csak ritkán szabad és lehet azon változtatni. De a módosításra ilyenkor mégis szükség van, mert különben az „állandó­ság” fetisizálódna. Ezután dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter emelke­dett szólásra. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter beszéde \ r I A Román Kommunista Párt plénuma Kedden plenáris ülést tar­tott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plénumon az 1971. évi terv tel­jesítésének elemzése során po­zitívan értékelték a népgaz­daság ágazatainak tevékenyéé, gét. Egy további napirendi pont tárgyalása során határo­zatot hoztak arról, hogy júli­us második felében összehív­ják a párt országos értekezle­tét. A napirenden szerepelt szer­vezeti kérdésekkel összefüg­gésben, a plenáris ülés számos személyi változást is jóváha­gyott. A beosztásukban tanúsított visszaélések, harácsolási meg­nyilvánulások, a kommunista etika megsértése miatt kizár­ták az RKP KB póttagjai, illetve tagjai sorából Vasile Rust és Ilié Fasuit, a Maros, illetve Krassó—Szörény megyei párt- bizottság funkcionáriusait. A tevékenységében megálla­pított súlyos hiányosságok alapján a plénum felmentette a KB végrehajtó bizottságá­nak tagsága alól Dumitru Pó­pát, és javasolta felmentését a Bukarest municipiumi párt- bizottság első titkári, illetve a Bukarest municipiumi népta- nács-elnöki tisztségéből. Személyes indokok alapján, saját kérésére a plénum fel­mentette a végrehajtó bizott­ság póttagsága alól Kirtály Ká­rolyt és javasolta felmentését a Kovászna megyei pártbizott­ság első titkári, illetve megyei néptanács-elnöki tisztségéből* Újabb légitámadások a VDK területe ellen Országszerte tiltakozások a terrorbombázások miatt Dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter elöljáróban alá­húzta: az 1949-ben elfogadott alkotmány minden mondatá­ban kifejezésre jut a népünk alkotó erejébe vetett hit és az a meggyőződés, hogy a munkások, parasztok, értelmi­ségiek és a többi dolgozók tud­ják, akarják is építeni az új társadalmat. A dolgozó nép saját államhatalmának birto­kában és annak felhasználá­sával kezdhette meg a szocia­lizmus építését. — Az alapvető termelési esz­közök társadalmi tulajdonba vétele, a tervgazdálkodás rend­szerének kiépítése, az ország szocialista iparosítása, a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése mind-mind fontos mér­földkő volt fejlődésünk útján. A szocialista alkotmány, el­lentétben a kapitalista álla­mok ilyen törvényeivel, nem üres deklaráció, vagy be nem Váltott ígéretek gyűjteménye, hanem olyan dokumentum, amely jogi formákban konk­rétan fejezi ki a társadalmi valóságot. A mi alkotmá­nyunk olyan, törvény, amely magában foglalja a nép mun­kájának, erőfeszítéseinek kéz­zel fogható tartalmát mind­annyiunk érdekében, a dolgo­zó ember javára és boldogulá­sára. Ezért a jól végzett mun­ka tudatával emlékezhetünk vissza mindarra, amit a tár­sadalom forradalmi átalakítá­sában eddig tettünk és emelt fővel adhatunk számot arról, hogy alkotmányos elveinket megtartottuk. Dr. Korom Mihály a továb­biakban arról szólt, hogy az alkotmány egész jogrendsze­rünk legfőbb forrása, kiinduló­pontja. Az alkotmány, mint alap­törvény ugyanakkor magában foglalja az államszervezet mű­ködésének és az állampolgárok jogainak, kötelezettségeinek biztosítékait is. Az alkotmá­nyos garanciák közé — mon­dotta a miniszter — a javas­latok újakat is beiktatnák. Az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit tartalmazó jogi szabályozást például a jövőben törvényben kell meg­alkotni. Ez- a rendelkezés egyébként tovább erősíti' az országgyűlés törvényalkotói .tevékenységét is. Fontos alkotmányos • ga­ranciát fogalmaz meg az alap­törvény1 azzal;' á ’ rëridèikezés- sel is, amely’ kifejezi a kor­mány függőségét az ország­gyűléstől, mint legfelsőbb ál­lamhatalmi és népképviseleti szervünktől. Az alkotmánymódosítás elő­készítése során — folytatta dr. Korom Mihály — megkülön­böztetett figyelmet szenteltünk a szocialista törvényesség kö­vetelményeinek. Ez jut kife­jezésre azokban az új rendel­kezésekben, amelyek vezérfo­nalát adják az állami szervek tevékenységének, az állampol­gári jogok védelmének, az em­beri jogok tiszteletben tartása alkotmányos megerősítésének. Fontos változtatás, hogy a mó­dosítás tervezete kiterjeszti a törvényesség érvényesülésének biztosítékait. Alkotmányunk javasolt mó­dosítása hazánk valóságos helyzetéből és a szocializmus teljes felépítésének feladatai­ból indul ki, E javaslatok meg­felelnek a tudományos szocia_ lizmus követelményeinek, a hazánkban végbement nagy társadalmi átalakulásokból adódó következtetéseknek. Al­kotmányunkban benne van a munka becsülete, rendszerünk gazi demokratizmusa, a sza­vak és tettek egysége. Ezek al­kotják alaptörvényünk arany- fedezetét. Dr. Korom Mihály végezetül arról beszélt, hogy az alkot­mány az állampolgári jogok megállapítása mellett kötele­zettségeket is előír a jobb, eredményesebb, fegyelmezet­tebb munkára és magatartás­ra. Amikor az alkotmány bő­víti és gázdagítja a jogokat, egyben aláhúzza azok egységét az állampolgárok kötelességei­vel. Ebből következik, hogy jogait csak az követelheti, aki becsülettel teljesíti kötelessé­geit. Az amerikai légierő vadász­bombázói hozzávetőlegesen 100—150 berepülésben támad­ták szerdán a VDK területét, a 17. és a 19. szélességi fok között — tűnik ki az AP-nek saigoni amerikai katonai kö­röket idéző jelentéséből. A Hanoi és Haiphong ellen végrehajtott vasárnapi légi­támadással az Egyesült Álla­mok — saigoni amerikai kö­rök szerint — politikai termé­szetű célokat követett. Emlé­kezetes, hogy a hivatalos je­lentések görcsösen ragaszkod­tak ahhoz, hogy a légitáma­dások katonai objektumok el­len irányultak. Egy amerikai katonai szó­vivő szerdán Saigonban be­jelentette, hogy „baráti légi­erő” találta el a Worden fre­gattot vasárnap a Tonkini- öbölben. Ezzel lezárult a „má­sodik tonkini incidens” koho- lására tett kísérlet. Santiago (MTI) Salvador Allende elnök kö­zölte, hogy a chilei kormány tántoríthatatlanul kíván ha­ladni a törvényes, alkotmá­Biszku Béla látogatása Alexandriában Az Arab Szocialista Unió alexandriai bizottsága kedden este vacsorát adott a Biszku Béla vezette magyar pártkül­döttség tiszteletére. A vacso­rán, amelyen dr. Fuad Mohi- eddin, Alexandria kormányzó­ja is részt vett, meleg hangú pohárköszöntőt mondott Isza Sahin, az alexandriai ASZU- bizottság titkára és Biszku Bé­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Változatlanul folytatódnak a tiltakozó gyűlések Budapest és a vidék üzemeiben. Szerdán a Budapesti Baromfifeldolgozó Vállalat, az Egyesült Izzó és Villamossági RT., a Villamos Berendezés és Készülék Mű­vek, a Kismotor és Gépgyár Vállalat, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, a Borsodná- dasdi Lemezgyár, a Diósgyőri Gépgyár, az Elektroakusztikai Gyár, a Villamos Berendezés és Készülék Művek akkumu­látor- és szerszámgyára, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Üzem és a Debreceni Baromfi- feldolgozó Vállalat dolgozói juttattál: el tiltakozó táviratu­kat az Amerikai Egyesült Ál­lamok budapesti nagykövetsé­géhez és fejezték ki szolidari­tásukat ugyancsak táviratban a VDK budapesti nagykövet­ségének. (MTI) nyos és békés forradalom út­ján. A Saratiagóban kedd este tartott tömeggyűlésen All en de elnök, hangsúlyozta a chilei' forradalom demokratikus jel­legét. Országunk — mondotta — demokratikus politikával büszkélkedhet: a jobboldali pártok fennmaradtak és kife­jezésre juttathatják vélemé­nyüket; demokratikus gazda­sággal : a természeti kincsek, külföldi tulajdonból hazai kéz­be mentek át; demokratikus társadalompolitikával: a nem­zeti jövedelmet igazságosab­ban osztják fel. Salvador Allende hírügy­nökségi jelentések szerint a nagygyűlésen bejelentette, hogy a kongresszus elé törvényter­vezetet terjesztett a ITT, az amerikai kézben lévő nem­zetközi telefon- és távírótár­saság chilei vállalatainak ál­lamosítására. Mint a Reuter közli, az egybegyűlt három­százötvenezer főnyi tömeg lel*- kés, tapssal fogadta Allende közlését. Az országgyűlés elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot Dr. Korom Mihály beszéde után felszólalt dr. Varga Pál- né Hajdú-Bihar megyei, Far­kas Pál Borsod megyei, Hala­si Lajosné Baranya megyei képviselő, majd Csillik And­rás, a KISZ Budapesti Bizott­ságának első titkára hangsú­lyozta, hogy az alkotmány módosítására tett javaslat a fiatalság teljes helyeslésével találkozott. Elmondta vélemé­nyét a vitában dr. Horváth Richard templomigazgató, bu­dapesti és dr. Antalffy György Csongrád megyei képviselő is. Mivel a törvényjavaslathoz újabb hozzászólást már nem jelentettek be, az elnöklő Ap­ró Antal — megállapítva, hogy az elhangzott felszólalásokban újabb módosító javaslat nem merült fel — a vitát lezárta. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés az jL949. évi XX. törvény módosír fásáról és a Magyar Népköz- társaság alkotmányának egy­séges szövegéből szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben — a bizottság je­lentésében beterjesztett szö­vegpontosításokkal — egyhan­gúlag elfogadta. Az alkotmány módosításá­val és egységes szövegének megállapításával az ország- gyűlés legmegtisztelőbb fel­adatának tett eleget — mon­dotta ezután Apró Antal. Az országgyűlés hazánk több mint két évtizedes fejlődésének tör­ténelmi jelentőségű vívmá­nyait, a szocializmus teljes felépítésének céljait iktatta alaptörvényébe. Hazánk min­den állampolgára jogos büsz­keséggel tekinthet szocialista alkotmányunkra, amely kife­jezi legfőbb emberi törekvé­seinket, megszilárdítja eddigi eredményeinket, biztosítja to­vábbi előrehaladásunkat. Megállapította az elnök, hogy a törvényjavaslat előké­szítését igen gondos, alapos munka előzte meg. Az ország- gyűlés nevében elismerését és köszönetét fejezte ki az alkot­mánymódosítást előkészítő . országgyűlési bizottság elnö­kének és tagjainak, továbbá mindazoknak az állami és tár­sadalmi szerveknek, valamint szakembereknek, akik a nagy jelentőségű munkában tevé­kenyen közreműködtek. Ki­fejezte az országgyűlésnek azt az óhaját, hogy a szocializmus teljes felépítésének alkotmá­nyunkban rögzített nemes és magasztos feladata népünk javára mielőbb, sikeresen meg­valósul. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel — az egészségügyről - szóló tör­vényjavaslat tárgyalásával — folytatja munkáját. Hármas arab csúcs még áprilisban Egyiptom, Líbia és Algéria vezetőinek május elejére ter­vezett algíri csúcsértekezletét még áprilisban megtartják — közölte szerdai számában az A1 Ahram című egyiptomi lap. Bejelentette azt is, hogy An­var Szadat egyiptomi elnök a csúcsértekezlet ' után Tunéziá­ba látogat. Murad Ghaleb egyiptomi külügyminiszter április végén a Szovjetunióba látogat, hogy tárgyalásokat folytasson a szovjet vezetőkkel a közel-ke­leti helyzet fejleményeiről — ezt nyugati távirati irodák je­lentették a Mena hírügynök­ségre hivatkozva. A Szíriái Kommunista Párt kedden nyilatkozatban ítélte eű a Husszein-tervet, mint impe­rialista és cionista próbálko­zást. A párt a Szíriái nemzeti ün­nep alkalmából kiadott nyi­latkozatában követelte a meg­szállt arab területek felszaba­dítását és méltatta az arab köztársaságok szövetségének létrejöttét. Allende újabb államosítási jelenteit be

Next

/
Thumbnails
Contents