Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
? ÎÏ OL KfA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZ O T TSÁGÁ N A K LAPJA XXII. évfolyam, 92. szám ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1972. április 20. A Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról tárgyalt az országgyűlés Kádár János, az MSZMP KB első titkára felszólalt az alkotmánymódosítás vitájában Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az ,or- szággyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képvisel letek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Egri Gyula országgyűlési képviselőről. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi országgyűlési választásokról szóló jelentést. Ezt dr. Pesta László ismertette. Az elnök ezután bejelentette, hogy c Nép- köztársaság ElnökiTanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudómásul vette. Közölte Apró Antal, hogy Kállai Gyula, az alkotmánymódosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnöke, a Minisztertanáccsal egyetértésben, beterjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységep szövegéről szóló törvényjavaslatot. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter pedig a Minisztertanács nevében az országgyűlésnek benyújtotta az egészségügyről szóló törvényjavaslatot. A két törvényjavaslatot az országgyűlés tagjai között szétosztották és az egészségügyről szóló törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadták. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kállai Gyula, az alkotmánymódosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula expozéja 1 Tisztelt országgyűlési Kedves képviselőtársaim? Az alkotmány módosításának előkészítésére á múlt év június 24-én kiküldött ország- gyűlési bizottság, pártunk X. kongresszusának útmutatása ezerint, teljesítette megtisztelő megbízatását. Elkészítette és a kormánnyal egyetértésben az országgyűlés elé terjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköz- társaság alkotmányának egységes szövegérői szóló törvényjavaslatot. Alaptörvényünk javasolt módosításaiban kifejezésre jutnak dolgozó népünk több mint két évtizedes munkájának sikered, politikai, társadalmi vívmányai, s azok legfőbb eredménye és záloga: a munkásosztály vezetésével kivívott és megszilárdult néphatalom. Ez ma már hazánkban mindenki számára természetes dolog. Több mint negyedszázada, hogy végleg a történelem süllyesztőjébe került, s emlékezetünkben is egyre halványabban él az úgynevezett ;,ősi”, „történelmi”, -,ezeréves” •alkotmány korszaka, amely tulajdonképpen nem is volt alkotmány. A szent korona tanában gyökerező alkotmány eszméjének, amelyről a volt uralkodó osztályok annyit Szónokoltak, egyébként a II. világháború végén elorzott és külföldön őrzött nemzeti eréklyénkhez semmi köze sincs. Azokról a jogszokásokról és törvényekről van itt szó, amelyek kizárólag a lakosság elenyésző kisebbségét jelentő uralkodó osztályok jogait, kiváltságait biztosították, de JVerbőczi hírhedt szavai szerint az alábbállóknak csak fenyítést jelentettek. Az 1848—49-es szabadság- harc és a Tanácsköztársaság vívmányai csak rövid időre szakították meg a kizsákmányoló osztályok uralmát. A magyar nép számára 1945. hozta meg a # végleges felszabadulást. A Szovjetunió hős katonái súlyos véráldozatok árán kiűzték az országból a német fasisztákat, megsemmisítették a hazai reakció hadi- és állami gépezetét. Népünk lehetőséget kapott arra, hogy döntő csapást mérjen « magyar uralkodó osztály hatalmára. Kállai Gyula ezután felidézte az 1949-es, már történelmi távlatba került 1 országgyűlés hangulatát, majd megállapította ’— az azóta eltelt több mint huszonkét esztendő fényesen bizonyítja, hogy ekkor alkotott alaptörvényünk megfelelt feladatának, kiállta az idők próbáját, s újabb, nagy történelmi jelentőségű győzelmek forrása tett, A továbbiakban Kállai Gyula az előkészítő munka tapasztalatáról beszélt, majd így folytatta: A konzultációk alapján határozta el az előkészítő bizottság, hogy az alkotmány megszületése óta végbement változásokat, a módosított alkotmány bevezető szövegében is meg kell fogalmazni. A bizottság a preambulum elején, a széles társadalmi igénnyel egyetértve olyan kiegészítést javasol, amely tömören szól népünknek a társadalmi haladásért. az ország függetlenségéért vívott évezredes küzdel- ■ meiről. A bevezető mint történelmünk új korszakának nyitányáról szól arról, a népünk szemében soha el nem halványuló tettről, amellyel a Szovjetunió felszabadította hazánkat.- Méltatja az 1919-es szocialista forradalom tapasztalatainak jelentőségét, az ország újjáépítését- Társadalmi fejlődésünkkel összhangban pedig kimondja, hogy a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel, kivívta, és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát. Rögzíti elért legfőbb eredményeinket, azt, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, utal a szocialista országok közösségére. További feladatainkat pedig úgy jelöli meg, hogy a magyar nép, nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. A későbbiekben kifejtette: Alaptörvényünk megalkotása óta erősödött hazánkban a munkásosztály marxista—leninista pártjának vezető szerepe, nőtt befolyása és tekintélye. A szocializmus teljes felépítésének programja, amely korábban pártprogram volt, s amelyet a kommunisták állítottak egyetlen, igaz, lelkesítő célként népünk elé, most már nemzeti programmá, egész társadalmunk közös ügyévé lett. Az 1949. évi alkotmány csak közvetett formában szól a pártról, az „élcsapata által irányított munkásosztály” kifejezést használja. Az alkotmány új szövege most közvetlenül és egyértelműen fogalmazza meg: a munkásosztály marxista— leninista pártja a társadalom vezető ereje. Ebben kifejezésre jut az a történelmi tény, hogy a kommunisták pártja immár fél évszázada folytatja áldozatos harcát a szocialista Magyarország megteremtéséért, népünk felemelkedéséért. A társadalmi szervezetek szerepének erősödése szükségszerűen igényli ennek alkotmányi megfogalmazását is. A javasolt módosítás a jelenlegi helyzetnek megfelelően körvonalazza a társadalmi szervezetek általános szerepét, s külön is szól a Hazafias Népfront, valamint a szakszervezetek jelentőségéről, a szocializmus felépítésében reájuk háruló feladatokról. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységének szocialista alapelvei alkotmányos meghatározása is kiegészítésre szorult. A magyar nép, a párt, a kormány mindenkor hű barátja és szövetségese volt a Szovjetuniónak, a többi szocialista országnak, az egész szocialista közösségnek, és az marad a jövőben is. Ezért alkotmányunkban szólni kell a szocialista országokkal való baráti kapcsolataink fejlesztéséről, erősítéséről. És kifejezésre kell juttatni a világ valamennyi népével való együttműködési készségünket a béke és az emberi haladás érdekében. Gazdasági rendünk alapja egyértelműen a termelési eszközök társadalmi tulajdona lett. Hazánkban megszűnt a kizsákmányolás, uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az alkotmány új szövege a társadalmi rendről szóló fejezetben tárgyalja a gazdasági rend kérdéseit. A szövetkezeti földtulajdon minőségi változást jelent a tulajdonviszonyokban. A társadalmi tulajdon két alapvető formája, az állami és a szövetkezeti tulajdon egyenrangúságát fejezi ki a módosított szöveg, amikor kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon minden formáját. A módosított alkotmány következő fejezetei az állam szervezetével és az állami szervek működésével foglalkozik. Az országgyűlés nemcsak államhatalmi, hanem a nép által választott képviseleti szerv is, a népszuverenitás kifejezője. Ezért helyesebb az ország- gyűlést legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervnek nevezni. Az eddig érvényben levő alkotmányunk a Minisztertanácsot csupán az államigazgatás legfelsőbb szerveként említi. A kormány szerepe valójában ennél jóval jelentősebb, az állami, kormányzati munka vitelének legfőbb operatív testületé is. Ezért helyesebb a címben „A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa” elnevezés. a fejezetben pedig a jelenlegi helyzetnek megfelelően az eddiginél szélesebben kell rögzíteni a kormány fő feladatait. Alkotmányunknak a tanácsokról szóló fejezete előkészítésénél és megfogalmazásánál viszonylag könnyű dolga volt az előkészítő bizottságnak. A tanácsi rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó rendelkezéseket új törvény szabályozza, s most ennek alapvető elemeit kellett kiemelni. Ezért hangsúlyozza a módosított alkotmány a tanácsok helyi nép- képviseleti é8 önkormányzati szerepét és megnövekedett gazdasági önállóságát. A tanácsok tehát, mint szocialista államunk kipróbált és jól bevált intézményei, az alkotmánvban is lefektetett jogot kapnak a további fejlődés önálló és aktív kialakításához. A továbbiakban Kállai Gyu_ la a szocialista tövényességről beszélt, majd így fejezte be expozéját: Meggyőződésem, hogy pártunk, kormányunk, egész népünk a belső építő munkában es a nemzetközi kérdések meg- Oldásában, mindent megtesz azért, hogy még gyorsabban haladjunk előre azon a történelmi úton. amelyet az alkot- many kijelöl számunkra. Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, az írásban szétosztott szövegpontosító módosításokat, ezzel az igénnyel s ezzel az elkötelezettséggel Vitassák meg és fogadják el Ezután megkezdődött az al- Kotmanymódosító törvénvia« vaslat vitája. Méhes Lajos, a Vasas Szak- szervezet főtitkára (Győr- Sopron megye 4. vk.) egyebek kozott kiemelte: a hazánkban végbement társadalmi változások tükröződnek abban a módosítási javaslatban, amely egyértelműen és világosan fogalmazza meg, hogy társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben az frítlmi.sésgel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Méhes Lajos beszéde után szünet következett, majd dr Beresztóczy Miklós elnökleté- veI. folytatódott a tanácskozás. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. (Folytatás a 2. oidaloni
