Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-19 / 91. szám
F / w Árvíz a fölszegkn Zegnálék kerítésének még az alapját is elvitte a víz. A bátai fölszegen, az utolsó ház, Csapó József háza, udvara csatatérhez hasonlít. A téglakerítés jó tíz méter hosz- szan bedöntve, a beton kút- káva kibillentve a helyéről- Az asszonyok a konyhából lapáttal hordják ki az iszapot. Sükösdi Ferenc keserű humorral jegyzi meg: — Sokszor mondták a bátai ak ; a fölszegre akikor mennek menteni, ha a Hajmás kiönt... És most kiöntött a Hajmás. Házakat ugyan nem döntött romiba, de kárt anélkül is okozott eleget. Az alszegieket már jó néhány árvíz megviselte, de oda a Duna felől jött a víz. A fölszeget most a hegyek felől öntötte meg. Vasárnap estefelé az addig csendesen permetező esőt hirtelen zivatar, valóságos felhőszakadás váltotta fel. A Dunaszekcső felől, a Dózsa György utcán lecsörgedező Hajmás vize percek alatt annyira felduzzadt, hogy az emberek jóformán fel sem ocsúdhattak, olyan gyorsan öntötte el az alacsonyabban fekvő házakat. Iszapot, szennyet, szemetet hord„PETŐFI SÁNDOR" NEVELŐOTTHON HÖGYÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET GAZDASÄGVEZETÖI (GONDNOK) ALLAS AZONNALI BETÖLTÉSÉRE. Pályázhatnak könyvelésben, költségvetési gazdálkodásban gyakorlattal rendelkezők. Munkabér a 212/1971. MM—MŰM. számú utasításnak megfelelően megegyezés szerint. Lakást, kedvezményes étkezést biztosítunk. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Pályázatok a* Igazgatóság címére április 30-ig küldendők. (307) va magával betört konyhákba,’ szobákba, mellékhelyiségekbe. Amilyen hirtelen jött a zivatar, olyan gyorsan el is vonult, de nyomait otthagyta a Dózsa György utca házaiban. Csékó József házát két oldalról kerítette körül a lezúduló víztömeg, majd átbukott Zegnál Sáridorék udvarába. Fura módon először a partoldal felől a színbe, a kamrába, majd a tornácra, a konyhába. A falakon a nyomok árulkodnak, miután az iszapot már kihordták; negy- ven-hatvan centi magasan állt a víz- Az udvaron, a féltve gondozott pázsiton legalább húsz centi vastagságú az iszap. A kamrában, a zsí- rosbödönökfoen a zsír tetején „csak” kétujjnyi. Az udvarban idegen bádoghordó, aprófa. A tornácon a nagymama demizsont, zsírnyomót, edényeket mosogat. Valamennyit az iszapból szedték ki, akárcsak a házigazda kismotorját. A szomszédos ház falán is ott vannak a víz árulkodó nyomai. A házigazda, Patonai Imre kőműves egykedvűen dobálja ki a híd alól a fennakadt tégladarabokat, betontörmeléket. Egy hónappal ezelőtt vette a házat. Az utcabeliek mondják; szerencséje volt, hogy Zegnálék kerítése felfogta a vizet, mert másként az ablakán bukott volna be. Zegnálék kerítéséről különben csak múlt időben lehet beszélni. Néhány része a patakmeder szélén nőtt fán lóg — mintha valaki csak úgy, tréfából akasztotta volna oda — másik részeit Patonaiék hídja alól szedték ki. — Tavaly készült el, éppen szombaton délután festettük le, alapozó festékkel. A víz most még a kerítés alapját is elvitte. Csékó János ott toporog a háza előtb — Úgy jött a víz, hogy hirtelen azt sem tudtam, mihez kapjak. Beteg az asszony, őt fogtam fel, hogy vigyem ki, a hegyre. Amint a tornácról leléptem, combig merültem a, vízbe. Ha fél órával tovább tart a zivatar, oda a házam. Atellenben Nész András tsz-tag lapátolja a kapuja előtt összegyűlt iszapot. A kapu egyik szárnya hiányzik. — 1937 óta lakom itt, de ilyet még nem értem. Még az a szerencsém, hogy az én házam magasabban áll, mint a túloldaliak. Úgy jött a víz, hogy ez a mély árok sem bírta el. Méter magasan hömpölygőit az utca egész szélességében. Szerencsére nálam csak a kapu egyik szárnyát törte össze, meg a kisajtót vitte el. Majd egy kilométerre találtam meg, lent a lapban. A Dózsa György utca elszomorító képet mutat. Iszap, szemét, törmelék mindenütt. A kárt szenvedett lakók igyekeznek menteni, ami menthető. Aztán össze-összeállnak valamelyik ház előtt, tanakodnak, mitévők legyenek. — Azt mondják, semmihez nem kell nyúlni, amíg a Biztosító ki nem jön... — Mit gondolnak, meddig hagyom, koszban a lakást? Úgyis meglátják, meddig ért a víz... — Lehet, hogy a KÖJÁL elrendeli a fertőtlenítést, hiszen ki tudja, mi mindent hurcolt szét a víz az udvarokban, a lakásokban... — Sokszor mondtuk már a tanácsnak, rendbe kéne hozni ezt az árkot... — Nem is a tanácsra tartozik, hanem a vízitársulásra..— Most már valamit tenni kell. De a rendezés olyan munkát igényel, hogy azt az utcabeliek pénzzel nem bírják... — Ha pénzzel nem is, de há kell, munkával segítünk.. Nem szeretnénk még egy ilyen estét megérni. A vihar elvonulása után röviddel ott voltak a Dózsa György utcában a község, a termelőszövetkezet vezetői, majd hétfő délután a járási hivatal műszakijai, felmérni a károkat. A most még izgatott kedélyek lecsillapodnak néhány nap múlva, a Biztosító felméri, kifizeti a károkat, az asszonyok kitakarítják a lakásokat, de ott marad nyitottan a kérdés, akár Csapó József bedőlt téglakerítése; ki rendezi, szabályozza a Hajmás patakot, a Somos, a Horgos, a Borzás vízgyűjtőjét, mert ki tudja, nem jön-e újabb, hasonló, vagy még nagyobb felhőszakadás. Kellett, nagyon kellett az eső, de Bátán a Dózsa György utcaiak hozzáteszik: de nem ilyen. Vissza a lovakho 1/ éthetes a kormány- határozat, részletes intézkedés még nem jelent meg, s érthető, hogy az emberek sokat beszélnek a vállalati — szövetkezeti — személygépkocsik számának csökkentéséről- Az utóbbi évek sok hasznos rendelete közül, minden bizonnyal ez a mostani kiemelkedik, már azért is, mert végrehajtása könnyen ellenőrizhető és szemtanúi lehetünk, mennyiben hajtják végre ezt a fontos gazdasági rendelkezést. A részletes intézkedéseket a főhatóságok és a minisztériumok még nem küldték el, de máris tapasztalható néhány vállalatnál, hogy a kormány bejelentését komolyan veszik, s az intézkedések megérkezéséig saját hatáskörükben is próbálnak kezdeményezni. Néhány szekszárdi vállalatnál a személygépkocsik felére csökkentése „súlyos érvágás”, hisz a kevesebb kocsi birtokában kell a feladatokat legalább úgy megoldani, mint eddig. Néhány intézményben már beszéltek azokkal a munkatársakkal, akik járművezetői engedéllyel rendelkeznek, tanfolyamot szerveznek részükre, hogy a vállalati kocsikat majd vezethessék. Egyik, ugyancsak szekszárdi intézménynél felajánlottak a dolgozóknak kocsivásárlásra hitelt... Szóval, a rendelet végrehajtási utasítása még nem jelent meg, de már intézkedések néhány helyen történtek, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodni a fontos, embereket érintő szervezéseket végrehajtani. A sok szóbeszéd természetesen túlzásokat is tartalmaz. Itt van például a mezőgazda- sági üzemek helyzete. A megyében mintegy kétszáz terepjáró GAZ-gépkocsit tartanak üzemben. Ezek a járművek fontos munkaeszközök: a szántóföldeken, a dülőuta- kon csak ezeket lehet használni. Ezek a gépkocsik a legmostohább útviszonyok között is célhoz juttatják az állatorvost, a tsz-brigádvezetőt, a mezőgazdászt. Tehát ezekre a terepjáró kocsikra a jövőben is szükség lesz- Más kérdés, hogy hány gépkocsivezetővel? Egy állami gazdaságban, például Tolna megyében, általában öt-tíz terepjárót használnak főhivatású gépkocsivezetőkkel. Elképzelhet», hogy a Paksi Állami Gazdaságban például a hét kocsin csak egy-két hivatásos gépjármű- vezető lesz, a többit pedig a mezőgazdászok, állatorvosok stb. használják... Miután legtöbb mezőgazdasági szakember ma már nemcsak a lóhoz ért. autót is tud vezetni, természetes, hogy ha megfizetik sofőrködésüket, vállalkoznak autóvezetésre is. , Az Alsópéli Állami Gazdaság VÍZVEZETÉKSZERELŐT keres azonnali belépésre. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a gazdaság központjában. (320) C okán megijedtek amikor ^ az újságok először hírt adtak a rendelkezésről. Vissza a lovakhoz? — kérdezték. Nem! Az ésszerű a gazdaságos módszerekhez kell „visszatérnünk”, igazodnunk — és támogatni kell mindenütt helyi, gyors kezdeményezésekkel a kormány rendelkezését. Más kérdés, hogy a nem mező- gazdasági üzemek fényes kocsiparkjával mi legyen. Nem valószínű, hogy marad a mostani gyakorlat: A tisztviselő saját kocsival bemegy a munkahelyre, ott átül a vállalati autóba, s elindulnak például Tamásiba. Tamásiig egy óra alatt kényelmesen el lehet jutni. Ott a gépkocsivezető előveszi az újságot, olvas, a hivatal embere elintézi az ügyét, és este, vagy délután hazaindulnak; a megyei központban a tisztviselő átül sa-j ját kocsijába és hazamegy.ü Kommentár ehhez, úgy hiszem nem szükséges-;. Más: néhány szövetkezetben előszeretettel bérelnek XX-es kocsikat. Holott akik ezekkel járnak, rendelkeznek saját gépjárművei; Az XX-es, még a kétforintos felemelt díjhoz viszonyítva is drágább, mintha a dolgozó sa-j ját autóját használja* Sokakban felvetődik, mF lesz akkor, ha a hivatal, gyár.' üzem, szövetkezet vezetőjének reprezentációs , útra kell menni. Nem ihatnak — hördül^ nek fel, akik főleg eszem-; iszom miatt utaztak ilyen he-’ lyefcre. Elképzelhető egy él-’ üzemavatás, kitüntetés átadása szeszes ital fogyasztása nélkül? Természetesen, s há mégsem, ha minden kötél szakad: a rendelet lehetővé teszi, hogy a vállalatok, szövetkezetek tarthassanak személykocsit. hivatásos sofőrrel,' fele annyit, mint július 1-ig. A lyan véleményt is hal- lőttünk, hogy az a dolgozó, aki autóval megy munkát végezni, tárgyalni, stb.' nem képes olyan hatékonyan intézkedni, tárgyalni, minti amikor autóval vitték, mert mire a színhelyre ér. elfárad' — mondják. Újságírók, üzletkötők, anyagbeszerzők a megj mondhatod annak, hogy más-1 fél-kétórás autózás után még friss, tárgyalóképes az ember...' Persze aki egyébként is tár-; gyalóképes. A gépkocsivezetők köréberí „téma” a kormány rendelkezése. Beszélnek róla, várják a konkrét, vállalatra vonatkozó intézkedéseket. A sofőrök ijesztgetik egymást különféle hírekkel. Egy bizonyos: senki nem marad munka nélkül. Az autóközlekedési vállalatok várj ják a felszabaduló gépkocsi- vezetőket. És bátorkodom feltételezni: a jövőben még több taxira lesz szükség! A rendelet végrehajtása Után sem lovon járunk értej kezletre, ügyeket intézni... I 1 1 — Pj —1 j A Bonyhádi Építőipari Szövetkezet kőművesbrigádokat, kubikosokat, segédmunkásokat azonnal felvesz, bérezés teljesítményben. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi telephelyén, Bonyhád, Perczel u. 80. Telefon: 106. (323) BL
