Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-02 / 79. szám
i I '*• V A tanácsok ifjúságpolitikai tevékenysége Tolna megyében Irta: Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke A kormány 1016/1967. sz. határozata, az MSZMP Központi Bizottságának 1970. február 18—19-i állásfoglalása, az ifjúsági törvény alapján megtett konkrét helyi Intézkedések együttes hatására mind intenzívebbé és erőteljesebbé válik az ifjúsággal kapcsolatos tanácsi tevékenység a megyében. Megyénk népességében is tekintélyes súllyal szerepel az ifjúság. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján a 30 éven aluliak aránya 44,2 százalék. A Tolna megyei Tanács átfogóan 1969-ben és legutóbb 1972. március 22-én tárgyalta ülésén a megye ifjúságának helyzetét, összegezte a tanácsi tevékenységet érintően az idevonatkozó határozatok végrehajtásának tapasztalatait és meghatározta a további konkrét tennivalókat. Az elmúlt időszakban mind gyakrabban szerepeltek testületi üléseken olyan előterjesztések, melyek szintén érintették az ifjúság helyzetét (közoktatási, pályaválasztási, népművelési, ifjúságvédelmi stb. témák). A IV. ötéves tervidőszakra vonatkozó tanácsi fejlesztési tervek összeállításánál kikértük a fiatalok véleményét is és a lehetőségekhez mérten figyelembe vettük az ifjúság igényét. A megyei fejlesztési elképzeléseket a KISZ megyei végrehajtó bizottsága ülésére bocsájtottuk, s az itt felmerült és megvalósítható javaslatokat a tervbe beépítettük. 1972. január 26-án a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a KISZ megyei végrehajtó bizottsága együttes ülésén tárgyalta meg és fogadta el a két szerv együttműködési megállapodását. Ezen az együttes ülésen vitattuk meg a márciusi megyei tanácsülésre előterjesztett — a tanácsok ifjúság- politikai tevékenységéről szóló — beszámolótervezetet is. A megyei tanács ez évben létrehozta az ifjúságpolitikai bizottságot. A megyei tanács vezetése részéről részletesen foglalkoztunk a párt ifjúságpolitikai határozata, az ifjúsági törvény végrehajtásából adódó feladatok ismertetésével a helyi tanácsi vezetők téli továbbképző tanfolyamán. A helyi tanácsok szervezeti és működési szabályzatukban rögzítették a KISZ-szervezetekkel való együttműködésük alapelveit. Most van folyamatban a helyi viszonyoknak, sajátosságoknak megfelelő együttműködési megállapodások részletes kidolgozása. A párt-, a népfront- és a KISZ-szervekkel együttműködve az 1971. évi tanácsválasztások előkészítése során arra törekedtünk, hogy a választott testületekben növekedjék a fiatalok aránya. Ennek eredményeként <— a községi tanácsokban az 1967. évi 10,3 százalékról 13,7 százalékra, — a városi tanácsokban az 1967. évi 5,7 százalékról 15,0 százalékra, •— a megyei tanácsban az 1967. évi 4,0 százalékról 13,0 százalékra emelkedett a 30 év alatti fiatalok aránya. Tapasztalataink alapján egyértelműen megállapítható, hogy az 1971-es választások során a tanácsokban a fiatalok számának növelése nem vált öncélúvá, s nem a statisztika javítását szolgálta, hanem új, tehetséges fiatal erők kerültek felszínre akik a régi idősebb tanácstagokkal együtt tanácstagi kötelezettségeiknek eleget téve aktívan kapcsolódtak be a közéletbe. Többek közt ez a konkrét és egyben pozitív tapasztalat is a legjobb válasz egyes kételkedőknek, kik a választások során aggályoskodóan vetették fel, hogy vajon a fiatalok tudják-e majd méltón képviselni a közösség érdekeit, s egyben arra is kell ösztönözzön bennünket, hogy még bátrabban vonjuk be a fiatalokat a közéletbe, a különböző bizottságokba, a települések fejlesztési terveinek kialakításába, végrehajtásába. A tanácsok a megyében általában testületi üléseiken napirendre tűzték és értékelték az ifjúság helyzetét, s vállalataikkal, intézményeikkel együtt mind nagyobb figyelmet fordítanak az ifjúság nevelésére, az ifjúsági mozgalom és tevékenység anyagi, tárgyi, technikai feltételeinek megteremtésére és javítására. A helyi tanácsok ifjúság körében végzett munkájának és az ifjúság tenni akarásának a fejlődését is mutatja az a tény, hogy a fiatalok mind nagyobb számban vesznek részt a város- és községfejlesztési tervek megvalósításában. A KISZ-alapszervezetek 24 helyen vállalták a parkok karbantartását, bölcsődék, óvodák építésében, bővítésében stb. a közreműködést és vállalásaikat tervszerűen teljesítik. Tamásiban például a községi KISZ-bizottság szervezésében egy volt szolgálati lakást alakítottak át a fiatalok társadalmi munkában óvodává és ezzel elősegítették a még óvodai elhelyezésre váró 39 gyermek felvételét. Szekszárdon KISZ-építőtábor keretében vettek részt a fiatalok 100 férőhelyes óvoda építésében. A tervezővállalat műszaki dolgozói szintén társadalmi munkában készítették el a szekszárdi felsővárosi óvoda építési tervét. Ilyen és ehhez hasonló számos példa bizonyítja a megye ifjúságának tettrekészségét. Magas értéket képvisel az a társadalmi munka is, amit a fiatalok a parkok és közterek, játszóterek gondozásában, MHSZ-lőterek, sportlétesítmények stb. építésénél teljesítettek, ugyanakkor számos lehetőség van még a társadalmi munka további növelésére is az ifjúság körében, elsősorban azokon a helyeken, ahol nem vonták be kellően eddig a fiatalokat a községpolitikai tervek összeállításába, s végrehajtásába. Az elmúlt években a tanácsok is növelték az ifjúságpolitikai célok körébe tartozó ráfordításaikat. A fejlesztési alapból megvalósuló — ifjúsági érdekeket szolgáló — létesítményeken és támogatáson túl különösen a művelődési és ifjúsági házak, klubok fenntartásához biztosított támogatás jelentős. A fiatalok szabad idejének kulturált, tartalmas eltöltéséhez, művelődésének, klubéletének elősegítéséhez szükséges feltételek megteremtése, az ifjúság sportolási, turisztikai igényének fokozottabb kielégítéséhez, szervezeti életének elősegítéséhez járult hozzá továbbá az, hogy a tanácsok 1971-től költségvetésükben külön is előirányoznak támogatást ifjúságpolitikai célokra. Az elmúlt évben ilyen címen a megyei tanács központi költségvetésében 2,2 millió forint, a helyi tanácsok költségvetésében pedig mintegy 600 000 forint került előirányzásra. Az 1972-es költségvetésben az e célra betervezett összeget mintegy 200 000 forinttal növelték a helyi tanácsok. Az ifjúságot érintő tanácsi tevékenységen belül jelentős helyet foglal el a tanuló fiatalokkal való törődés, ahol az elmúlt években ugyancsak előrehaladás következett be. E munka eredményességét segíti iskoláinkban a nevelési igazgatóhelyettesek beállítása is. Javultak az iskolai mozgalmi munka tárgyi feltételei. Néhány helyen — az épületek adottságaitól függően — külön klub- és KlSZ-helyi- séget hoztak létre. A most folyó tanév kiemelt feladata a nevelési tevékenység javítása, tervszerűbbé tétele. A megyei tanács művelődésügyi osztálya egységes megyei pedagógiai feladatrendszert dolgozott ki, különféle pedagógiai továbbképző tanfolyamok indultak. Megszervezésre került a nevelési igazgatóhelyettesek, az ifjúsági mozgalom vezetőinek, a pártösszekötő nevelőknek a közös eszmecseréje. A tanácsi művelődésügyi szervek a megyei és járási, városi KISZ-szervekkel közösen vizsgálják a pedagógusok tevékenységét a gyermek- és ifjúsági mozgalom munkájának segítésében. Intézkedést tettünk, s folyamatosan érvényesítjük és ellenőrizzük, hogy a pedagógusok munkájának — az iskolában folyó oktató-nevelő munkának — értékelésekor az ifjúság szocialista nevelésében és a mozgalmi szervezetekben végzett munkát, annak eredményét fokozottan figyelembe vegyék. Ez érvényesült már az 1971. évi pedagógusnapi kitüntetési javaslatok elkészítésénél, a pedagógusnapi jutalmazás és a lehetőségekhez mérten a pedagógusok bérrendezése alkalmával is. Az MTS a KISZ szerveivel közösen mind nagyobb gondot fordítunk az iskolai sporttevékenységre. Az iskolai sportegyesületek, sportkörök, szakkörök számában növekedés következett be, javult a mennyiségi és minőségi munka is. Az MTS-sel közösen tervet készítettünk — melynek végrehajtását már 1970. évben megkezdtük — elsősorban a középiskolák, majd a körzeti általános iskolák sportudvarral történő ellátására, évente a tanács és KISZ mintegy 200 000—200 000 forintot fordít e célra. A tanácsok fejlesztési tervében a IV. ötéves tervidőszakra vonatkozóan 11 iskolai tornaterem épitése szerepel, melynek megvalósítása az iskolai testnevelési és sportmunkában jelentős előrelépést biztosít. Fokozottabban támogatják tanácsaink a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását elősegítő tanfolyamokat. Az elmúlt tanévben 406 fő vett részt egyetemi, 285 fő középiskolai és 150 fő általános iskolai előkészítő tanfolyamon. A megyei tanács erre a célra mintegy 400 000 forintot biztosított. E tanévtől ugyancsak az SZMT-vel és a KISZ-szel közösen megkezdtük az átfogó, folyamatos, tervszerű segítőrendszer kidolgozását, melynek keretében jelenleg is már több mint 300 fő fiatal vesz részt az iskolákban folyamatban lévő egyetemi előkészítőn és a korábbi évekhez hasonlóan több bentlakásos tanfolyam szervezését is tervezzük, ahol majd további 200 fő készülhet fel az egyetemre. Hasonlóan tervezzük középiskolai és általános iskolai előkészítő szervezését is. Arra törekszünk, hogy az óvodától az egyetemig a szükséges segítséget minden iskolai fokon megkapják a fizikai dolgozó szülők arra rászoruló gyermekei. A tanácsi vezetés nagy gondot fordít a tehetséges fiatalok előléptetésére, az egyetemen és főiskolán tanulók segítésére. Jelenleg is a megyei tanács, valamint a Művelődésügyi Minisztérium l által biztosított keret terhére 153 fő részesül társadalmi tanulmányi ösztöndíjban. Javulás következett be a fiatalok lakóterületi foglalkoztatása tárgyi feltételeiben is, bár e téren még sok a kívánnivaló. Sok helyen megfelelő helyiség és felszerelés hiánya gátolja a munkát, megoldása csak több év alatt, társadalmi összefogással lehetséges. A tanácsok az elmúlt évben a klubok és művelődési házak tárgyi feltételeinek javítására, a könyvtárak berendezésére és fejlesztésére — az újonnan épült és épülő művelődési házakat nem számítva — mintegy egymillió forintot fordítottak és több százezer forintot tesz ki az e területen, elsősorban az ifjúság részéről teljesített társadalmi munka értéke is. Megkezdtük a művelődési házak ifjúsági és művelődési házzá történő átszervezését. A gyorsabb ütemű előrelépést sok helyen a feltételek hiánya akadályozza (megfelelő helyiségek). A KISZ-szel közösen tettünk és teszünk intézkedéseket a helyi KISZ-szervezetek és művelődési házak együttműködésének javitására. Ennek is eredménye, hogy ma már 92 ifjúsági klub működik megyénkben. Intézkedéseket tettünk és ennek eredményeként a művelődési házak társadalmi vezetőségében egyre nagyobb számban szerepelnek a fiatalok. Probléma, hogy e társadalmi vezetőségek tevékenysége sok esetben csak formális, nincs kellő súlyuk, elhatározó szerepük a programok összeállításában, nem mindenütt vesznek részt kellően a programok végrehajtásának szervezésében. Munkánk további feladata e helyzet javítása. A tanácsok nagy súlyt helyeznek a fiatalok lakáshelyzetének javítására. A városokban és azokban a nagyközségekben, ahol számottevő állami lakásépítkezés van, tanácsrendeletben is rögzítést nyert, hogy a fiatal házasokat milyen arányban kell legalább lakásban részesíteni (ez általában 20 százalék). A gyakorlatban azonban ennél lényegesen magasabb arányban jutnak állami, bér-, illetve tanácsi ér- tékesítésű lakásokhoz a fiatal házasok. 1971-ben a megyében kiutalt tanácsi bér- és tanácsi ér- tékesítésű lakások 38 százalékát fiatal házasok kapták. A IV. ötéves terv során fiatal pályakezdők részére Szekszárdon külön 60 garzon lakás épül. Ezen túl az OTP-társasházak vevőinek kijelölésénél is előnyben részesítik a tanácsok a fiatalokat. A városokban a lakások elosztását végző társadalmi bizottságokban a KlSZ-szerve- zetek képviselete biztosított. A megyében a 30 éven aluli népesség 34 százaléka közel 40 000 fiatal — már aktív kereső. Tapasztalataink alapján az ifjúságpolitikai határozatok a vállalatoknál, szövetkezeteknél és intézményeknél is előtérbe helyezték a fiatalok helyzetével való foglalkozást. Legtöbb helyen a gazdasági vezetők, a párt, KISZ és a szakszervezet vezetőivel közösen dolgozták ki a fiatalok helyzetének javításával kapcsolatos teendőiket. Vontatottan halad viszont a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtása. Bár az e területen dolgozó fiatalok anyagi megbecsülése általában biztosított, a vezetők szorgalmazzák a fiatalokat megfelelő szakképzettség megszerzésére, több fiatal részére adnak már társadalmi tanulmányi ösztöndíjat, letelepedésüket lakásépítés elősegítésével (házhelyjuttatás, kedvezményes szállítás, építőipari kapacitás stb.) támogatják, azonban igen kevés fiatalt vonnak be a vezetőségek a különböző bizottságok munkájába. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását egy hosszan tartó folyamatnak tekintjük. Arra törekszünk, hogy az ifjúsággal való foglalkozás ne kampányfeladat legyen, hanem váljon állandó részévé a tanácsi munkának. Mindannyiunk közös ügye elősegíteni, hogy az ifjúság képességeinek és munkájának megtelelő helyét és boldogulását mindjobban megtalálja társadalmunkban, s mindinkább hasznosítsa azt. A Tolna megyei Tanács legutóbbi ülésén megállapította: a megyében a tanácsok egyre sokoldalúbban és hatékonyabban foglalkoznak az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósításával és az ezt szolgáló feltételek megteremtésével. Az elért eredmények ellenére azonban ma még az ifjúsági törvény ismeretében számos probléma jelentkezik, amely a következő években megoldásra vár. Ennek érdekében javasolta a megyei tanács, hogy: a helyi tanácsok is vizsgálják felül — az ifjúsági törvény tükrében — az ifjúságpolitikai tevékenységüket és testületi üléseiken — legalább kétévenként — a KISZ helyi szervével együttműködve értékeljék az ifjúság helyzetét, az ifjúsági törvény és végrehajtási rendelkezéseinek megvalósítását. Meggyőződésünk, hogy az eddigi és a teendő intézkedések hatékonyan szolgálják a párt ifjúságpolitikai határozatának, az ifjúsági törvénynek végrehajtását, az ifjúság különböző rétegeinek nevelését és érdekeinek védelmét.
