Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

( r. f:H G ? 1 XXII. évfolyam, 79. szám ARA: 1.2« FORINT 1972. április 2. Hazánk felszabadulásának évfordulója írta: dr. Gyugyi János, megyei tanácselnök-helyettes Április 4-e, hazánk felsza­badulásának évfordulója leg­nagyobb nemzeti ünnepünk. 1945-ben ezen a napon adta . hírül a szovjet hadsereg fő­parancsnoksága & Szovjetunió népeinek és az egész világnak, hogy Magyarország területéről kiverték az utolsó. hitlerista és csatlós csapatokat. Felsza­badításunknak köszönhető, hogy sok évszázados belső és ide­gen elnyomás után Magyaror­szág ismét független, szabad állam lett, lehetővé vált, hogy a magyar dolgozó nép kezébe vegye sorsának irányítását, visszatérjen arra az útra, ame­lyen 1919-ben egyszer már el­indult, folytassa amit a Ma­gyar Tanácsköztársaság elkez­dett. Felszabadulásunk óta eltelt — történelmileg rövid — idő alatt népünk, nemzetünk ki­emelkedő hőseinek -. _ legmeré­szebb demokratikus és szocia­lista álmai, céljai valósultak meg. Gyökeresen megváltozott Magyarország képe, az embe­rek élete, gondolkodása, érzés­világa. Kivívtuk, megszilárdí­tottuk • a munkáshatalmat, örökre felszámoltuk embernek ember által való kizsákmá­nyolását, megvalósítottuk az egész magyar társadalmat ma­gában foglaló, szocialista tar­talmú népi-nemzeti egységet. A társadalmi viszonyok forra­dalmi átalakításával a szocia­lista világrendszer tagjává váltunk. Gazdasági, kulturális fejlődésünk eredményeként emberibb, szebb, összehason­líthatatlanul jobb lett a ma­gyar dolgozók élete. Hazánk minden vagyona, természeti kincse és szépsége, a művelt­ség, a tudomány, a művészet és az irodalom nálunk a né­pé. Hazánk minden tagja előtt nyitva áll a gazdasági, társa­dalmi, szellemi felemelkedés útja. E nagy ünnepen vessünk egy pillantást a megtett útra. A felszabaduláskor hazánk a háború által lerombolt, a fa­siszták által kifosztott volt. A Magyar Kommunista Párt ve­zetésével és programja alap­ján néhány év alatt úrrá let­tünk a háborús pusztításokon. Történelmi igazságot szolgál­tattunk a dolgozó parasztság­nak a földreform végrehajtá­sával. Teljesítettük a párt jel­szavát: „A föld azé, aki meg­műveli”. Még 1945-ben Tolna megyében mintegy 26 000 csa­lád vált 155 000 katasztrális hold tulajdonosává. Megterem­tettük az új, stabil pénzt. Ki­szorítottuk a hatalomból a reakciós erőket. Kisajátítottuk a tőkéseket, állami, szocialis­ta tulajdonba kerültek a gyá­rak, a bankok, a közlekedés, a bel- és külkereskedelem. Győzött a szocialista forrada­lom, megvalósult a proletár- diktatúra. Megkezdtük az or­szág iparosítását, létrehoztuk a nehézipart, hazánk elmara­dott agrár-ipari országból ipa­ri-agrár országgá vált. Uj vá­rosok születtek, új gyárak, üzemek létesültek. Megkezdő­dött és 1962-re befejeződött a mezőgazdaság szocialista át­szervezése,, melynek sikerét a gazdasági eredmények — a terméseredmények ugrásszerű növekedése, a parasztság élet­színvonalának emelkedése, munkakörülményeinek gyöke­res megváltozása — éppúgy igazolják, mint áz az általános közhangulat, hogy a tagok rap gaszkodnak a szövetkezetük­höz és többé senki, semmilyen módon nem volna képes a kis- parcellás gazdálkodást visz- szaállítani. Megszűnt a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliuma, bevezettük a kötelező 8 osztályos általános iskolát, új középiskolák, fő­iskolák, egyetemek létesültek, melyek kapui kitárultak a munkás- és parasztfiatalok előtt. A felnőtt lakosság mű­veltségének növelésére széles körű közművelődési intéz­ményhálózat alakult ki műve­lődési házakkal, könyvtárak­kal, klubokkal. Gazdasági fejlődésünk ered­ményei a világ közepesen fej­lett országai közé emelték ha­zánkat. Népünk kulturális elő­rehaladásával a világ első nemzetei között vagyunk. Né­pünk életszínvonala össze­hasonlíthatatlanul magasabb, mint valaha is volt. E nagyarányú fejlődés ré­szese Tolna megye is. Mező- gazdaságunkat fejlett nagy­üzemi termelés jellemzi. Leg­főbb növényeink termésered­ménye (búza, kukorica stb.) több mint kétszerese az 1931 —40-es évek átlagának. Ki­alakulóban van — számos he­lyen már létrejött — a mo­dern nagyüzemi állattartás feltétele. Megtörtént a nehéz mezőgazdasági munkák gépe­sítése. mind több területen komplex gépsorok kerülnek alkalmazásra. Parasztságunk életkörülményei gyökeresen megváltoztak, személyes jöve­delme évről évre emelkedik, elérte a bérből élők jövedel­mét. Jelentősen fejlődött me­gyénk ipara. A régi üzemek rekonstrukciójával, új üze­mek telepítésével iparosodó városok, községek jöttek létre. Az iparból, építőiparból él az összes keresők 36 százaléka a felszabadulás előtti 15.2 szá­zalékkal szemben. Iparunk termelése ma sokszorosa a há­ború előttinek, egyes termé­keinket nemcsak belföldön, de külföldön is ismerik. A háború előtti statisztikák szerint megyénk lakosságából csak 1313 fő volt a főiskolát és 1687 a középiskolát végzettek száma. A legutóbbi népszám­lálás adatai szerint egyetemi, főiskolai végzettsége több mint 5700, középiskolai végzettsége mintegy 13 000 főnek van. Me­gyénk középiskoláiban évente mintegy 10O0 fiatal érettségi­zik, akiknek többsége a fizi­kai dolgozók gyermekei közül kerül ki. A városokban, vala­mennyi községünkben, de a külterüleiti lakott helyek több­ségében is könyvtár, a legtöbb községben művelődési és ifjú­sági ház, klubok működnek. Általánossá vált a rádió hall­gatása, televízióval rendelke­zik a családok 60 százaléka. A felszabaduláskor községe­ink több, mint felében még nem volt villany, vízvezeték csak Szekszárdon volt. A laká­sok 63 százaléka vérit föld pa­dozatú. mintegv 40 százaléka egyszoba-konyhás volt. Ma már valamennyi község, a na­gyobb külterül eti lakott helyek is rendelkeznek villannyal, vezetékes vízellátásban része­sül a megye lakosságának 52 százaléka. Általánossá vált az ingyenes orvosi ellátás, há­romszorosára növekedett az orvosok száma. A dolgozó nők helyzetét könnyíti a gyermek- gondozási segély, az óvodás ko­rú gyermekek 72 százalékának óvodába járása, a fejlődő böl­csődei hálózat. . j Hosszan lehetne sorolni szo­cializmust építő munkánk or­szágos és megyei eredménye­it, de csak visszapillantást akartunk tenni a megtett út­ra, felidézni azt a nagyszerű munkát, amelyet pártunk ve­zetésével népünk végzett sa­ját szebb, boldogabb életének kialakításáért. A fejlődés nagyszerű útját a Szovjetunió felszabadító harca nyitotta meg számunkra. Eredménye­ink elválaszthatatlanok ettől a harctól, Szovjetunióval és a szocialista világrendszer többi országával megvalósult gazda, sági, politikai, kulturális együttműködésünktől, orszá­gaink között kialakult, elmé­lyült baráti kapcsolatoktól. Ennek a barátságnak, együtt­működésnek további fejlesz­tése. szélesítése feltétele to­vábbi előrehaladásunknak is. Nagy utat tettünk meg, na­gyok eredményeink, de na­gyok az előttünk álló felada­tok is. Folytatjuk a szocializ­mus teljes felépítését, a szo­cialista-kommunista társada­lom kialakítását. Ehhez az egész nép tervszerű, szerve­zett, odaadó munkájára van szükség. Növelni kell minden terüle­ten a munka hatékonyságát, termelékenységét, műszaki színvonalát. Magasabb színvo­nalúvá kell tennünk minden szinten a vezetést, gyorsabban kell előrelépnünk a munkák helyes szervezésében. Szélesí­teni, elmélyültebbé kell ten­ni a szocialista demokrácia ér. vényesülését az üzemekben, az állami életben egyaránt. Nagy erőfeszítések várnak ránk a kommunális, egészség- ügyi, kulturális ellátottság, az emberi jólét további növelésé­ben, melyet csak jobb, ered­ményesebb termelőmunkával lehet megalapozni. Sok ezer lakásra, új iskolákra, óvodák­ra, bölcsődékre van még szük­ség. Uj utakat kell építeni, növelni kell a vezetékes ivó­vízellátást. A művelődési há­zak, klubok fejlesztésével, tar­talmi munkájuk javításával elő kell segíteni a növekvő szabad idő kulturált eltöltését, az egész lakosság műveltségé­nek állandó emelését. Az elmúlt időszak is bizo­nyítja, hogy pártunk helyesen jelölte ki a szocializmus építé­sének útját, feladatait. Követ­kezetesen marxista-leninista politikája alapján kialakult al­kotó társadalmi légkör biztosí­ték arra, hogy pártunk veze­tésével az előttünk álló fel­adatokat is eredményesen va­lósítja meg dolgozó népünk. Bízhatunk saját erőnkben, ba­rátaink a nagy Szovjetunió és a szocialista világrendszer más országa inak intern aaional ista ' támnogatálsában. Ha erőinket összefogjuk, munkánkat jól szervezzük és végezzük, az el­következő időben még gyor­sabban, még nagyobb lépték­kel haladunk célún’- a szo^;'1- Iksta-komm 11 n ista táíiSada lom felépítéssé felé. • • «

Next

/
Thumbnails
Contents