Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-15 / 88. szám
Közönség* a szép vonzásában Rapszodikus jegyzet egy fiatal szobrász Tamásiban megrendezett kiállításáról Kisfiú. Tamásiban — többek között — egy helyi születésű szobrászművész első kiáilitá. sáliak megnyitásával ühnepel- heUuit az iáén április negyedikét. Gyeney Judit kisplasztikái és grafikai kiállítása e hó 18-ig lesz nyitva, s aligha tévedek ha azt mondom, a tárlat szétbontásának pillanatáig tömeges érdeklődéstől övezet- ten, hiszen mióta közrebocsáttatott a művész pályakezdő tíz évének legjobb munkákból álló gyűjteménye, naponta 100— 110 különböző korú és nemű ember tér be a járási művelődési központ kiállítóteremként is kitűnően alkalmazható előcsarnokába. A látogatóknak ez a tekintélyes száma azért jelentős, mert. csak még nem is olyan, régen írhattunk Tamási közművelődésének helyzetéről szólva arról, hogy fölöttébb kicsi — a kívánalmakhoz viszonyítva — az intézmény vonzási köre. Magyarázni iS próbáltuk ezt a helyzetet amennyire lehetett és íme, jön egy képzőművészeti kiállítás, ami fittyet hányva a korábbi okoskodásoknak bebizonyítja, küzdő, a szenvedő, a győzedelmes Ember. 3 ezen belül a jövő lehetőségeit magában hordozó gyerek, a másik pólus pedig az öregség, és ebben is az élet. A lázadozások, megtorpanások, bukások, újból nekirugaszkodások jegyében megélt élet. A kezdet és a befej ezett- B^ë» Tehetséget bizonyít tehát ez a kiállítás grafikában, kőben, bronzban és gipszben. Továbbá azt, hogy alkotójuk elzárkózik minden olyasmitől, ami megkönnyítheti a művész dolgán elhelyezésű portrékat, kisplasztikákat, grafikákat vették képletesen tulajdonukba a látogatok, hanem amolyan büszke rácsodálkozással magát az alkotót is. Gyeney Judit szobrász 29 éves, asszony és édesanya. Munkáiból az a fajta nemes plasztikai tömörség és egyszerűség sugárzik, ami a huszadik századi magyar szobrászművészetben leginkább Medgyessy Ferenc valósított meg mindmáig páratlan életművénél. Rövid tallózás a Medgyessy Ferencet példaképnek valló Gyeney Judit munkáiban földerítheti, hogy ez a fiatal művész higgadt, s derűre hajló valóságlátásával reményteljes szellemi rokona az 1958-ban elhunyt mesternek, s olyan álkotó, akit a gyermekkor és ifjúkor meghatározó élményei hatásosan immuhizál- tak a szélsőségekkel és a manapság olyan divatos modernkedéssel szemben. Mindez isVárakozó — háttérben a Tűnődő-vei. hogy igaztalan dolog közönynyél, érdektelenséggel vádolni a közönséget, amely szervezett _ kapacitálgatás nélkül adja kézből-kézbe a kilincset és ismerkedik a művészetek közül éppen azzal, amit mindeddig leghőbb vágyaink és leghősiesebb erőfeszítéseink ellenére sem sikerült a tömegek tulajdonává tennünk. A kiállító, mint mondottuk, Tamási szülötte, akinek a fő. Városban töltött évek sem koptatták meg lokálpatriotizmusát. Az első tárlatot, ami tíz év — hozzátennénk, hogy az útkeresés tíz küzdelmes évének — munkáit adta közre és otthon, Gyeney Judit megrendezhette volna Budapesten is. Szellemi, művészeti életünk Budapest-centrikusságát ismerve, aligha kétségtelen, hogy a „csak” művészeti szabadiskolákban nevelkedett fiatal alkotó számára a fővárosi bemutatkozás hozhatott volna a későbbiekre is kiható nagyobb szakmai, erkölcsi sikert. Gyeney Judit mégis hazajött és nagyon jól tette, mert a Vizsgáztató nyilvánosságot így tudta megajándékozni a felfedezés egészséges szellemi izgalmával és örömével. Ö maga pedig így tett hitet a hova- tartozóságról, arról, hogy erős érzelmi és értelmi szálak fűzik immár tudatosan is a szőkébb házához. A kiállítás sikere — mondanom sem kell — osztatlan, mert nem csak a gyakorlott kiálUlásrendezőkre vallóan jó mételten alapos ofc az örömre, mert azt bizonyítja, hogy magas a művész önmagával szemben megfogalmazott emberi, művészi követelmény- szintje. Az is nagyon bíztató, hogy Gyeney Judit alkotómunkájának — olyan időszakban, amikor paradicsomi virágzását éli a nonfigurativiz- mus — témája az ember. A A nem darabszámban, hanem tartalmában gazdag kiállításról három alkotás képét hoztuk magunkkal, mintegy ízelítőül. Mindhármait abban a reményben adjuk közre, hogy felkelti az érdemelt érdeklődést Gyeney Judit most bontakozó és lehetőségeiben nagyon ígéretes művészete iránt. Felkelti és éberen is tartja az érdeklődést, mert a tévedés kockázata nélkül lehet szeretni ezt a fajta rusztikus egyszerűséget, amire már most a plasztikus tömörség a jellemző és az embernek olyanfajta tisztelete és szere- tete, ami pályakezdő képzőművészeink között igen rangos helyet biztosíthat Gyeney Judit szobrász számára. — lászló i — Foto: Szegedi $iratúk» Yé^et ért a tavaszi szünet o — Tanév végi „menetrend” — Nem változik az érettségi Véget ért a tavaszi szünet: pénteken országszerte megkezdődött a tanítás az általános és középiskolákban. A tanév hátralévő részének menetrendje a következőképpen alakul : A középiskolák nappali tagozatainak negyedik osztályaiban május 8-a lesz az utolsó tanítási nap, s ekkor tartják a ballagásokat is. Az írásbeli érettségiket május 11 és 19 között bonyolítják le. Elsőként — május 11-én — magyarból, majd 12-én matematikából, 13-án pedig a szakosított tantervű osztályok diákjai idegen nyelvből írásbeliznek. A többi tantárgy írásbeli érettségi vizsgáinak időpontja: május 15—19. Nappali tagozatokon a szóbeli érettségi vizsgák június 1-én kezdődnek. Az érettségi, illetőleg képesítő vizsgákat valamennyi gimná. zium, szakközépiskola és középfokú technikum, nappali tagozatán június 24-ig be kell fejezni. A rendelkezés nem érinti a zeneművészeti szakközépiskolák érettségi vizsgáira megállapított határidőket. A dolgozók gimnáziumaiban a tanév végi érettségi vizsga írásbeli részét május 28—június 3 között, szóbeli részét pedig június 12—július 5 között kell megtartani. Az idei tanév végén mintegy 56 ezer középiskolás — köztük több mint 29 ezer gimnazista — ad számot felkészültségéről a nappali tagozat érettségi vizsgáin. A gimnáziumi maturánsok érettségi vizsgarendje sem tartalmi, sem formai vonatkozásban nem változik. A korábbi esztendőkhöz hasonlóan a cél elsősorban az hogy a tanulók gondolkodásuk önállóságáról tegyenek tanúságot, s arról, hogy a középiskolában tanultakat miként tudják áttekinteni, összegezni. Az oktatásügy vezetői ugyanakkor messzemenően érvényt kívánnak szerezni annak az alapelvnek, hogy a számonkérés alkalmával el kell kerülni a lélektelen tételszerűséget. Az önállóan gondolkodó, kombinatív készségét felhasználó, az összefüggéseket felismerő diákok nem kerülhetnek hátrányba a csupán lexikális ismeretekkel rendelkezőkkel szemben. Tizennégy és félezer „gólyát” várnak az 1972—73-as tanév nappali, tagozataira a felsőoktatási intézményekben. Nappali tagozatokra a felsőoktatási intézmények május 2-ig i esti és levelező tagozatokra pedig május 15-ig fogadják el a jelentkezési lapokat. A felvételi vizsgákat június 26. ég július 31. között tartják. Az idén 138 000-en fejezik be az általános iskola VIII; osztályát, közülük mintegy 58 ezren folyathatják tanulmányaikat a különböző középiskolák első osztályaiban, további 63—64 ezer fiatalt várnak a szakmunkásképzők. A gimnáziumokban, valamint a géD- és gyorsíró iskolákban a felvételekről május 8-ig — illetve a fővárosban május 15-ig — döntenek, s ekkor küldik el a fel nem vett tanulók lapjait a második helyen megjelölt iskolához. Az általános- és középiskolák nappali tagozatain június 8. az utolsó tanítási nap. A tanévzáró ünnepségeket az igazgatók álta] meghatározott napon, június 12. és 17. között tartják. (MTI). A TOLNA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ALKALMAZ: vízvezeték szerelőket komlói, dombóvári ós szekszárdi munkahelyein. Szükség esetén munkásszállást, étkezést és a kollektív szerződésünk szerint utazási kedvezményt biztosítunk. Kereseti lehetőség teljesítménytől függően. Fentieken kívül különélési pótlékot biztosítunk a kollektív szerződésünk értelmében* Jelentkezési lehetőség: Szekszárd, Tartsay V. ú, Tolna megyei Áll. Építőipari Vállalat. Vízszerelési Épvez. Komló, Kossuth L. u. 83—85. Tm-i Áll. Épip. Váll. építésvezetőségen. (137)
