Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-15 / 88. szám
f \ Módosítják a középtávú terveket a tsz-ekben Nem volt könnyű dolguk az utóbbi hetekben a termelőszövetkezetek szakembereinek. A múlt évben készült, öt évre szóló középtávú tervet módosították. A különböző központi intézkedések, valamint a terv- készítés óta jelentkezett helyi változások, változtatások miatt a tsz-ek többségében a tervnek csaknem valamennyi pontjához hozzá kellett nyúlni. A dombóvári Alkotmány Tsz vezetői a tervmódosítás számos oka közjil • elsőként mindjárt az építőanyag-ipari árak emelkedését említik. Ez év júniusában készül el a tsz komplex sertéstelepe. Az eredeti tervek szerint a már meglévő épületek átalakítása, újak építése és a járulékos beruházások tizenöt millió forintot tettek volna ki, ezzel szemben a megváltozott építőanyag-ipari árak miatt az építkezés 22 millió forintba kerüL Figyelembe véve az állami támogatást, a termelőszövetkezetnek ez kétmillió forint körüli többletköltséget jelent. Emiatt nem tudják a sertéstelepet olyan korszerű technológiával felszerelni, mint ahogy azt az építkezés kezdetén tervezték. Ott kapcsolják szőkébbre a nadrágszíjat, ahol lehet; a takarmánytárolót egyelőre dróttal kerítik be, s az építkezést a tsz építő- brigádja fejezi be. Súlyosbítja á gondokat, hogy a technológiai felszerelések ára is emelkedett. A kétmillió forint többlet- költség miatt csökkent a gépi beruházások üteme is. A termelőszövetkezetben az elavult, még a gépállomásról örökölt gépeket az elmúlt évben le akárták cserélni. A tervezett tizennégy erőgép helyett mindössze hármat tudtak venni, s egyelőre úgy néz ki, hogy három gazdasági évnek kell eltelnie' ahhoz, hogy az eredetileg egy évre tervezett átalakítást megvalósítsák. Annál is inkább húzódik a gépi beruházás üteme, mivel az alkatrészárak átlagosan 10 százalékkal emelkedtek, s az elavult gépek rengeteg alkatrészt emésztenek. Példaként: az MTZ-gumi ára ezer forinttal, a Zetor-motor ára tízezer forinttal nőtt. Felére csökkentették a cukorrépa vetésterületét, elsősorban a kézi munkaerő-hiány miatt, de. azért is, mert a meglévő betakarító gépsör nem vált be tökéletesen : tavaly ötven mázsa répát kellett a gép után kézi erővel kiszedni. Â tervkészítés idején a tsz vezetői úgy számítottak, hogy a szarvasmarha-létszámot duplájára emelik, most a középtávú tervnek ezt a pontját törölték. A tsz vezetői arra kényszerültek, hogy méginkább körbe- y'nézzenek a szövetkezet háza- táján, s ott hozzák be a veszteségeket, ahol lehet. így született az az elhatározás, hogy a régi, kihasználatlan épületeket felújítják, és ezzel évente mintegy ezerháromszázzal több sertést értékesítenek. Tekintve, hogy a körzet éghajlata a vetőmag-termesztéshez igen kedvező, búza, kukorica, burgonya és borsó vetőmag-termesztésével foglalkoznak. A középtávú tervek módosítására várhatóan minden évben sor kerül. A termelőszövetkezetekben ez egyfajta fe- ' gyelemre, fokozottabb előrelátásra kényszeríti a gazdasági vezetőket, arra, hogy tervszerűen már jó előre gazdasági számításokat végezzenek, s bármilyen változásra központi intézkedésre még jobban odafigyeljenek. S minden felelősséggel dolgozó gazdasági vezető gazdasági számításokkal bizonyítsa, hogy mit érdemes termelni. — vm — Mentesítés és megelőzés A szarvasmarha-állomány tbc-mentesítésének eredményei, feladatai A tbc- és a brucella-mentesítés a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének egyik létkérdése. A negativizáláson múlik a tenyészutánpótlás, de rendkívül fontos közellátási érdek is, hogy a fogyasztókhoz minden szempontból egészséges tej jusson. Ennek a feladatnak a megoldása idestova egy évtized — vagy még régebbi idő — óta foglalkoztatja a szakembereket. Ezért fogadta nagy érdeklődés a MAE Tolna megyei szervezetének Állatorvosok Szakosztálya, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás, az Állatorvosok Társasága szarvas- marha- és juhegészségügyi szakosztálya által rendezett ankétot a szarvasmarha-gümő- kórmentesítés aktuális kérdéseiről. A megyei művelődési központban rendezett ankéton kétszáznál többen jelentek meg; állatorvosok, humán orvosok, a tejipar, az állatforgalmi vállalat szakemberei, tsz-elnökök, állattenyésztők — mindazok, akik ennek a feladatnak megoldásában érdekeltek. — Tolna kiemelt megye ebben az országos programban — ezt eredményei is igazolják, hiszen a mentesítés viszonylag rövid időn belül befejeződik — mondotta megnyitójában dr. Kováts Jenő, a megyei állategészségügyi állomás igazgatója —, de további, céltudatos munkára, társadalmi ösz- szefogásra van szükség az eredmény megtartásához. Az ankét első előadója dr. Mészáros b János- ■ professzor Volt; előadásánák vezérfonala a gümőkórtól mentesített szarvasmarha-állomány újra- fértőzéstől való megóvása. Elismeréssel említette Tolna megye eredményeit: a szarvasmarha-állományt ez ideig 94,4 százalékban sikerült mentesíteni. Ez az eredmény országosan is első helyet biztosít, hozzátéve azt is, hogy a szarvasmarha-állomány 76 százaléka van nagyüzemi tartási körülmények között, míg az országos átlag 55 százalék. A következő évek fő feladata Tolna megyében — a ne- gativizálás teljes befejezésén túl — a mentesség megtartása, és a fő kérdés, hogy a nagyüzemek ezt hogyan tudják megoldani. Mészáros professzor a követelményt úgy fogalmazta meg; negatív az az állat, amely mentes anyaállományból származott, és az első ellés, majd a következők után is negatív marad. Ez a szakmai, a jár- ványtani követelmény. Részletesen foglalkozott azzal, hogy milyen tartási, gondozási elvek megsértése okozhat újrafertőzést, hogy ennek elkerülése, megakadályozása érdekében milyen korlátozó intézkedéseket kell tenni. Az állatforgalmazást korlátozó, szigorító intézkedések az eddigi eredmény megtartását szolgálják. Dr. Csukás András MÉM- osztályvezétő a gümőkórmen- tesítés állategészségügyi igazgatási feltételeiről beszélt; a szakosított telepek lehetőségeiről, a mentesített állomány védelmét szolgáló igazgatási . intézkedésekről. — Legyen fokozott mentességi igény a tenyészállattal, rugalmasabb a vágóállattal szemben. A kisüzemek, egyéni állattartók állatállományának negativizálásához — a követelmények mellett — megfelelő kifutási időt, megfelelő kedvezményeket kell biztosítani. Dr. Nagy Tibor, a megyei állategészségügyi állomás igazgató-helyettese, Lakos József, a pálfai szövetkezet elnöke, dr. Újvári Istvánná tamási járási főállatorvos, dr. Fehér Ferenc, a Gerjeni Állami Gazdaság állatorvosa a tbc-mente- sítés helyi tapasztalatairól számolt be. Dr. Magda Tamás, a dombóvári tüdőgondozó intézet főorvosa, dr. Bryson Já- nosné azzal foglalkozott, hogy, a tüdőgondozó intézeteknek és ’ az állatorvosoknak hogyan kell az eddigieknél szorosabban együttműködni, miután a szarvasmarha-tbc és a humán tbc elleni védekezés szorosan összefügg, kiegészíti egymást. A nagy tartalék 1. Változó idők, változatlan módszerek Az egyik nagyvállalatnál át kellett költöztetni egy üzemrészt az elkészült új csarnok- . ba. Hosszú előkészületekkel állították össze a költözködés ■ bonyolult menetrendjét, amely — míg minden a helyére kerül — heteket vett volna igénybe. Ekkor szóltak közbe — kéretlenül — a vállalat szervezési szakemberei, akik magánszorgalomból szintén elkészítették a saját költözikö- dési tervüket. Azt állították, hogy egyetlen hétvégén megoldják az áttelepítést, s az üzemrész hétfőn reggel az új épületben kezdheti a munkát. Akadták, akik fantazmagóriának tartották a tervet, a szervezők azonban nem tágítottak és végül is a munka elkezdődött. Hétfőn, az üzemrész valóban az új épületben kezdhette a reggeli műszakot A példát a munkaügyi miniszter mondta el az elmúlt év végén megtartott szervezés- tudományi konferencián és ez a példa két dolgot is bizonyít: egyrészt, hogy a szervezéstudomány ismerői és művelői felbecsülhetetlen értékű munkát végezhetnek — ha hagyják őket dolgozni. Másrészt, hogy a hivatalos szervezők — és általában a szervezés — iránti bizalmatlanság még ma is létező és felbecsülhetetlen károkat okozó magatartás. (Közbevetőleg: van ennek a bizalmatlanságnak pémi alap-, ja. Az üzem-, vagy munka- szervezés divatos szakma ma- napság- és maguk - a ..profi” szervezők vannak leginkább tisztában azzal, hogy közülük sokan csak lelkes, ám tudásu- I kát tekintve inkább csak dilettáns amatőrök, akik sokszor a legjobb szándékkal ugyan, de több kárt, mint hasznot hajtanak „tudományos szervezés” címen.) Az üzem. és munkaszervezés sokáig, afféle haszontalan, divatból megtűrt tudományként volt nálunk elkönyvelve, s e gondolkodás- mód magyarázata jórészt abban keresendő, hogy az exten- zív, csav a munkaerő-tartalékra építő gazdálkodási rendszer, könnyűszerrel nélkülözte ezt a „nyugatról importált” tudományt. A gazdasági vezetőket először a fővárosban érte a kínos meglepetés: nincs többé szabad munkaerő, a grandiózus létszámfejlesztési terveknek — a statisztika tényei szerint — egyszer, s mindenkorra befellegzett. A tények makacs dol- gók, de úgy tűnik, a megszokás még makacsabb: a gazdasági vezetők kénytelen-kellet J len tudomásul vették a hely-j zet változását és — nem csi-j náltak semmit. Illetve tovább«! ra is szorgalmasan, terveztek; bekötött szemmel, töretlen optimizmussal számítva a további létszámbővítés lehetőségeire. A munkavállalók — érdé“ kés módon — sokkal élértkebJ ben reagáltak a munkaerőpi aa változására és kezdték diktál-« ni a feltételeket. Tömeges je* lenség és egyre nagyobb tár-l sadalmi gond lett a munkaerő^ fluktuáció és jó néhány évnek kellett eltelnie ahhoz; hogy mindenki rádöbbenjen* a létszámfejlesztés mellett elképzelhetők másfajta, sokkal eredményesebb gazdaságfej“ lesztési módszerek is. E felJ ismerésig kezdetben csak a szakemberek jutottak el, s ez volt az a — lényegében napjainkig tartó időszak — ami-«, kor a legkülönbözőbb elvi állásfoglalások, irányelvek, határozatok láttak napvilágot á belső tartalékok feltárásáról és hasznosításáról, a termelékenység növekedéséről, a mun"* kaszervezés javításáról, a racionális műszaki fejlesztésről stb. A gyakorlatban azonban alig történt valami. Az elvi igazságok felismerése mellett még megpróbálkoztak egy nagyszabású vidéki ipartele« pítéssel, ami önmagában helyes dolog. A baj azonban ott kezdődik, hogy az iparkitelepítés perdöntő érvei között ott volt a varázsige: „vidéken még .. van ., munkaerő. ..” Magyarán: ha nem megy az ex- tenzív iparfejlesztés a fővá“ rpsban, . és a . nagyobb ipari központokban, akkor majd megy vidéken. A folyamat másik része; hihetetlen mértékben felduzzadt az ingázók száma és kitágult az ipari centrumok vonzásköre és ez nemcsak gazdasági, hanem szociális problémákat is jelent Mindez roppant leegyszerűsített vázlata egy rendkívül bonyolult folyamatnak, ám a végikövetkeztetés elkerülhetetlen: minden lehető módszerrel megpróbálták késleltetni az intenzív iparfejlesztést. És eközben jött a másik meglepetés; nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is csökkent sőt sok helyen kimerült a munkaerő-tartalék, s a hagyományos extenzív módszerek alkalmazásának most már valóban. végérvényesen befellegzett. VÉRTES CSABA Következik; Minden gazdasági vezető Z tudománya Rendezték a dohánybeváltási árakat A vállalatok az előirányzatnál nagyobb területre kötöttek termelési szerződést Tanácskozás az ÁFÉSZ-ek munkájáról Első ízben került sor arra, hogy a szekszárdi járási párt- bizottság külön értékelte az AFÉSZ-ek munkáját. Tegnap délelőtt az MSZMP megyei bizottságának székhazában hat ÁFÉSZ igazgatósági elnöke, párttitkára részvételével tanácskoztak a szövetkezetek múlt évi munkájáról, az idei termi valókról. Hanoi József, a szekszárdi járási pártbizottság titkára értékelte az 1971-es munkát, részletesen szólt ártól, hogyan vélekedik a járási pártbizottság az igazgatósági elnökök és a pártszervezetek kapcsolatáról. A szekszárdi, bátaszéki, tolnai, kölesdi, fáddá és decsi ÁFÉSZ-ek tevékenységét értékelő előadás után hasznos, a szövetkezeti mozgalmat előbbre vivő vita alakult ki. Részt vett a szövetkezeti vezetők tanácskozásán Kálmán Gyula MÉSZÖV“ elnök is. A vita tanulságait, a tenni valókat'Tatár Lajos; a járási pártbizottság alsó titkára foglalta össsze,, Kedvezően fogadták a ter. melók a dohánybeváltási árak rendezését — ezt bizonyítja, hogy a szerződéskötések szerint idén lehetőség lesz arra, hogy, hazai termelésű alapanyagból készítsék a dohányipari termékeket az üzemek. A , dohányipari vállalatok trösztjének tájékoztatása szerint . az idei szerződéskötések befejeződtek, s a tavalyinál lényegesen jobb eredménnyel zárultak. Az elmúlt évben több mint háromezer hektáros területre nem sikerült szerződéses partnert találriiok az üzemeknek ég emiatt az ország dohányimportra szorult. (Igaz, a dohány minősége az elmúlt évbep aránylag kedvezően alakult, s ez valamelyest javított a helyzeten.) 1972-ben egész sor intézkedéssel, egyebek között a beváltási árak emelésével kedveztek a termelőknek. Az ösz- sze&ségébsn mintegy 25 százalékot kitevő áremelés — a több éves szerződésekkel iösz- szekapc,solva — hosszabb időre elkötelezte a termelőket a dohánytermesztés mellett. A gépesítésnél is sikerült előre lépni. Idén ,1500 hektáros területen biztosították a korszerű technológia feltételeit, úgy, hogy a gépek és az eszközök megvásárlásához messzemenő támogatást nyújtott az állam. A dohány szaporítóanyagát is az igényeknek megfelelő ösz- szetételben vásárolhatták meg az üzemek, a tapasztalatok szerint ez is elősegítette az ér* deklődés növekedését. Idén a vállalatok az előirányzatnál. valamivel nagyobb területre kötöttek termelési szerződést. A termesztésre szánt fajták a korábbinál lényegesen alkalmasabbak dohányipari feldolgozásra. örvendetes, hogy csaknem 50 százalékkal fokozódott a Burley fajta termő- területe, nagyobb földeken tartják majd a Hevesi és a Kerti fajtájú dohányt is. A termőterület több mint felére több éves szerződést kötöttek a termelők az üzemekkel, ez példa nélkül álló a hazai dohánytermesztés történetében. (MTI),
