Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-08 / 57. szám
Elköltőnk 106 I ! Iskolára, liaíkiásra, gépre, kórházra, erőműre, benzdn'kút- ra, ezerféle más dologra. Beruházásra, ami hosszú évek óta a népgazdaság érzékeny pontjának számít. Az ellentmondásokat, feszültségeket különösen kiélezte a múlit gisz- tanidő, amiikcy az ötéves tervben meghatározott 25 százalékos feihaknazási hányad helyett a nemzeti jövedelem 28 —29 százaléka került felhasz-, náliásra ilyen célokra. A beruházások össze 1971-ben a tervezett 90 milliárd forint helyett 100 milliárd volt. Ami rendkívüli terheket rótt az államháztartásra. Többet költöttünk, mint lehetnie. S amit kiadtunk, azt sem mindig a legjobb helyre. 1972-ben 106 mil- liáirdot köithetünk : el. Még mindig valamivel többet, mint lehetne. Ám sokkal inkább latolgatva, a befektetett pénz odakerül-e, ahol a löglinkábh toll? Fordított arány Indokolt volt a párt Köz- Pamti Bizottsága 1971. december l"i ülésének állásfoglalása, s azt követően a kormány jőnéhány intézkedése; ésszerűbb betnuháizáisi tervékienység- re van szükség. Azaz, nem a beruházások áltoMimos visz- sziaiseiootásána, sokkal inkább célszerű, torzulásoktól mentes beruházási összetétel kialakítására. A közgondolkodás persze hajlamos arra, hogy beruházás alatt elsősorban építést értsen. Halott tény, hogy az öisszeis kiadásoknak ez csupán a fele. Az építési kapacitások és a kereslet egyensúlyának megteremtése tehát korántsem oldaná meg a beruházási tevékenység valamennyi problé- tnáját. EhhezJóval .sokoldalúbb munkára van szükség. S ami legalább ilyen lényegieis: hosz- sízú eisztendőkne. Anekdotákba illő történetek szólnak az építőiparról. Sűrűn joggal. Tény — s ezt széles körű vizsgálatok igazolták, hogy hazánkban az előkészítő munka sakkal gyatrább, mint máshol. Nemzetközi viszonylatban a teljes beruházási : idő kétharmada jut az előkészítésre, hazánkban viszont éppen fordított az arány. Kellően koordinált terv, a később beépítendő technológiai berendezések alapvető követelményeinek figyelembe vétele nélkül kezdenek el beruházásokat, s ez tervmódosításokat, pótlólagos igényeket von maga után. Amik következménye a határidők változtatása, az építésd- ezereilési fömnakadások gyakorisága, a befejezetlen állomány növekedése, a költségek emelkedése, s végül, de nem utolsósorban az elkészült beruházások alacsony hatékonyságú működtetése. Azaz, a remélt (kamatok helyett a veszteség'. Lebecsült szervezés Sűrűn elhangzik: a szervezés a legolcsóbb befektetés. A gyakorlati tapasztalatok e tényező széles körű lebecsülését bizonyítják. így a többi között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által végzett elemzések azt tanúsítják, hogy a korszerű hálódiagromos, matematikai modelles síb. módszerek a beruházás megvalósításának idejét akár az átlagosnak a felére is csökkenthetik, de ezek az eljárások lassan terjednek, a lehetségesnél jóval ritkábban kerülnek alkalmazásra. Elfelejtődik az az alapvető igazság, hogy a kivitelezés csak akkor lehat gyors, azaz szervezett, ha az előkészítés is az voit- A karikatúraalakká vált álldogáló építőmunkás nem okvetlen a lógás jelképe: mások mulasztásának, szervezési hibáinak megtestesítője is lehet. Ment jól szervezett munkában képtelenség lógni. Ellentétben a közhiedelemmel, a beruházási költségek emelése a tervezőnek nem érdeke. Az eredeti előirányzat meghatározott hányadát — átlagosan két-három százalékát — kapja. Közömbös tehát, hagy több, vagy kevesebb pénzt emészt fel, a beruházás. A közömbösség sehol nem erény, de itt kimondottam hiba. Ahogy sdkféflie hibáitól terhes az építő, szerelő vállalatok érdekeltsége is. Ugyancsak elgondolkoztató az a gyakorlat, amely csupán a beruházásra kerülő eszközök hatékonyságát vizsgálja, de alig fordít figyelmet a már beruházott javak működtetésének eredményeire. így például arra, hogy egy-egy létesítmény mikorra éri el a tervezett produktou- mot, s ha nem éri el — ami nem ritka —, miért? Sok a partner Szakmai körökben közismert ténynek számít, hogy a beruházásoknál fölhasznált eszközöknek mindössze egyhanmada a szorosan vett építőanyag, a többi kohászati, gép- és faipari ®tb. termék. Ám e tényt még kevésbé tükrözik a beruházásokhoz kapcsolódó ágasatok fejlesztési eredményei, tervei, termékeinek összetétele, mennyisége. Tetézi a gondokat, hogy a rengeteg „bedolgozó” mellett a partnerek száma is nagy. Vannak olyan építkezésiek, ahol az ilyen meg amolyan kivitelezők és alvállalkozók szama Í4Ö fölött van ! Eny- Jîyiîëie Önálló vállalat hogyan hozható közös nevezőre? Azfaz: jóval fejlettebb generálkivitelezői hálózatra lenne szükség. A kereslet ég a kínálat erős eltérése — azaz..a „konjunktúra” — utat nyitott az áremeléseknek, így például a múlt Mi leszel, ha nagy leszel? Ezt a sablonos kérdést máraz óvódásoktól is . megkérdezik, de komoly tartalma, értelme csak akkor lesz, mikor a 13— 14 éves fiúk, lányok, eljutnak az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályáig. Ekkor viszont a szülőknek nagyon sok tépelődésőbe, álmatlan éjszakájába kerül, amíg eldöntik, hova, melyik iskolába adják a gyereket. Nehéz a választás, hiszen nem kevesebbről van szó, mint aróí, hogyan alakul gyermekük további élete.. 1972. júniusában mintegy 3600 Tolna megyei nyolcadik osztályos veszi kezébe bizonyítványát, melyben az utolsó félév érdemjegyei alatt ez áll majd : Általános iskolai tanulmányait befejezte. Döntő többségük ekkor már tudja, hogy szeptemberben hol folytatja a tanulást, mivel még az év első hónapjaiban továbbították jelentkezési lapjukat a középfokú tanintézetekbe: a szakközépiskolákba, szakmunkásképzőkbe, gimnáziumokba. Zomba 2700 lelket számláló község a bonyhádi járásban. A hosszú porták tanúsítják, hogy régen is jó módban éltek itt az emberek, az új sátortetős épületek pedig a mai életszínvonalat mutatják. A zombaiak többsége a mezőgazdaságban keresi a kenyerét. Az általános iskola 45 nyolcadik osztályos tanulójának születi — kettő kivételével — fizikai dolgozók. Bán András igazgatóhelyettessel — ő a pályaválasztási felelős is — arról beszélgetünk az igazgatói irodában, illlárdot Megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák évben az állami lakásépítésiek költsége 15 százalékkal növe- kedetüt. Persze, az indokolt áremelkedést — az ár és a társadalmilag szükséges ráfordítások értékének közelítését — nagy hiba lenbe összekeverni a nyerészkedéssel. Ez utóbbi tetöréséina szigorították meg 1972. január 1-től az építőipar áriképzési rendszerét, s az ellenőrzést. Remélhetősn, eredménnyel, hogy az idén befektetendő 106 milliárd fejében a végzett munka — a megvásárolt eszköz — is, annyit érjen. Üt az ésszerúbbhöz Rövid idő alatt megtett in- tézikedéisek bizonyítják, hogy a központi irányítá» mám késlekedik a beavatkozással, ha az szükséges. Ám ez nem menti fel a váEil'alatokat a maguk felelősségétől. Márostak azért sem, mert az idén beruházásra költhető 106 milliárdtoól 56—57 miliíárd forint sorsa fölött a válMatdk, szövetkezetek döntenek. Tehát a pé:n,z nagyobb részéről; ami a felelősség nagyabbik részének vállalása is. Az ésszerűbb beruházási munka, a célszerűbb beruházási összetétel kiaiatkítósáhoe megfelelő utat nyitották a január elsején életbelépett rendelkezések. Van, ahol szorosabbra belli fogni a gyeplőt, s van, hol fölhagyhatnak a légvárak építésével. Baj? Aligha. Minden forintnak lehet és kell jól kamatozó helyet lelni. Úgy elkölteni a 106 millMárdot, hogy .a legtöbbet hozza. Mielőbb. Ezért, hagy az összeg elsősorban a folyamatban lévő beruházások befejezését szolgálja, s új beruházás a múlt évinél kevesebb kezdhető el. Am ez a kevesebb most mindaninyiunik száméira a több fedezete. MÉSZÁROS OTTÖ Zotnbai diákok között Mi leszel, ha hogy az idén végzők közül ki merre megy tovább tanulni, hogyan segíti az iskola a pályaválasztást. Először a statisztikai kimutatást', vesszük kézibe. A két nyolcadik osztályban negyvenötén tanulnak. Legtöbben, pontosabban húszán a szakmunkásképzőt választották. Szakközépiskolába tizennégyen jelentkeztek, gyors- és gépírónak ketten, gimnáziumba pedig mindössze egy jelentkezési lapot küldtek. — Nyolcán nem tanulnak tovább. Miért? — Elsősorban azért, mert gyenge a tanulmányi eredményük. Dolgozni akarnak: ketten a tsz-ben, a többiek pedig különböző intézményeknél, vállalatoknál. — Az, hogy csak egy tanuló jelentkezett gimnáziumba, önmagában még nem sokat je-, lent. A szakközépiskolai felvételi vizsgák után majd többen is kénytelenek lesznek a jelentkezési lapjukon második helyen megjelölt gimnáziumot „választani”. Mikor megkérdeztük, hogy a tanulók, illetve szüleik minek alapján döntenek a továbbtanulásról, Bán András egy, a múlt évben készült felmérés eredményeit ismertette. E szerint heten maguk határoztak, szüleikkel közösen huszonnyolcán. hat gyereket pedig a szülei beszéltek rá. Természetesen az iskolánák is Az idei korai kitavaszodás a szokásosnál legalább két héttel előbbre hozta a mező- gazdasági szezonnyitót. A nagyüzemek országszerte jól kihasználták az enyhe, meleg időt. Az Alföldön a kijelölt terület 70—80 százaléka kapta meg máris a tavaszi műtrágyaadagokat, a Dunántúlon — ahol az esők kissé visszavetették a gépek munkáját — hozzávetőleg 50—60 százaléknál tartanak, de a sokéves átlaghoz képest ez is feltűnően jó eredménynek számít. Harmincezer eperfa kerül — és került már eddig kalapács alá Tolnában. Szabályosan meghirdetik az árverést, aztán rendszerint a helyszínen „senki többet harmadszor" és a fát kivághatják az új tulajdonosok. Harmincezer útmenti eperfa „elavult". Ezért mondta ki rájuk a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóság a halálos ítéletet. Az elavulást szó szerint is lehet venni. Létüket ugyanis annak idején a selyemhernyótenyésztés indokolta. De a selyem helyett ma már itt a nylon, a bánion és a jó ég tudja még hány féle műanyag. Elavultak azért is, mert létükkel — közel vannak az út széléhez — a biztonságos közlekedést és a gépi padka- és árokrendezést akadályozzák. Sőt, hátrányukra írható még égy tulajdonságuk is. Selyemhernyón kívül az amerikai szövőlepkék is kedvelik az epei- fa levelét. így ezek az út menti fasorok a gyümölcsösökre veszélyes kártevők fertőzési gócai lehetnek, A KPM Tolna megyei Közúti Igazgatósága ezért az ötéves nagy leszel ? feladata, hogy segítse a helyes einatarozást. Jüzc szoigtujaK mar az alsótagozatban a küiujiooz.o tésutv, az ötöóík osztálytól Kezdve, az osztályfőnöki órák tájékoztatóin. A Hetedikes, nyolcadikos szülők, gyerekek élőt: pedig egy- egy szakmát, foglalkozást külön is ismertetnek. Míg az igazgatóhelyettessel beszélgettünk, a legüietékeseb- beknek, a nyolcadikosoknak éppen testnevelési órájuk volt. A fiúk kint az udvaron nagy élvezettel rúgták a bőrt. Szemmel láthatóan nem vették jó néven, hogy éppen akkor hívtuk őket a pálya szélére egy kis beszélgetésre. Barkóczi Imre egészen kipirult a játéktól, no meg a csípős tavaszi levegőtől. Ö is azok közé tartozik, akik nem jelentkeztek továbbtanulásra. Tabudról jár be mindennap autóbusszal. — Nem engedtek el otthonról. Édesanyám azt mondta, hogy nem érdemes tanulnom. Szülei a Hőgyészi Állami Gazdaság dolgozói. Ha kimarad az iskolából, ő szintén ott kap korának megfelelő munkát. Ötödikes korától minden nyáron dolgozott. Üdülni, táborban soha nem volt, csak az iskolával egynapos kiránduláson a fővárosban, meg Pécsett. A vállát vonogatja, mikor megkérdezzük, a felsoroltakon kívül hol járt még? Aztán elhangzik egy-két körFebruár végén, március elején benépesültek a szőlő- és gyümölcskertek. A szőlősét mindenhol metszik, sőt néhány dunántúli nagyüzemben ez a munka már be is fejeződött, a sokéves átlagnál legalább 12 nappal korábban. Megérkeztek az első hírek a vetésről. Az ország nagyobb kiterjedésű vidékein a földbe került a mák és a zöldborsó vetőmagja. Sokfelé vetették el a szántóföldi zöldségnövények szaporító anyagát is. Ilyen korai zöldségvetésre nagyon régen volt példa. (MTI). tervidőszak végére fokozatosan lecseréli az utak mentén a már különben is kiöregedett fákat. Idén a Szekszárd—Mohács közötti úton a bátai elágazótól a megyeházáig, és Várdombtól Bá- taszékig, a Széptölgyesi bekötőút teljes hosszában, Dunaföld- vár és Dunakömlőd között és még sok rövidebb szakaszon kivágják az eperfákat. Egyedül a gemenci rezervátumba vezető Keselyűsi úton marod meg a mór-mór alagutat képző eperfákból álló sor. Itt mérlegelve a fasor esztétikailag vonzó voltát, inkább intenzív permetezéssel vetnek gátat a kártevő szövőlepkék szaporodásának. A kivágott fák helyére gondosan készített terv szerint — figyelembe véve a talajt, az időjárást és a környezetet — különféle nyárfát, vörös- és cser- tölgyet, juhart és fenyőfát ültetnek. Erre a munkára tavaly 600 ezer forintot fordított, idén 400 ezer forintot fordít a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóság. nyekbeli község neve. Bar- koczí imre a ayenge tanútok Köze tartozik, ue azért szeret olvasni. — na délutánonként hazamész az isKoidOÓi, ínj-t csinálsz? — Segítek az állatokat ellátni. — Hát vasárnap? — AKKor is csaK otthon vagyok. iNena íocizuiut, meg az erdőben játszunk. Lakatos Sándor 4,8-es bizo- nynvunyt vitt haza itrévkor. A helyi tsz-elnöK ua és a bonynadi gimnáziumba jelentkezett Állatorvos szeretne tenni. Turbuk József négyes tanuló. Szobafestő lesz. — Szeretem ezt a foglalkozást. Egyszer láttam otthon, hogyan dolgoznak a festők. Elég sokat lehet itt keresni. Ha jól sikerül a vizsga, tovább tanulok. A szüleim azt mondták, azt a szakmát választhatom, amelyik a legjobban tetszik. A Tolna megyei Pályaválasztási Tanács idén is megjelentette tájékoztató füzetét, melyben felsorolják, hova milyen iskolába jelentkezhetnek a nyolcadikos tanulók. A hat- venoldalas kiadvány előszavában ez áll: „A biztosított lehetőségek azonban csak keretet adnak, amihez az szükséges, hogy minden fiatal megfelelően értékelje, elemezze — szülei és pedagógusai segítségével — saját képességeit, teális lehetőségeit, és ebben az esetben megvalósulnak elképzelései is.” Remélhetőleg Zombán is így lesz. — ey — Árverésik as eperfákat
