Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

ßemntafjuk

Lejtős, hepehupás az út, mellette nagy tábla: A padkára hajtani tilos és veszélyes.

Igaz. Az aszfaltot két oldalt lekoptatták a járművek, majd a kerekek belemartak a földbe s végig gödröket kapartak az út mentén. Baleset mostanában nem volt, reméljük nem is lesz.

De hagyjuk a kellemetlenséget. Az utas nézzen ki most már a jármű- ablakán, s gyönyörködjön az eléje táruló képben. Mindjárt Kurdon vagyunk. A falu elnyúlik, szétterpeszkedik a Kapos völgyében.

Szép táj. Délről erdő, keletről szőlővel borított domb, nyugatról sima, vagy alig lan- kás vidék.

A kurdi tanácstitkár azt

mondja:

— Olyan ez a mi falunk, mint Budapest. No, nem a méretei miatt, hanem a fekvése, az olyan. A mi Dunánk a Kapos, kettévágja a falut, Budánk a dombos oldal és Pestünk, Q sík vidék. Ugye van ebben valami?

— Egészen biztos.

Nyugaton Döbrököz, északon Gyulaj, északkeleten Hő- gyész és keleten Mucsi a szomszédos község.

Kurdot kétféleképpen közelíthetjük meg. Közúton és vasúton. Autlfbuszotk kötik össze Hőgyészen át Szekszárd* dal. más irányban pedig Döbrököz érintésével Dombóvárral. Szekszárdra naponta hat busz közlekedik. Dombóvárra ugyanennyi.

Forgalmas vasútvonal

mentén fekszik Kurd. A tanácselnök számítása szerint egy'nap alatt nyolcvan szerelvény robog el az állomás előtt. Ez a vasútvonal köti össze Dél-Dunántúl nagy vasúti csomÓDontját, Dombóvári Budapesttel.

Az 1970-es népszámlálás adatai szerint Kurd lakóinak száma 1595. Az őslakosság 50 —50 százalékos megoszlásban magyar, illetve sváb. A fel- szabadulás előtt ez az arányszám 60—40 százalék volt a sváb lakosság javára.

A kitelepítés érintette az itteni német anyanyelvű lakosságot is. Helyettük bácskai, erdélyi, felvidéki és a szomszédos településekről ki nem telepített német anyanyelvű telepesek jöttek.

Kurdon ma már nincsenek nemzetiségi problémák. A lakosság keveredéséről a tanácstitkár azt mondja :

— Itt már nem lehet választóvonalat húzni sem magatartásban, sem számbeli nagyságban a lakosság között.

— Ezek szerint összeková- csolódott a lakosság. A régebbi időkben volt-e Kurdon nemzetiségi probléma?

— Volt, — mondja Fábián Gyula tanácstitkár. — Nem egt régi történetről tudnak még az idősebbek, amelyek azt bizonyítják, hogy a magyar és a német lakosság között néha késhegyre menően nagy volt az ellenszenv érzés. Ez már a múlté.

— Évekkel ezelőtt Cisibrákés Duzs közigazgatásilag Kurdhoz került. Mit jelent ez a tanácsnak?

Választ Tóth József, Kurd község közös tanácsának elnöke ad:

— Ami a legkönnyebben kimutatható, a közigazgatási terület, valamint a közigazgatásunk alá tartozó emberek ezá_ vnának növekedése. Jelenlegi Közigazgatási területünk 5836 hektár. A lakosság száma 2579. Összegezésképpen sok gondot, sok problémát jelentett ez az összevonás. De munkánk ezáltal sokrétűbb, szerteágazóbb lett.

— Mit mond el elnök elvtáws

leggfuyçsgbiaen Kurdról? ’ “

— Szeretem ezt a községet, itt születtem. Örömmel látom azt a nagymérvű változást, mely községünket az utóbbi öthat évben jellemzi. Úgy gondolom, ha a családok házépítés sének üteme változatlan marad, tíz éven belül a kurdi házak teljesen kicserélődnek. Csak az utolsó öt-hat évben évenként átlagban 12—18 ház épült. Nagy szó ez.

— Az emberekről mit mond el legszívesebben?

— Dolgos emberek laknak itt. Fele-fele arányban mező- gazdaságban. illetve iparban dolgoznak. Nagyon sok az eljárónk, főleg vasutas, Dombóvárra, mások üzemekben dolgoznak.

Országosan a falusi lakosság számának csökkenéséről beszélünk. Nálunk azonban igaz. alig valamit, de mégis nő a lakosság száma.

Gondok Kurdon

A közlekedéssel nem lenne különösebb baj, de egy valamit mégis hiányolnak a kurdiak. Nevezetesen, mióta megnyitották a dombóvári kórházat, sok a bosszúság a beteg- látogatások körül. Arról van szó, hogy a kurdi, duzsi, csib- ráki betegek a dombóvári kórházba kerülnek. Érthető módon a hozzátartozók vasárnaponként el szeretnének látogatni a beteghez. Igen, de hogy? Ez idő szerint, aki látogatóba megy, jóval öt óra előtt felkel, hogy kiérjen a Kurdról fél hatkor induló vonatra. Az út 18 kilométer, félóra utazási idő. A beteglátogatás délelőtt tíz órakor kezdődik, a látogató addig vár. Délben véget ér a látogatás, de az utas csak délután négy és öt között érkezik haza, nincs jobb megoldás. Így tehát a 18 kilométeres út 12 óra távollétet jelent. A megoldás? A Volán közlekedtesse Kurdig és tovább azt a járatát, amelyik alig a beteglátogatás után indul, de csak Döb- röközig.

A másik fő gond, az utak.

Kurd belterületén, a központot átszelő kövesen kívül, minden út földút. Ha eső esik, tengelyig érő a sár. A régebben 612-essel jelölt utat, mely Dom. bóvárt Hőgyésszél köti össze, és áthalad a községen, csak a falu széléig készítették el, mondván, hogy Kurd úgyis felüljárót kap, mely a központban lévő éles kanyart kiküszöbölve átnyúlik a Kapóson, a vasút felett, a domboldalon tekergő hőgyészi útig. Ez azonban, vagy tíz év óta terv.

A felüljárónak nagyon örülnének a kurdiak, de rajtuk kívül az a sok gépkocsivezető, átutazó is, akik a már említett napi nyolcvan szerelvény miatt kénytelenek hosszú ideig eltétlenkedni a sorompó előtt;

A harmadik gond az iskola. A körzetesítés folytán jelentősen megnövekedett az általános iskolások száma, mivel a duzsi és a csibráki felsősök már bejárnak. A tanítás jelenleg két, egymástól kétszáz méter távolságra lévő épületben történik. Tizenhárom tanuló- csoport van. összesen hét tanteremre. A problémákon a régóta ígért, legalább négy tantermes iskola segítene, melynek tornaterme, valamint politechnikai műhelye is lenne. Még annyit az iskoláról, hogy az öttantermes épületet nemrégiben felújították, korszerűsítették, ezt azonban a követelmények túlnőtték.

Tervek, elképzelések:

— Fő célunk, — mondta a tanácselnök —, hogy gondjainkon enyhítsünk.

— Hogyan?

— Első az útjavítás. Már hordják az anyagot a Petőfi utcába, amely rövidesen szilárd burkolatot kap. Az itt tanító pedagógusok közül heten Dom. járnak Szeretnénk

őket valamiképpen megkötni Kurdon, ezért terveinkben szerepel két pedagóguslakás építése.

Szórakozás,

művelődés

— Hol szórakozhatnak, művelődhetnek a kurdiak, ha idejük engedi?

Választ Gálos Csaba, magyar—ének szakos tanár ad, aki egyúttal a kultúrházzal kapcsolatos teendőket is ellátja.

— Szórakozni a Kaposmen- te kisvendéglőben lehet, melynek presszója, étterme van. Ezenkívül van egy másik helyisége is, melyet a fiatalok szombat, vasárnaponként megszállnak, zenét hallgatnak, táncolnak. A művelődési ház megfelelő. Háromszázszemélyes színházterme, 200 férőhelyes mozija van, könyvtára pedig négyezer kötetes. Aki akar, megtalálhatja a szórakozási, művelődési feltételeket

Ütött-kopott az épület. Egyemeletes, valamikor malom volt. Most az Uj Élet Tsz dobozüzeme működik itt. Hatvan embert, többségében nőket foglalkoztat. Melléküzemág.

Az elnök:

— Jó, mert folyamatos munkát tudunk biztosítani téaszünk asszonyainak, tagjaink feleségeinek. Három éve működtetjük.

Gépek zúgnak. Losonczi János, az üzem vezetője panaszkodik:

— Látta a rengeteg papírt az udvaron?

— Láttam.

— Hulladék. Nem tudunk mit csinálni vele, vagy három vagonnal van, a MÉH nem viszi eL Tűzrendészet! szempontból is nagyon veszélyes, gyúlékony anyag

— Mit készítenek itt?

— Kurdnak ez az egyetlen ipari üzeme. Nevezhetem annak is. Dobozokat, nyereségrészesedési tasakokat készítünk. Mi gyártjuk például á bonyhádi cipőgyár összes exportra kerülő cipőjének dobozát is.

Egy fiatalember, a gépmester, díszes nyomású dobozt hoz be.

— Ezt is mi csináljuk. — mutatja. A dobozon szekszárdi burgundi címke.

— Ebbe kerül majd a Szekszárdi Állami Gazdaság borkombinátjának három hétdecis palackozott bora.

—■ Mondta, szívesen keresik önöket az üzemek, vállalatok, gyárak képviselői. Mit gondol, miért?

— Biztos a jó munkánkért. Ami talán a legszebb a munkában, hogy új magasnyomó

gépünkkel a dobozokra, etet/

Persze; emellett egy klubhelyiségre nagy szükség lenne, melyet a művelődési ház két szárnya közötti területen képzelünk el. Egy falat kellene húzni, mivel a többi három, az épület alakja miatt adva van. Pénzünk most van arra, hogy a klubhelyiséget berendezzük, de klubunk nincs. Ha egyszer sikerül a klubhelyiség kialakítása, akkor berendezésre nem lesz pénz. Ez azonban nem lenne nagy baj, mert ha elkészülne a klubhelyiség, valahogyan csak berendeznénk.

Kurd vonzása

— A falu utcáit járva, sok duasival, lengyel-ivei, gyű tájivá! találkozom — mondja a tanácselnök.

— Kurd ezek szerint vonzza a környék lakosságát?

— Feltétlenül. Gyógyszertárunk, orvosunk, vasútállomásunk, kisáruházunk, szeszfőzdénk van. A környék falvaiban ezek részint hiányoznak, ezért jönnek hozzánk. Kurd nemcsak közigazgatási, de egyre inkább a környék művelődési, kereskedelmi centruma lesz,

kékre több színben reklám- szöveget, egy-egy gyár emblémáját ig rá tudjuk nyomtatni.

— Gondolom, van itt gond is, hiszen a falakat nézve ...

— Igen, ez bizony nagy baj. Nem megfelelő az épület, vizesek, salétromosak a falak; Azonkívül az épület kétszintes, sok energiát veszítünk az anyagmozgatással.

Zúgnak a gépek, ontják a színes nyomattal ellátott dobozokat, Kurd egyetlen ipari létesítménye.

Egy iskolás Csurgó-pusztáról

Baji Györgyöt behívja az igazgató az irodába.

— Beszélgessünk egy kicsit* Gyuri — mondja. Gyuri megszeppen, hallgat, ül a széken,

— Mi leszel, Gyuri?

— Ha minden jól megy, szerkezeti lakatos. Dombóvárra megyek tanulni.

— Hogy jársz be Csurgópusztáról?

— A gazdaság behoz bennünket mindennap. Egy spe- diterrel.

— Ha esik, ha fúj — jegyzi meg az igazgató.

Gyuri közbeszól:

— Ha nagy hó van, akkor az erdő alján begyalogolunk.

— Hányán vagytok testvérek?

— Hatan. Már csak öten vagyunk otthon.

— Nem akarsz Csurgó-pusztán maradni?

— Nem. Az Alföldre akarok menni, Debrecenbe.

— Hogyhogy?

— Onnan kerültünk ide, nem szeretek itt.

Gyttri nem mond többest.

— Szaladj, csak — mondja», az igazgató — mindjárt kezdődik az óra.

Déli hangulat

A Kaposmente kisvendéglő délben megtelik. Nincs előfizető az ebédre, de az átutazók, sofőrök, rakodók, meg a sok itteni is, megeszi azt a negyven—ötven adagot, amit itt egy nap alatt főznek.

Az egyik asztalnál a téesz- elnök ül, a másik asztalnál, nem messze, egy felvásárló, Dombóvárról.

— Mire szerződhetünk, elnök elvtáns?

— Tojásra. Azt vihet, ameny, nyit akar.

— Az nem kell, van elég.

— Együnk, majd máskor beszéljünk róla.

Jó az étel és olcsó.

Fejkendős asszonyok esznek* amott a sarokban magányos férfi bort -iszik.

Az utcán személy- és teher» autók állnak.

Malacvisítás.

— Kényszervágás — jegyzi meg egy férfi. —■ Előfordul az ilyen.

Leszúrták a disznót, húzzáki hátra, a kisvendéglő udvarára, ott van a húsbolt.

— Baja volt ennek, mikor felraktuk. — mondja a gép-j. kocsivezető. — Hiába, le kellett vágni. Igazolást kapunk) róla — aztán mehetünk,

— Hová? • ^

— Zalaegerszegre. Még mai Várdombon leszünk.

Busz fordul be a térre, egy teherautóról munkások szállnak le. Dél van, ,\

Kurdi hírcsokor

— Farsangi jelmezbált rendeztek az általános iskola úttörői. A nagy sikerű jelmezbál bevételét az úttörők részben nyári táborozásukra fordítják,

— Mindenki kedvére címmel műsoros est lesz március 13-án a községi művelődési házban. Neves fővárosi művészek lépnek fel, így Kibédy Ervin, Zárai/ Márta, Vámosi János,

— Úttörő kulturális csapatvetélkedő lesz 11-én a művelődési házban, melyen énekesek» szavalok mérik össze tudásukat.

— Gátőrházat épít a Közép- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Kapos partján, közel a hídhoz. Az összkomfortos épületet a tervek szerint ebben az évben adják át

—• Korszerűsítik és átépítik a gyógyszertárat, mintegy félmillió forintos költséggel. Az újjávarázsolt épületet még az első féléseben átadják.

— Ebben az évben a tanács, az igazgatása alá tartozó három községben hetvenezer forintot járdázásra, hetvenezer forintot pedig a kurdi Petőfi utca világításának korszerűsítésére fordít.

—• Az Újtelepen, ahol jórészt a község fiataljai építenek, a községi vízmű társulat vízvezetékhálózat bővítését végzi. Ennek eredményéként az egész község területén a víz bevezethető lesz a házakhoz is,

— Korszerűsítési munkálatot kezdett meg a Hőgyészi Vegyesipari Ktsz. Ennek eredményeként az általános iskola napközijét és konyháját korszerűsítik, ahol naponta kétszáz gyermeknek biztosítanak háromszori étkeztetést.

— Nemrégiben adták át a községi tanács tanácskozásra és családi események lebonyolítására alkalmas termét. A helyiséget modern bútorzattal és megfelelő technikai felszereléssel látták ei.

VARGA JŐS5SEF

A do közüzem ben