Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

I J f MAGAZIN * MAGAZIN MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN- :\ir •• Kirándulás a Déli-sarkra Amikor drágább volt a víz, mint a bor Mikor volt legalacsonyabb a Duna vízállása ? Nap mint nap beszédtéma mostanában a Duna sekély vízállása. De vajon mikor volt az évszázadok folyamán a legkevesebb víz a Duna med­rében ? Teljes bizonysággal megállapítani lehetetlen, min­den bizonnyal azonban az 1540-es esztendő időjáráskróni­kája jelenti a „csúcsot”. Négy- százharminokét esztendővel ez­előtt ugyanis januárban való­sággal mennydörgés rázta meg az eget, villámlott, s az idő­járás „júliust hazudva” még jégesőt is produkált. Ezen a télen a Duna vize annyira el­apadt; hogy a krónika szerint gyalogszerrel jártak-keltek az emberek, a kiszáradt meder­ben. Takarmányban is hiány­nyal küszködtek, így a bar­mokkal száraz falevelet etet­tek. S amire hazánkban sem addig, sem azóta nem volt példa: drágább lett a víz,mint a bor. A feljegyzések szerint nemcsak hazánkban, Európá­ban is hasonlóan félévezredes rekordot döntött a szárazság ebben az esztendőben. À Temze például annyira el­apadt, hogy a tenger vize Lon­donig visszaömlött a kiszáradt folyó medrébe. Az idei tél azonban nem­csak szárazságáról, hanem eny­heségéről is nevezetes. Volt-e már hasonlóan tavaszias a január? Volt: az 1288—89-es tél is a bolondos időjárásról nevezetes esztendők számát szaporította. Annyire enyhe volt a tél, hogy már karácsony táján virágba borultak a fák-. Azt mondják, a télidőben még a gyerekek is vígan lubickol­hattak a folyóban. Ami pedig a termést illeti: országszerte két kerek hónappal korábban ért meg, mint máskor. Az igazsághoz tartozik, hogy ezt a hosszú, enyhe időjárást a következő télen zord, zimankó követte. Ki tudja, vajon most nem járunk-e hasonlóképpen? Salátamagvak Az űrrepülés viszonyai fo­kozzák, meggyorsítják azokat a folyamatokat, amelyek meg­változtatják a különböző me­zőgazdasági kultúrák öröklődő sajátosságait — jelentette ki a szovjet tudósok egy csoportja a genetikusok és a növény- nemesítők Moszkvában rende­zett össz-szövetségi kongresz- szusán. A kongresszus munkájában szovjet tudósokon kívül más országokból érkezett szakem­berek is részt vettek. A kozmikus tényezőknek az állati és a növényi sejtekre gyakorolt hatása az űrkutatás első napjaitól kezdve nagy fi­gyelem tárgyát képezte. Egy­sejtű .formákat és különböző növényeket egyaránt felküld. tek a világűrbe kozmikus ké­szülékekkel. A kongresszuson a szovjet szakemberek bemutat­ták, milyen hatással volt a súlytalanság, a gyorsulás és a vibráció a salátamagvakra. Az Anitarktisszad határos Ar­gentínában a turistáik hajó- kirándulás során megközelít­hetik a jéghegyeket. Az Euró­pánál másfélszer nagyobb ki­terjedésű Antarktisz: szűz te­rület; 1821-től napjainkig mindössze 25 000 ember for­dult meg itt. A kirándulásra december vége és február között a leg­alkalmasabb az idő. Ilyenkor a legelviselhetőbb a hőmér­séklet. Az Antarktiszan ugyan­is nem ritka a mínusz 90 fok, eldugottabb helyeken mértek már 100 fok hideget is. A ten­gerparton viszont gyakran a kozmoszban A tudósok arra a megállapí­tásra jutottak, hogy az űrrepü­lés után fokozódott a magvak csirázóképessége, növekedési energiája. A kísérleti célokat szolgáló salátamagvak a „Kozmosz— 368” és a „Zond—8” szputnyi- kokon „utaztak”. Az űrrepülés befejezése után a magvakat plusz 24 Celsius fokos hőmérsékleten tartották. Az ellenőrző magvakat labo­ratóriumban olyan hőmérsék­let, nyomás és páratartalom mellett tárolták, amely meg­felelt a világűrben, a szput- nyikok belsejében kialakult hőmérsékletnek, nyomásnak és páratartalomnak. A tudósok arra a megállapí­tásra jutottak, hogy a súlyta­lanság — a sugárzáshoz ha­sonlóan — változásokat idézhet elő azonban a kromoszómák­ban, amelyek az öröklődő sa­játosságok továbbadásáért „fe­lelősek”. „Lifteznek” a hajók A folyókra épített vízi erő­művek gyakran akadályozzák a folyamatos hajóforgalmat, hacsak zsilipéi' mellékágak­kal. vagy ún. hajóliftekkel meg nem oldják e problémát. Ez utóbbi megoldást válasz­tották a krásznojári vízi erő­műnél. hogy a Jeniszej folyót szabaddá tegvék a hajóforga­lom — kis"' b es közepes fo­lyami hajók — számára. A folyó bal partján egy 1250 méter hosszú sínpályát építenek, amelyen egy hatal­mas méretű „vagon” • közleke­dik majd. A vízzel feltöltött ..vagont”, s a benne levő ha­jót, melynek együttes súlya eléri a nyolcezer tonnát, ti­zennyolc nagy teljesítményű motor vontatja fel a gát koro­nájának magasságába, majd bocsátja le a túlsó oldalon. A szokásosnál jo\ nyomtávú sínek alá különle­ges, nagy teherbírású vas­beton tömböket helyeznek. A számítások azt mutatják, hogy a hajóknak ilyen módon való „áttelepítése” sokkal ke­vesebbe kerül, és jóval gyor­sabban megy, mint a zsilipe- zéssel és duzzasztással való átemelés. Ez lesz egyébként a világ legnagyobb hajóliftje. plusz 12 főikig emelkedik a hőmérséklet. Kedves látványt nyújt a tengerpartot benépesítő orosz- lánfoka-csapat. Az oraszliámfó- kák nevüket onnan kapták, hogy a hímek nyakát dús sö­rény borítja, bömbölésük js az oroszlánéra emlékeztet. A fó­kamamáik gyengéd szeretettel kényeztetik kicsinyeiket. Ezek az állatok megszokták, hogy közösségben éljenek, mert csak közösen tudnak védekezni el­lenségeikkel szemben. Régeb­ben a fókavadásaok megtize­delték a falkákat és ez azt je­lenítette, hogy a biztos halálba küldték a fennmaradó példá­nyokat is. Az Antarktis zna látogató tu­ristáikat elragadó kép fogadja a császáirpingvinek lakhelyén. A hím császárpingvinek való­ban mintaapámak bizonyulnak. Amikor a nőstény lerakja to­jásait, az apaállatok melenge­tik őket, míg a pingvinhölgy éfelmiszerbeiszerző körútra in­dul. A pingvinek — az orosz- lánfókákhoz hasonlóan — kö­zösségben élnek. Az Antarkti- szon élő pingviinfajtáknak az a szokásuk, hogy amikor végig* szánt a földrészen a viha­ros' erejű jeges szélvihar, egy­másnak vetik hátukat, hogy minimumra csökkentsék a tes­tük hőveszteségét. A turisták különös előszere­tettel keresik fel a pingvine­ket,; mert egy-eigy odavetett ap­ró hal révén remek filmfelvé­telt készíthetnek ezekről a ba­rátságos madarakról. Azonban a turisták hangosak, nem tart­ják tiszteletben az állatok ér­zékenységét. A tudósok pedig kétséget kizáróan bebizonyítot­ták, hogy a zaj igen komoly ártalmára van a pingvinek­nek. Elég egy hirtelen előbuk­kanó helikopter zaja ahhoZj hogy meggátolja e rendldvül érzékeny madarak szaporodó- képességét. Éppen ezért a tu­dósok felhívják a turistáid rán­dulás-okát szervező intézmé-^ nyék figyelmét, hogy a ter­mészetvédelmi előírásoknak megfelelően gondoskodjanak arról, hogy a turisták fényké­pezzenek anélkül, h°®y rom­bolnának, nézzenek körül anél­kül, hogy leöldösmék az állato­kat. India első földalattija Calcuttában, India egyik legnagyobb városában ’ ' mint­egy 8 millió ember él. A je­lenlegi városi közlekedés kép­telen megbirkózni a munkáiba sietők, illetve az onnan haza­térők hatalmas áradatával. Ez indokolta az indiai , kor­mánynak azt a döntését, hogy Calcuttában metró épüljön. Az indiai szakértők által ké­szített előzetes terv szerint a földalatti első, 16,5 kilométer hosszú vonala észak-déli irány­ban fog haladni a város főbb utcái és terei alatt. A föld­alatti vasutat 80 százalékban felszíni eljárással fogják épí­teni és 10 méteres mélység­ben vezetik. A számítások szerint az 1978-ban meginduló metró naponta több mint 1 millió utas szállítását bizto­sítja majd. Megszületett a Kabátzsebben elfér a ciga­rettatárca nagyságú, kék bil­lentyűkkel ellátott fekete mű­anyag doboz. A neve: HP—35 (35 billentyűs Hewlett-Packard) Ez a minikomputer fél másod­perc alatt összead, kivon, szo­roz, oszt, négyzetgyököt von, logaritmust számol ég trigono. metriai függvényt old meg. Mind ez ideig a kereskedelem­ben kapható legkisebb számo­lógép írógép nagyságú volt, gú- !va meghaladta a 20 kilót. A rP—35 mindössze 30 deka. A minikomputer megszületé­shez a kaliforniai Hewlett— ’ackard szakembereinek két ei munkájára volt szükség. Kisebbre is méretezhettük ilna — mondja Franco Ma- .otti, a Hewlett—Packard eu- ópai marketing részlegének •ezetője — azonban tekintet­be véve az emberi ujjak nagy­ságát, ha közelebb kerülnek egymáshoz a billentyűk, félő, hogy a komputer kezelője egy­szerre két vagy három billen­tyűt nyom le.” A miniszámítógép kivitelezé­se két műszaki újdonságnak köszönhető: az LSI áramkö­röknek és a szilárd halmazál­lapotú diódáknak. Az integrált áramkörök igen nagyfokú, tér­megtakarítást tesznek lehetővé. A HP—35 öt mikroáramköre egyenként- négy négyzetmilii- méternvi területet foglal el. Az Indiai (kormány szovjeï szákértőket hívott segítségül a calcuttai metró építéséhez) A platina vetélytársa A legjobb fogpóiló anyagnak a platinát tartják. A platina, azonban túlságosan drága. Ezért számos országban pró­bálkoznak valamilyen többé- kevésbé teljes értékű helyette­sítő anyagot találni. A buka-- resti fogászati klinika munka* társai nemrég egy különfeges króm-kobalt ötvözietet állítot­tak elő erre a célra, amely alig marad el mutatói tekinte­tében a platina mögött, viszont sokkal olcsóbb annál. minikomputer Az egész készülékben 6 ezer tranzisztor van, ami egyenérté­kű egy négyezer bites memó­riaegységgel; A diódáik arra szolgálnak, hogy azonnal láthatóvá tegyék a számítás eredményét. A fe­kete alapon piros számok az egyik oldalon lévő téglalap alakú nyílásban jelennek meg. Ehhez a diódáknak azt a tu­lajdonságát használták fel, hogy fényleni kezdenek, amint gyenge villair.osáram fut át rajtuk. A HP—35 tíz szám­jegyes számok feltüntetésére, alkalmas, de egyszerű módosí­tással elérhető a 100 számje­gyes szám felírása is. Mariotti véleménye szerint a HP—35 ideális eszköz mérnö­kök, technikusok, tudósok, gaz­dasági operátorok számára. Ál­talában mindazok sikerrel hasz­nálhatják, akiknek gyors szá­mításokat kell végezniük. A készülék nikkel-kadmium elem­mel működik, amelynek üze­melési időtartama 10—12 óra. Az elem töltése normál hálóza-. ti árammal, is elvégezhető. így nem áll fenn az a veszély, hogy ,a készülék egy számítási művelet közepén leáll. Annak ellenére, hogy a szerkezet rendkívül bonyolult, ára mégis viszonylag alacsony: 340 ezer líra. (Panorama),

Next

/
Thumbnails
Contents