Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-01 / 51. szám
-I 1 * » f Kisvejkei krónika Teleki László életre hívása Illyés Gyula drámája Latinovits Zoltán főszereplésével Szekszárdon Kisvejfce rangos kisközség a bonyhádi járásban. Rangját nem elsősorban 547 lakosának, hanem centrális föüdmajzi fekvésének köszönheti, melynek 'jóvoltából Lengyel, Mucsfa és Závod közigazgatási központja lett. A közigazgiatásállag ide csoportosított községek együttes lélekszámia, a legutóbbi népszámlálás szerint, 2806. Kis- vejkének van művelődési otthona, hetente kétszer játszó mozija és ugyanennyi alkalommal nyitva tartó, jól vezetett könyvtára. A művelődési otthon, vagy — némi nagyzo- íással — „kultúrkombinát”, pár éve fogadta néhai Veres Pétert is. Természetesen van a ki® faluban általános iskola és posta. Utóbbi helyen nagyon pontos nyilvántartást vezetnek arról, hogy az 547 lakos 78 tévékészüléket működtet, 128 rádiót jelentett be. Ezenkívül előfizet 87 napilapra, (ennek majdnem fele Népújság), járat, vagy vásárol 241 hetilapot és 30 folyóiratot. A művelődési otthon fenntartására a tanács évi tizenegyezer forintot áldoz, vezetője és a kétezerötszáz kötetes1 könyvtárt irányító pedagógusnő szerény tiszteletdíjat élvez. Mindezt azért véltük érdemesnek előrebocsátani, mert legalább nagy vonalakban és ugyanakkor számszerűen is bizonyítani látszik a kis község művelődési, tájékozódási igényét. Kisvejkének azonban van krónikaírója és krónikája is. Gondolattársítás. A krónika egy legalább tizenöt kilós, vastag bőrbe kötött fóliáns, melynek leveleire egy hajlott hátú, kámzsás barát rója sorait és időmként iniciálékat fest. A kisvejkei krónika csakugyan testes. Két. kü- lön-külön is több száz oldalas csomagban vehető kézbe. A papírlapokat, fényképfelvételeket nylonzacskó védi. A kró- nikaíró pedig nem kámzsás barát, hanem egy fiatal iskola-' igazgató, Csanaky Tihamér. Ezeken a hasábokon 1969- ben írtunk utoljára krónikáról. a szomszéd megye Csávoly községével kapcsolatosan, ahol Mándity Mihály vállalta önként és majdnem mindenkit megelőzve ezt az ősi és mégis modern feladatot. A bácskai Mándity Mihálv, szintén iskolaigazgató és őslakos esávolvi. Mi sem természetesebb, mint ez. hogy ezt a feladatot pedagógus, va.ev éppen vezető állásban lévő pedagógus vállalja. Csanakv Tihamér nem őslakos kisveikei. de ez mit se van le krónikája értékéből. Miért lehet értékes egy ősi műfaj ma? És kinek? Az utóbbi kérdésre egyetlen (szóban lehet válaszolni. Az utókornak. A huszadik század derekának történészei alázatos hálával gondolnak minden régi levélíróra, aW két-három, esetleg négy-ötszáz évvel ezelőtt a sógorát tájékoztatta a vágómarha pillanatnyi piaci áráról. Ez ma fontos történelmi, gazdaságtörténeti adalék, ami hozzásegíti a kutatókat, hagy következtetéseket vonjanak le elődeink életéről. Miről szól a kisrvejteed krónika? Összefoglalja, tegyük hozzá, hogy röviden foglalja össze, a múltat. Aztán: fénykép a régi iskolaudvarról, ahol egy korábbi tanterem helyén ma már orvosi rendelő működük. — A mémetajkúak és székelyek helyNcpújság 5 1932. roárchw L zete. Lakodalmi rigmusok. — A szüreti bál hívogató ja 1969- ben. — Dobálási hirdetmények. — Az iskolások 1969. november 30-án megemlékeztek a felszabadulás negyedszázados évfordulójáról. Az akkor Kisvejkére bevonuló szovjet harcosak közül aligha akadna egy ís, aki az emlékükre rendezett hóesata beszámolójának következő soraiért megsértődne: „—... de egy kissé családot• tak voltunk, mert a, felszabadító csapat nem akart kiállni hócsatázni a kisvejkei iskolásokkal.” Esemény továbbá, hogy 1971. január 15-én Szigeti János két anyakocája összesen harmincegy malacot ellett. Ne tessék nevetni, csakugyan esemény. Hiszen minden az, ami egy kis község közvéleményét hosz- ezabb, vagy rövidebb ideig foglalkoztatja. Ami nem, az js fontos lehet az elkövetkező generációknak. Például egy régi leltár, amit Csanaky Tihamér talált meg, és amely pontosan tükrözi, hogy a „Pécsi egyházmegye, Völgységi espe- resi kerület, závodi plébánia, Kisvejke rk. hitközség római katholikus iskolájának” tanítói könyvtára 1926-ban húsz, ifjúsági könyvtára harminc kötetet tartalmazott. (Amint írtuk, a jelenlegi, községi könyvtár két és fél ezret.) Az ifjúságnak szánt harminc kötet között Kapisztrán szent János. és szent Ferenc életével foglalkozók voltak a legértékesebbek, továbbá Vass József pap-miniszter „Magyarok vigasztalója” című műve, és páter Ban- gha Béláé: Az ész tanúsága Isten mellett. A természetrajzi Erős évnek mondják a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatalnál a tavalyi esztendőt. Az eredmények jelentős forgalomnövekedésről tanúskodnak. Megtudtuk, hogy 1971 idegenforgalma 1970-hez képest országosan mintegy tizenöt százalékkal nőtt, de megyénkben ugyanakkor megduplázódott. Ehhez, többek között hozzájárult a vadászati világkiállítás, mely megyénket két területi bemutatóval érintette; a gyulaji dámvadas és a gemen- ci vadrezervátumban. Ezenkívül hozzájárultak ehhez a nagy növekedéshez azok, a most ' már hagyományosnak nevezhető rendezvények, mint például a sárközi lakodalom, a tamási nemzetközi lovas- verseny,1 a szekszárdi szüreti napok, melyek szintén, nagy forgalmat jelentettek a megyében. A megye idegenforgalmára különösen nagy hatással volt a vadászati világkiállítás, nemcsak a két bemutatóval, hanem az arra az alkalomra épített, ‘ fogadóképességet növelő Gemenc Szálló és a tamási Dám Hotel révén. Ugyanilyen céllal ’ adták át a múlt évben a Szarvascsárdát is. Mindezek a létesítmények hosszú évek lemaradását hozhatják be, hiszen az elmúlt években is jelentős idegenforgalmi igények voltak megyénkben. de ezt á szálláshelyek elégtelensége miatt ai Idegenforgalmi Hivatal nem tudta kielégíteni. E létesítmények igényes, kulturált idegenforgalmat biztosíthatnak. Az Idegenforgalmi Hivatalnál a napokban készül el a felszerelések rovata üres maradt, a természettan-vegytan oldatom tizenhét tétel szerepel, mint például tölcsér, mágnes és kalmármérleg. A négytételes földrajzi leltár három térképet és egy földgömböt ölelt fel. hogy utána a mai olvasó a „Rajzi felszerelések” címszó alatt váratlanul szekér, borona, taliga, targonca és három lapát felsorolásával találkozzon. Tornafelszerelés? A rovat üres, a fára mászás lehetősége adva volt és neon igényelt leltározást. Nem véletlenül időztünk ennyit az iskolánál. Ugyanis ez jellemző a kisvejkei krónikára, ami természetes is, hiszen írójának élete az iskolához kötődik. Kérdéses azonban, hogy a helyi termelőszövetkezetből. vagy akár a köz- igazgatás berkiedből ne lehetne olyan anyaghoz jutni, ami a fontos és értékes munka súlyát, jelentőségért növelné. Ugyanis van súlya és jelentősége épp így. A bonyhádi járási hivatal művelődésügyi szakemberei már ma szívesen fordulnak Kisvejkére a közelmúlt iskolatörténeti adalékait tudakolni. A KISZ szintén. Nem kétséges, hogy a kisvej- kei pedagógus munkája olyan, amit érdemes folytatod. Még alaposabban, átfogóbban, hiszem semmilyen tételes törvény nem tiltja, hogy egy 547 lelkes kas község akár az egész megyének például szolgáljon az élet bármilyen területén. így a krónikaírásén is. negyven, elsősorban belföldi túrákat és szocialista országokba irányuló utakat tartalmazó tájékoztató. Az Idegen- forgalmi Hivatal új létesítmények átadását, új szolgáltatások bevezetését tervezi az idén. Létesítményeik közül kiemelkedik az a Domboriban felépítésre kerülő, 36 férőhelyes motel, mely a belföldi turizmus növelését igyekszik elsősorban szolgálni. A motel az idei szezonra elkészül. Ezenkívül folyamatban van a Sió-csárda melletti camping- tábor kialakítása, mely a negyedik ötéves terv végére hatvan darab, kétágyas camping- házával szolgálja az idegen- forgalmat. A múlt évben " jelentősen nőtt az Idegenforgalmi Hivatal szállítókapacitása. A hivatal panorámabuszt és egy 45 személyes motoros kishajót vásárolt. Ezeket a tervek szerint az idén már fokozottabban a lakosság rendelkezésére kívánják bocsátani, mert a jármüvek a múlt évben elsősorban a vadászati világkiállítás látogatóit szolgálták. Ennek eredményeként a Gemenc kishajóval, a szezonban, mely április közepétől október közepéig, tart, vasárnaponként a Siónak a Sió-csárdával szemközti pontjáról egynapos sétahajózást terveznek a gemenci mocsárerdőbe. Az Idegenforgalmi Hivatal terveiből kiemelkedik továbbá az a parkosítási munkálat, amelvnek eredményeként a dombóri holt Duna-áff partját elrendezik, füvesítik. Fzt a munkát a Mecsekvidéki TájA veszprémi Petőfi Színház prózai társulata néhány napra Szekszárdra költözött. Illyés Gyula: Különc című kétrészes történelmi drámáját három alkalommal mutatják be a megyei művelődési központ színháztermében. A három alkalommal közel kétezer ember tapsolhat Latinovits Zoltánnak, s a szereplőgárda többi tagjának. Illyés Gyula a Különcben egy nagy magyar hazafit hív életre. Teleki László általa kerül méltó sorba a negyvennyolcas hősökkel; válik a becsületesség, a megtörhetetlen hit, gazdag érzelemvilágú, művelt és gondolkodó forradalmár, eszményképévé. S hogy ne lebegjen az eszmei hősök megközelíthetetlen magasságában illúziókkal és romantikus vonásokkal terhesen, Illyés Gyula hősies magatartásának leg- magasztosabb pillanataiban ruházza fel a gyarló ember betegség okozta szenvedéseivel; így válik eleven, megközelíthető, hús-vér eszményképpé. Teleki László cselekvő hőse a drámának. S különösen az a veszprémiek előadásában, mivel Teleki László alakítója Latinovits Zoltán. Latinovits az előadás karmestere. Színészegyénisége szerencsésen találkozott az Illyés Gyula formálta szerep egyéniségével, s az is kétségtelen, hogy mint az előadás legszug- gesztívebb alakja — emberileg, színészileg és szerepe által is — az előadás minden pillanatában érezteti hatását. Hol jobban, hol kevésbé, — a szeegységi Intéző Bizottság fadd- dombori albizottsága szervezi. A rendelkezésre álló anyagi erőforrások mellett számítanak a Domboriban üdülővel rendelkező vállalatok, intézmények anyagi hozzájárulására is. Végeredményben ez az év, az előzőhöz képest eseményekben talán szegényebb lesz. például ebben az évben nem rendezik meg a szekszárdi szüreti napokat, ettől függetlenül az Idegenforgalmi Hivatal szakemberei nem számolnak forgalomcsökkenéssel. Az idei év talán legnagyobb forgalmát jelentő rendezvénye lesz az a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár, melyet négy megye, Baranya, Fejér, Somogy, Tolna szervezésében Szekszárdon bonyolítanak le. Erre mintegy százezer látogatót várnak. A tervekről még annyit, hogy az Idegenforgalmi Hivatal szolgáltatásként vállalja a tanácskozások, kongresszusok megszervezését, a résztvevők ellátását. Tervezik továbbá a gemenci kastélyukban lévő trófeakiállítás átrendezését, bővítését, megnyitják a szezonra gemenci ajándékboltjukat, valamint a Domboriban már működő bisztrót esti szórakozóhellyé kívánják átalakítani. Végezetül annyit mondtak az Idegenforgalmi Hivatalnál, hogy mindent megtesznek, elsősorban szervezettebb, körültekintőbb munkával, annak érdekében, hogy az idei év forgalma. a tavalyihoz képest növekedjen. rep és a szöveg adta határok szerint. A jelenet, amelyben Teleki László, azaz Latinovits Zoltán a kulcsszereplő, ahol ő diktálja a ritmust, ő szabja meg a lendületet, az a jelenet, él. Példaként talán a második felvonás Teleki—Tisza—Pod- maniczky képét említeném. Amikor nincs jelen, laposabban hangzik a szó, álmosabb a jelenet Latinovits jelenléte levegőt, atmoszférát teremt. Ami szerepformálásában kissé zavaró : emberi szenvedése, betegsége ábrázolásmódjának túlzott naturalizmusa. Ez vonatkozik az öngyilkossági jelenetre is. Látványos önpusztítása teátrálisnak hat, nem méltó az általa megformált Teleki-jellemhez. Illyés Gyula elegánsabb halált szánt hősének. íme: „Teleki kezében a pisztoly, előbb az ajtó, majd a pamlag felé indul, teljes hosszában ráborul, melle alatt a pisztolyt Halk dörrenés, aztán csend.” Á Különcben Orczy Istvánná személyében nagy szerep jut az életre szóló, gyöngéd, asszonyosan lágy szerelemnek, E szerep alakítója Máj ezen Mária. Teljesítménye hullámzó. Talán éppen az asszony* lágyság az, ami hiányzik belőle. Féltése, rettegése, állandó aggodalmai hihetőek, kora és szerelme már nehezebben. Épben az idősebb asszony bölcs nyugalma, megfontolt önbecsülése, és már-már anyai szere- tetbe hajló szerelme hiányzik mozdulataiból, tűnik el —< egyébként érdekes, szép zené- jű — hanglejtésében, szófonrku lásában. Az előadás egyik Iegkiegyen-t súlyozottabb alakítása Tánczos Tiboré, a rendőrkapitány meg- formálójáé volt A hatalom tudatában fölényes, de az ellenfél nagyságát elismerő és tiszteletben tartó ördöge, rossz: szelleme a darabnak. Ezt a vonását különösen hangsúlyozta a rendezés — Pethes György; munkája — a második felvonásban, ahol úgy jelenik meg a színen, mint Teleki László egy másik énie, vagy úgymint egy álomkép, de úgy is mint a félrevezetett s így tisztességtelenné vált világ, Teleki kör-: nyezetének megtestesítője. Ezeket az elképzeléseket segíti a homályba burkolódzó színpad, a jelenet nagyon nagy gondossággal megtervezett mozgás- kultúrája — valóságos koreográfiája! — sa jelenet kezdő éa záró pillanatában Teleki azonos pózba helyezkedő, alvónak! tetsző alakja. Érdekes, figyelemkeltő koncepció, amelynek: egyetlen hibája önmagán kívül van. Annyira elüt az előadás stílusától, hogy a néző számára nehezen követhető; Még valami. A hétfői előadásból kifelejtődött egy mondat. Ez önmagában nem volna baj, hiszen Illyés Gyula több helyütt is módot ad a rövidítésre. Csakhogy fontos mondatról van szó. Orczyné mondja Telekinek: Tudja, hogy becézzük még a kutyáit is, mert hogy azokkal olyanokat sétált? S ha ez a mondat kimarad, értelmetlenné válik Teleki László búcsúlevele, drámabeli utolsó gondolata és szava is, amit Mártonnak, a szolgájának mond: „Legyen gondja a gziráki két kutyára...” Az első mondat nélkül a hős végszava értelmetlen zagyvaság. Á kettő együtt valami olyasmit jelent: emlékezzenek rám, A megjegyzések senkit se tévesszenek meg. Érdekes, érdemes és jó produkciót mutat be három alkalommal a veszprémiek társulata. Sok ilyen, színházi estét kívánjunk magunknak! MÉRV ÉVA ORDAS TV AN Az idegenforgalomról — idény előtt — Negyven új program — Sétahajó a szezonban — Új motel Fadd-Domboriban