Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

t I ír. VILÁG PHOLETARJAI EGYESÜLJETEK 1 IUEPUJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI B IZOTTSAG AN AR LAPJA XXII. évfoly an, 55. sz&m Ara: 1.20 Pt Vasárnap, 1972. március 5. Befejeződött a Lábatiani Papírgyár építése Befejeződött az első hazai Vékonypapírgyár építése Lá­batlanon.. Véget ért a 4-es számú papírgyártó gép próba- termelése is, s most már mind a négy korszerű gépsorral üzemszerűen dolgoznak. Lábatlanon, közvetlenül a Duna partján Közép-Európa egyik legkorszerűbb és leg­nagyobb papírgyárát építették fel. A papírgyár ebben az év­ben már 30 ezer tonna külön­leges minőségű papírt ad. A finn gyártmányú berendezé­sekkel felszerelt új lábatiani gyárnak nagy szerepe van ab­ban, hogy 1975-re hazánk el­érje az egy főre jutó hatvan kilogrammos papírfogyasztást. Arányosabb bérezés, több millió forint segély-gondoskodás A közalkalmazottak élet- és munkakörülményeinek további javítása ebben az évben is központi feladatként szerepel munkaprogramunkban — tá­jékoztatták a Közalkalmazot. tak Szakszervezetében az MTI munkatársát. Ami a közhivata­li munka anyagi elismerését illeti, az elmúlt évben jelen­tős közalkalmazotti rétegek helyzete javult, különféle szo­ciális intézkedések hatására. Tavaly júniusban például 10 százalékkal emelték a fegyve­res testületek polgári alkalma­zottainak fizetését, s 12—14 százalékos bérfejlesztést kap­tak a tanácsi közművelődési szervek — könyvtárak, levél­tárak, múzeumok, művelődési otthonok — dolgozói. A szak­szervezet kezdeményezésére ez év január elsejétől a bíróságok és ügyészségek jutalomkereté — a korábbi 1 százalék helyett — az éves béralap 3 százaléka. Említést érdemlő intézkedés továbbá, hogy a múlt évtől a közszolgálati szerveknél is az éves béralap 3 százaléka hasz­nálható fel bérfejlesztésre. Az életkörülményekkel kap­csolatban egyébként meg kell említeni, hogy a szakszervezet évente több mint két és fél millió forint szociális segélyt juttat a rá­szoruló közalkalmazottaknak, több mint 35 ezer közhivatali dolgozónak teszik lehetővé a munkahelyi étkezést, a temet­kezési segély címén kifizetett összeg meghaladja az évi egy. A szokatlanul enyhe tél kedvez az építőanyag-iparnak, a tervezettnél korábban kezd­hetik a szezont a megye tégla­gyáraiban. A tél folyamán nemcsak a szokásos gép­karbantartást végezték el, ha­nem számos új gépegységet is felszereltek. Hétfőn elsőként a csatári és a paksi téglagyár­ban megkezdik az 1972-es tég­lagyártási szezont. Először tö­mör téglát gyártanak, majd amikor az időjárás már lehe­tővé teszi, akkor üreges tég­lát is. Ugyanis a tömör tégla nem olyan fagyérzékeny, mint a lyukacsos. Nem csökkent a kereslet Takács László, a Baranya— Tolna megyei Téglaipari Vál­lalat igazgatója arról tudta munkatársunkat tájékoztatni, hogy az árrendezés ellenére sem csökkent a tégla iránti kereslet. Szerencsére a múlt évi termelés mintegy huszon­öt százalékkal volt magasabb, mint az 1970-es évi, így a megnövekedett igényeket ki tudták elégíteni, pillanatnyi-: lag sincs téglahiány. Egyéb­ként az új ár még nem érez­teti hatását. Még nem képző­dött ennek nyomán pénz, hogy nagyobb összeget tudja­nak a termelés gépesítésére fordítani. A Tolna megyei gyárak a tél folyamán több mint hárommillió forintot köl­töttek, aránytalanul többet, mint amennyire a termelésből való részesedés jogosulta ten­né. Ugyanis a Tolna megyei gyárak a vállalat idei össz­termelésének alig harminc százalékát teszik ki. Idén 223 millió téglát gyártanak a vál­lalat üzemeiben, ebből hat­vanegymilliót a Tolna me­gyei üzemekben. Sajnos az idén is kevesebb munkással kell a téglagyári szezont kezdeni, mint azt a feladatok megkívánják, ösz- szesen száz munkás, főleg fér­fi, hiányzik. A kemencéknél — a ki- és behordok ié'száma kevés — kellene sok új, mun­kabíró ember. Egyébként a téglagyárak jövője Tolna megyében is egy­értelműen rendeződött: mind­addig működtetik valameny- nyit, amíg a nyersanyag ren­delkezésre áll. így azután to­vább működtetik a palánki, és a dombóvári gyárakat is, annak ellenére, hogy a tégla­gyártáshoz szükséges agyagot nagy távolságról hordják. A Tolna megyei téglagyá­rakban e héten megkezdik a munkát. Rövid, áttekintést tu­dunk adni az egyes gyárakból, eszerint a dombóvári gyárakban zavartalanul kezdődhet a mun­ka. Az egyes számú gyárban néhány gépegységet egyedi meghajtásúra építették át az­zal a céllal, hogy a gépek üze­meltetését biztonságosabbá te­gyék. Eddig itt transzmisszió hajtotta meg a gépegységeket. Az egyes számú gyárnak új területet adtak, így a szezon­ban már a bővített bányából szállítják, több száz méteres szállítószalagon a nyersanya­got. Ebben a gyárban való­színű majd csak a hét végén tudják a munkát kezdeni. A szállítószalagokat ugyanis a nagy sár miatt nehezen tud­ják helyszínre vinni, felállíta­ni. Amennyiben szeles, napos idő lesz a hét elején, akkor itt is végeznek az előkészület­tel. A kettes számú gyárba idén is a gazdasági vasút szál­lítja, menetrend szerint a nyersanyagot. Csatáron bővítették a bányát a tél folyamán sok földet re- gáloztak, így az idén jobb mi­nőségű téglát tudnak majd gyártani. Ebben az üzemben az év folyamán főleg B—30-as blokkot gyártanak. Csak in­duláskor, illetve majd ha rossz idő lesz, gyártanak tömör, hagyományos méretű téglát. A csatári gyárból egyébként e’ látják a palánki üzemet is nyersanyaggal, millió forintot. A közalkalma­zottakról való gondoskodási jelzi két további adat: a köz­intézményeknél dolgozó édes­anyáknak évente több mint 70 millió forint családi pótlékot, az otthon maradó kismamák­nak mintegy 30 millió forint gyermekgondozási segélyt fi­zetnek ki. 1975 a nők ere A nők helyzetével foglalko­zó ENSZ-bizottság, amely feb­ruár 14-e óta ülésezik Genf* ben, határozatban indítványoz­ta az ENSZ-közgyűlésnek, hogy az 1975-ös esztendőt nsyilvónítsák nemzetközileg a nők évének. „Ebben az évben — hangzik a határozat — olyan akciók megrendezésére kerül majd sor, amelynek célja, hogy létrejöjjön az egyenlőség a férfiak és nők között és növe­kedjék a nők hozzájárulása a nemzeti és nemzetközi fejlő­déshez. A három hete ülésező bi­zottság a nők egyenjogúságá­nak különböző vonatkozásaival foglalkozik. A TASZSZ tudósí­tója rámutat; számos ország­ban, közitük a vezető tőkés országokban, a nőket — ugyan­úgy mint azelőtt — politikai és gazdasági diszkrimináció sújt­ja. A genfi ülésszakon a szocia­lista országok képviselői ele­mezték a nők diszkriminálásá­nak felszámolásáról öt évvel ezelőtt elfogadott "nyilatkozat megvalósítását. Hétfőn kezd a téglaipar — Jól felkészítették a gyárakat — Hiányzik száz munkás Tizenkótezer köbméter földet vittek. Palánkra és helyben is „összekapartak” további hétezer köbmétert, így valószínű elég lesz a nyers­anyag egész szezonra. Abban bíznak, hogy a jól előkészí­tett agyagból idén jobb minő­ségű téglát tudnak gyártani, mint tavaly. Az elmúlt évben igen sok panasz volt a palán­ki tégla minőségére. Jelentős javulás azonban idén sem várható, mert annyira lösz- babás az agyag, hogy a leg­gondosabb előkészítéssel sem lehet a k>vánt minőségű árut gyártani. Egyébként még nem tudni, hogy néhány év múlva, amikor a csatári bánya is ki­merül, honnan szereznek nyersanyagot. Bár a vállalat folytat kutatást, de jelentős anyagvagyonra még nem buk­kantak. Pakson korszerűsítették a szállítást, új pályarendszert építettek és remélhetően jobban ki tudják használni majd a termelő- kapacitást is. Ugyanis az idén előre tudtak annyi földet ké­szíteni, hogy egész évben nem kell a hegyre menni agyagért. Eddig az volt a szokás, hogy egész évben dolgoztak a föld­kitermel ők a bányaoldalban. Idén lerobbantották a szüksé­ges mennyiséget és egy bagger hordja majd a szalagra, és így a présbe a tégla nyers­anyagát. Mázán is lyukas árut gyártanak az idén. Induláskor néhány tízezer tömör téglát is gyárta­naik, de ez szükséges is, hisz itt tudnak egyedül a megyé­ben nagy szilárdságú falazó­anyagot készíteni, s erre igen nagy az igény. Egyébként itt egy új teknőskeverőt is mun­kába állítanak majd, amitől a minőség javítását várhatják. (Folytatás a 3. oldalon) Megyes/erte készülődnek a nemzetközi nőnapra Megyeszerte folynak az elő­készületek a nemzetközi nő­nap megünneplésére. Ezen a napon intézmények, vállalatok férfi dolgozói köszöntik mun­katársaikat, a család férfi tag­jai nőrokonaikat. Nincs olyan vállalat, ahol a szakszervezeti bizottság, a pártalapszervezet, KISZ és a gazdaságvezetés együttesen ne gondoskodott volna valami kedves meglepe­tésről. A hagyományos megemléke­zésen túl a legjobban dolgozó nőket ezen s napon tüntetik ki Kiváló dolgozó címmel. A dombóvári Faanyag- és Fakitermelő Vállalatnál már március 3-án megtartották az ünnepséget. Dombóvárott a vállalati szin­tű megemlékezésen kívül a városi pártbizottság ankétot rendez nyolcadikán délelőtt a nőpolitikái határozat helyi végrehajtásáról. A kerekasztal- beszélgetés megnyitásaként Vi- dóczy László tanácselnök, a városi párt-vb tagja tart ün­nepi megemlékezést. Az ankét meghívott vendégei azok, akik legllletékesebbek a határozat végrehajtásának megítélésében, a város társadalmi politikai és gazdasági életében legaktívab­ban résztvevő nők. A vitaindí­tó előadást Gyuricza István, a városi pártbizottság első titká­ra tartja. Nyolcadikán osztályonként köszöntik a szekszárdi kórház nődolgozóit a férfiak. A köz­ponti ünnepségen negyvenötén részesülnek igazgatói dicsé-ét­ben, és ötszáz forint pénzjuta­lomban. A Vendéglátó Válla­latnál szintén nagyobb egysé­genként rendezik a megemlé­kezéseket. A Mechanikai Mérőműsze­rek Gyárában, ahol a dolgozók fele nő, szintén szerdán kerül sor az ünnepi aktusra, ahol a vállalat vezetői nyolc nőnek nyújtják át a Kiváló dolgozó kitüntetést és az ezzel járó kétheti bérnek megfelelő pénz­jutalmat. Külön ajándékkal kedveskednek a többgyermekes és a gyermeküket egyedül ne­velő anyáknak. A tolnai selyemgyárban csa­ládi est keretében adják át harmincnégy kiemelkedően jó munkát végző nőnek a kitün­tetéseket, majd a hivatalos rész végeztével rövid műsort ad a KISZ-szervezet. A fenti események csak íze­lítőt adnak a március nyolca­ddá ünnepségekből, hiszen a megye minden vállalatát fel­sorolhattuk volna. A nemzetközi nőnapot meg­előző napokban természetsze­rűleg megsokszorozódik a vi­rágboltok forgalma. A szek­szárdi üzlet mindent megtett annak érdekében, hogy ele­gendő mennyiségű virág le­gyén. Több termelőszövetkezet­ből rendeltek vágott és csere­pes virágot. Ezer szál szegfű biztosan lesz, ha megérkezik, úgy rózsával is köszönthetik a szekszárdi férfiak munkatárs­nőiket, hozzátartozóikat, nő- icme-őseiket. Befejeztek a pártvezetőségi tagok egyhetes tanfolyamát Az elmúlt héten tanfolya­mot tartottak a szekszárdi járás pártalapszervezeteinek vezető­ségi tagjai számára. A tan­folyamot Bát aszókén és Tol­nán rendezték. Aktuális poli­tikai, gazdaságpolitikai kér­désekről hangzottak előadások, j melyeket vita követett. Tegnap ’ a megyei páirtszékházban ösz- szevontan tartották a tan­folyam zárását. Itt K. Papp József az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára vá­laszolt a pártvezetőségi tagok által feltett kérdésekre. A kérdések első csoportja a nemzetközi helyzet különböző eseményeire vonatkozott. így szóba került Nixon kínai lá­togatása, ennek várható ha­tása. Többen tettek fel kér­dést a magyar párt- és állami vezetők romániai látogatásá­val kapcsolatban, mások a jugoszláviai helyzetről kíván­tak információt kapni az első titkártól, A kérdések java ré­sze azonban a politikai élet­tel kapcsolatos, illetve gazda­sági jellegű volt. Sajnos ehe­lyütt nincs arra mód, hogy részletesen ismertessük K. Papp József válaszait. A kö­zeljövőben néhány fontos kér­désre azonban visszatérünk. A pártvezetőségi tanfolyam értékelését Tatár Lajos, a já­rási bizottság első titkára vé­gezte el, hangsúlyozva, hogy az egyhetes továbbképzés az alapszervezetekben folyó mun­ka színvonalát hivatott emel­ni, ugyanakkor tájékoztatta, eligazította a résztvevőket kü­lönbféle politikai, gazdasági kérdésekben.

Next

/
Thumbnails
Contents