Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
Nővédelmi tanácsadás Nem új intézményhálózatról van szó, hanem minőségi javításról Az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjának, az Egészségügyi Közlönynek 197L októberi számában tette közzé a nővédelmi tanácsadók létrehozásának, működésének irányelveit. Közel hat hónap telt el a rendelkezés publikálása óta. Ez alatt az idő alatt megyénkben is létrejött a nővédelmi tanácsadás. S itt jegyezzük meg mindjárt az elején, hogy nem egy új és országos intézményhálózat Tolna megyei „fiókjaként”, hanem a megyei kórház- és rendelőintézet nő- gyógyászati gyógyító-megelőző ellátásán belül, annak szerves részeként. Működésének célja sem más mint az anya- és nővédelem bonyolult munkájának minőségi javítása. Ismeretes, hogy megyénkben — akárcsak Baranyában •— két éve folyik a centrális terhesgondozás, aminek eredményei igen tiszteletreméltóak. Miért van akkor hát szükség külön nővédelmi tanácsadásra is? A felmerülő kérdésre igen kézenfekvő a válasz, ha arra gondolunk, hogy a család- tervezés fogalmának megismertetése és bevezetése mindennapi életünkbe össztársadalmi feladat és egyben össztársadalmi érdek is. A létrehozott nővédelmi tanácsadás, szorosan kapcsolódva az anya- és gyermekvédelemhez egyéni, szociális és társadalmi érdekeket szolgál, működésének a társadalmi-gazdasági ^ szempontok szemmel tartása mellett célja az, hogy egészség- ügyi vonalon elősegítse a legkedvezőbb létszámú családok kialakítását. Ha tovább akarjuk egyszerűsíteni a nővédelmi tanácsadók működésének alapvető célját, úgy az a cél: hogy ép, egészséges gyerekek szülessenek. A bevézetőben említett rendelkezés irányelvei négy pontban foglalják össze a tanácsadó feladatát. Elsőrendű fontosságú tennivalója a nővédelmi tanácsadásnak az, hogy segítse az egyén és a társadalom összehangolt érdekeinek megfelelő magatartásformák kialakítását. Törekedjék a családi életre való nevelésre és úgy, hogy a szülők a gyermekáldás vállalása előtt egészségesek legyenek, az utód születése ne véletlenül következzék be, hanem a szülők elhatározásából. Mi következik mindebből? hogy míg a centrális terhesgondozás a már áldott állapotban lévő asszonyok körében zajlik, a nővédelmi tanácsadók a fiatalok, már házasok, vagy ezután házasulandók felvilágosítását is végzik. De foglalkoznak a gyermektelen házasok, a spontán ve- télők, koraszülők, és a több- gyermekes házasok egészség- ügyi problémáinak megoldásával is. És ami talán a legnehezebb feladat: a nővédelmi tanácsadó illetékessége kiterjed a szakmai tanácsadásra, gyakorlati útmutatásra, hogy megfelelő fogamzásgátló módszerek ajánlásával elkerülhető legyen a nem kívánt terhességek létrejötte, hogy a rendelkezésre álló fogamzás- gátló módszerek alkalmazásával csökkenjen a művi vetélések magas száma és ezek anyára, s gyerekre nem ritkán nagyon káros következményei elkerülhetőek legyenek. Fontos dolgok ezek? Rendkívül fontosak, hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy egészségügyi kultúránk e területén elmozduljon a holtpontról és a család- tervezés Európa-szerte mind nagyobb teret hódító pozitív módszereit alkalmazzuk hazánkban is, azokat a módszereket, amelyek rendelkezésre állnak, de amelyeket figyelmen kívül hagyva a negatív, a nők, anyák egészségét, a majd születendő gyermek épségét, egészségét könnyelműen kockáztató módszereket kultiválják a tömegek. Meggondolásra álljon itt egy megyei számadat- ' Az elmúlt évben 3792 volt a születések száma. A nem csekély veszé- lyességű művi vetéléseké 4882!!! Közismert dolog, hogy. az NDK 8—10 esztendő leforgása alatt a családtervezés korszerű szervezetének iskolapéldáját teremtette meg. Ez a magyarázata annak, hogy az időközönként itt zajló kongresszusoknak, konferenciáknak olyan népes, nemzetközi hallgatósága van. A közelmúltban Rostockban rendezitek ilyen családtervezési kongresszust, s mint valahányszor, most is volt mit hazahozni tapasztalatokban és mindenképpen követendő példaként. Az NDK- ban, ahol sokkal korábban ismerték föl a családtervezés egyéni, szociális, társadalmi- gazdasági jelentőségét, sokkal korábban kezdték el, működésüket is mindazok a szervezetek, amelyek érdekeltek az ügy szolgálatában. Ott a nővédelmi tanácsadás régóta kiterjedtebb szolgáltatást jelent, mint ma nálunk, mert a nőgyógyász-szülész orvosok mellett más szaikmák képviselői is jelen vannak a tanácsadás nagy szervezettségű munkájában, de jelen van a pszichológus is, méghozzá nélkülözhetetlen személyként. Mi most kezdjük. A megyei kórház rendelőintézetéiben a hét első négy napján várja a nővédelmi tanácsadó a lányokat, . asszonyokat, ifjú házasulandókat. S hogy menynyire nem lesz meddő ez a várakozás, arra az vall már most, hogy átlag 50—60 egy- egy nap forgalma. Indulásnak ez kitűnő alap. Mint ezt a megyei szülészfőorvos és a megyei területi szülészfőorvos elmondották, a minisztérium működési irányelveinek szellemében a kiadott négy pont a megyei nővédelmi tanácsadó esetében további három ponttal gyarapodott. Gyarapodott, mert a tanácsadó látja el a Szekszárd városi és járási centrális gondozás feladatát is. S ezzel együtt, vagy emellett végzi az úgynevezett prekoncepcio- nális gondozást, ami nem jelent egyebet, mint gondozást, a kívánt gyermek megfogam- zása előtt- Mindezeken kívül a tanácsadás segítséget kínál a fiataloknak házasságuk, előtt is a szükségesnek látszó vizsgálatok elvégzésében, és az igényelt tanácsadásban. Az igényt, egyébként úgy véljük nem fölösleges kihangsúlyozni. A művi vetélések folytán kialakuló károsodásokban, a koraiszülésekben, torzszülésekben és halottgyer- mek-szülésekben nem nehéz ugyanis eigyre-másra tetten érni az igénytelenséggel párosuló álszemérmet és társaikat. Nem ritkán az egészségügyi kultúra legteljesebb hiányát. Az, hogy három-négy év múlva milyen eredményeket lesz képes felmutatni a nem csekély anyagi áldozat árán létesített nővédelmi tanácsadás, nemcsak a tanácsadásban szolgálatot teljesítők erőfeszítésein múlik, hanem azon is, hogy igénylik, elfogadják-e a segítségét azok, akik miatt a kórház-rendelőintézet nő- gyógyászati, gyógyító-megelőző ellátásán belül a tanácsadó elkezdte működését. — li — Ünnepség a KISZÖV-ben Tegnap délután a felszabadulás évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek a KI- SZÖV-ben. Az ünnepi megemlékezés után Gyerő András elnök átadta az OKISZ vezetősége által adományozott „Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést Schutzbach Ferencnek, a Tamási Építőipari Szövetkezet elnökének, Szűcs Ferencnek, a Bátaszéki Épületkarbantartó Szövetkezet műszaki vezetőjé- I nek, Szabó Lajosnak, a Tolna megyei Festő- és Lakáskarbantartó Szövetkezet festő szakmunkásának és Blumenschein Ferencnek, a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet brigádvezetőjének. Még kér a nép — Még kér a nép, — mondotta hétfőn este valaki a szekszárdi Panoráma filmszínházban és nyomban hozzátette. — De nem ilyen filmet! Mint minden túlzásban, ebben is akad valamelyes igazság. Vétkes könnyelműség lenne azonban Jancsó Miklós filmjét (írta: Hernádi Gyula) ilyen sommásan elintézni. Ez a nagyon képszerű, tehát a filmtől elvárható követelményeknek ilyen (hangsúlyozottan csak ilyen !) szempontból mindenben megfelelő alkotás a szimbólumok tömege. A szimbólumoké, amely Jancsó korábbi filmjeinek mindig erőssége volt, most pedig úgy látszik erőt vett az alkotón. Az ember hosszú történelme során szívesen élt szimbólumokkal. Például a csőrében olajágat hozó galamb — egyébként a madárvilág egyik leg- békétlenebb tagja — talán Noé históriája óta a békesség, az öröm jelképe. Egy adott történelmi helyzetet azonban egyes egyedül és kizárólag szimbólumokkal megkísérelni visszaadni, olyan vakmerő vállalkozás, ami egyelőre túlmegy a nézők legnagyobb része felfogóképességeinek határain. Miről van szó? A XIX. század végének nagyon szép, sok pozitív vonást hordozó, de lényegében az adott történelmi helyzettel kellő ideológiai fel- készültség hiányában reálisan számot vetni nem tudó, viharsarki parasztmegmozdulásainak az államhatalom erőszak- szerveivel vívott harcáról, ott ezekben a megmozdulásokban minden, amit csak a kor létrehozhatott. Vallásos áhitat. Engels röpiratainak ismerete, sztrájk, gabonaégetés, kaszná- rok elűzése és fegyveresek sor- tüze. Nem volt benne bármelyik Bangla Desh-i tömegmészárlással vetekvő vérfürdő, körtánc égő templomok lángjánál, a hadsereg 1919-et előre vetítő fraternizálása az arató- sztrájkba kergetett tömegekkel és még sok egyéb nem volt, amit — ismét csak szimbólumok formájában — Jancsó és a válogatott művészgárda ebbe a filmbe belezsúfolt. És amivel sikerült egy *— hangsúlyozottan adott történelmi helyzetet — végkép o érthetetlenné változtatnia a nézők szeme előtt. Az alkotó nem köteles foglalkozni azzal, hogy meg“T'- tik-e. Ha ezt vallja, felfogás^ kétségtelenül arisztokratikus tőlünk idegen és távoli, műve azonban még lehet jó. Marcel Proustot bajos három általános iskolai végzettséggel élvezni. Jancsó Miklós azonban Obsif — őtTenéveseknel Tegnap délelőtt több száz szekszárdi járásban élő férfi jött össze a Babits Mihály megyei művelődési központ Panoráma mozijában. Valamennyiük közös személyi adata, hogy születési évük azonos : 1921. Az ötvenéves férfiakat elsőnek a megyei kiegészítő parancsnokság nevében Szabó János tiszt elvtárs köszöntötte. Egyebek között elmondta, hogy a jelenlevőket a Magyar Néphadsereg nyilvántartásából törölni fogja, ezekután a honvédségi kötelezettség alól mentesülnek, fegyveres szolgálatra már nem hívhatják be őket. Szabó János köszöntőjében kitért arra is, hogy pontosan azon korosztályok közé tartoznak az 1921-es születésűek, melyeket a második világháború a legkegyetlenebbül megtizedelt. Szabó elvtárs befejezésiként megköszönte a jelenlévők eddigi munkáját és kérte őket, hogy a Magyar Néphadsereggel kí-ki a maga területén tartsa továbbra is a kapcsolatot, hiszen azok, akik ugyan megkapták már az ob- sitot, a jövőben azért lehetnek továbbra is munkásőröli, vagy a polgári védelem keretein belül is teljesíthetnek megbecsült, fontos szolgálatot. A Szekszárdi Járási Hivatal nevében dx. Galambos Imre elnökhelyettes köszöntötte a megj elenteket Ezután levetítették a Harminckilences dandár című filmet, melynek megtekintése után a jelenlévőiknek emléklapot adtaik át V. J, 1 Iparművészet az NDK-ban Kiállítás nyílt Szekszárdim, a megyei művelődési központban Tegnap délelőtt nyitotta meg dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnöke az Iparművészet az NDK-ban című kiállítást, melyet hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére rendezett meg Szetkszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ márványtermében az NDK Kulturális és Tájékoztatási Központ, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei művelődési központ. A kiállításon megjelent Klaus Plobner, az NDK Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója, Waldtraut Meuer, igazgatóhelyettes, valamint megyénk és városunk több állami és tömegszervezeti vezetője. Dr. Polgár Ferenc örömmel köszöntötte a kiállítást — mely jórészt a lipcsei Grassi Múzeum anyagából ad ízelítőt a Tolna megyeieknek — melyen megismerkedhetünk NDK iparművészetével, azoa keresztül pedig a baráti ország életével. A megnyitón felszólalt Klaus Plobner is. Az igen szép, reprezentatív kiállításon tehetséges német iparművészek — akik a formatervezési főiskolákon tanultak — munkáival ismerkedhet meg a közönség. A bemutatott tárgyak egyedi darabok, s legnagyobb részük a mindennapi használatra szolgál. Nagyon szépek az agyag- edények és tálak, a különböző technikával — szőttes, horgolásszerű, suba — készült térítők, faliszőnyegek, gyönyörködtetőek az, ékszerek, a zománcképek és a színes üvegből készült különböző figurák, lakásdíszítő tárgyakA kiállítást érdemes megnézni. A szép darabokon kívül nagyon nagy értéke az ízléses elrendezés, ami Németh Antal, a megyei művelődési központ dekoratőrének, kezét dicséri. egész eddigi működésével; ezzel az alapkoncepciójában és formanyelvében elhibázott filmmel is; a nép mellett elkötelezett művésznek vallotta magát. Hozzátéve mindehhez, hogy egy könyv még porosodhat a könyvtárak polcain, de egy filmnek eleve széles körű, nagy nézőközönséggel kell számolnia. Különben nincs más perspektívája mint, hogy néhány — bizonyára e sorok írójánál magasabban kvalifikált — ítész szuperlatívuszok- ban beszél és ír majd róla, maga a mű pedig hamar filmmúzeumi leltári számot kap. Nem zárva ki egyes részletek sikerét. Például azt, hogy a közönség szimbólumok iránt mérsékelten fogékony többsége szívesen legelteti szemét deréktól felfelé, vagy éppen teljesen meztelen fiatal nőkön. Jancsó természetesen nem ezt akarta, de ezt mindenesetre elérte kuriózumszámba mena filmjében, melyben vitathatatlanul sokat és szépen táncolnak, és amelyben sok és szép ló szinte szüntelen kavargása se feledteti, oszlatja a mondandó zűrzavarosságát. Jószándékú, de hibás film a „Még kér a nép” — -méghozzá a javából ORDAS IVÄN
