Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-30 / 76. szám

A tanácstörvényre támaszkodva I Mucsi »72 I Szélcsend A küzdelemben a szél marad alul. Az öreg, büszke törzsű fenyőfák, a meredek lejtésű dombok útját állják a vad Bzélrohamoknak. Mùcsiban, a völgy mélyén, szélcsend van. A történelem viharai rátör­tek a falura, a XVIII. század végén idetelepült német tele­pesek kései utódait elsöpörték. A tanácselnök úgy emléke­zik erre az időre, hogy ami­kor felment valamelyik domb oldalára és visszanézett, a falu fő utcáján bútorokkal, ingósá­gokkal megrakott teherautó­kat, szekereket látott kanya­rogni. Jöttek, mentek az emberek. Az itthagyott házaknak, ingó­ságoknak nagy volt a vonzása, idecsalta az ország keleti ré­széből azokat, akik saját sze­génységükkel, nagy családdal küszködve abban bíztak, hogy talán itt könnyebb és jobb lesz az élet. 'Csalódniuk kellett. Hiszen a szép szőlők nem ■adták ingyen értékeiket, és az avatatlan kéz, bízva erejében és szerencséjé­ben, sok helyett keveset mar­kolt. Mi volt a választás? El in­nen. És a szekerek, teherautók megfordultak, amit hoztak és amit innen vinni lehetett, el­szállították a kiindulási pont felé. Újabbak jöttek helyettük, szerencsevadászok, mutatvá­nyosok, kardnyelők és azok, akik bíztak a falu elzártságá­ban. így abban is, hogy a fe­lelősségre vonás elől megnyug­tató, biztos búvóhelyet talál­nak itt. így történhetett meg az a •— talán országosan is egye­dülálló eset — hogy 1945-től az 1950-es évek végéig mint­egy negyvenezer ember for­dult meg itt, mint állandó be­jelentett lakos. Mindehhez tegyük gyorsan hozzá, hogy ez már a múlt, a falu történetének egy sajátos időszaka. Adatok Mucsiról: Az 1961-ben kiadott Révai Nagy Lexikon úgy említi Mu- csit, mint nagyközséget, Tolna vármegye dombóvári járásá­ban, 2192 lakossal, postahiva­tallal, és egy Lengyelbe vivő földúttal. Mucsi lakosainak száma az 1970-es népszámlálás adatai szerint 929 fő. Itt mindjárt megjegyzem, hogy ugyanez a szám a népszámlálás óta eltelt időben körülbelül száz fővel csökkent. Mucsi közigazgatási területe 2709 hektár. Rajta javarészt erdőség, szőlőtelepítés, hiszen a meredek dombok nem vol­tak és jelenleg sem alkalma­sak nagyobb mérvű növény- termesztésre. Nyugaton Kurd, északon Csibrák, Dúzs, keleten Hő- gyész délkeleten Závod, Tevel és délnyugaton Lengyel a szomszédos községek. Mucsi gépjárművel egyetlen bekötő úton közelíthető meg, azon, mely a falut a Dombó­vári Hőgyésszel összekötő mű- út forgalmába köti. Erről az útról meg kell jegyezni, hogy bár a közelmúltban kisebb- nagyobb javításokat végeztek rajta, mégis állapota olyanv- nyira rossz, hogy a gépjármű- vezetők csak igen lassan, nagy óvatossággal közlekedhetnek rajta. Mucsi lakosai naponta hat buszjárattal utazhatnak Hőgyészre, Dombóvárra, Gyönkre. Az első buszjáratot, egy vén fakaruszl 1954-ben indították innen. Az idősebbek még visz- gzaemlékeznek azokra az idők­re, amikor még gyalog tudtak çsak eljutni a kurdi vasútál­lomásra, hogy onnan utazza­nak tovább. A Mucsiban élők szorgalmát bizonyítandó, emlí­tek egy jellemző esetet. Nem egyszer történt meg az, hogy a szőlősgazda talicskára rak­ta a szőlőt, s azt tolva igyeke­zett a kurdi piacra, hogy áru­ját értékesíteni tudja. Mucsi gondjai, problémái: A község művelhető földte­rülete kicsi. Az Egyetértés Tsz gondjai közé tartozik többek között az, hogy a tagnak je­lentkezőket kénytelenek eluta­sítani munka hiányában. A tsz 1399 holdon gazdálko­dik. Ez ennek majd duplája is lehetne, de a megalakulás kezdeti időszakában munkaerő hiányában, jelentős földterüle­tet adtak át a Hőgyészi Állami Gazdaságnak, és a lengyeli mezőgazdasági szakmunkás- képző iskola tangazdaságának Most már örömmel fogadnák ezt vissza, de erre nincs lehe­tőség. Annak, hogy Mucsiból kora reggel négy-öt busz is vi­szi Dombóvárra, Hőgyészre az eljáró dolgozókat, többek kö­zött ez is az oka. Mucsi másik nagy gondja, az ivóvízellátás. Miután a fa­lu mély völgyben fekszik, a talajvíz magas, olyannyira, hogy a község kútjaiban a víz, a tél folyamán befagy. Megoldás az lenne, ha törpe- vízmüvet tudnának építeni, ezt azonban a tanács, anyagi helyzete nem teszi lehetővé. Ezzel kapcsolatban egy terv, — minden remény megvan rá — mégiscsak megvalósul, ugyanis a tanács egy artézi­kutat szeretné fúratni. Az anyagi fedezet — rövidebb idő kérdése — rendelkezésre áll majd. A fordulat éve Mucsiban: Az 1960-as évet a községi tanácson a fordulat évének nevezik. Az történt, hogy eb­ben az évben végre rendezték annak a majd 120 juttatott háznak a sorsát, melyeknek a kitelepítés utáni első lakói szinte kivétel nélkül elmentek a faluból. Ekkor, az újonnan odaköltözöttek — akik már ko­moly elhatározással a faluban akartak maradni — megnyug­tatására, a községi tanács az OTP-n keresztül értékesítette az előbb említett házakat. Az árak minimálisak voltak, így a már ott lakók többsége örömmel kötött üzletet az el­adóval azzal a megnyugtató érzéssel, hogy most már a sa­játjában él, háza van. Az is igaz, hogy Mucsiban a felszabadulás óta mindössze egyetlen saját erőből létesített lakóházat építettek. A tanácselnök azt mondja, hogy a község lakossága letisz­tult, a kezdeti nehéz, sole rossz előítéletre okot adó évek lassan feledésbe merülnek. Dolgos, szorgalmas emberek laknak itt, akik jobb, szebb életre vágynak. A lakosság gyarapodásáról néhány adat. A házak jelen­tős része elől eltűntek a roz­zant deszkakerítések, helyet­tük betontalpazaton nyugvó dróthálók választják el egy­mástól a portákat. Mucsiban jelenleg kilenc autótulajdonos van, rádió szól minden ház­A megyei tüdőgondozó intézet GÉPKOCSIVEZETŐT keres. Az alkalmazás fel­tételeiről Szekszárd, Vö­rösmarty u. 5. szám alatt lehet érdeklődni. _________ % . (583) b an, televízióból 131-et tarta­nak számon. A községben je­lenleg 264 lakóház van. Művelődés, szórakozás Mu­csiban : A helyzet jobb megértéséhez egy számadat, mely úgy gon­dolom, jól érzékelteti a falu művelődési helyzetét, szórako­zási lehetőségeit. Az általános iskolában mondták el, hogy 1964. óta öt­ven pedagógus fordult meg a faluban. Elgondolkodtató szám. De hadd tegyem mind­járt hozzá, hogy ez most már nem kizárólagosan egyedi mu­csi példa. Többé-kevésbé ha­sonló gondokat fedezhetünk fel megyénk más községeiben is, ide csupán az kívánkozik még, — Mucsi történelme mi­att — hogy itt mindazok a problémák, melyek máshol is megtalálhatók, talán éleseb­ben jelentkeznek, mint másutt. Magyarázata egyszerű. A község — megyénk más köz­ségeihez viszonyítva — na­gyon elzárt. Az idekerülő fia­tal pedagógus, nem találva művelődési igényeinek kielégí­tését — elmegy innen. Arról van szó, hogy a műve­lődési ház komolyabb, szín­vonalasabb rendezvények meg­tartására nem alkalmas. Hiányzik innen egy olyan szó­rakozóhely, — presszó-féle — amely megfelelő környezetet nyújtana a falu fiataljainak, vagy éppen idősebbjeinek, a kulturált szórakozáshoz. Mucsi lakosainak művelődé­si igénye nő. Jól példázza az. hogy a község ötezer kötetes könyvtárának 180 rendszeres olvasója van. A faluba 77 Népszabadság, 52 Népújság és több, jelentős számban érkező heti- és havi lap jár. Mucsi jövője: A jövő, még ha a község la­kossága fogy is, — bíztató. Nemcsak abban lehet lemérni a távlatokat, hogy mit építe­nek, mit adnak át a faluban. Még talán azt is bátran ki­mondhatjuk, hogy a község azok közé a falvak közé tar­tozik, melyek fogynak. Azon kár vitázni, hogy ez rossz, vagy nem rossz. Korunk jel­lemzője, és ez ellen szólni ma- radiság lenne. Mucsi jövőjét nem látvá­nyos beruházások, nagymérvű építkezések fogják jellemezni, hanem az ittlakók dolgos hétköznapjai, és az a meg­nyugtató tény, hogy sajátos történelme ellenére is Mucsi lábra állt, és éli a magyar fa­lú dolgos, becsületes életét. VARGA JÓZSEF Az új tanácstörvény a leg­magasabb szintű rendelkezés erejével „legalizálta” a taná­csok és a különböző nem ta­nácsi szervek hatékony együtt­működését, mindenekelőtt a terület- és településfejlesztés, valamint a lakosság igényei­nek jobb kielégítése érdeké­ben. Ahol ennek a módszernek társadalmi-gazdasági hatóere­jét idejében felismerték és igyekeztek is felhasználni, ott a fejlődésnek máris számta­lan kézzelfogható jele mutat­kozik. Csak az a baj, hogy sok he­lyen még nem tanulták meg „belátni” az egész horizontot, a várost, községet, amelyben tevékenykednek. Azt, hogy nem lehet egymástól elválasz­tani a területet, az üzemeket, vállalatokat, intézményeket, amelyek az adott területen ta­lálhatók, a lakosságot — mely mellesleg valamivel foglalko­zik is, de legalábbis bölcső­débe, óvodába, iskolába jár vagy éppen szociális otthonban tölti öreg napjait — az állami, valamint a nem állami szer­veket, amelyeknek működése, számtalan szállal kapcsolódik össze, kiegészítik egymást, ezért érdekeiknek nagy cso­portja is teljesen megegyezik. Amiben pedig minden vitán felül áll a közös érdek, az el­sősorban a terület- és tele­pülésfejlesztés, továbbá a la­kosság különböző — kulturá­lis, kommunális, egészségügyi, kereskedelmi stb. — igényei­nek egyre színvonalasabb ki­elégítése. Mert ki is vitathat­ná, mennyivel jobb közérzet­tel, testben-lélekben felkészül­tebben, megelégedettebben él, dolgozik és vesz részt a tár­sadalmi életben az a lakos­ság, amelynek körülményei megfelelőképpen rendezettek, s mennyivel magasabb színvo­nalú, korszerűbb termelésre képes az az üzem, vállalat, amelyik egészséges környezet­ben, a szükséges feltételek között és kiegyensúlyozott, kulturált dolgozókkal végez­heti munkáját? Ez természetesen nemcsak gazdasági, hanem szellemi, po­litikai jellegű tevékenységet is jelent, együttműködést a népfronttal, KISZ-szel, szak- szervezettel, TIT-tel, egyete­mekkel, tudományos intézetek­kel. A fejlesztések „realizálá­sánál” azonban elsősorban a gazdasági kooperáció kerül előtérbe. Ezért a tanácsok e téren mindenekelőtt az adott községben, városban található termelőegységekkel igyekeznek közös nevezőre jutni, hiszen helyi költségvetés, illetve fej­lesztési alap mellett a „szocia­lista tőke” ilyen feladatokra fordítható részének a meg­nyerése szinte az egyetlen le­hetőség az anyagi erők növe­lésére. A koordinációnak a gyakor­lati megvalósítására számos módszer alakult ki az elmúlt időben. A legegyszerűbb meg­oldás, ha a közösen meghatá­rozott feladatokhoz vagy a koordinációs partner ad pénzt, esetleg anyagot, munkaerőt a tanácsnak, vagy a tanács segí­ti elő bizonyos összeggel a partnernek a község egészére kiható elképzeléseit. Előfor­dul azonban olyan eset is; hogy egy-egy tsz rendszeresen élelmiszerrel lát el szociális intézményt; a község vízellá­tásának megoldását összekötik- a tsz-majorok közművesítésé­vel; nemegyszer az ÁFÉSZ áruházat hoz létre, melyhez a tanács ingyen területet bizto­sít, esetleg régi házak szaná­lása révén; vagy például kö­zelben levő vegyiművei közö­sen oldják meg a szennyvíz- elvezetést. Köztudott, hogy a területi koordináció, az erők megsok­szorozásának ez a kitűnő esz­köze, módszere még nem min­denütt vagy sok helyütt még nem a kellő mértékben nyert polgárjogot, de egyre több jel, s még inkább új létesítmé­nyek hosszú sora emlékeztet arra: nagy jövő előtt áll ez a munka! Tanácsaink ezt pró­bálják most megoldani — ha nem is egyforma sikerrel — koordinációs törekvéseik so­rán immár az új tanácstör­vényre támaszkodva, s min­denekelőtt arra hivatkozva^ hogy ami új csak létesül va­lamelyik községben, várösbanj az minden lakosnak és szerva nek egyaránt hasznos. , N. G. Harkányban épülő társasüdülőben garzon, egy-, kettő- és háromszobás lakrészek elöjegyezheíök a Pécsi 2. sz. Ügyvédi Munkaközösségnél. Pécs, Kossuth u. 22. Kérjen díjtalan tájékoz­tatót. (360) Buszvárót épít a dombóvári költségvetési üzem a kórház előtt. Az új létesítményt áorilis 4-re tervezik átadni. Foto: Gottvald

Next

/
Thumbnails
Contents