Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-30 / 76. szám
A tanácstörvényre támaszkodva I Mucsi »72 I Szélcsend A küzdelemben a szél marad alul. Az öreg, büszke törzsű fenyőfák, a meredek lejtésű dombok útját állják a vad Bzélrohamoknak. Mùcsiban, a völgy mélyén, szélcsend van. A történelem viharai rátörtek a falura, a XVIII. század végén idetelepült német telepesek kései utódait elsöpörték. A tanácselnök úgy emlékezik erre az időre, hogy amikor felment valamelyik domb oldalára és visszanézett, a falu fő utcáján bútorokkal, ingóságokkal megrakott teherautókat, szekereket látott kanyarogni. Jöttek, mentek az emberek. Az itthagyott házaknak, ingóságoknak nagy volt a vonzása, idecsalta az ország keleti részéből azokat, akik saját szegénységükkel, nagy családdal küszködve abban bíztak, hogy talán itt könnyebb és jobb lesz az élet. 'Csalódniuk kellett. Hiszen a szép szőlők nem ■adták ingyen értékeiket, és az avatatlan kéz, bízva erejében és szerencséjében, sok helyett keveset markolt. Mi volt a választás? El innen. És a szekerek, teherautók megfordultak, amit hoztak és amit innen vinni lehetett, elszállították a kiindulási pont felé. Újabbak jöttek helyettük, szerencsevadászok, mutatványosok, kardnyelők és azok, akik bíztak a falu elzártságában. így abban is, hogy a felelősségre vonás elől megnyugtató, biztos búvóhelyet találnak itt. így történhetett meg az a •— talán országosan is egyedülálló eset — hogy 1945-től az 1950-es évek végéig mintegy negyvenezer ember fordult meg itt, mint állandó bejelentett lakos. Mindehhez tegyük gyorsan hozzá, hogy ez már a múlt, a falu történetének egy sajátos időszaka. Adatok Mucsiról: Az 1961-ben kiadott Révai Nagy Lexikon úgy említi Mu- csit, mint nagyközséget, Tolna vármegye dombóvári járásában, 2192 lakossal, postahivatallal, és egy Lengyelbe vivő földúttal. Mucsi lakosainak száma az 1970-es népszámlálás adatai szerint 929 fő. Itt mindjárt megjegyzem, hogy ugyanez a szám a népszámlálás óta eltelt időben körülbelül száz fővel csökkent. Mucsi közigazgatási területe 2709 hektár. Rajta javarészt erdőség, szőlőtelepítés, hiszen a meredek dombok nem voltak és jelenleg sem alkalmasak nagyobb mérvű növény- termesztésre. Nyugaton Kurd, északon Csibrák, Dúzs, keleten Hő- gyész délkeleten Závod, Tevel és délnyugaton Lengyel a szomszédos községek. Mucsi gépjárművel egyetlen bekötő úton közelíthető meg, azon, mely a falut a Dombóvári Hőgyésszel összekötő mű- út forgalmába köti. Erről az útról meg kell jegyezni, hogy bár a közelmúltban kisebb- nagyobb javításokat végeztek rajta, mégis állapota olyanv- nyira rossz, hogy a gépjármű- vezetők csak igen lassan, nagy óvatossággal közlekedhetnek rajta. Mucsi lakosai naponta hat buszjárattal utazhatnak Hőgyészre, Dombóvárra, Gyönkre. Az első buszjáratot, egy vén fakaruszl 1954-ben indították innen. Az idősebbek még visz- gzaemlékeznek azokra az időkre, amikor még gyalog tudtak çsak eljutni a kurdi vasútállomásra, hogy onnan utazzanak tovább. A Mucsiban élők szorgalmát bizonyítandó, említek egy jellemző esetet. Nem egyszer történt meg az, hogy a szőlősgazda talicskára rakta a szőlőt, s azt tolva igyekezett a kurdi piacra, hogy áruját értékesíteni tudja. Mucsi gondjai, problémái: A község művelhető földterülete kicsi. Az Egyetértés Tsz gondjai közé tartozik többek között az, hogy a tagnak jelentkezőket kénytelenek elutasítani munka hiányában. A tsz 1399 holdon gazdálkodik. Ez ennek majd duplája is lehetne, de a megalakulás kezdeti időszakában munkaerő hiányában, jelentős földterületet adtak át a Hőgyészi Állami Gazdaságnak, és a lengyeli mezőgazdasági szakmunkás- képző iskola tangazdaságának Most már örömmel fogadnák ezt vissza, de erre nincs lehetőség. Annak, hogy Mucsiból kora reggel négy-öt busz is viszi Dombóvárra, Hőgyészre az eljáró dolgozókat, többek között ez is az oka. Mucsi másik nagy gondja, az ivóvízellátás. Miután a falu mély völgyben fekszik, a talajvíz magas, olyannyira, hogy a község kútjaiban a víz, a tél folyamán befagy. Megoldás az lenne, ha törpe- vízmüvet tudnának építeni, ezt azonban a tanács, anyagi helyzete nem teszi lehetővé. Ezzel kapcsolatban egy terv, — minden remény megvan rá — mégiscsak megvalósul, ugyanis a tanács egy artézikutat szeretné fúratni. Az anyagi fedezet — rövidebb idő kérdése — rendelkezésre áll majd. A fordulat éve Mucsiban: Az 1960-as évet a községi tanácson a fordulat évének nevezik. Az történt, hogy ebben az évben végre rendezték annak a majd 120 juttatott háznak a sorsát, melyeknek a kitelepítés utáni első lakói szinte kivétel nélkül elmentek a faluból. Ekkor, az újonnan odaköltözöttek — akik már komoly elhatározással a faluban akartak maradni — megnyugtatására, a községi tanács az OTP-n keresztül értékesítette az előbb említett házakat. Az árak minimálisak voltak, így a már ott lakók többsége örömmel kötött üzletet az eladóval azzal a megnyugtató érzéssel, hogy most már a sajátjában él, háza van. Az is igaz, hogy Mucsiban a felszabadulás óta mindössze egyetlen saját erőből létesített lakóházat építettek. A tanácselnök azt mondja, hogy a község lakossága letisztult, a kezdeti nehéz, sole rossz előítéletre okot adó évek lassan feledésbe merülnek. Dolgos, szorgalmas emberek laknak itt, akik jobb, szebb életre vágynak. A lakosság gyarapodásáról néhány adat. A házak jelentős része elől eltűntek a rozzant deszkakerítések, helyettük betontalpazaton nyugvó dróthálók választják el egymástól a portákat. Mucsiban jelenleg kilenc autótulajdonos van, rádió szól minden házA megyei tüdőgondozó intézet GÉPKOCSIVEZETŐT keres. Az alkalmazás feltételeiről Szekszárd, Vörösmarty u. 5. szám alatt lehet érdeklődni. _________ % . (583) b an, televízióból 131-et tartanak számon. A községben jelenleg 264 lakóház van. Művelődés, szórakozás Mucsiban : A helyzet jobb megértéséhez egy számadat, mely úgy gondolom, jól érzékelteti a falu művelődési helyzetét, szórakozási lehetőségeit. Az általános iskolában mondták el, hogy 1964. óta ötven pedagógus fordult meg a faluban. Elgondolkodtató szám. De hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy ez most már nem kizárólagosan egyedi mucsi példa. Többé-kevésbé hasonló gondokat fedezhetünk fel megyénk más községeiben is, ide csupán az kívánkozik még, — Mucsi történelme miatt — hogy itt mindazok a problémák, melyek máshol is megtalálhatók, talán élesebben jelentkeznek, mint másutt. Magyarázata egyszerű. A község — megyénk más községeihez viszonyítva — nagyon elzárt. Az idekerülő fiatal pedagógus, nem találva művelődési igényeinek kielégítését — elmegy innen. Arról van szó, hogy a művelődési ház komolyabb, színvonalasabb rendezvények megtartására nem alkalmas. Hiányzik innen egy olyan szórakozóhely, — presszó-féle — amely megfelelő környezetet nyújtana a falu fiataljainak, vagy éppen idősebbjeinek, a kulturált szórakozáshoz. Mucsi lakosainak művelődési igénye nő. Jól példázza az. hogy a község ötezer kötetes könyvtárának 180 rendszeres olvasója van. A faluba 77 Népszabadság, 52 Népújság és több, jelentős számban érkező heti- és havi lap jár. Mucsi jövője: A jövő, még ha a község lakossága fogy is, — bíztató. Nemcsak abban lehet lemérni a távlatokat, hogy mit építenek, mit adnak át a faluban. Még talán azt is bátran kimondhatjuk, hogy a község azok közé a falvak közé tartozik, melyek fogynak. Azon kár vitázni, hogy ez rossz, vagy nem rossz. Korunk jellemzője, és ez ellen szólni ma- radiság lenne. Mucsi jövőjét nem látványos beruházások, nagymérvű építkezések fogják jellemezni, hanem az ittlakók dolgos hétköznapjai, és az a megnyugtató tény, hogy sajátos történelme ellenére is Mucsi lábra állt, és éli a magyar falú dolgos, becsületes életét. VARGA JÓZSEF Az új tanácstörvény a legmagasabb szintű rendelkezés erejével „legalizálta” a tanácsok és a különböző nem tanácsi szervek hatékony együttműködését, mindenekelőtt a terület- és településfejlesztés, valamint a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében. Ahol ennek a módszernek társadalmi-gazdasági hatóerejét idejében felismerték és igyekeztek is felhasználni, ott a fejlődésnek máris számtalan kézzelfogható jele mutatkozik. Csak az a baj, hogy sok helyen még nem tanulták meg „belátni” az egész horizontot, a várost, községet, amelyben tevékenykednek. Azt, hogy nem lehet egymástól elválasztani a területet, az üzemeket, vállalatokat, intézményeket, amelyek az adott területen találhatók, a lakosságot — mely mellesleg valamivel foglalkozik is, de legalábbis bölcsődébe, óvodába, iskolába jár vagy éppen szociális otthonban tölti öreg napjait — az állami, valamint a nem állami szerveket, amelyeknek működése, számtalan szállal kapcsolódik össze, kiegészítik egymást, ezért érdekeiknek nagy csoportja is teljesen megegyezik. Amiben pedig minden vitán felül áll a közös érdek, az elsősorban a terület- és településfejlesztés, továbbá a lakosság különböző — kulturális, kommunális, egészségügyi, kereskedelmi stb. — igényeinek egyre színvonalasabb kielégítése. Mert ki is vitathatná, mennyivel jobb közérzettel, testben-lélekben felkészültebben, megelégedettebben él, dolgozik és vesz részt a társadalmi életben az a lakosság, amelynek körülményei megfelelőképpen rendezettek, s mennyivel magasabb színvonalú, korszerűbb termelésre képes az az üzem, vállalat, amelyik egészséges környezetben, a szükséges feltételek között és kiegyensúlyozott, kulturált dolgozókkal végezheti munkáját? Ez természetesen nemcsak gazdasági, hanem szellemi, politikai jellegű tevékenységet is jelent, együttműködést a népfronttal, KISZ-szel, szak- szervezettel, TIT-tel, egyetemekkel, tudományos intézetekkel. A fejlesztések „realizálásánál” azonban elsősorban a gazdasági kooperáció kerül előtérbe. Ezért a tanácsok e téren mindenekelőtt az adott községben, városban található termelőegységekkel igyekeznek közös nevezőre jutni, hiszen helyi költségvetés, illetve fejlesztési alap mellett a „szocialista tőke” ilyen feladatokra fordítható részének a megnyerése szinte az egyetlen lehetőség az anyagi erők növelésére. A koordinációnak a gyakorlati megvalósítására számos módszer alakult ki az elmúlt időben. A legegyszerűbb megoldás, ha a közösen meghatározott feladatokhoz vagy a koordinációs partner ad pénzt, esetleg anyagot, munkaerőt a tanácsnak, vagy a tanács segíti elő bizonyos összeggel a partnernek a község egészére kiható elképzeléseit. Előfordul azonban olyan eset is; hogy egy-egy tsz rendszeresen élelmiszerrel lát el szociális intézményt; a község vízellátásának megoldását összekötik- a tsz-majorok közművesítésével; nemegyszer az ÁFÉSZ áruházat hoz létre, melyhez a tanács ingyen területet biztosít, esetleg régi házak szanálása révén; vagy például közelben levő vegyiművei közösen oldják meg a szennyvíz- elvezetést. Köztudott, hogy a területi koordináció, az erők megsokszorozásának ez a kitűnő eszköze, módszere még nem mindenütt vagy sok helyütt még nem a kellő mértékben nyert polgárjogot, de egyre több jel, s még inkább új létesítmények hosszú sora emlékeztet arra: nagy jövő előtt áll ez a munka! Tanácsaink ezt próbálják most megoldani — ha nem is egyforma sikerrel — koordinációs törekvéseik során immár az új tanácstörvényre támaszkodva, s mindenekelőtt arra hivatkozva^ hogy ami új csak létesül valamelyik községben, várösbanj az minden lakosnak és szerva nek egyaránt hasznos. , N. G. Harkányban épülő társasüdülőben garzon, egy-, kettő- és háromszobás lakrészek elöjegyezheíök a Pécsi 2. sz. Ügyvédi Munkaközösségnél. Pécs, Kossuth u. 22. Kérjen díjtalan tájékoztatót. (360) Buszvárót épít a dombóvári költségvetési üzem a kórház előtt. Az új létesítményt áorilis 4-re tervezik átadni. Foto: Gottvald
