Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-28 / 74. szám
A szekszárdi járási pártbizottság megvitatta A határozatokból adódó feladatok a munkahelyeken váljanak konkrét tetté Tegnap egész napos kibővített ülést tartott az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága, Tatár Lajos első titkár vezetésével. Az ülésen részt vett Bucsi Elek, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Az egész napos kibővített ülés két napirendjének előadója Hanoi József, a bizottság titkára volt. Először a szekszárdi járás 1971. évi gazdasági eredményeiről és az 1972. évi feladatokról, valamint a KB 1971. december 1-i határozatairól; az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről, valamint a szocialista brigád- és versenymozgalom fejlesztéséről szóló határozatok helyi feladatairól tárgyaltak a jelenlévők. Ezt követően a Politikai Bizottság 1968. november 12-i, a pártoktatás helyzetéről és színvonalának emeléséről szóló állásfoglalásának eddigi végrehajtásában elért eredményeiről hangzott el szóbeli előterjesztés. Az előterjesztés a járás 3 éves oktatáspolitikai tervét is ismertette. Az alábbiakban az első napirenddel kapcsolatos kérdéseket ismertetjük. — A párt és a kormányzati intézkedések, amelyek átfogják a X. pártkongresszus gazdasági útmutatásainak minden lényeges elemét, járásunkban is jó feltételeket biztosítottak a tervszerű, a nagyobb igénnyel végzett munkához. Az 1971-es munkát értékelve megállapíthatjuk, hogy járásunk gazdasága stabil — kezdte szóbeli előterjesztését Hanoi József, a párt- bizottság titkára. Ezt követően részletesen felsorolta azokat a gazdaságpolitikai feladatokat, amelyeket a múlt évben végre kellett hajtaniok a járás termelőegységeinek, majd rátért az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, a kereskedelem elmúlt évi tevékenységének részletes elemzésére. — Megállapítható, hogy a különböző ipari, gazdasági egységek tervszerűen fejlődtek. A gazdálkodás egyik fontos új vonása, hogy fokozódott a termelésnek a kereslethez való igazodása, a keresletek hatása a termelésre ipari üzemeinkben. A járás területén mind az állami, mind a szövetkezeti iparban nőtt a termelés volumene, javult a termelékenység. A termelés emelkedésének többsége a termelékenység növekedéséből adódik. Az elmúlt évben tovább csökkent az üzemekben a munkaerő-fluktuáció, fejlődött és erősödött az üzemek törzsgárdája. A szövetkezeti ipar termelésére jellemző a dinamikus fejlődés. A szövetkezetek által 1971-ben elért teljes termelési érték meghaladja a 166 millió forintot, amely az 1970-es évhez viszonyítva 12 százalékos emelkedést jelent. Ebben az iparágban — amely a járás 1671 lakosát foglalkoztatja — az exporttermelés a korábbi évhez viszonyítva tavaly 19 százalékkal növekedett. Az előadó az állami és a szövetkezeti iparba tartozó gazdasági egységek múlt évi legfontosabb termelési adatainak ismertetésével támasztotta alá a járás ipari gazdaságáról általánosan elmondottakat. Ezt követően a mezőgazdasági üzemek 1971. évi eredményeiről beszélt. — Mezőgazdasági üzemeink az elmúlt évben tovább folytatták gazdaságuk korszerűsítését. Jelentősen fejlődött a szövetkezetek termelési színvonala. A mezőgazdasági egységek területén az üzemi arányok számottevően nem változtak. Jellemző szövetkezeteinkre, hogy tovább növekedett az állattenyésztés részaránya az összes árbevételből. Javult a vezetés színvonala, a szakképzettség és a szakszerűség. — Az 1971. évi gazdálkodás tapasztalatai azt mutatják, hogy a termesztett növények száma tovább csökkent. A növénytermelési árbevétel ielen- tős többségét adó két fő növény vetésterülete kedvezően alakult. Kenyérgabonát az előző évhez hasonló területen termeltek üzemeink, s jelentősen növekedett ennek ^átlagtermése. A másik jelentős növény a kukorica, amelynek vetésterülete 2900 katasztrális holddal növekedett, átlagtermése pedig hektáronként elérte a 45 mázsát, ami 10 mázsával az országos átlag, 3,3 mázsával pedig a megyei átlag felétt van. Kedvező, hogy növekedett a zöldtakarmányok területe. Az viszont már kedvezőtlen, hogy ezek átlagtermése a korábbi évhez viszonyítva jelentősen csökkent. — Az állattenyésztés a következőképpen alakult az elmúlt év folyamán. A szarvasmarha-állomány 500, a tehén- állomány pedig 106 darabos csökkenést mutat az 1970. december 31-i állapothoz képest. A tejtermelés mennyisége is csak 94,9 százaléka az előző évinek. E területen tehát jelentős elmaradás van, amelyre ezúton is fel kell hívni az érdekelt termelőszövetkezetek vezetőinek és pártalapszerve- zeteinek figyelmét. A közgazdasági ösztönzők hatására — különösen a háztáji gazdaságokban, de a nagyüzemeknél is —'‘növekedett à sértés- tenyésztési kedv. A téeszek és az állami gazdaságok 1971-ben 677 vagon sertést értékesítettek az 1970 évi 522 vagonnal szemben. Ezzel párhuzamosan növekedett az év végi sertésállomány is. az 1970 évi 45 006 darabról 50 703 darabra. — Az 1971-es évben tovább gyarapodott a termelőszövetkezetek közös vagyona több mint 57 millió forinttal, tiszta vagyona pedig több mint 66 millióval, ami 65, illetve 11 százalékos növekedést jelent. A szövetkezeti bruttó jövedelemből 193 millió forintot fordítottak a tagok részesedésére és 46 milliót felhalmozásra. Az egy tagra jutó részesedés járási átlaga 23 038 forint, amely 1,2 százalékkal haladja meg az előző évit. Az egy dolgozó tagra jutó részesedési átlag téeszenként igen nagy szóródást mutat. 17 395 forint és 27 690 forint között mozog. Hasonló képet mutat az egy 10 órás munkanapra jutó részesedés is: 75, illetve 112 forint között alakult' A ■ járásban működő szövetkezetek közgazdasági és természeti adottságai ezeket a jelentős eltéréseket nem indokolják. A járás kereskedelmének fejlődéséről beszélt ezt követően az előadó. Többek között elmondotta, hogy az AFÉSZ- boltok kereskedelmi forgalma 10,5 százalékkal nőtt az elmúlt év során. Beszélt még a járás területén folyó különböző beruházások alakulásáról, helyzetéről is Itt kapcsolódik a szóbeli előterjesztéshez a korábban már írásban kiadott két feladatterv, amelyek a Központi Bizottság december 1-i ülésén hozott határozatokat' bontják járási szintre. Ezek közül az egyik az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével foglalkozott. E témával kapcsolatban a szekszárdi járási pártbizottság a következő fontos feladatokat állapította meg: A pártszervezetek 1972. első felében, és ezt követően, folyamatosan tűzzék napirendre az üzemben szükséges szervezési intézkedések kidolgozását, megvitatását. Erősítsék azt az elvet, hogy a gazdasági vezetők, egyben politikai vezetők is. Az alapszervezetek támasz- szanak határozott követelményeket az üzem- és a munka- szervezés korszerűsítése érdekében. A kidolgozott programot vitassák meg a dolgozó kollektívákkal, a vállalat társadalmi szerveivel és jóváhagyás után segítsék politikai szervező munkával az intézkedések eredményes végrehajtását. A gazdasági vezetők tegyék rendszeressé a dolgozók informálását az üzem gazdálkodásának helyzetéről, gondjairól, problémáiról, hogy a helyzet ismeretében javaslataikkal segíteni tudják a belső tartalékok jobb kihasználását. A pártszervezetek, tömegszervezetek segítsék elő olyan politikai légkör kialakítását, amely vezetőt, beosztottat hatékonyabb gondolkodásra, felelősségteljesebb munkára serkent, amelyben a termelés, a munka, a termelési költségek alakulása, jelentőségüknek megfelelő helyet kapnak, ahol a dolgozó kollektívák nyíltan, őszintén tárhatják fel a munkaszervezés fogyatékosságait, és bátran tehetnek javaslatokat a jobb módszerek alkalmazására, bevezetésére. Az alapszervezetek a szervezési munka javításában támaszkodjanak a kommunisták példamutatására. A járás területén, az üzemekben 211 szocialista brigád dolgozik áz ő munkájuk „korszerűsítéséről” szól és további brigádok megalakítását és fejlődését kívánja elősegíteni a KB másik decemberi határozata. A szekszárdi járási pártbizottság a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny fellendítésének érdekében is kidolgozta és elfogadta a munkatervét. Ebben jelentős hangsúlyt kapott, hogy e feladatok első felelőse a munkahelyi gazdasági vezető, de a pártszervezeteknek és a szakszervezeteknek nevelő- szervező-felvilágosító szerepet kell betölteniük a versenymozgalomban. A feladatterv hangsúlyozza még, hogy a brigádvállalásoknak összhangban kell lenniük a vállalat, az üzemegység gazdasági feladataival. A beszámolót követő vitában nagy felelősséggel, tenni- akarással beszéltek a felszólalók a rájuk váró folyamatos feladatokról. Szót kért Fadgvas István, a Tolnai Selyemgyár főmérnöke, Petries Pál, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, Rózsahegyi József, a Pamuttextilművek Tolnai Gyárának igazgatója, Kosa András János, a MEZŐGÉP Várdombi Gyáregységének igazgató főmérnöke, Bucsi Elek, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Rozsányi Sándor, a sióagárdi termelő- szövetkezet elnöke és Tatár Lajos, a Szekszárdi Járási Pártbizottság első titkára. Gép már van. Hol van már az az idő, amikor a culágernek kellett az emeletre hordani a maltert, a téglát. Itt van az az idő, amikor a legnehezebb kőműves- munkától mentesítik az embert: elkészítették, 6 már alkalmazzák a mennyezetvakoló gépet. Ez a vakológép megtekinthető a Budapesti Nemzetközi Vásár főterén, vele együtt több mint száz építőipari kisgép. A Hungexpó és a Nikex közös kiállításán a hazai építőipari szakemberek részére bemutatják a legújabb építőipari gépeket. A kiállítást még akkor is érdemes megnézni, ha egyetlen kézi gépet sem vásárolunk. Mert a kiállítás nemeseik látványos, hanem elsősorban arra tanulság, hogy van építőipari gép. Sok, okos masina, amely mind a kétkezi munkát pótolja, könnyíti. Mind az embert kíméli. A nyugatnémet Festi) cég bécsi vezérképviselete porszívós kézi csiszológépei különböző adapterekkel más munkára is használhatók, például festékkeverésre, sze- gélyléc-csiszolásra, stb. — csak egy a sok apró gép közül, mert lehetne a Bergmann Borr cég benzinmotoros kisgépét is például hozni, hogy a bemutatott gépek valóban az emberi munka könnyítésére készültek. Aztán vannak a kiállításon óriásgépek is. úriás bagger, óriás — de mobil — aszfaltkeverő, szovjet árokásó, lengyel betonkeverő, NDK robbanómotoros döngölő, svéd rúdvibrátor, cseh betonkészítő állomás, amely óránként harminc köbméter betont készít. Tehát van építőipari gép( Az érdeklődésre sem lehet panasz. A kiállítás megnyitásán több száz érdeklődő volt. Többnyire olyan emberek, akik tudják, hogy egyik-másik gépet mire használják. És a gépek legtöbbjét munka, működés közben mutatják be. A kiállításon a külföldi cégek nagy tudású szakemberei, a Nikex üzletkötői nemcsak azokat tájékoztatják készségesen a látni-tudnivalókról, akik üzletet kötnek. Ezen a vásáron, — talán az első ilyen tapasztalat a vásárok történetében, mert nagyon szakosított; — a munkáshoz, a technikushoz, a mérnökhöz is szólnak a prospektusok — mit tud a gén; ho°van segíti az ember műnké iát —, nemcsak a kereskedőnek ad információt, akit elsősorban az érdekel, mennyibe kerül a masina. Ezek az építőipari gépek sem olcsók. De valahány megvásárolható. Mint szokás, a kiállított gépeket a Nikex meg is vásárolja, de ezen túl, mód nyílik arra, hogy a Tolna megyei építő vállalatok, szövetkezetek is megnézzék ezt a vásárt, ezt a kiállítást — ha pénzük még kevés is van a gépek vásárlására... De majd az is lesz, annyi amennyi kívántatik. Egyelőre annak örüljünk, hogy építőipari gép már van, a Választók jó. Képünkön a Orenstein Koppel Ag cég hidro-exkavátorát mutatjuk be.- P j — Szekszárdi munkásfiatalok Regőlyben Sokan vannak talán a megyében is, akik többször jártak külföldön, de nem ismerik saját szülőhazájuk szépségeit. Egy ilyen hiányt pótlandó keltek útra szombaton délután a szekszárdi Fiatal Utazók Klubjának tagjai, javarészt munkásfiatalok, hogy ellátogassanak Regölybe. A kirándulás kellemes bizonysága volt annak, hogyan lehet a szórakozást sikeresen égvbe kapcsolni az ismeretterjesztéssel. A FŰK különbusza először a hőgyészi kastélyhoz kanyarodott, ahol az épület törSzakszcrvezeíi tanácsülés a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyár szak- szervezeti tanácsa előtt tegnap délelőtt beszámolt a gazdasági vezetés az elmúlt évi munkáról, az 1972. év feladatairól. A vállalat főkönyvelője, és munkaügyi osztályának vezetője adott jelentést, amelyet vita után elfogadtak. A kol- lflktív szerződés betartásának egyéves tapasztalatait nemcsak a gazdasági vezetők, hanem a tanács tagjai is elmondták. A módosítási javaslatokat kiegészítve fogadtáik el. A cipőgyár kollektív szerződésének módosítását egy későbbi tanácsülésen hagyják jóvá. A tanácsülés munkájában részt vett Körösi István az S2MT közgazdasági bizottságának vezetője iSj ténetét szakavatott helyi vezető ismertette. A negyvenöt szobás, monumentális épületben a felszabadulás előtt gróf Apponyi Géza és felesége, gróf Széchényi Paula lakott öt gyermekével. Most száznyolcvan leány kap itt otthont. Az úton részt vevő Szinkron- együttes tagjai ajándék hangversenyt ajánlottak fel a lányotthon lakóinak. Regőlyben a művelődési ház vezetője fogadta a fiatalokat, akik a Népakarat Termelőszövetkezetének ménesét tekintették meg, lovagoltak, majd szalonnasütásen vettek részt. A „ketl_enr,es kirándulás este a művelődési házban zene mellett zárult. Az élmények számát szaporította jövet a csoportot vezető Kaiser István előadása a különböző táiegy- ségek geológiai múltjáról és gazdálkodási kultúrájáról. Népújság 3 1972. március 28.
