Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

Szűk esztendő a müncheni rádióknál Középkori használati tárgyakat találtak a yárban A budai várban a Hilton szálló alapozási előkészületei során érdekes középkori tárgyakra bukkantak. Tizennégy méterrel a felszín alatt, két sziklaürcgben korsókat, kály­haszemeket, poharakat és tégelyeket találtak. Mintegy ötszáz évvel ezelőtt ezen a helyen két ötvösmester lakott, így fel­tételezik, hogy a tégelyeket az ötvösök használták. A poha­rak, a kancsók és a korsók borkimérésre utalnak. Az ér­tékes leletek a Budapesti Történeti Múzeumba kerültek. (MTI Foto — Csikós Gábor — KS) Új úton keresik a holnap rovarölő szereit Huszonhárom esztendő alatt, amióta a Szabad Európa rá­dió és az úgynevezett Szabad­ság rádió működik, még soha nem kellett takarékoskodniuk a müncheni uszítóközpontok­nak: akármire volt szüksé­gük, jött a pénz számolstla- nul Washingtonból, a Poto­mac folyó partjáról, ahol a CIA, az amerikai hírszerzés központja emelkedik. A pénzt — a dollárt — persze valakik valahol azért megszámolták, de az összegek a nyilvánosság előtt mindenesetre számolat- lanok maradtak. Most már pontosabban tud­juk, mibe kerül a két adó, mert Fulbright szenátor, az ameri­kai Szenátus külügyi bizott­ságának elnöke beszédében közölte: az Egyesült Államok kormánya az elmúlt két év­tizedben álcázott költségvetési tételekből mintegy 500 millió dollárt költött a két állomás működtetésére. ötszázmillió dollár hatalmas összeg. Sok mindenre telt be­lőle eddig. Többek között a SZER és a Szabadság rádió munkatársainak az átlagosnál magasabb fizetésére, aztán kü­lönböző emigráns szervezetek pénzelésére, amelyek úgy vet­ték körül e rádiókat, mint a bolygók a Napot. A pénzfor­rásról az amerikai adófizetők­nek fogalmuk sem lehetett. A SZER-nek az amerikai köz­vélemény előtt sokáig sikerült játszania a „magánintézmény” szerepét: olyan szervezetét, amely egy fillért sem kap az amerikai államtól, hanem köz­adakozásból tartja fenn ma­gát. S mert a pénz azoktól szár­mazik, akik „a rab nemzetek javára” adakoznak, a SZER irányítói csak azoknak tartoz­nak felelősséggel. így próbál­ták feloldani azt a képtelen ellentmondást, hogy az Egye­sült Államok olyan országok ellen folytat külön erre a cél­ra létrehozott rádióadókkal propaganda-hadjáratot, ame­lyekkel egyébként nem hábo­rúban, hanem normális dip­lomáciai kapcsolatban, áll. A hazugságoknak azonban az a sorsa, hogy előbb-utóbb le­lepleződnek. Még Johnson ide­jében, 1967. február 23-án George Christian, a Fehér Ház akkori szóvivője arra kényszerült, hogy beismerje: kezdettől fogva a CIA pénze­li és irányítja a müncheni adókat, amelyek kisebb-na- gyobb kémtevékenység jellegű szolgálatokat is tettek a hiva­talnak. S hogy a botrány még nagyobb légyen, a szóvivő azt is kénytelen volt elismerni: a CIA neon saját felelősségére, hanem a Nemzetbiztonsági Tanács 1952-'ben és 1954-ben hozott irányelveivel összhang­ban, a fontosabb kormánybi­zottságok, a külügy- és a hadügyminiszterek jóváhagyá­sával pénzelte a „magánszer- v. -ateket”. Vagyis az ameri­kai kormány és a CIA közö­sen tévesztette meg az ameri­kai közvéleményt. Ezután jött létre az úgynevezett Katzen­bach bizottság, amely „a lep­lezetten finanszírozott tevé­kenységeket” vizsgálta és amely 1967. december 31-át jelölte meg végső határidő­ként, amikor „a burkolt pénz­ügyi támogatásnak nagyrészt, talán teljesen, meg kell szűn­nie”. Johnson azonban a problé­ma megoldását utódjára, Nixonra hagyta, aki, miután Clifford Case szenátor közzé­tette a SZER és a CIA titkos kapcsolatairól szóló vizsgálat eredményeit, már kénytelen volt valamit cselekedni is. A S7"R tevékenységét kü'önben egyáltalán nem ellenző sze­nátor a vizsgálat során arra a megállapításra jutott, hogy a Szabad Európa rádió költsé­geinek mintegy 90 százalékát közvetlenül és bizonyíthatóan az Egyesült Államok kormá­nya fedezi. Ezért javasolta: a CIA helyett, amely titokban pénzeli a tevékenységet, a SZER költségvetését ezentúl az amerikai törvényhozás ha­tározza meg. Ez elől már nem lehetett kitérni. így került a Szabad Európa költségvetése tavaly nyáron a kongresszus, illetőleg annak különböző szervei elé. Nixon eredetileg 36 millió dollár megszavazását kérte a követ­kező esztendőre. Hosszas vita után az összeget lefaragták 32 millióra. A valóságban, persze, sok­kal többről van szó, mint ar­ról az általános takarékosság­ról, amelyre az Egyesült Ál­lamok kormánya a dollár rom­lásával rákényszerült. Azután, hogy a SZER ég a Szabadság rádió működéséhez szükséges összegek a kongresszus ellen­őrzése alá kerültek, mód nyílt arra is, hogy a szenátorok és a képviselők, s általuk az Egyesült Államok közvélemé­nye beletekintsen a kártyákba. Egyre több higgadt és meg­fontolt amerikai politikusnak az a véleménye, hogy a blöff még a pókerben sem mindig célravezető, hát még a politi­kában, a propagandában. Úgy vélik, hogy ennyi pénz túlsá­gosan sok azért a soványka eredményért, amelyet a müncheniek hozhatnak. A CIA hatalmas költségvetésében an­nak idején jelentéktelennek számított a Münchenre szánt pénz. önálló tételként viszont jelentős és felülvizsgálható ki­adás. De William Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke mégsem egyszerűen takarékossági okok­ból ellenzi a Szabad Európa rádió és a Szabadság rádió ál­lami költségvetési kereteinek további fenntartását, hanem azért, mert a hidegháború el­avult maradványának tartja. Kétségtelen, hogy az Egye­sült Államokban sokan véle­kednek másként. A New Yorit Times például azt írta, hogy „mindazok, akik halogató tak­tikával próbálják e rádióadá­sok beszüntetésének elérését, csak a Kremlnek használnak”. Furcsa logika; úgy tűnik, a hidegháború érvérnek marad­ványa. Az Egyesült Államok­ban mégsem lehet az az alap­kérdés,’ hogv mi használ, vagy árt egy másik országnak, ha­nem az. hogy mi használ vagy árt az Egyesült Államoknak. Mároedig — az eddig elköltött félmilliárd dollárról nem is be­szélve — e két adó működése a gondolkozó emberek előtt leleplezte az Egyesült Államok igazi szándékait. A SZER és a Szabadság rádió felszámolá­sa pedig használna a Fehér Ház tekintélyének. Azt mutat­ná. hogy ha Nixon nem is tud kibújni a bőréből, van ér­zéke a realitásokhoz. S tudja, hogy vannak eszközök, ame­lyek használhatatlanná váltak. Salnos. ekkora józanságot úev látsz'k egvelőr-» nem le­het elvárni az amerikai ml bi­ka irányítóból. Vasárnap ér­kezet.*- a hír: a termény nyo­mására az amerikai törvény­hozás az utolsó pillanatban megmentette a két uszító az állami támogatás felfüg- geszté'é+ől. A kongresszus hozzám’-idt. hogv umius 30-,*g, a pénzügyi év 'elértéig élvez­hessék az adófizetők nénié­ből az állam támogatását. Ez­után azonban már csak úíabb törvénviavaslat elfogadásával lehet á"ami nér-Hól fenntar­tani a Münchenből sugárzó két adót. Az üwet tehát csak elodáz­ták. A nemzetvözi envhíi'ást szolgálná mindonVánnen, hl vénre nontot tennének a leiért jernerti müncheni nrnoortn- d:•-*■*'* -f*-stolen pályafutásának a végére. PINTÉR ISTVÁN Uj úton keresik a holnap rovarölő, szereit a Növényvé­delmi Kutató Intézet szakem­berei. Olyan anyagot keresnek, amely speciális hatásával az emberre ártalmatlan, és csak a rovarokat pusztítja. Kuta­tásuk kiindulópont jak árat a ro­varok és a fejlettebb élőlények életjelenséigei közötti különb­ségeket elemezték. A legszem. betűnőbb ilyen különbség a metamorfózis, azaz a rovarok­nál megfigyelhető állapotvál­tozás, a rovar, báb, lepke for­májában. Eat a sajátos folya­matot egy hormon szabályoz­za, amelynek szintézise cseh­szlovák és amerikai kutatók munkájának eredménye. A hormon hatását utánzó mes­terséges szerrel befolyásolni tudják az állapotváltozást a külföldi kutatások szerint oly mértékben, hogy a szervezet egyensúlya felborul, és az ál­lat belepusztul a túladagolás­ba. A Növényvédelmi Kutató In. tézet szakemberei egyedülálló kutatási módszerekkel most nem a túladagolás módszereit és az ehhez szükséges vegysze­reket kutatják, hanem olyan anyagokat keresnek, amelyek eleve meggátolják a metamor­fózis hormonjának keletkezé­sét. A kutatások egyik rendkí­vül érdekes részeként a kémi­kusok megállapították, hogy e hormon képződésiéinek bioszin­tézise és a közbeeső termékek sok rokonságot mutatnak az ember vérében képződő ko­leszterin biosziintézisével és összetételével. LOPTA Áramot ; ö: G. TOUDOUZE_ f&Á, REGÉNYÉBŐL ^RAJZOLTA SCHUBERT PÉTER Az OK KIÁLLTA- ni sch TOPOTT, úcY MEG lepte, a párat­lan TÁMADÁS. A k&deléni hamar véget ért. JÖNNEK: NINCSE­NEK SOKAM­Vezess vem szél­hámos A MESTERED elé, különben elvá­gom AZT A TORMÁS 's­____ NYAKADAT!

Next

/
Thumbnails
Contents