Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-25 / 72. szám
Beszélgetés egy küldöttel a termelőszövetkezeti kongresszus előtt Á köz érdeke Mit kívántak a szekszárdi választók?—Mit tett a tanács ? pusztán szabálysértési bríságo. A Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó ötvenegy termelőszövetkezet dolgozóinak egyik küldötteként vesz részt a mezőgazdasági szövetkezetek II. kongresszusán Horváth István, a tengelici Petőfi Tsz párttitkára. A kongresszus feladatairól, a termelőszövetkezetek legégetőbb problémáiról, a tennivalókról beszélgetünk, s eközben vissza- vissza nyúlunk a régebbi időkhöz is. —• Mindenekelőtt az érdekelne Horváth elvtárs, mióta tsx- tag, s milyen funkciókat töltött be a termelőszövetkezetben. — 1955-ben léptem be a tengelici tsz-be. Először főkönyvelő, majd 1959-től 61-ig függetlenített párttitkár voltam. 1961-ben tsz-elnöknek választottak. Két éve a tsz párt- titkára és egyidejűleg elnök- helyettes vagyok. 1970-ben egyesült a tengelici Petőfi és a júliai Uj Barázda Termelő- szövetkezet. Ekkor gondoltam arra, hogy helyesebb lenne, ha a tsz elnöke fiatal, nagyobb energiával rendelkező tsz-tag lenne. Nem láttam biztosítottnak a magam személyében az elnöki munkakör jó ellátását, meglehetősen fáradt voltam, igénybe vette képességeimet és minden erőmet az előtte eltelt nyolc esztendő. Úgy gondoltam. más munkakörben hasznosabb lennék. Elnökhelyettes lettem, majd a pártvezetőség újjáválasztásakor párttitkár. — Horváth elvtársat küldöttnek választották a TOT-kongresx- szusra. Körülbelül hány tagot képvisel? — A szekszárdi tsz-szövetség hatáskörében a legnagyobb termelőszövetkezetek helyezkednek él, melyeknek többségében ötszáz-hatszáz tagot számlálnak. A számok ismerete nélkül is azt tudom mondani: Tolna megye termelőszövetkezeti tagságának nagy részét. — Mit gondol, minek az alapján esett Horváth elvtársra a választás? — Az eddigi munkásságom, eddigi tevékenységem tett talán alkalmassá arra, hogy a bizalom irántam megnyilvánuljon. Nemcsak a termelőszövetkezetünkben, hanem a tsz- szövetség munkájában, mint az ellenőrző bizottság elnöke, erőmhöz és képességeimhez mérten igyekeztem kivenni a részem. A küldöttválasztó értekezleten részt vevő küldöttek a szövetségben eltöltött munkám alapján tartottak méltónak arra, hogy jelöljenek, illetőleg megválasszanak; — Véleménye szerint pillanatnyilag melyek azok a kérdések, amelyek ma legjobban foglalkoztatják a tsz-yezetőket, s a termelőszövetkezeti tagokat egyaránt? — Ezeket a kérdéseket három csoportba lehetne sorolni. Az egyik a gazdálkodási terület, a másik az adminisztrációs munka javítása, a harmadik p>edig a tagok szociális ellátásának rendezése. — Megpróbálná ezt kicsit részletesebben elemezni, boncolni? — A gazdasági területről először. Azt hiszem, nem lenne haszontalan, ha most egy kicsit visszaemlékeznék. A termelőszövetkezetek megalakultak az országban, de ezzel csupán a keret volt meg. Béltartalomról még nem beszélhettünk. Bár a legfontosabb béltartalom. az ember és a föld adott volt. Hogy ezzel kapcsolatban milyen viták voltak, erre itt és most nem akarok emlékeztetni. De amellett nem mehetek el szó nélkül, hogy ha csak a kis kacajainkkal indítottuk is et a termelőszövetkezeti gazdálkodást, már az első lépcsőben igen sok segítséget kaptunk az államtól. Egy pár állat annak idején nagy szó volt, nagyobb mint ma például egy szakosított telep létesítéséhez adott támogatás. Az uradalmi épületek, a szerfás istállók felújítása teremtette meg a lehetőségeket ahhoz, hogy egyáltalán ei lehessen indulni. Ma ezeknek az épületeknek a felváltása igen nagy anyagi megerőltetésbe kerül. De szerencse, hogy az eltelt időben a termelő- szövetkezetek tagságának szorgalmas munkája megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy állami támogatással korszerű létesítményeket, tudjunk építeni. A termelőszövetkezeteknek különösen gyengébb esztendőben az okoz nehézséget, hogy nem mindig tudja megfelelő időben és arányban biztosítani az alapokat, ami egy folyamatos nagy beruházásnak az alapfeltétele. Ezért vált szükségessé például a tengelici tsz- nél is. hogy a szakosított tehenészeti telep építésénél az állami támogatáson és a saját erőn kívül hitelt is igényeljünk. — Mit tudna méq a „termelőszövetkezetek jelenleqi általános problémái" címszó alá felsorolni? — A nagy beruházások mellett szükséges lenne sokhelyütt a géppark felújítása, bővítése, tovább kell lépni a kemizálás- sal, az intenzív termelés miatt szükség lenne jobb vetőmagvakra, s a betakarítási munkáik technológiája korszerűsítésre szorul. Nagyjából ezeket. — Másik témakörként az adminisztrációs munka fejlesztését, korszerűsítését jelölte meg. — Igen. Olyan szinten kell az adminisztrációt végezni, hogy részben a termelőszövetkezetek gazdálkodását elemezni lehessen, s a felsőbb szerveknek tiszta képet, adhassunk részben pedig a tagok elszámolását kell végezni. Egészen más utasítások jelennek meg a tervezés időszakában, s általában évenként sincsenek összhangban a zárszámadási utasításokkal. Arról nem is beszélve, hogy évközben változnak az árak, az adminisztrációs mutatókat mindig másként kérik, s a közgazdasági szabályzók is jórészt évközben lépnek be. Ezek számtalan bonyodalmat okoznak. Nekem az a meglátásom, hogy helyes lenne legalább egy tervciklusra egységesíteni úgy a közgazdasági szabályzókat, mint a statisztikai jelentéseket és az egyéb adminisztratív intézkedéseket. Ha ezeket rendezni lehetne, elkerülnénk az adminisztrációs zavarokat. — Térjünk át a tsz-tagok szociális ellátottságának problémakörére. Méghozzá úgy, hogy időben szaladjunk egy kicsit vissza. — Ha most arra gondolok, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom megindulásának időszakában az egy termelőszövetkezeti tagra jutó havi átlag kilencszáz forinton jövedelem alapján voltak segélyezések és szociális juttatások, akkor a jelenlegi állapotokat ezzel össze sem lehet hasonlítani. Ma már az a tsz-tag, aki a nyugdíj előtti éveket ledolgozta, és elérte a nyugdíjkorhatárt, tisztességes nyugdijat kaphat. A probléma az, hogy az átszervezés időszakában, nagyon sok olyan idős ember került a termelőszövetkezetekbe, akik munkavégzés nélkül is megkapták az akkor mé? kétszázhatvan forintos járadékot, ami azóta emelkedett. Sokat Jelent az, hogy az SZTK-szol- gáltatások többségét a tsz-tag- ság ugyanazokkal a feltételekkel veheti igénybe, mint a más foglalkozásúak. De nagy jelentőségű a tsz-tagoknak járó családi pótlók és a gyermekgondozási segély is. Vannak még kérdések, amelyekben előrébb kell lépnünk. Például a nyugdíjba kerülő idős tsz-tagok az utolsó években már nem tudnak, nem bírnak sokat dolgozni, és a nyugdíj összegének megállapításánál éppen az utolsó évek számítanak. Én tudom, hogy ez minden szinten ismert s ennek érdekében történtek már lépések, de ezt kizárólag állami intézkedésekkel nem lehet megoldani. A termelőszövetkezeteknek is sokat kell tenni ennek érdekében. Történetesen úgy, hogy a tsz-ekben erre a célra alapokat kell képezni. Az egységes szövetkezeti törvény bevezetésével erre lehetőség nyílt. Nálunk például most kerül közgyűlés elé az a javaslat, hogy az ötszáz forintnál alacsonyabb nyugdíjat, vagy járadékot élvező tsz-tagok személyenként ötven forint, havi kiegészítést kapjanak. Ezenkívül intézkedtünk. hogy a nyugdíjas és a járadékos tsz-tagok háztáji gazdaságaiban végzett munkák díját elengedjük, s a termelő- szövetkezet átvállalja a háztájira eső közterheket. Abból indultunk ki. hogy az állam bennünket elsősorban gazdálkodásunkban sokoldalúan segít. s nekünk is mindent meg kell tenni azért, hogy ott, ahol állami szinten még nem teremtődtek meg a lehetőségek, mi is próbáljunk valamit tenni. — A kongresszust a jövő héten hívják össze. Hozzá fog szólni? — Tudom azt, hogy egy országos rendezvényen nincs arra mód és lehetőség, hogy kiki a maga problémáit elmondja. Ha alkalmam nyílik rá, elmondom tagságunk- üzenetét és gondjait, természetesen a legnagyobb tárgyilagossággal. Ha erre nem lesz lehetőség, akkor a munkabizottságokban is el tudom mondani azokat a problémákat, amelyek nem sajátosan tengeliciek. — Ha média lenne a miniszterrel beszélgetni, mit kérdezne tőle? — Lehet, hogy fordított lenne a helvzet, és ő kérdezne engem előbb. De azt hiszem, azt kérdezném, hogy mi a véleménye p terme] őszövetkezetek gazdálkodásáról. Köszönjük a beszélgetést. V. M. Tavaly Magyarországon választások voltak. A választás ismeretes módon titkos, bárki arra szavazott, aki a jelöltek közül ilyen, vagy amolyan okból megnyerte tetszését. Használjuk a közhellyé koptatott és de mégis a lényeget sűrítő szót, akiben megbízott. „Népképviselőt” cím alatt nem túlságosan régen egy teljes oldalt szenteltünk lapunkban ennek a témának. A választók millióival legközvetlenebbül a tanácstagok érintkeznek, hiszen zömmel személyes ismerősök, esetleg utcabeliek. A tavaly április 25-én megválasztott városi tanácstagok 1971. december és 1972. január hónapokban számoltak be Szekszárdon addigi tevékenységükről. A beszámolókat 2—3 választókerület összevonásával szervezte meg a városi tanács vb a Hazafias Népfront városi bizottságával közösen. Régen rossz, ha egy tájékoztató pusztán kijelentéseket tartalmaz és utána nem kerül sor vitára, véleményék cseréjére, jogos, vagy jogosnak vélt óhajok tolmácsolására. Nem így történt. A beszámolók során számos olyan javaslat hangzott el, melynek végrehajtása nem igényel költséget, már a munkák jobb szervezésével is megvalósítható. Általános igény mutatkozott a városban .a szemét- szállítás jobb ''megszervezése és- kiterjesztése iránt. A vb 99 1971. számú határozatával kötelezővé tette a szemétszállítást a Pollack—Kapisztrán— Rákóczi—Panászta—Ezer j ó— Rizling—Klapka—Fürdőház utca—Mérey-lakótelep—Bart ina utca—Remete utca—Kálvária utca—Ybl Miklós utca—Béri Balogh Ádám utca által határolt területeken, egészen a temetőig, valamint a Kövendi Sándor utca—Honvéd utca— Wesselényi utca—Déli kertváros és Tartsay Vilmos utca közt. A Városgazdálkodási Vállalat itt szerződés szerint végzi a szemétszállítást — ahogy tudja, ugyanis a rendelkezésre álló kapacitás kicsi. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hagy sokfelé „spontán” szemétlerakóhelyek alakultak lássál, bajos. Sok választópolgár kifogásolta a Volán helyközi járatainak pontatlan indítását, kérte a járatok sűrítését, a várok fűté. sét. Utóbbi megoldhatatlan, viszont jogos és megvalósítható egy új buszváró építése a ke-n- dergyámál. Közkívánatra alakították ki a BM-klubbai szembeni területen az új par- kírozóhelyet (ami viszont egyáltalán nem szüntette meg a BM-klub előtti parkírozást — véli az újságíró.) Ugyanígy a Wosinszky-lakótelepi garázsokhoz vezető bekötő utat. Korlátot kértek a választók a Béri Balogh Ádám utcai trafik melletti hídra. A korlátot megcsinálták. Egyelőre nem bontják le. azonban a Séd patak fahídját a Wosinszky-lakótelepnél, mert az gyalogos közlekedésre még alkalmas. Sok járdaépítési óhaj merült fel, ezek teljesítése részben megtörtént, vagy folyamatban van. Nem lesz viszont járda az AFIT és a Műszergyár közt, a Bencze Ferenc út és a Békeház közti szakaszra két útépítésre is csak jövőre, vagy 1974- ben kerül sor. Az Ózsáki és József-pusztai út kiépítése nem tanácsi feladat hanem a keze. lő termelőszövetkezeté. Kérte a lakosság a Tartsay- lakóteiep E/l. épülete környékének rendezését. Ezt a Költségvetési Üzem rövidesen megkezdi. Még az idén gyerekjátszóterét kap a Déli-kertváros. Lapunkban is szóvá tettük már az ó-megyeháza parkjának rendezését. A murika megkezdődött. A Széchenyi utcai tü- zelőolajkútnál a járda megsüllyedt. A csapadékelvezető csatornát a tanács megrendelte. A Tartsay utcai ABC áruház üzemeltetőjét az építési osztály koromfogó felszerelésére fogja kötelezni, ugyanis az épület kéménye a könnyező lakásokat szennyezi. Voltak természetesen indokolatlan javaslatok is, vagy olyanok, melyek megvalósításához egyelőre hiányoznak az anyagi eszközök. Ilyen például postai kirendeltség létesítése és számos más probléma^ melyek változatlanul a jövő feladatainak számát szaporítják. ki, melyek megszüntetése O. I Vetnek a Dalmandi Állami Gazdaságban Négyszáz holdon vetnek lucernát a Dalmandi Állami Gazdaságban. Az árpa és a borsó vetését már befejezték és a héten még megkezdik a cukorrépa vetését is.
