Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-03 / 53. szám
! 1 1 Tíz év alatt csaknem 60 százalékkal nőtt a lakosság reáljövedelme Érdekeltségünk, össznépi érdekeltség Jegyzet a falugyűlésekről \3omogyi Lajos, az munkatársa írja: A KSH legújabb kimutatásában összegezte, hogyan alakult a lakosság jövedelme és fogyasztása az elmúlt tíz évben. Az adatok tanúsága szerint a lakosság helyzete 1960 óta jelentősen javult, különösen az évtized második felében számottevő változások történtek a lakosság jövedelemének szerkezetében, rétegek közötti ará_ nyaiban, a jövedelmek felhasználásában. 1960—70. között 59,4 százalékkal nőtt a lakosság egy főre jutó reáljövedelme (1971-ben ez további 5—6 százalékkal emelkedett.) A jövedelem növekedése különösen az 1965. utáni időszakban volt jelentős; 1966. és 1970. között az előző öt évinél jóval nagyobb mértékben, 35 százalék, kai emelkedett az egy lakosra jutó reáljövedelem, ami az életkörülményekben már lényeges, érzékelhető fejlődést hozott. A jövedelmek emelkedése a legutóbbi években már A Duna nyugodt. A jeges ár effimianadt. Legnagyobb folyóink vízszimtjének ilyenkor tél végiéin már-már hagyományos felszökése helyett inkább az alacsony vízállás okoz gondokat. Októberitől február végéig a lehullott csapadék mennyisége csupán 57 százaléka volt a sokéves átlagmialk. Emiatt a megszokottnál jóval vékonyabb a Duna felső vízgyűjtő területéin lévő hátakaró. A minimumként nyilvántartott 1966. március elejei 8,76 milliárd köbméter vízzel szemben jelenleg alig több mint öt és fél milliárd köbmétert raktároznak a hegyek hósapkái. A töltések nem gyengülhetnek Ez a tény, bármennyire is megnyugtató, nem csökkenti — nem is csökkentheti — az ár eilend védelemre tartalékolt erők és eszközök mennyiségét. Az elmúlt évben Fejér és Tolna megyében ötmillió forintot fordítottak a Duna, a Sió- és a Nádor-csatorna töltéseinek fenntartására. A fo- Lyaimisiziabálvoeásá munkákra pedig elköltötték másfél milliót. 1972-bem ez az összeg talán még magasabb lesz. A megyénkben 210 kilométer hosz- sízan húzódó árvédelmi gátak Javítására négymillió forintot irányoztok elő. Ebből a pénzből egy újítás jóvoltából hosz- szabb töltésszakaszt újíthatnak fel az idén., mint az előző évben. Lampeik Ferenc, a Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének építésvezetője egy újszerű eljárást dolgozott ki. A töltéskoronán keletkezett kerékvágóikat, mélyedéseiket — amik a bennük összegyűlt víz áztató hatása miatt gyengítették a töltést — föld felhordásával egyengették ei. Az új módszer szerint erre alikataas mazogaz-diaeagS ta- lía jimeemunkáló-igépékkél megmozgatják a felső talajréteget és utána domborúra lahengiere- zik. Ez gyorsabbá és viszonylag olcsóbbá teszi a munkát. Érvényt a vízügyi törvénynek Sok gondot okoz a Közép- dunántúli Vízügyi Iglazigiaitóságvalamennyi társadalmi réteget érintett. A parasztság korábban alacsony személyes jövedelme 1967-ben elérte, sőt azóta némileg túl is haladta a munkásokét, jóllehet az élet- színvonal más tényezőiben, például munkakörülményekben, a társadalmi juttatásokban, a kommunális ellátásban még jelentősek a különbségek. Szorosabbá vált a kapcsolat a nemzeti jövedelem és a lakosság munkából származó jövedelmének növekedése között, bár g társadalmi juttatások továbbra is gyorsabban növekednek, mint a munkából származó bevételek. A különböző szociálpolitikai intézkedések : a családi pótlék és a nyugdíjak emelése, a társadalombiztosításra jogosultak körének bővítése, a gyermekgondozási segély bevezetése nyomán a pénzbeni társadalmi juttatások 1960—70. között csaknem két és félszeresre, a természetbe- niek 64 százalékkal nőttek. 1960-ban 21,8 milliárd, 1970nak a gátak külső részén húzódó földisáv. Magas vízállás esetén itt törnek fel a buzgárok. Hogy időben lehessen felismerni a veszélyes vízfolyásokat, elengedhetetlenül szükséges, hogy az a terület áttekinthető legyen. Ezért is írja elő a vízügyi törvény, hogy töltéslábtól számított 10 méteren belül tilos bokrot, fát ültetni, valamint a gát szilárdságának védelmében tilos a talaj szerkezetét megbontani, számtani, árkot ásni. Tény, hogy ebbőtt a föld használóinak viszonylagos kára származhat, hiszen a területet nem tudják a leggazdaságosabban művelni. De a fellépő árvíz ezeken és az ehhez csatlakozó területeken okozhat rombolást. Ezért meg kell érteniük, hogy a védelem az ő érdekükben is történik. Egyébként a Vízügyi Igazgatóság is munkálkodik a kétélű probléma megoldásán. Ahol lehet, gazdasági lehetőségeinek figyelembevéteOiével kisajátítja az érintett terülietekiet. Idén a fenmltairtási munkákon kívül három és fél millió forintot fordít az igazgatóság a Lajvér kotrási és mederkor- rekciós munkáira. Ez a felduzzadt vízmennyiség gyors lefolyását biztosítva elhárítja az árvízveszélyt Telefon: Székesfehérvár 12—809 A napokba! ülésezett Szekszárdion a Középdunántúli Árvízvédelmi Területi Bizottság. A beszámoló sorén, melyben ismertették a védelem feladatait, egy szervezeti változást is bejelentettek. Székesfehérvárom megalakították az állandó árvízvédelmi ügyeletet, ahol éjjed-nappai szolgálatot tartanak. Az ügyeletesek a fenti telefonszámon bármikor elérhetők és a bejelentések nyomán megteszik a szükséges iinJtéztoedésieket. Az elmúlt tél rendkívül száraz volt. Árvíztől valószínű nem kell tartani. A védelmi szervezet azonban nem pihen. Most is őrködik, ' hogy egy későbbi árhullám esetén ne rombolhasson a víz. — szepesi — ben 48,3 milliárd forintot fordítottak nyugdíjra, családi pótlékra, segélyekre, táppénzre, ösztöndíjra, egészségügyi és szociális ellátásra, oktatásra, kulturális és sportcélokra, üdülésre és egyéb társadalmi juttatásokra. A családi jövedelmek között az elmúlt tíz év alatt mérséklődtek a különbségek. A legmagasabb és legkisebb jövedelmű egymillió lakos jövedelme közti arány az 1962. évi hatszorosról 4,5-szeresre csökkent. Egyes háztartásokban azonban — elsősorban a kere- 6Ő elhalálozása, bizonyos alkalmi bevételi források megszűnése — és egyéb okok miatt — nem nőtt, vagy éppen visszaesett az egy főre jutó jövedelem. A jövedelmek erőteljes növekedése nyomán az anyagi eszközök felhasználásának struktúrája is megváltozott. A lakosság fogyasztása valamivel lassabban nőtt, mint maga a jövedelem, felhalmozása pedig — különösen az elmúlt 5— 6 évben — erősen felgyorsult. A második ötéves tervidőszakban 64, a harmadik ötéves tervben pedig 115 százalékkal nőtt a lakosság felhalmozása, vagyis a korábbinál jóval többet költöttek lakásépítésre, és a megtakarított összegek is jelentősen emelkedtek. A fogyasztáson belül is lényeges eltolódás tapasztalható. 1960- ban a megvásárolt cikkeknek több mint 40 százaléka még élelmiszer volt, ez az arány azóta 34,1 százalékra csökkent, ugyanakkor 3,8-ról 6,9 százalékra nőtt a tartós fogyasztási cikkek részaránya. A fogyasztási helyzetet jellemző kedvező összképét rontja, hogy az üzlet- és szolgáltatóhálózat, a tömegközlekedés kapacitása a fogyasztás növekedésével nem tartott megfelelően lépést. A már 1985-ben sem kielégítő üzlethálózat alapterülete 1970-ig csupán 31, ugyanakkor a forgalom 53 százalékra emelkedett. A KSH-jelentés utal arra, hogy a lakosság egy része számára elérhetővé váltak az élet- színvonal növekedésének olyan látványos elemei, mint a gépkocsi, a külföldi nyaralás, az ékszer stb., a lakosság zöme azonban ezekhez a javakhoz ma még nem juthat hozzá, bár egyre inkább társadalmi igénnyé válnak. Éppen ezért a lakosság értékítéletében a reális igényeknél jelentősebbé válik az úgynevezett környezet- hatás. Az 1960. ég 1970. közötti időszak statisztikájának lezárása óta tovább nőtt a lakosság életszínvonala. Az országban 5 040 000 aktív keresőt tartanak számon, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme tavaly 5— 6 százalékkal, a fogyasztás ugyanennyivel növekedett. Egy-egy lakos évi átlagos fogyasztása (beleértve a csecsemőket ás) elérte a 20 500 forintot, a kiskereskedelem egy év alatt 152 milliárd forint forgalmat bonyolított le. (MTI). A Tolna megyei Mezőgazda- sági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatótanácsa tegnap ülést tartott Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központban. A TOLNAKER Vállalat 1971. évi tevékenységéről készített értékelést Arany István, az igazgatótanács elnöke terjesztette a tanács elé. Az ellenőrző bizottság jelentését Ponekker Zsigmond mondta el, az 1972, évi feladatokról, üzletBeszéljünk a falugyűlésekről és tisztázzuk mindjárt az elején, hogy újuló, terebélyesedő közéletünknek ez a makrói óruma mit jelent? A falugyűlés, egy-egy lakóhely választópolgárainak tanácskozása, amelyen a tanács a lakosság tájékoztatása, véleményének, észrevételeinek megismerése céljából a közösség életében alapvető jelentőségű kérdéseket a falugyűlés elé terjesztheti. A falugyűlést — a közös tanácsú községekben. kivétel nélkül — lehetőleg évente kell összehívni, s nem kétséges, hogy okos céllal. Nevezetesen azzal, hogy államigazgatási, népképviseleti és önkormányzati szerveink a tanácsok messzemenően meg tudjanak felelni azon feladatuknak, ami a szocialista építésben, többek között az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésében rájuk hárul. Ha szabad így mondani, a falugyűlések a kölcsönösségen alapuló információcsere nyílt fórumai, s mint ilyenek messzemenően alkalmasak arra, hogy tevékenységűje valamennyi mozzanatában, majd eredményében benne foglaltassák Kölcsey Ferenc tömör bölcsességű sora: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!”. Az 1971-es év végének, az 1972- es év elejének ország- és megye, szerte javarészt már lezajlott falugyűlései azért emelkednek ki a hétköznapok sorából, mert funkciójuk kettős vólt. A Hazafias Népfront rövidesen sorra kerülő kongresszusát megelőzően a falugyűléseken újította meg hazánk és megyén^ lakossága a szocialista építés és -a szocialista demokrácia fejlesztésének közismert jelentőségű munkájában oly fontos szerepet játszó népfronttázotteágokat. Ezek a most megválasztott és még majd ezután választható vezető testületek társadalmunk életének mellőzhetetlen fontosságú szervezői, irányítói, segítői, s mert társadalmunk alapvető osztályainak és rétegeinek érdekei lényegében azonosak, legnagyobb tömegszervezetünknek a Hazafias Népfront gyakorlati munkája nélkülözhetetlen a tanácsok működési céljainak megvalósításában. Miről esett szó az eddig lezajlott falugyűléseken a belpolitikai élet napirendjén első helyet elfoglaló népfrontos tisztújításokon, a kongresszusi előkészületeken túl? A közös, vagy éppen a helyi tanács munkájáról, a tanácsok középtávú fejlesztési terveiről és költségvetéséről; a lakóhelyek általános rendezési perspektíváiról; a jelentősebb kommunális fejlesztésekről; ahol az volt aktuális, területszervezési kérdésekről és mindarról, ami a települések lakosságát valami módon érintik. Nem egy és nem két helyen értékelte úgy a közvélemény a falugyűléseket, hogy az értékelés hatására a ma még helyenként szép számmal távolmaradók megbánták távolmaradásukat. Sajnálva, hogy nem voltak jelen ott, ahol politikai célokról Nika Károly igazgató beszélt. A beszámolók, jelentések után élénk vita alakult ki. Felszólalt az igazgatótanács ülésén Perei Dániel az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője is. aki szintén elismeréssel szólt a vállalat egyéves működéséről. A TOLNAKER múlt évi tevé- kenyságének értékelésére visz- szatérünk. oly sok érdekes, izgalmas dolog hangzott el a részt vevő választópolgárok és a tanács tisztségviselői között folyó nyílt, kötetlen beszélgetésben. Bár nincs még kialakult módszere a falugyűlések szervezésének, a választók érdeklődésére mindenben megfelelő lebonyolításának, megyénkben legföljebb 3—4 helyen fogadta érdektelenség azt a lehetőséget, amit ezek a falugyűlések fölkínáltak az információk, vélemények felelősség- tudó cseréjére. Az a tapasztalat, hogy a falugyűlések ott feleltek meg leginkább a várakozásnak, ahol a tanácsoka fórum előkészítésének munkájában igényt tartottak a párt- és tömegszervezetek, mindenekelőtt pedig a Hazafias Népfront helyi szervének, aktivistáinak közreműködésére és ott, ahol a tanácstagok és választók kapcsolata igen eleven, s mellette állandó is. Következésképpen alkalmas arra, hogy e kapcsolatok alapján a lakosság közéleti érdeklődése alkotó módon bontakozzék ki. Ismeretes, hogy megyénkben az egy főre jutó társadalmi- munka-érték az elmúlt évben — a korábbi időszakhoz viszonyítva — visszaesett. A falugyűléseken — legalább is ezek többségében — az derült ki. hogy vagy nem volt szorgalmazója a társadalmi- munka-akciók szervezésének, vagy,.ha volt, a szervezés volt erőtlen, hatott szűk körre, pedig a fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges saját erő fölhasználásának készsége ma sem kisebb, mint volt például 1969-ben. À lar kosság tudniillik a célok ismeretében ma is kész minden olyan helyi feladat megvalósításában közreműködni, mely. feladat eredményében a falut, a közösséget gazdagítja. Ha az eddig lezajlott és most népszerűsödő falugyűléseinkén a „Hass, alkoss, gyarapíts” klasszikus elvének érvényesülési igénye fogalmazódott volna csak meg, akkor is elégedettek lehetnénk falugyűléseink kezdeti sikereivel. De a pró és kontra elhangzottak azt ígérik, hogy hazánk és megyénk lakosságának részvétele a tanácsok munkájában fokozatosan eléri azt az aktivitást, ami egyik kiemelkedő tennivalónknak végzésében az ál- lamélet és szocialista demokrácia továbbfejlesztésében nélkülözhetetlen! — óa — Kiváló ifjú mérnökök a MÁV-nál A Pécsi MÁV Igazgatóság területén dolgozó mérnökök és technikusok közül kilenc mérnök és két technikus pályázta meg 1971-ben a „Kiváló ifjú mérnök”, illetve a ,,Kiváló ifjú technikus” címet. A pályázatra megyénkből ketten nyújtották be szakdolgozatukat. A dombóvári vontatási főnökségen dolgozó Juhász Gyula dolgozatának címe: M. 62. mozdonyok D2-es javításának szervezése hálótervezési módszerrel. Ugyancsak Dombóváron, a vasútállomáson dolgozik Mohai Tamás, aki „Vonalkapacitásvizsgálat új módszerrel” című dolgozatával nyerte el a „Kiváló ifjú mérnök” címet. Az okleveleket igazgatói jutalom kíséretében dr. Szabó Tibor, az igazgatóság vezetője adta át. A bírálóbizottság Juhász Gyula és Mohai Tamás szakdolgozatát javasolta a SZOT elnöksége és a KISZ KB intézőbizottsága által szervezett megyei, illetve országos pályázatraStatisztikai összesítés a jövedelem és a fogyasztás alakulásáról MTI Árvízvédelemről—alacsony vízállásnál Négymillió a gátakra — Egy hasznos újítás — Ügyelet éjjel, nappal Értékeitek a TOLNAKER egyéves munkáját
