Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-23 / 70. szám

I TOLIÍÁ MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XTH. évfolyam, 70. szám AKA: 90 FILLÉR* Csütörtök, 1972. március 23. Napirenden: jövőnk, az ifjúság •• Ülést tartott a megyei tanács Tegnap délelőtt a régi me­gyeháza nagytermében tartot­ta meg soron következő ülé­sét a Tolna megyei Tanács, Az ülés valahány napirendjé­nek előterjesztője Szatoópál Antal, a megyei tanács elnö­ke volt. A lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtá­sáról szóló jelentés, majd az 1972. január 26-i tanácsülésen elhangzott interpellációkra adott válaszokról és a közpon­ti szervek — MÉM, KPM, OTP — vezetőivel folytatott tárgyalások eredményeiről, sze­mélyi változásokról szóló tá­jékoztatót követően második napirendként a megye tanács­elnöke a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának 1971. évi tevékenységéről adott elő­zetes tájékoztatást. Az előze- tesség azért érdemel külön fi­gyelmet, mert a tanácstörvény kétévenként írja elő a végre­hajtó bizottság tevékenységéről számot adó jelentések elkészí­tését és tanácsülés elé való •gerjesztését. Az előzetes tájé­koztatás a kölcsönösségen ala­puló — és mert ilyen, haté­kony — információcsere ér­dekében került most a megyei tanács ülésének napirendjére. Akárcsak annak a javaslat­nak a jóváhagyása is, mely a megyei tanács nemrég meg­alakult járási csoportjainak ülésén vetődött fel. A csopor­tok azt az igényt fogalmazták meg, hogy a megyei tanács és szakigazgatási szervei a jövő­ben ne csak az ülések során felmerülő interpellációkat te­kintsék interpellációnak, ha­nem a munka köziben, menet 'közben felmerülő problémákat 2a. Az első két napirend meg­tárgyalása, illetve jóváhagyása vita nélkül zárult. Nem úgy az ülés harmadik napirendjét alkotó beszámoló, amely az if­júságpolitikai határozattok vég­rehajtásával kapcsolatos me­gyei tapasztalatokat és az if­júságról szóló 1971. évi IV. törvény és az Í043/1971. (X. 2.) számú kormányhatározat meg­valósításának munkájában so­ron lévő feladatokat tartal­mazta. A megyei tanács testület« elé terjesztett írásos jelentés síitáját megelőzve a beszámoló előterjesztője Szabópál Antal szóban is tájékoztatta az ülés résztvevőit. Azt hangsúlyozva a szóbeli kiegészítés bevezető­jében, hogy megyénkben mind erőteljesebbé válik az ifjúság- politikai tevékenységet érintő határozatok végrehajtása. Megyénk ifjúságának fejlő­désére — mondotta a . megyei tanács elnöke — a pozitív vo­nások a jellemzőek, ifjúságunk döntő többsége becsületesen él, .tanul, dolgozik. A szóbeli előterjesztést kö­vetően igen élénk vita ala­kult ki a harmadik napirend­ként tárgyalt beszámoló felett, és ez aligha meglepő azok számára, akik tudják, hogy megyénk népességében milyen tekintélyes súlyt képviselnek 44,2 százalékos arányukkal a 39 éven aluli fiatalok. Szót kért a vitában Kiss Fe­renc nyugdíjas pedagógus, Dombóvár megyei tanácstag­ja. a bonyhádi Fetzer Ferenc, majd Varjas János, a KISZ megyei bizottságának első tit­kára, György József, a megyei tanács .szekszárdi járási hiva­talának vezetője, dr. Szilcz Ákos, a megyei ügyészség ve­zetője, Szeleczky Sándor és Egyed Mihály. A vitában részt vevők zöme csupán keveset beszélt az ifjúságpolitikai ha­tározatok megvalósításának és az ifjúsági törvény érvényesü­lésének eredményeiről, annál többet azokról a gondokról, amelyek leküzdése napirenden kell, hogy legyen. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a KISZ megyei bizottsága között nemrég létrejött együtt­működési megállapodás hiány­talanul tartalmazza a közös tennivalókat. A helyi tanácsok szervezeti és működési sza­bályzatában legtöbb helyen rögzítették, hogy az ifjúság életének alakulását érintő ta­nácskozásokra meg kelf hívni a KISZ-szervezetek vezetőit. Megkezdődött továbbá a művelődési házak ifjúsági és művelődési házakká való át­szervezésének munkája, a ta­nácsok az elmúlt évben a klu­bok, művelődési házak műkö­dési feltételeinek javítására mintegy 1 millió forintot for­dítottak. Előrelépést könyvel­hetünk el a társadalmi meg­segítés területén is. Egyre több az olyan termelőszövet­kezet, amelyik vállalja a mű­velődési hazák fenntartását Említésre méltó egyes válla­latok, szövetkezetek e célra nyújtott támogatása is. Az ifjúsági törvény végre­hajtásáról szólva a megyei ta­nács tegnap délelőtti ülésének résztvevői felszólalásaikban azt hangsúlyozták, hogy az új tör­vény a társadalom minden tagjának feladatává teszi az ifjúság nevelését rögzíti egy­úttal a törvény a fiatalok jo­gait és kötelességeit is, és ki­mondva azt, hogy az ifjúság- politikai célok megvalósítása az egész társadalom érdeke és feladata, biztosítja az ifjúság érdekvédelmét, a művelődés­hez, tanuláshoz való jogát. A vita zárszavában Szabó­pál’Antal, a megyei tanács el­nöke arról beszélt, hogy egész­séges türelmetlenség tapasz­talható az ifjúságpolitikai, ha­tározatok végrehajtását ille­tően. Jó erőt képvisel ez a tü­relmetlenség, mert tettekre váltva gyorsítani képes a je­lenleg még meglévő problé­mák leküzdését. A vita — mondotta végül — megerősítette a végrehajtó bi­zottság jelenését,’ami sommá­san azt tartalmazza, hogy tör­tént előrehaladás, de nem tet­tünk még meg mindent az if­júságpolitikai határozatok megvalósításáért. A megyei tanács végezetül, tudomásul véve a végrehajtó bizottság ifjúságpolitikai tevé­kenységéről szóló beszámolót, azt állapíthatta meg egyhan­gúan, hogy a megyei tanács szervei egyre sokoldalúbban és hatékonyabban foglalkoznak az ifjúságpolitika célkitűzéseinek megvalósításával és az ezt szolgáló feltételek biztosításá­val. Ennek ellenére az elért eredmények mellett az ifjúsági törvény ismeretében még szá­mos olyan probléma jelentke­zik, amelyek megoldásukat a következő években követelik. A napirend tárgyalásának határozati javaslata — ami a helyi tanácsokat arra szólítja föl, hogy vizsgálják meg ifjú­ságpolitikai tevékenységünket az ifjúsági törvény tükrében és legalább kétévenként a KISZ helyi ‘szerveivel együtt­működve értékeljék az ifjúság helyzetének alakulását — ki­egészült egy, a vita során tett javaslattal.- Ennék értelmében a megyei, tanács ülése a KISZ megalakulása 15. évfordulója alkalmából elismerését fejez­te ki azért a munkáért, ami. a kommunista fiatalok lakó­helyűik. szépítésének, gazdagí­tásának feladataiból vállalva végeztek 1971-ben. A megyei tanács tegnap dél­előtti ülése két bejelentéssel és egy. korábban írásiban be­adott interpelláció megvála­szolásával ért véget. Mai számunkból A SZOCIALISTA BRIGÄD- MOZGALOM A TOLNA megyei Állami ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATNÁL ÜJ BOLTOK SZEKSZARDON — AUTÓBUSZT KAP A MÉR El UTCAI LAKÓTELEP (3. oldj 7S ÉVES A MAGYAR CIRKUSZ (4. old.) AZ ISKOLA . házhoz jön (5. old.) KORUNK (6. old.) SPORT <8. old.) Gáspár Sándor látogatása a Lihacsov Autógyárban Moszkva, Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Európa egyik legnagyobb gé" ocsiipari nagyüzemébe, a Lihacsov Autógyárba lá­togatott el szerda délelőtt a Saaitezervezeíek Országos Ta­nácsának delegációja, amely Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, ^ SZOT főtitkáré-' nak vezetésével a szovjet szakszervezetek 15. kongres­szusa alkalmából tartózkodik a Szovjetunió fővárosában. A gyárlátogatáson a ma­gyar delegáció az NDK szak- szervezeti küldöttségének tár­saságában vett részt. Az NDK delegációját Herbert Wamke, a NSZEP Politikai Bizottsá­gának tagja vezeti. Á Moszkva központjától mindössze néhány kilométer­re fekvő hatalmas üzem igaz­gatóságán a 85 ezer dolgozót foglalkoztató egyesülés szak­mai és szakszervezeti vezetők tájékoztatták a vendégeket a Lihacsov Autógyár múltjáról és jelenéről, főbb termékeiről, exportjáról, a dolgozók mun­ka- és életkörülményeiről. Gáspár Sándor és Herbert Wamke számos kérdést tett fel a bérezési és normarend­szerre, az anyagi ösztönzés módozataira, a szakszervezet és az igazgatósáé viszonyára vonatkozóan. A mintegy másfél őrás ta­nulságos beszélgetést követően Gáspár Sándor, Herbert Wamke és a kíséretükben le­vő személyiségek megtekin­tették az üzem korszerűen fel­szerelt központi műhelycsar­nokait, ahol a világ ötven or­szágában ismert két- és há­romtengelyes ZIL-teherauitó- kat gyártják. A vendégek e körséta alkalmával részletes tájékoztatást kaptak a futó­szalagok, automata gépsorok és az egész gyártelepet behá­lózó automatikus irányító rendszerek működéséről. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára átnyújtotta a gyár vezetőinek a magyar szakszer­vezetek ajándékát — a Ma­gyar Tanácsköztársaság szo­bor-emlékművének kicsinyí­tett mását. (MTI). Március 29-re összehívták a mezőgazdasági szövetkezetek második országos kongresszusát A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa március 29-re összehívta a mezőgazdasági szövetkezetek II. országos kongresszusát. Erről a „terme­lőszövetkezeti parlamentről” rendeztek szerdán délelőtt saj­tótájékoztatót az országház gobelin-termében. LalkatSs Er­nő, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala általános elnökhelyettese nyitotta meg az érekezletet, majd Szabó István, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöke ismertette a kongresz- szus előkészületeit, és céljait. Elmondotta, hogy a kongresz- szuson 2373 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 235 mező- gazdasági szakszövetkezet, és 21 halászati szövetkezet kép­viseletében 450 küldött ül össze, hogy megvizsgálja a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét, elemezze a tapasz­talatokat, a TOT munkáját és meghatározza a feladatokat. Szabó István kifejtette, hogy az egységes szövetkezeti tör­vény a termelőszövetkezeiteket, a szakszövetkezeteket és a halászati szövetkezeteket egy­aránt mezőgazdasági szövet­kezeteknek minősítette. Ezzel kifejezésre juttatta, hogy a szak- és halászati termelőszö­vetkezetek elválaszthatatlanul hozzá tartoznak a mezőgaz­dasági szövetkezeti mozgalom­hoz, s ezt az elvi alapot tük­rözi az országos találkozónak elnevezése is. A kongresszus előkészítése- ■ ként a mezőgazdasági szövet­kezetek egytmillió-harmincezer tagja saját közgyűlésén titkos szavazattal választott 1—3 küldöttet a területi küldött- választó gyűlésbe, amelyen ugyancsak titkos szavazással választották meg azt a 450 küldöttet, aki a kongresszu­son képviseli megbízóit. A je­löléseknél, választásoknál nagy figyelmet fordítottak az ará­nyokra. arra, hogy megfelelő számban kapjanak helyet a kongresszuson a különböző szakemberek, a nők és a fia­talok egyaránt. A háromnapos kongresszust a Parlamentben tartják meg, ahol a küldöt­tekkel együtt vendégként részt vesz a tanácskozáson 150—200 meghívott, az ország politikai, gazdasági és társadalmi életé­nek számos képviselője, köz­életi személyisége. Szabó István részletesen ele­mezte a kongresszust előkészí- t> küldött választó' közgyűlé­sek munkáját, s megállapítot­ta, hogy ezek' a tanácskozások csaknem mindenütt jelenté­keny politikai eseménnyé váltak. Foglalkoztak1 mindaz­zal, ami a szövetkezeti politi­kában, a termelőszövetkezetek munkájában érdeklődésre tart­hat számot. Az előkészítésnek ez a szakasza jó hátteret te­remtett a kongresszusnak, mert számos javaslatot, gon­dolatot hozott felszínre. A kongresszus résztvevői a meg­hívóval mellékletként négy dokumentumot kapnak; az ál­lásfoglalás tervezetét, az alap­szabály-módosítás tervezetét, egy statisztikai kiadványt, valamint egy ' jegyzéket azok­ról a napirendi témákról, amelyeket a TOT és szervei a beszámolási időszakban meg­tárgyaltak. Ezzel tehát több lehetőség nyílik arra, hogy a kongresszus résztvevői még körültekintőbben készülhesse- hek fel az országos tanácsko­zásra, a termékeny vitára.

Next

/
Thumbnails
Contents