Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-21 / 68. szám

ftMese fârmâaîembm A% OKKrI tájékozódása — Dr. Pájger Vince nyilatkozata Az Országon Krirnmodőgiaá és Kriminalisztikai Intézet ren­delkezésére álló adatok szerint a bíróságok által évről évre jogerősen elítélték megközelí­tően negyven százaléka már korábban összeütközésbe ke­rült a törvénnyel. Ebből ré­szint az következik, hogy az ítéletek nagyobb hányada el­érte elsődleges célját, az elítélt átnevelését, megjavítását. Ám következik az is, hogy a he­lyes ítéleten alapuló büntetés- végrehajtás gyakran elégtelen ahhoz, hogy az egyszer — akárha súlyosan — megtéved- teket újabb bűncselekmények elkövetésétől visszatartsa. A visszaeső bűnözők arányát re­mélhetőleg csökkentik majd a módosított Büntető Törvény- könyv reájuk vonatkozó, indo­koltan szigorúbb rendelkezé­sed; de az ebből eredő javulás — a dolog természetéből ere­dően — csak hosszabb távon várható. A bűncselekményt elkövető személy megjavítása hosszú folyamat eredménye. Ez a fo­lyamat a büntető eljárás meg­indításával kezdődik, de ko­rántsem fejeződik be azzal, bogy a büntetés kiállása után az elítélt előtt kinyitják a bör­tönajtót. A büntetésvégrehaj- tiási intézetben „fogházban, börtönben, stb. — eltöltött hó-' napok, évek előnyös hatása napok, hetek alatt semmivé válhat, ha a szabadult ember nem találja meg helyét a tár­sadalomban. Ezért, hogy a szabadulást megelőző hónapokban a bünte­tésvégrehajtási intézet is fára­dozik az elítéltnek a társada­lomba való visszajutásáért, s arra szintén lehetőséget ád, hogy az elítélt is egyengethes­se a maga útját. Ebben az idő­szakban könnyebb az érintke­zés a családdal, a leendő mun­kahellyel.. Mint az OKKrI tájékozódá­sa rámutat: rövidebb szabad­ságvesztés után a társadalom­ba való beilleszkedés többnyi­re aránylag könnyű. Részben azért, mivél aki „hónapokban” számolt, kevésbé szakadt el a családitól, a munkahelytől, mint az, akinek több oka volt az esztendőik lassú múlását szá­molgatnia __Szomorú, de tény, h ogy a nagyon hosszú szabad­ságvesztésből nem kevés elítélt torzult személyiséggel, tudati károsodással, bűnözői szemlé­letmóddal, mesterségesen felfo­kozott önérzettel, önigazoló „fi­lozófiával” kerül ki, ami — in­dokolatlan igényekkel párosul­va — naigyon megnehezíti visszatérését a szabad életbe, a becsületes társadalomba. Történik ez a nevéLőtisztok erőfeszítése, az elítéltek szá­mára készülő hetilap követke­zetes tájékoztatása ellenére. Jócskán akadt szabadulás előtt álló, aki kereken kimond­ta: 1500—1800 foriintórt nem érdemes, tehát ő nem is haj­landó egy hónapig dolgozni. Miint sejthető, többnyire azok vélekedtek így, akik azért ke­rültek a börtönbe, mivel bű­nös módon szereztek maguk­nak nagy összegeket Az elítéltek — a nagyon rö­vid tartamú büntetéssel sújtot­tak kivételével — dolgoznak. Egyhavi rabkeresmény nem csillagászati számmal kifejez­hető összeg ugyan, de néhány száz forint megtakarítását le­hetővé teszi. Még az is takaré­koskodhat, akit a bíráság az okozott kár megtérítésére köte­lezett Igen sajnálatos, hogy a sza­badságvesztés alatt összegyűj­tött pénz gyakran nem az új élet útját egyengeti, hanem a kocsmában pocsékolódik el. A kriminológia évkönyveiben még olyan szabaduló is említ- tetik, aki két nap alatt 20 000 forint nyakára hágott régi cimborái társaságában. Bizo­nyára nem meglepő, hogy a „hűséges barátok” hadából a pénz elfogytával maroknyi csa­pat sam maradt.. A szabadult elítélteknek a társadalomba való beilleszke­dését az utógondozás intézmé­nye szolgálja. Ebben jelentős szerep hárul az állami, taná­csi, gazdasági szervekre, vala­mint a tömegszerveaeitekre. Arról, hogy folyik ez a fontos munka megyénkben, dr. Páj­ger Vince, Tolna megye fő­ügyészének helyettese adott tájékoztatást. — Az utógondozási munka figyelemmel kísérése az ügyé­szi szervek törvényszabta kö­telessége, — jegyezte meg be­vezetőül dr. Pájger Vince. — Az országos érvényű jogsza­bály ,_az utógondozásról intéz­kedő 12/1965. Korm: számú rendelet 1965. október elsején lépett hatályba. A Tolna me­gyei tanácsi vezetés előrelátá­sára jellemző, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága ezt megelőzően körülbelül egy évvel már határozatban össze­gezte a legfontosabb utógondo­zási teendőket Addig me­gyénkben feltűnően magas volt a visszaeső bűnözők aránya az első esetben bűncselekményt elkövetőkhöz képest. Az utób­bi hat-hót évben ez az arány 14—11 százalékra javult; —az országos átlag 17—13 százalék körül mozgott ugyanebben az időszakban. A javulást az utó­gondozás tárgyában kiadott szakminiszteri rendelkezések lelkiismeretes végrehajtása is elősegítette. Abban a közös felügyeleti tájékoztatóban, amelyet 1966. februárjában adott ki a megyei tanács vb- elnöke, a megyei bíróság el­nöke, a megyei rendőr-főkapi­tányság, valamint a megyei főügyészség vezetője, megérde- melt dicséret olvasható az utógondozási bizottságiokról. E bizottságok elősegítették a szabadidők elhelyezkedését, pártfogót jelöltek ki részükre. A pártfogók a szó legjobb ér­teimében pártfogóknak bizo­nyultak. Sokat és eredménye­sen fáradoztak azért, hogy a szabadultaknak visszaadják helyes értelemben vett önbi­zalmukat, s hogy a nem kívá­natos társaságtól távol tartsák őket. A legalább egy évig tar­tó utógondozási tevékenység felelősségteljes voltát jellemzi, hogy — többek között — azok­nak a személyeknek utógondo­zása kötelező, akiket a bíró­ság három évnél hosszabb sza­badságvesztéssel sújtott, akik konok bűnözők, vagy többszö­rös visszaesők. — A múlt évi tanácstör­vény megszüntette a járási ta­nácsokat, tehát megszűntek a járási utógondozási bizottságok is. Milyen bizottságok vették át azok hatáskörét? A rádió és a televízió mífsora — A megyei tanács vb múlt év novemberi határozata alap­ján kiadásra kerülő új fel­ügyeleti tájékoztató kimondja: utógondozási bizottságnak kell dolgoznia a városi tanácsok mellett s hogy kívánatos utó- gondozási bizottságot szervez­ni minden nagyközségben, to­vábbá minden Olyan község­ben, ahol három-öt körül jár az u tógán dozottak száma, — Kik fogdáinak helyet a városi utógondozási bizottsá­gokban? — A váróéi tanács végrehaj­tó bizottságának titkára, a já­rási-városi rendőrkapitányság vezetője, a járásbíróság elnö­ke, a járási-városi ügyészség vezetője vagy megbízottja, a tanácsi munkaügyi, gyámügyi előadó, a szociálpolitikai ügy­intéző, továbbá a Hazafias Népfront, a szakszervezet, a KISZ és a Vöröskereszt dele­gáltja. A nagyközségekben és a községekben a bizottság ki­sebb létszámú. — Az utóbbi évek tapaszta­latai szerint hol volt a legered­ményesebb az utógondozási munka? — A bonyhádi, a szekszár­di és a paksi járásban* s a leg­utóbbi időkben Szakoson és Pincehelyen. Napjainkban a legnagyobb feladatok előtt a szekszárdi városi utógondozási bizottság áll. A korábbi esz­tendők eredményeire emlékez­ve remélem, hogy a várható sikerek sem maradnak majd el a régebben elértek mögött, — fejezte be tájékoztatását dr. Pájger Vince, a Tolna megyei Főügyészség helyettes vezetője. B. Z. KOSSUTH RADIO 8.15: Budapest és a vidék kultu­rális programjából. 8.18: Népi ze­ne. 9.00: Harsán a kürtszó! 9.35: Schubert : III. szimfónia. 10.05 : Abu Hasszán. Vígopera. 10.52: Katona­ének. Rádiójáték. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiakoktél. 13.57: Hangmúzeum. Légy jó mindhalá­lig. 14.49: Éneklő Ifjúság. 15.10: Rádióiskola. 16.05: Crescendo — kantáta a Tanácsköztársaság év­fordulójára. 16.15 : Mendelssohn : e-moil hegedűverseny. 16.40: Bu­dapest VII. kerület. 17.05: A mu­zsikus válaszol. 17.35 Vállalati gazdálkodás. 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.30: A Szabó-család. 19.25 : A párizsi zeneparádé. 19.55 : A Tűz márciusa. 20.05 : Népi zene. 20.25 : Renata Tebaldi énekel. 20.45 : A Molnár-dixieland felvételeiből. 21.03: Kulturális világhíradó. 22.20: Külpolitika. 22.30: Uj felvételeink­ből. 23.18: Nótacsokor. 0.10: Kó­rusmüvek. . PETŐFI RADIO 8.05 : Csembalóművek. Vokális zene. 9.03: Pompadour és a Sztam- bul rózsája. Részletek. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.45: Játék. Novella. 12.00: Zenekari muzsika. 13.Oű : Az állam — mi vagyunk. III. 13.20 : Szalma Ferenc és Ko­vács Eszter énekel. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Kettőtől hatig... 18.10: A kutatás tárgya az ember. V. 18.45 : József Attila és a muzsika. 19.15 : Ba^tók-népdal- feldolgozások. 19.27: Uj könyvek. 19.35: Hangverseny. Kb. 21.30: 28 éve történt. Kb. 21.50: Nóták. 22.20: Művelődéspolitika. 22.35 : A csa­vargókirály. Részletek. 23.15: Ope­rákból. URH 18.10: Iskolarádió. Angol nyelv 18.25: Magnósok, figyelem! 19.10: Gundula Janowitz énekel. 19.47 : Három boltoskisasszony. Regény. 20.46: A dzsessz kedvelőinek. '21.06: Bartók-lemezek. 21.43: Bach mü­veiből. MAGYAR TV 9.00: Iskola-tv. Olvasás. (Alt. isk. 3—4. oszt.) 9.20: Politikai tan­folyam a honvédségnek. '9.55: Is­kola-tv. Történelem (Alt. isk. 7. oszt.) 11.55: Számtan-mértan. (Alt. isk. 7. oszt.) 14.00: Olvasás. 14.55: Történelem. 16.40 : Számtan-mér­tan. 17.13: Hűek. 17.20: Melyiket az ötezerből? 17.50: Sakk-matt. 18.05: Napilapok, hetilapok. 18.20: A forradalmi ifjúsági napok. II. 1919. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv- híradó. 20.00: A vezérkari főnök. Dokumentumdráma. 21.55: Sztra­vinszkij: Tűzmadár — szvit. 22.20: Tv-hiradó — 2. JUGOSZLÁV TV 16.40: Magyar nyelvű tv-krónika. 17.00: Tv-tanácsadó : Női beszélge­tések. 17.40: Távcső. 18.30: Tudo­mányos stúdió. 19.15: Dobrlca ka­pitány — Humoros adás. 19.45: Rajzfilm. 20.30: Fényszóró. 21.15: Törhetetlenek — Filmsorozat. 22.25 : Viva la musica — Zenei adás. OSZTRÁK tv I. program: 18.00: Angol nyelvlecke. 18 259 Jó éjszakát, gyerekek. 18 30 : Oszt­rák képek. 18.55: Az állatok para­dicsoma. 19.30: Tv-hlradó 20.062 Sporthírek. 20.15: Könyvek világa. 21.05: Menekülés bilincsekben. Film. 22.40: Tv-hiradó — Esti ki­adás. II. program: 18.30: Iskola televízió. 19.30: Tv- híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Riói karnevál. 21.00: Az Edegger- család. 21.50: Osztrák képek. ANYAKÖNYVI HÍREK: A paksi anyakönyvi kerületben 1972. feb­ruár hónapban az alábbi anya­könyvi bejegyzések történtek: Születések: Csók Valéria, Mada­rász Rózsa, Petrik Andrien Viktó­ria, Csányi Dorottya Éva, Györgye Gusztáv, Kiszl Károly, Hanoi Tün­de Etelka, Kiss . Imre, Kovács Il­dikó, Vida Marianna, Kövesd! Zoltán Csaba, Bertók Éva, Steiger- vald László, Nagy János, Orsóa Ignác, Tóth Tímea, Nemes Géza, Szabó Gabriella Andrea, Nagy József, Balogh Pál Gábor, Balogh Teréz, Solt Teréz, Tarczal Mihály, Vidmann Cecilia, Oláh Szilvia, Madács Hajnalka, Baksai Tünde, Szabó László, Steigervalt Zsolt, Stiener Magdolna, Harmath Bar­nabás. Házasságkötések: Sterczer József György—Kovács Ildikó Mária, Csi­szár István—Horváth Piroska, Hesz Ferenc—Kónya Éva, Fach József—Leber Rozália, Haaz Adám —Wolf Erzsébet, Urmös Endre— Fekete Judit, Horváth Béla—Ég- ner Katalin. Halálesetek: Friez Győrgv, Min­ier Adámné, Mészáros Sándorné, Osztermajer Jánosné, Nyári Jó­zsef, Hiezer Antal, Remler Jó­zsef, Kiss Ernő, Székely Sándor­MOZI BONYHAD : Uram, ön özvegy­asszony lesz ! (Csehszlovák film). DOMBÓVÁR : Lányok pórázon (Francia—olasz film.) PAKS : Csárdáskirálynő (Ma­gyar— NSZK fiiam.) SZEKSZARD: A lovakat lelövils ugye? (Amerikai film). TAMAsi : Csermen (Szovjet­grúz film). TOLNA: Ben Wade és a farméi? (Amerikai film). <4 famkat lelövik Sok fiatal csalódott vasár­nap délután, a szekszárdi Pa­noráma filmszínház aznapi el­ső előadásán, és valószínűleg azóta is. A furcsa című ame­rikai film, melyet a plakátok (legalább ilyen furcsa módon) már a tizennegyedik életévü­ket betöltötteknek is ajánla­nak, nem azt adja, amit egy „maratoni táncversenytől”, fő­leg amerikaitól a legtöbb néző várna. Nincsenek itt pergő rit­musú új számok és nem ját­szik egyetlen beatzenekar sem. Játszik viszont Jane > Fonda és Michael Sarazin — lélegzet­elállítóan. A tánc érzelmek, indulatok kifejezése mozgás útján. Vala­mikor idézni lehetett volna az érzelmek, indulatok sorában a vallásosakat éppúgy, mint a haditáncok által kifejezette­ket. Ma a tánc, az örömé, a felszabadulásé, vagy ezek kere­sését tükrözi. Nem hiányzik az érzelem a film nyolcvan kö­rüli táncoló párjából sem. Ez az érzelem a féletem. Félelem a nyomortól, az éhezéstől. A harmincas évék gazdasági vál­ságának Amerikájában va­gyunk, ahol egy élelmes rende­ző ezerötszáz dollár tisztelet­díjat kínál annak a párnak, aki utolsónak marad a poron­don, vagyis nem ájul le onnan. Ugyanis a tánc szakadatlanul tart, • éjjel-nappal, kétórán- ként tíz-tíz r>erc?s szünetekkel. Orvos van, ápolónők éz étkezés is, de ez utóbbi* szintén tánc közben kell elfogyasztani, a közönség szeme láttára, a be­tolt gördülő asztalokon. A tán­cosok közt görkorcsolyás bírák mozognak, ügyelve, hogy sen­ki meg ne álljon, vagy ha va­lakinek mindkét térde földet ér, azonnal di6zkvalifikálhas- sáík. A táncosok: öreg és fiatal, lecsúszott színésznő, állapotos asszony, deres hajú egykori matróz, fél-utcalány, a nyomor társadalmának minden rétege. A nézők: a gazdagok, a jólla­kottak társadalmának minden rétege. Fogadásokat kötnek, néha egy-egy pénzdarabot vetnek a legjobb produkciót nyújtóknak, akik egyre inkább a római amfiteátrumok gladiá­toraira kezdenek emlékeztetni és mind kevésbé táncosokra. A nem is túlságosan ellenszen­ves rendező később megmagya­rázza, ez a verseny csak a versenyzőknek az, amit a ne­ve kifejez. A nézőknek cir­kusz, akik valamit látni akar­nak a pénzükért. A táncot időnként lidérces versenyfutás szakítja meg, az utolsó három pár kiesik. Nagy attrakció len­ne, ha egy életében először és véletlenül itt találkozott ifjú pár a parketten táncolva köt­ne házasságot. Azután, hogy a negyvenkettedik nap táján az ősz tengerész szívrohamban meghalt, oartnernője meg­ugye ? őrült. Kiderül, hogy az ezer­ötszáz dolláros díj is csak csá­bítás, a győztesek nem távoz­hatnának négyszáz dollárnál többel, mert a fűtés, világítás, ellátás költségeit levonják. Ki lesz a győztes? Soha nem tud­juk meg A pár feladja és a lány az életet is feladja. Ké­résére a fiú agyonlövi. Való­színűtlen helyzet, de az idegek feszültsége is az, és így a ha­láltánc fojtott erotikájú lég­körében — hihető. A címről. Első képsorként gyönyörű paripa száguld egy zöld mezőben. A mező az élet. Felbukik, képtelen talpra áll­ni, megkapja a kegyelemlö­vést. A gyilkos módon Glóriá­nak, Dicsőségnek nevezett lány ugyanígy. A rendezésről. Syd­ney Pollack rendezőnek sike­rült megoldania, hogy két teljes órán keresztül sem unja a né­ző a szinte változatlan színhe­lyet. A feszültség fokozódik, lélekdráma és társadalmi drá­ma ez a javából, ami a két főszereplő érdeme. „A lovakat lelövik ugye?” még sok néző­nek okoz majd csalódást a me­gye mozijaiban. A film kitűnő, csak éppen máshogyan az, sem­mint várnánk. (ordas)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents