Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-21 / 68. szám
Lakásszövetkezés ToSíia megyében Még egyszer F íiekópusztáról Megszoktuk, hagy amikor beszámolunk valamilyen Tolna megyei akcióról, rendszerint szép eredményekről adhatunk számot. Éppen ezért feltűnő, hogy a lakásszövetkezés Tolna megyében alig-alig mozog. E téren úgyszólván minden megye nagyobb eredményt tud felmutatni, mint Tolna. Itt mindössze 206 a lakásfenntartó szövetkezeti lakások száma, lakásépítő szövetkezet pedig egészen a múlt évig egyáltalában nem volt: tavaly alakult az első Dombóváron, de annak is kicsi — 32 fő — a taglétszáma. Mindenütt akadt több-kevesebb probléma a szövetkezésnek ezzel a formájával, főként azért, mert sokáig nem volt szövetkezeti érdekképviseleti fórum. Ez megteremtődött, mégpedig úgy, hogy egységesen a fogyasztási szövetkezetek megyei érdeikképviseleti szerveihez, a MESZÖV-ökhöz kapcsolták a lakásszövetkezeteket. Ez történt Tolna miegyében is: a MÉSZÖV külön lakásszövetkezeti titkárságot — közösen a takarékszövetkezetivel — hozott létre e mozgalom felkarolása érdekében- Ez a szervezeti intézkedés különösen, nagy fellendülést eredmé- nyezett, Tolna megyében azonban eddig ez sem hozta meg a kívánt eredményt. Példaként érdemes megemlíteni, hogy a szomszédos'Somogy megyében — amint azt a Kaposváron megjelenő testvérlapban olvashattuk — a múlt év közepétől hét lakásépítő szövetkezet is alakult. Ezek összesen 178 lakást kávádnak fölépíteni,' ugyanakkor folyamatban van újabb 217 lakás felépítésére a lakásszövetkezet szervezésére. A hét lakásszövetkezetből három Kaposváron alakult, a többi a megye más, nagyobb helységeiben. A 217 lakásra sem csupán Kaposváron szerLassan feledésbe merülnek már a januári, ünnepi mun- kásőr-egységgyűlések, viszont nem az ott elhangzottak az idei kiképzési feladatokról. A harckészültség nem dátumokhoz kapcsolódik, hanem mindennapos feladatokhoz. Ezeket a feladatokat meghatározták az illetékes pártszervek, az országos, a megyei parancsnokság kiképzési utasításai. A szekszárdi városi-iárási munkásőr-paranesnokság törzse — a szakaszparancsnokok be. vonásával — hétfőn délelőtt tárgyalta meg a kiképzési feladatokat. Előzőleg a járás, a város ’ párt végrehajtó ' bizottságai közös- ülésen tárgyalták — a járási parancsnok beszámolója alapján — az egység helyzetét, múlt évi eredményeit. ' az idei évre szóló feladatokat. Az sz egységes állásfoglalás született, hogy a járási-városi egységnél megértek a feltételek ahhoz, hogy a kiváló cím megszerzését, tűzzék ki célul. vezik a sző vetkezni akarókat, hanem Siófokon, Barcson, Bárzenéén is. Természetesen nem azért kell hiányolni a lakiásszövetkezés gyenge eredményeit, mert más megyékben sókkal többet tudnak felmutatni. Ennél sokkal többről van szó. A lakásszövetkezeti forma nagyon fontos része a párt és kormány által meghirdetett lakásprogramnak, és Tolna megye végeredményben egy nagy lehetőséget nem használt ki eddig megközelítően sem úgy, ahogyan ki kellett volna használni. Igaz, a lakás- építési keretszámokat minden megye számára meghatározták és megyén belül kell eldönteni — különböző szempontok figyelembevételével —. hogy abból mennyit milyen formában építenek meg; így azt is, hogy mennyi lesz a lakásépítő, illetve fenntartó szövetkezet Ez tehát nem valamiféle pluszt jelent, hanem szerves része a negyedik ötéves terv lakásfej- lesztésd előirányzatainak. De mégísiem mindegy, hogy van-e szövetkezet, azaz milyen hányad a megyei keretből a szövetkezeti, mert a kisebb pénzű emberek leginkább ezen keresztül tudnak saját lakáshoz jutni. Az pedig határozott célja a lakásprogramnak, de az átlagos életszínvonal-politikának is, hogy kiemelten kell segíteni a kisebb pénzű emberek lakásgondjainak a megoldását. Ezt a célt megfelelő pénzügyi intézkedésekkel is alátámasztották: nem véletlen, hogy a lakásépítő szövetkeze, tekbe tömörülök kapják aránylag a legtöbb szociálpolitikai kedvezményt. Éppen e kedvezményekkel tudnak saját lakáshoz jutni azok is, akik erszénye nem duzzad a sok pénztől. A hétköznapok nyelvére lefordítva: Tolna megyében, elsősorban Szekszárdin, az a Ez az egység parancsnoki állományának a célja is, ez került szóba a hétfői, parancsnoki értekezleten is. A szakmai kiképzési, szolgálati — feladatok mellett nagyon lényeges a pártszerveze_ tekkel való együttműködés, a pártépítés, a párton kívüli munkásőrök kommunistává nevelése. Hasonlóan fontos a másik, társadalmi feladat is, a legifjabbak, az úttörő munkásőrök nevelése. A megyében elsőként a szekszárdi járásban alakultak meg. az úttörő- munkásőrszakaszok, ezek kiképzését is szervezni, irányítani kell az iskolai úttörőszervezetekkel együtt. Az úttörők várják, igénylik a segítséget: a faddi úttörőmunkásőrszakasz például már megkezdte az egvség történetének feldolgozását. A város, a járás munkásőreire tehát sok feladat hárul, hiszen a többi egységek is pályáznak a kiváló címre; a háromszoros kiváló dombóváriak, az elmúlt évben kiváló tamásiak, de a paksiak, a bonyhádiak is. helyzet alakult ki, hogy akinek sok a pénze, már eleve nagyobb esélyekkel pályázhat új és saját lakásra, mint a kispénzű, aki ugyanakkor esetleg rásizorultabb. Ugyanis az OTP- társasházépítési akciónál elsősorban azt kérdezik, hogy kinek mennyi a pénze. Az OTP nagyon jól megszervezte ezt az akciót, amiért végsreményben dicséret illeti. Mégpedig akkor szervezte meg, amikor még Tolna megyében alig volt szó lakásépítő szövetkezésről. Ez a forrna is fontos. A jövőben sem szabad mellőzni. De az arányokat — éppen a ■ kisebb pénzűek érdekében — valamilyen formában a lakásépítő szövetkezetek, a gyengébb anyagi körülmények közt élők javára kellene eltolni. Ez idő szerint meglehetősen visszás a lakásszövetkezés helyzete Tolnában. A legtöbb fórumon a legtöbb illetékes egyetért azzal, hogy alakuljanak ilyen szövetkezetek. Szervezési erőfeszítésekben sem volt hiány. Nemrégiben az egyik megyei értekezleten joggal állapíthatták meg, hogy az elmúlt 1—2 évben rendkívül sok energiát fordítottak erre. Szekszárdion hosszú időn keresztül vajúdott egy 150 lakásos (építő) szövetkezet megalakítása, létrejött az előkészítő bizottság, végül zátonyra jutott a téma. Azért, mert nem sikerült megegyezni az érintett vállalatokkal, megoszlottak az érdekek, pénzügyi lehetőségek, közben kedvező ■- lenül alakultak a kivitelezői árak. Másutt más ok miatt jutott zátonyra a kezdeményezés. Általános tapasztalat, bo^v eddig nem, vagy csak kevésbé tudták figyelembe venni a saját munkával való besegíté:"1' és így a kivitelezési összeg túl magas volt a szerényebb anyaga helyzetűek részére. Sokan emiatt léptek vissza a szövetkezéstől. Vagyis a főként kisebb pénzűeknek szánt akció nagyon lényeges okok miat' nem bizonyult teljesen elfogadhatónak éppen a kisebb pénzűek részére. Végeredményben nem az igénnyel, nem a szervezéssel, nem az akció céljával van a baj, hanem ahhoz kapcsolódva bizonyos fonákságok mutatkoznak. Ezeken minden bizonnyal lehetne segíteni. Meg kellene keresni — minden bizonnyal meg. is lehetne találni — a módját annak, hogy a szövetkezetbe tömörülök a saját munkájukat, erejüket jobban alkalmazhassák. A vállalatok lakásépítési erőfeszítései is jobban hasznosíthatók lennének a kispénzű ek részére szövetkezeti keretek közt. B. F. Hétfőn reggel nem indultak el a gépek. A furkópusztai kendergyárat megszüntették. Népgazdasági érdekből leállítják az olyan termelőegységeket, amelyek gazdaságtalanul működnek. A furkópusztai gyár leállítását a Rostkikészítő Vállalat azután határozta el, hogy alaposan mérlegelte a különféle érveket, s amikor a számítások azt igazolták, hogy nincs értelme ezt a korszerűtlen gyárat üzemeltetni, határoztak a gyár leállításáról. A gyárleállítás körülményeiről lapunk március 8-i szá. mában írtunk. A dolgozóik elmondták, az ő véleményük tükröződött írásomban is, hogy nem értik meg a vállalat vezetőinek intézkedéseit, úgy érzik, hogy becsapták őket; A Furkópusztai Kendergyárban érthető, hogy azok a személyek, akik évtizedeket dolgoztak, ragaszkodnak a munkahelyhez. Kevésbé érthető, hogy miért makacskodnak, s nem akarják tudomásul venni, amit érdekükben a vállalat ve. zetősége, a járási pártbizottság tett. A dolgozók panaszkodtak, hogy nem hallgatták meg őket, hogy nem gondoskodtak kellően arról, hogy károsodás nélkül érje őket a gyár leállítása. Természetesen nem lehet minden embernek tetsző intézkedést hozni. Az tény azonban, hogy a vállalat a gyár leállításával kapcsolatos össze® törvényes kötelezettségének eleget tett Sőt, még ezen túl is, éppen azért, mert a munkásokkal éreztek. Megnyugtatóan rendezték a nyugdíjasok sorsát is. Amikor a furkópusztai ügy kezdődött, 42 személy sorsáról volt szó. Különféle okok kedvezően hatottak némelyekre, mások maguk intézték elhelyezkedésüket, így végül csak 26 személy munkahelyéről kellett gondoskodni. Őket a Mohácsi Téglagyár kívánta foglalkoztatni. Probléma adódott, mert a dolgozók azt kérték, hogy a felmondási időt ne kell. jen ledolgozni, a vállalat viszont ehhez ragaszkodott, ezért aztán együtt nem tudtak indulni az új munkahelyre. Március 15-én megállapodott a két gyár a dolgozókkal. Eszerint hétfőtől — március 20-tól — a kendergyári munkások „cseremunkásként” már a téglagyárban dolgoznak. Tehát mindennap, jön értük a busz, a gyárban héthatvanas órabért kapnak, és március 28-án a felmondási idő lejártakor megkapják a kétheti felmondási pénzt, és a munkakönyvét. Addig a dolgozók munkáját a téglagyár a Rost- kikászítő Vállalattal számolja el. Azután a munkások eldöntik: maradnak-e a téglagyárnál, vagy más munkahelyet keresnek maguknak. Ez az intézkedés azt jelenti tulajdonképpen, hogy március 28-a után még két hétig kapnak a kendergyártól pénzt, tehát arra az időre, amíg beletanulnak a munkába, lényegében k©t helyről kapnak munkabért. Azonban ezt az intézkedést is, csakúgy, mint a korábbiakat a furkópusztai gyár érdekelt munkásainak egy része nem akarja megérteni. Makacsul ragaszkodnak különféle egyéni elképzeléseikhez. Bognár István például még most is úgy nyilatkozik, hogy a munkaadó kisemmizte őket* nem érdekükben hozott intézkedéseket. Persze van a gyárban több hangadó is. Ők is fújják a maguk nótáját, ahelyett, hogy próbálnák józan fejjel megérteni, amit a gyárvezető Halász József ki tudja hányadszor elmondott. Sajnos, azonban aki nem akarja megérteni áz igazságot, annak hiába is magyarázzál!. Legutóbb, amikor Furkó» pusztán jártunk, velünk volt a járási pártbizottság munkatársa is. Ő ig tudomásul vehette, hogy a gyáriak egy része konokul ellenáll . mindenféle intézkedésnek, ß a isaját érdeküket helyezik előtérbe. Próbálnak valamiféle kedvezményeket, kifizetéseket kieszközölni. Holott tudomásul kell venni: a gyár nem akar rosz- szat a munkásoknak, kedvezményei javukra szolgálnak. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy megszokott munkahelyet elhagyva bizonyos hátrányok érik a dolgozót, ég méltányolni lehet a munkások polemizá. lását is, ugyanakkor azt is fel kell tételezni a furkópusztaiak- nak — legalább feltételezni — hogy ügyükben a vezetők a lehető legnagyobb körültekintéssel akarnak eljárni. PÁLKOVACS JÉNŐ Cél; a kiváló cím elnyerése Paksi távlatok. Foto: Gottvald.
