Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-21 / 68. szám

TOLNA KE9YE 1 VILÁG PROLETÁRJAI EGYES0LJETEII NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 68. szám ÁRA: 90 FILLÉR Kedd, 1972. március 21. Leonéid Brezsnyev beszéde a szovjet szakszervezetek kongresszusán A Kreml kongresszusi palo­tájában tegnap délelőtt tíz óra­kor Alekszandr SeJispin, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának' tagja nyitotta meg a kongresszust, amelyen 4925 de­legátus, valamint 103 ország és kilenc nemzetközi szervezet delegációja vesz részt. A ma­gyar szakszervezeteket öttagú küldöttség képviseli, Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével. Az ülésen beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára beszédében üdvözölte a szovjet szakszerv ezetek 15. kongresszusának részvevőit. Ez a kongresszus — mondotta Brezsnyev—-’nagy esémény az egész ország életében. Jelentő­ségét meghatározza az a fon­tos szerep, amely a 93 millió dolgozót tömörítő szakszerveze­tek töltenek be a kommunista építésben. Az SZKP Központi Bizott­sága — állapította meg Leói nyid Brezsnyev — elsőrendű fontosságot tulajdonít a tudo­mányos-műszaki haladás meg­gyorsításának. Intézkedéseket dolgoznak ki a tervezés és a gazdaságirányítás tökéletesíté­sére, azok hatékonyságának fo­kozására. A közeljövőben meg­kezdődik a Szovjetunió 1990-ig szóló távlati gazdaságfejleszté­si tervének kidolgozása. A szovjet szakszervezetek a győztes szocializmus társadal­mában tevékenykednek — mondotta Brezsnyev. Ez hatá­rozza meg fő jellemző vonásai­kat is. A szovjet szakszerveze­tek a dolgozók érdekeiért ví­vott harcunkban túllépték a „védelmi funkció” határait, mi­vel a Szovjetunióban már ré­gen felszámolták a kizsákmá­nyoló osztályokat. A szovjet szakszervezetek egyik legfon­tosabb jellemző vonása, hogy közvetlenül és tevékenyén részt vesznek az egész társa­dalom fejlesztésében, a terme­lés fel lend '"lésében, hatékony­ságának fokozásában, valamint a népgazdaság irányításában. A szakszervezetek szerepé­nek lenini értelmezése, mely szerint, azok a „kommunizmus jskotâi”, magában .foglalja mindenekelőtt a kommunista tudat kialakítását ai emberek­ben, elszakíthatatlanul össze­kapcsolva a termelési tevé­kenységgel, a társadalom javá­ra végzett munkával. A szak- szervezetek nevelő munkájá­nak középpontjában az áld, hogy kialakítsák az összes dolgozóban a munkához és a népi tulajdonhoz való igazán szocialista, kommunista vi­szonyt. A szovjet szakszerve­zeteknek sok más lehetőségük is van arra, hogy tevékenyen segítsék a pártot gazdaságpo­litikájának jjiegvalósátásában — mondotta Leonyid Brezs­nyev. A szakszervezetek hozzájá- rulnafc a dolgozók jólétének emeléséhez, részt vesznek a termelés feEendíftSéént ■ vívott harcban. (Folytatás a 2. oldalon.) „Tejes’* összefogás Tolna megyében A szarvasmarha-programmal kapcsolatos az a megyei ta­nácskozás, amelyet tegnap ren­deztek Szakszárdon, a Tolna megyei Állategészségügyi Ál­lomás, a KÖJÁL, a megyei Hétfőn beköszöntött a csillagászati tavasz Bár a meteorológiai tavasz március 1-én kezdődött, s a valóságban már több mint egy hónapja tavasziasam enyhe az idő, a csillagászati tavasz ez évben március 20-án, 13 óra 22 perckor köszöntött be. Ekkor érte el a Nap a csillagászati koordinátákon, vagyis a Föld északi féltekéjéről látható ég­boltra „kirajzolt” Nap-pályán az égi egyenlítőt, s ezzel a metszéssel került a tavasz­pontba. Egyensúlyba billent a nappal ég az éjszaka, ezen a napon pontosan 12 órás a nap­pal és 12 órás az éjszaka. Te­hát létrejött a tavaszi napéj­egyenlőség. Keddtől, az az március 21-től már az égi egyenlítő fölé emelkedik a Nap, ezzel megnyújtja a nap­palokat. A következő három hónapban egyre hosszabbod­nak a nappalok, mégpedig márciusban naponta 3—4 perc­cel,'április-májusban egyre ke­vesebbel, végül júniusban már csak fél perccel. Június 21-én .tesz leghosszabb a Föld észa­ki féltekéjén a nappal, ami­kor csaknem 16 órán át ma^ad „ébren” a Nap. A köztudatban úgy él, hogy a csillagászati tavasz márciu- 21-én köszönt be, idén azonban a szökőév miatt egy napr- - ' jókorábban” érkezeit-meg. tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a Tejipari Tröszt, a Tolna megyei Tej­ipari Vállalat, az Állattenyész­tési Felügyelőség vezetőinek, képviselőinek, a laboratóriu­mokban, a gyakorlatban és a központi irányításban dolgozó szakemberék, állatorvosok, részvételével. Dr. Kováts Jenő, a megyei állategészségügyi állomás igaz­gatója tájékoztatta a jelenlé- - vöket arról az országos - fi­gyelmet keltő Tolna megyei kezdeményezésről, amelynek kiterjesztésével a tej minősé­gét és mennyiségét károsan befolyásoló tőgy gyulladásokat akarják megakadályozni. Éve­ken át 39 tehenészetben foly­tattak vizsgálatokat és kísér­leteket, sok előadást, tanács­adást, oktatást tartottak az alapvető állathlgiéndai tenni­valókról. A legfontosabb fel­adat a megfelelő higiénia ki" alakítása, amely nemcsak a tisztaságot, hanem a szükséges körülményeket, a szellőztetés­től kezdve a felszerelésekig és a gépi berendezések fertőt- • lenítéséig magában foglalja, s hozzá tartozik a tehenészek általános intelligenciája is. Az élénk vitában dr. Kolombusz Lászlómé KÖJÁL-főorvos, dr. Czeider Lajos, a Tejipari Tröszt főosztályvezetője, Te- mesi Engelbert, a megyei tej" ipari vállalat igazgatója, dr. Ujváry István, a Tamási AG főállatorvosa, dr. Czéh . Mik­lós megyei szakállatorvos, dr. Acsády Gyula bonyhádi kör- állatorvos, Bodoki József, az Állattenyésztési Felügyelő­ség igazgatóhelyettese és Far­kas István, a megyei tanács osztályvezető-helyettese szólal­tak fel. Az értékes javaslatokat és a lehetőségeket figyelembe véve, elhatározták, hogy közös erő­feszítéssel terjesztik ki a me­gye minden gazdaságára , a küzdelmet az egyik’ legfonto­sabb. mindennapi táplálékun­kat, a tejet és termékeit fe­nyegető állatbetegség megelő­zésére és elhárítására. Kidol­gozzák a védekezés részletes tervét, irányelveit júliusig, meghatározzák egymás felada­tait. Rövidesen megrendezik a .tejházak tisztasági hónapját,1 azok dolgozóinak megyei ver­senyét is, s a legjobb ered­ményt elérőket díjazzák, meg­jutalmazzák. A tanácskozás résztvevődnek bemutatták a dr., Acsády Gyula által szerkesz- tett, a vizsgálatokhoz szüksé­ges fejőcsészét — a Bonyhádi Zománcgyár készítményét —, amelyből a tejipar máris 200- at vállalt üzemei részére. A fejőcsészét az AGROTROSZT által hozzák forgalomba. Kettős évforduló Irta: Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bisottság első titkára — Reggelre nap6Ütés lesz — mondták hajnalban, hazatérő­ben, a proletárdiktatúra első éjszakájának virrasztói, őrjá­ratok haladnak a sűrű rajok­ban tolongok tarka sokaságá­ban. A falakra ragasztják az új plakátokat. Piros zászlók je_ lennek meg a házakon, heve­nyészett új zászló olyan épü­leteken is, amelyekről sose, gondolták volna, hogy piros1 zászlókkal díszítik magukat. Estig szakadatlanul hullámzik az utca. Itt-ott feltűnik egy­egy friss katonai csapat ___ É ljenzik, kendőt lobogtatnak utánuk. Valahonnan a távoli utcák­ról a Marseillaise üteme csap az utca népének vérébe ... Fellendül a lelkekből a prole- tárigazság győzelmi mámora, a hit és a feltétlen bizalom egy jobb jövőért. így számol be az egykori krónikás 1919. március 21-ről a Magyar Tanácsköztársaság első napjáról. 53 évvel ezelőtt megvalósult a tömegek követelése, a pro­letariátus állama. Az európai burzsoázia nem nézte tétlenül, hogy Szovjet- Oroszország mellett a Magyar Tanácsköztársaság is felnöve­kedjék. A magyar proletár- diktatúrát először szigorú gaz­dasági blokáddal vették körül, majd megkezdődött a katonai intervenció. Az erőik túlságo­san egyenlőtlenek voltak. Az első hetekben alig 50 ezer vö­rös katonának kellett feltar­tóztatni a háromszoros túl­erőben lévő antanthaderők elő_ renyomulását. A Tanácsköz­társaság a válságos helyzetben sem adta fel a reményt. Am a külső és belső ellen­forradalmi erők leverték az első magyar proletárállamot 133 napos története a vereség ellenére is dicső előfutára volt szocialista jelenünknek:; „Nem tévedés volt és nem vakmer és, nem kísérlet a nem-lehet felé; s ha érte jár halál, vasrács, verés, mi álltunk bot, tönüöc, kö­tél elé...!” írja Gábor Andor, és a törté­nelem őt igazolta. A mun­kásosztály formálta történel­mi napok nemcsak emlékként maradtak, hanem újraszüle­tett történelmi valóság lett S bár járt érte halál, vasrács, verés, jöttek újak, jöttek fia­talok, akik a tapasztalt kom­munisták hűséges követői let­tek. Most a forradalmi ifjúsági napok során három tavaszi évfordulóra emlékezünk, 1848., 1919 és 1945 tavaszára. A mai nap kettős ünnep, mert március 21-e a kommuhista ifjúsági mozgalom újjászüle­tésének is évfordulója. Nem véletlen, hogy 15 év­vel ezelőtt pont ezen a na­pon született újjá a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. Feladatát is úgy kapta a Magyar Szocialista Munkás­párttól,’ hogy a KIMSZ örö­köseként legyen a kommu­Â Mecsekyidéki Intéző Bizottság ülése Fontos kérdésekkel foglalkozott az elnökség Az idegenforgalmi lehetősé­gek jobb kiaknázása érdeké­ben Magyarországon már jó ideje létrejöttek a különböző tájegységi intéző bizottságok. Ill'en a balatoni, vagy a Du­nakanyaré. Fontos tájegység a Mecsek és vidéke is, melynek intéző bizottságához már ko­rábban csatlakozott megyénk. Az elnökség tegnap Pécsett tartott ülésén megvitatták az Országos Idegenforgalmi Ta­nács által tavaly kapott Láma. gatás felhasználását és azt, hogy az idei évre juttatandó hasonló, vissza nem térítendő összeget mire legcélszerűbb fordítaná. Második napirendi pontként Kasza Ferenc, a ter­mészetbarát-szakbizottság el­nöke adott tájékoztatást az új erdei túraközpontoík és táboro­zóhelyek kivitelezéséről. Az el­nökségi üléstt Jakabos Zoltán- né titkár beszámolója zárta, taglalva ez előző ülés óta le- ssaótabt f</^j,satob eseményeket. nista ifjúsági mozgalom, zászlóvivője, „Legyen a KISZ a magyar ifjúság legszebb ha- * gyományainak örököse. a márciusi ifjak, a KIMSZ ál­dozatos küzdelmeinek folyta­tója. .. Nyújtson minden fiatalnak segítő kezet... Legye­nek a KISZ tagjai a szocia­lista társadalom első soraiban” ... És pár nappal később a KlSZ-alapítói jelentették a pártnak, hogy ...zászlót bon­tott, megkezdte szervezetei­nek kiépítését a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség. A Magyar Tanácsköztársaság ki- vivásáért és megtartásáért együttharcoló idős és fiatal kommunisták szent ügyének, nagy tettének állítunk emlé­ket, folytatjuk harcaikat, amikor a mai napon elkezdjük a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségünk megalakítását. Az 1957-es esztendő a szép emlékeknél sokkal többet je­lent. A felejthetetlen harc időszaka, izgalmas feladat, po­litikai iskola volt mindazok számára, akiket a párt akkor az ifjúsági mozgalomba kül­dött, hogy az ellenforradalom után hozzákezdjenek a Kom­munista Ifjúsági Szövetség szervezéséhez. Egységes, egyértelmű, vilá­gos utat mutató, nyíltan kom­munista ifjúság szervezetre volt szükség. Ezzel egyetértett az ifjúság legöntudatosabb ré­sze is. Az ifjúkommunisták, — főleg az üzemekben — öntevé- - kényén kezdtek szervezkedni. Megyénkben is megindult a KISZ létrehozása. A tamási téglagyár, a szekszárdi üze­mek, az Építőipari Vállalat, a dombóvári fűtőház és több más üzem fiataljai elsőként hozták létre a KISZ-alapszer­vezetet Az első héten 14 köz­ség jelentette be, hogy a he­lyi szervezőbizottság elkezdte a KISZ megalakítását. A kommunista fiatalok ön­ként bekapcsolódtak a harc­ba, a reakcióval szembeni el­lentámadásba induló párt ol­dalán. Az 1957. októberében ülése­ző KISZ I. országos értekez­letén „Méltók leszünk népünk, pártunk, kormányunk bizal­mára” címmel hangzott el beszámoló. Tizenöt év távlatá­ból megállapíthatjuk, hogy megfelelt ennek a vállalásnak a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség. Joggal lehetnek büsz­kék a KISZ alapító tagjai és a mai KISZ-tagok az elmúlt másfél évtizedre. Jelentős utat tettünk meg nagy cé­lunk, a szocialista társadalom megteremtése felé. Az elmúlt . évek legfontosabb tanulsága az, hogy az ifjúság csak a kommunista párt vezetésével haladhat helyes úton. Eredmé­nyeink elválaszthatatlanok a párt sikereitől, a párt politi­kájától. Az elmjílt években olyan je­lentős eredmények születtek, mint az MSZMP Központi Bi­zottságának 1970, februári if­júságpolitikai határozata és az országgyűlés által elfogadott ifjúsági törvény. A KISZ Vili. kongresszusán is megfogalma­zást nyert a magyar ifjúságra váró szép és felemelő kettős feladat: a szocialista társada­lom teljes felépítése, a kom­munizmusba való átmenet elő­készítése, a szocialista társa­dalmi rend világméretű győ­zelmének előmozdítása. Hiúságunk akkor válik iga- zán 1919. méltó örökösévé, ha végrehaitla ezeket a megtisz­telő felad-ttokat. Ez a Kommunista IfiúságJ Szövetség midden tagiénak szent ügye, kötelessége és minden magvar fiatalnak fel­adata, saját érdeke, , \

Next

/
Thumbnails
Contents