Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

\ ft * * Napjainkban közkedveltek a dísztáviratok, de nyilván so­kan kíváncsiak arra, mióta használjuk, milyen volt a kez­deti, időszakban, milyen for­mái imeretesek. Horváthy László, a posta-vezérigazgató­ság távközlési szakosztály fő­előadója elmondotta: hazánk­ban 1935-ben rendszeresítette a posta a dísztáviratot, me­lyet külföldi országtól vett át, LX jelzéssel. 1935-ben 12 200, 1939-ben már 241 200 a táv­iratok száma. Az 1942-es évek­ben a háború megszakította a dísztáviratok elterjedését. A felszabadulás után, 1947-ben. bevezetésre került a forma — igaz 1949-ben papírhiány mi­att, a négy oldalt kettőre csökkentették. . 1962-ben je­lent meg a DT jelzésű dísz­távirat, emellett fő célként, tűzték ki a minőség javítását is. A közönséges távirat jele LX, és a kiválasztott dísz­távirat száma, jelzését a fran­cia Lux szó első és harmadik betűjéből nyerte. Az 1962-től megjelent DT jelzésű dísztáv­irat négyoldalas borítékolt, jele DT és a kiválasztott dísz­távirat száma. Az 1970-es években tovább szélesedett a választék az eredeti rézkar­cokkal, melyeket grafikus mű­vészek készítenek, jelzésük RK, négyoldalas, borítékolt, s így kerül forgalomba. Jel­zését a rézkarc 1. és 4. be­tűjéből kapta. Az ún, leme­zekről” 2500 példányt sokszo­rosítanak. Érdekesség, hogy a háború előtti a dísztáviratokat nagyobbrészt esküvői alkal­makkor, kisebb részben rész- vétnyilvánításhoz (halálozás) vették igénybe. Az 1950-es évektől a névnapok és szüle­tésnapok kerültek mindinkább As elektronikus számítógép9 mint művész A trükkfilmek rajzainak el­készítése munkaigényes folya­mat. ami sok időbe kerül. Nagymértékben egyszerűsíthető és gyorsítható azonban ez a te­vékenység, ha festőművészeket ég a rajzolókat elektronikus számítógéppel és a vele össze­függő gépi rajzolóberendezés­sel váltjuk fel. Az Egyesült Államokban végzett kutatások kimutatták, hogy az ilyen gépi multipliká- ciós eljárás sikerrel alkalmaz­ható a gépek különféle folya­matainak és műveleteinek mo­dellezésénél, még mielőtt e gé­peket megalkották volna. Az elektronikus számítógép példá­ul grafikusan ábrázolni tudja a gépkocsi mozgását egy jövő­beli meg nem épített úton. Mo­dellezni lehet még egy olyan eseményt is, amely gyakran tragikusan végződik: a sze­mélygépkocsi nekiütközését a biztonsági korlátnak. A megjó­solt folyamat majdnem telje­sen megegyezik a valóságban végbemenővel. Az Egyesült Államokban a General Motors szakemberei kísérleteket vé­geztek erről. Lefényképezték egy olyan gépkocsinak bizton­sági korláthoz való ütközését, amelyben vezető helyett bábu ült (az autót távirányítással kormányozták), és az összeüt­közésnek ugyanazokat a folya­matait elektronikus számító­gép segítségével is meghatá­rozták. A fényképek és a gépi grafikonok eredményei meg­lepő egyezést mutattak. előtérbe és napjainkban az évente elküldött dísztáviratok S0 százaléka a névnapi, illet­ve születésnapi, a maradék 20 százalék esküvő, halálozás és egyéb nevezetes n,ápolton kül­detnek el. 1971-ben 4 173 000 volt az elküdött dísztáviratok száma. A közelmúltban, pontosabban az 1969-es években kiadásra kerülte^ a humoros dísztáv­iratok, megkülönböztetett jel­zésük: LX 21, 22, 23, 24, 25. Nagyon répszerűek és közked­veltek lettek, hiszen így mód nyílik az élcelődésre, leszámít­va a távolságot. Ma már hazánkban a réz­karcokkal együtt mintegy 40 féle dísztávirat van forgalom­ban. Az évi 10 millió dísztáv­irat fele, tehát 5 millió DT jelzéssel kerül felhasználásra, ami azt jelenti, hogy a kü­lönböző virágok rendkívül köz­kedveltek lettek. Honnan tudják a madarak? Madár-meteorológia Idén a hagyományos márci­us 6. helyett már február kö­zepe táján hazaérkeztek a se­regély-ele. Az ilyen menetrend- szerűtlenségek nem ritkák a madárvilágban. Tavaly példá­ul Gyöngyösön már február Vastag talpakon a nyárba A napokban mutatták he a Majna melletti Frankfurtban a Német Cipőintézet legújabb kreációit. A közönség sportos formájú, rusztikus modelleket láthatott, melyek rendkívül emlékeztettek a negyvenes években divatban volt női láb­belik fazonjára. A német ci­pőipar divatdiktátorai tehát el­határozták, hogy az NSZK minden női személyét, legyen ez nyolc, vagy nyolcvan esz­tendős, vastag talpú, fahasá­bokhoz hasonló, otromba sar- kú lábbelikbe bújtatják. Akar­va, nem akarva így kell besé­tálniuk az idei nyárba. A nyá­ri szandálok sarkait mindazon­által nyersbőrből fogják elké­szíteni (baloldali felvételünk), ami rugalmas és könnyű. A jobboldalt látható nyári szan­dálok jóformán minden öltö­zékhez passzolnak, ruhákhoz és nadrágkoszitümöikhöz egy­aránt. A szokatlan, szinte dur­vának mondható formát nagy felületű virágos mintákkal te­szik elviselhetőbbé. A szolid kivitelezésű szíjakat puha bőr­ből állítják elő. A természetes állati bőrön kívül a legkülön­bözőbb szintetikus anyagokból készült cipők fogják befedni a nők, férfiak és gyerekek lá­bait. Az 1972-es müncheni nyá­ri olimpiai játékok látogatói­nak a szakemberek a kényel­mes „Treter” modellt ajánlják, amit a harmónia jegyében ter­veztek: a nők viselete ugyan­olyan, mim a férfiaké, 9-én meglátták az első példá­nyokat, és volt esztendő, ami­kor februárban már a bíbicek is megjöttek. De vajon honnan tudták meg Afrikában, hogy itt már vége a télnek? Az ornitológusok egyik leg­nagyobb. szánté a tudomány kezdete óta rengeteg energiá­val kutatott kérdése ez: miféle titokzatos meteorológiai mű­szerrel tájékozódnak ezek a kis szárnyas állatok több száz kilométernyi távolságon át az itthoni időjárási viszonyokról? Válasz még mindig nincs, azt is csak feltételezik, hagy ilyen feltételezést még feltételezni sem szabad. Annyi azonban tény, hogy egy-egy időjárási zóna óriási területek felett alakul ki, he­lyezkedik el és mozog. Nem egyszer kerül hazánk területe és mondjuk Észak-Afrika azo­nos időjárási rendszer ural­ma alá. A madarak azt fel­ismerik, ha egy enyhe légtö­meg nyári hazájuk irányában halad, és ennek a hátán kelle­mes időjárási körülmények kö­zé érkezhetnének haza. Szá­mukra pedig 300—400—500 ki­lométert máról holnapra meg­tenni nem nagy feladat. így előfordul, hogy a lassan hala­dó légtömegek utóvédvonalá­ból felszáRva is mór mint an­nak előőrsei érkeznek haza, előre meghozva a hírét a kö­zelgő enyhülésnek. Ez az enyhülés azonban né­ha csak átmenetinek bizonyul és utána ismét megjön a fagy. Ilyenkor aztán gyakran látni, amint hóviharral küszködő ra­jok szállnak dél felé, s az ilyen repülőút bizony olykor a csa­pat sok-sok tagjának pusztulá­sával végződik. Ha pedig nem próbálnak menekülni, .itthon éri utói őket a végzet Néhány éve például dr. Pátkay Imre ornitológus Hortobágyon a ko­rán érkezett kanalasgémek kö­zül ti*önnyolcat talált jégbe­fagyva, csak azért ennyit, mert a többit a rókák már széttépték, A mcitőrfihnesek a Szov>jetunióban Az amatőrfilmezésnek a Szovjetunióban nagy hagyomá­nyai vannak. A szovjethatalom legelső éveiben Lenin több­ször is hangsúlyozta a tilm jelentőségét, a tömegek felvilágo­sításának leghatékonyabb eszközét látta benne. Először a Szovjetunióban szervezték meg a filmbarátok társaságát, amelynek élén Dzerzsinszkij állott. Az amatőr filmezés különösen nagy lendületet vett az utóbbi 15 évben. 1957-ben az amatőrfilmesek első pályázatán húsz munkát mutattak be. Az elmúlt évben csak a filmama­tőrök első mezőgazdasági témájú országos fesztiváljára már több mint ezer filmet küldtek be a pályázók. A tulai műszaki és gazdasági témájú fesztiválra több mint 700-at. A 15 év alatt összesen öt országos seregszemlére került sor. A Szovjetunióban a legkülönbözőbb életkorú és foglal- kozás'ú emberek foglalkoznak amatőr filmezéssel. A szakszer­vezetek irányításával több mint 3500 amatőr-filmstúdió mű­ködik. Sok városban találunk amatőrfilmes társaságokat és klubokat. Jelentékenyen megszaporodott az iskolai és úttörő­házi amatőrstúdiók száma. ,yAz amatőrfilmezés nemcsak a szabad idő eltöltésének hasznos eszköze, nemcsak szórakozás a szovjet emberek szá­mára, hanem az amatőrfilmesek: a filmművészet tartalék­hadosztálya is. Az amatőrfilmesek közül számos neves mai szovjet rendező és operatőr került hi” — mutat rá Grigorij Rusalj filmrendező, az amatőr filmezéssel foglalkozó országos bizottság vezetője. A hivatásos filmművészethez hasonlóan a szovjet film­amatőrök is nagy lendülettel készülnek a Szovjetunió meg­alakulásának 50. évfordulójára,, A dél-afrikai lovasbajnokság e résztvevőjének úgy lát­szik nem esik jól, hogy — esik. Félkezében ernyő, félkszé- ben a gyeplő, így férfisport a lovaglás! (Teleíoto—AP—MTI—KS) Szívdobogás a mélyből A bányaomlás veszélye min­dig fennáll, s ezért a bányák­ban nagy szolgálatot tesznek az olyan műszerek és beren­dezések. amelyek segítségével bányaomlás esetén pontosan meghatározható a bennreked- tek tartózkodási helye. A bányamentés egész techni­káját forradalmasító berende­zést szerkesztettek legutóbb a krakkói Bányászati Kohászati Akadémia bányászati intézeté­nek tudásai. Ez a berendezés különleges érzékelő műszerek egész rendszerét foglalja ma­gában. Egyes „észlelőit” a bá- nyavájatokihan szerelik fel, s azok olyan érzékenyek, hogy még a mélyben dolgozó bá­nyászok szívverését is regiszt­rálják és továbbítják a felszí­ni vezérlőközpontba; a legna­gyobb pontossággal megállapít­ható tehát a bányászok tartóz­kodási helye. A berendezés si­kerrel kiállta a műszaki pró­bát és megkezdték gyártását. A szakértők úgynevezett bá- nya baleseti „hírközlő rend­szert” is kidolgoztak. Ennél az észlelő műszert a bámyászlám- pán helyezik el; ezzel az auto­mata jelzőberendezéssel is pontosan megállapítható a föld mélyében dolgozók tartózkodá­si helye. MAGAZIN * MAGAZIN • MAGAZIN • MAGAZIN . MAGAZIN . MAGAZIN • ■ • v • t

Next

/
Thumbnails
Contents