Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

w

A vállalati üzem* és munkaszervezés korszerűsítéséről

A Központi Bizottság 1971. december 1-i határozata nyomában bonyhádi üzemekben

„A Központi Bizottság úgy ■téli meg, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati szervezés színvonalának növelése. Szükségesnek tartja, hogy az 1972. évi népgazdasági terv végrehajtásával együtt az anyagi termelés és szolgáltatás területén országos aktivitás bontakozzon ki, amelynek célja a vállalati üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok módszeres feltárása, a későbbiek során pedig a vállalati szervezési tevékenység folyamatos fejlesztése — részlet a KB határozató bál.

A határozat megvalósítása nyomában jártunk néhány bonyhádi üzemben.

3. A cipőgyárban

— A határozatot tanulmányoztuk. A csúcsvezetőség megvitatta, hogy a gazdasági

vezetéssel közösen milyen feladatokat kell megoldanunk irbt az üzemben, a határozat végrehajtása érdekében. Célunk, hogy az ésszerűsítés jellegű szervezési teendőkben a vállalat kollektívájának jelentős része működjön közre. A határozat megjelenéséit nagy örömmel üdvözöltük, mivel az nagyon egybeesett a m,} üzemünk gazdasági elképzeléseivel, azok végrehajtásában támogat bennünket — mondja a cipőgyár párttitkára, Tréber Tibor.

— A cipőiparnak versenyt kell futnia a vásárlók igényeivel. Nem mintha eladási gondjaink lennének ! Ilyen jellegű problémáink nincsenek. De akkor is ügyelnünk kell piacaink megtartására, s új piacok szerzésére. Ezért már évek óta dédelgetett témáink közé tarázott egy olyan műhely létrehozása, amely kis szériák előállítására, gyártására alkalmas. Ez a műhely hivatott arra, hogy a cipőgyár piacszerzési feladatához a lehetőséget megteremtse. Kétszáz-ötszáz párás kisebb szériák elkészítésével nyugati piacokat kívánunk meghódítani. Ennek a műhelynek a létrehozásával kezdődött nálunk a belső szervezeti átalakítás, amelyet a Központi Bizottság határozata az ésszerűség határain belül kötelezően előír valamennyi, vállalat, üzem számára.

—: A decemberi határozat segített bennünket ahhoz, hogy bátrabban merjünk bizonyos üzemszervezési, munkaszervezési kérdéseikkel foglalkozni. Ide tartozik, hogy megerősítettük a műszaki előkészítő munkával foglalkozó tervezési és technológiai csoportot és létrehoztuk a fejlesztési csoportot. Ezzel egy rugalmasabb munkamenetét kívánunk biztosítani. Az iparágon, s így az üzemünkön belül is sokszor előfordul az anyaghiány, amely állandó programmódosítást von maga után. Ez a program- módosítás elég nehézkesen történt, . mivel nagyszériás gyártásról van szó. A szükséges . módosítások, átállások meggyorsítása fontos feladatunk.

— A pártszervezet a felsorolt változtatásokat minden egyes alkalommal jóváhagyta. A gazdasági vezetők kérték és igényelték véleményünket. Az külön örömünkre szolgál, hogy mailünk az üzem vezetői nem úgy' kezelik ezt a páirthaitáro- zaitot, hogÿ az a pártszervezet és a társadalmi szervezetek feladatait jelölné meg. A gyár főmérnöke sokszorosította a

határozatot, és valamennyi osztályvezetőnek tanulmányozás végett megküldte. A negyedévenként rendszeresen megtartott műszaki konferencián

Népújság 3

is részletesen megbeszélték a határozatból adódó helyi feladatokat.

— A pártszervezet politikai nevelőmunkával biztosítja az üzem (területén ezeknek az intézkedéseknek az elfogadtatását, fegyelmezett és következetes végrehajtását. A munka, a határozat végrehajtása éppen csak megkezdődött. Március 15-ével függetlenített versenyfelelősit neveztünk ki. Harmincnégy szocialista brigádunk van. így látjuk biztosítottnak a velük való alaposabb törődést. A közeljövőben pedig egy közgazdásszal gyarapszik üzemünk — idén végez egy ösztöndíjas egyetemistánk — akit vállalati szervezői munkakörben alkalmazunk. Mindehhez annyit kívánnék még hozzátenni, hogy ezeket a belső átszervezéseket nem plusz létszámmal oldottuk meg, hanem munkakörök átcsoportosításával.

— Mindehhez hozzátartozik, hogy nálunk az üzemrészekben, műhelyekben nagyon nehéz feladat a határozat szellemében üzem-, vagy munkaszervezési változásokat bevezetnünk. Nehéz, merít a jelenlegi technológiánk mellett szinte lehetetlenség bármiféle munkaszervezést is produkálni. Éppen ezért vesszük szívesen dolgozóink bármiféle ilyen irányú észrevételeit.

■ *

 , Központi Bizottság határozatéiban olvasható: „A vállalati pártbizottságok 1972 első felében tárgyalják meg a helyi tennivalókat”. Bonyhád három üzemében — a zománcgyárban, az építőipari szövetkezetnél és a cipőgyárban — ezen a stádiumon már túljutottak, s az első intézkedéseket meg is tették. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy a kezdeti lépésieknél tartunk, hogy folyamatos munkába kezdtek. Az üzemek jellegéből adódóan van ahol nagyobb, s ahol csak kisebb módosításokat hajtottak és hajtanak majd végre. Az elhangzottakból azonban egyértelműen kiderül: a határozatot mindenütt örömmel és megértéssel fogadták, létrejöttét a jelenlegi követelmények mögött kullogó üzem- és munkaszervezési rend tette indokolttá. S mivel az élethelyzet diktálta életrehívását, végrehajtása is gyorsan megkezdődhetett

MÉRY ÉVA

A Hazafias Népfront Tolna megyei küldöttértekezlete

(Folytatás az 1. oldalról)

val, jónak tartom a munka értékelését és a kitűzött célokat. Csak üdvözölni lehet az elmúlt négy esztendő alatt végzett népfrontmunkát, melynek egyre nő a szerepe, s egyre erősödik kapcsolata a párttal és az állami szervekkel.

A beszámolónak azt a részét emelte ki K. Papp József, melyben szerepel az a megállapítás, hogy a községi bizottságok 30 százaléka nem végez jó munkát. Azt mondotta, hogy a népfrontmunka javításának terén ezekben a községekben vannak még a legnagyobb lehetőségek, amit feltétlenül ki kell használni. Amikor a népfront és a tanácsok kapcsolatáról beszélt, azt hangsúlyozta, hogy „a falugyűlések érjenek el oda, hogy a tömegellenőrzés bázisai legyenek.” , Ezután egy jövőre tartandó centenáriumra hívta fel a Hazafias Népfront figyelmét. 1973-ban lesz száz éve, hogy egyesítették Pestet és Budát. „Fővárosunk ezer szállal kapcsolódik a vidékhez; ösztönző, segítő szerepét mindig elvégezte. Javaslom, hogy ennek megfelelően és megilletően ünnepeljük meg mi is jövőre ezt a nagyszerű ünnepet”.

Erdei Lászlóné mint mondotta, felszólalásában három kedves kötelességnek tesz eleget. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága névében üdvözölte az értekezlet résztvevőit, majd a

A NÉPÚJSÁG KERDEZ,

dr. Jávor Tibor és dr. Szécsény Andor professzorok válaszolnak

1972. március 18.

A szekszárdi orvosnapok elő. adói .közül ezúttal dr. Jávor Tibor belgyógyász- és dr. Szécsény Andor sebészprofesszort kértük föl kérdéseink megválaszolására,

*— Professzor úr, mit tehet a gyomorbeteg, gyógyulásának tartósítása érdekében?

— Mi az egyén szerepe a gondozás munkájának támogatásában?

Jávor professzor, akinek a gyomorbetegek gondozásáról írott munkája sommásabb felelet, mint amennyi egy rövid interjúba belefér, mindenekelőtt arra utalt, hogy a gyomorbetegek gondozása — sajnos — csak papíron létezik. Bár igen nagy szükség lenne a szervezett gondozás kiterjesztésére, lévén, hogy a gyomor fekélybetegségei — mind a nyombél — mind pedig a gyomorfekély — krónikus betegségek. Úgyszólván egész életen át elkísérik a beteget.

— Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a két fekély között igen éles különbség vám A gyomorfekély a kiszámíthatatlanabb, mert soha nem lehet tudni, mikor fajul rákká. A nyombélfekély kedvezőbb prognózisú, itt nem kell tartani a daganattól. Ellenőrzése is egyszerűbb, a beteg maga is végezheti, ha „megtanulja” a betegségét és az újbóli fájdalom fellépése esetén azonnal elkezdi szedni a gyógyszereit, élet- és étrendjét kímélőre változtatja;

'Sajnos — mondotta Jávor Tibor professzor — a fekélybetegek legtöbbje szívesen feledkezik meg az orvos utasításairól, s ez kivált a nyom- bélfekélyesekre vonatkozik, betegségük inaktív periódusaiban. E-gy-egy bevérzés, átfúró- dás esetén igen hamar- tetten érhető a könnyelműség, a beteg jól belakik, alkoholt fogyasztott, vagy más panaszok kezelésére szedett gyógyszerekkel idézte elő a rosszabbodást. Fontos, hogy a gyomor- és nyombélfekélyes beteg ne terhelje túl a gyomrát, keveset egyen, de gyakran.

A válaszadó, aki a továbbiakban arról beszélt, milyen sok táppénzes napot képviselnek a nyombélfekélyesek, annak a véleményének is hangot adott, hogy tizedére lehetne visszaszorítani a munkából való kiesést, ha a betegek megfelelő tájékozottsággal rendelkeznének. S kezelőorvosuk utasításának megfelelően élnének is ezzel a tájékozottsággal. A magyar gyógyszer- ipar ma már minden olyan gyógyszerféleséget gyárt, ami csak a világon a fekéíybeteg- ségek gyógyítására ismert, és használatos...

*

— Hazánkban milyen eredményei vannak a gyomoiíekély és nyombélfekély sebészeti therápiája alkalmazásának?

— Milyen sikerrel alkalmazható a sebészeti beavatkozás?

— kérdeztük ezt követően dr. Szécsény Andor professzortól.

— Hazánkban a fekély miatt végzett sebészeti, beavatkozásnak világviszonylatban is igen jelentős tradíciói vannak. Pólya Jenő sebészfőorvos és orvóstörténész a Billroth—II. típusú gyomorcsonkolás általa bevezetett típusát —

főként az angolszász sebészek — jelenleg is sokhelyütt végzik. A második nagy sebészeti iskolát az első világháború után Verebély teremtette meg a gyomorcsonkolás új, speciális módszereinek kidolgozásával. Nagy beteganyagon, igen kedvező eredményekkel alkalmazták ezeket a módszereket, sőt számos ország sebészei tanulták meg itt Magyarországon ezt a therápiát. Ma, közel azonos eredménnyel végezzük a gyomorfekély és nyombélfekély sebészeti gyógyítását, de . hangsúlyozni szeretném, hogy a fekélybetegségnek nem feltétlenül alkalmazandó ellenszere a műtéti beavatko- ■ zás! A műtét akkor indokolt, ha a legtartósabb eredmény csak ettől várható!

— Napjainkban — folytatta Szécsény Andor professzor — egy új szakma van kialakulóban és ez a gastroenterológia, ami megkívánja a legkülönfélébb szakágakban tevékenykedő orvosok együttműködését. Ami a műtéti beavatkozások eredményességét illeti, a szövődményes (vérzés, átfúródás stb.) gyomorfekély és nyombélfekély esetében a sebészi beavatkozás mindig életmentő, s mellette tartós sikerű. A nem szövődményes fekélybetegségek gyógyítása az általános orvosok, belgyógyászok feladata. A sebész — mint mondottam is — csak akkor következik, ha a belorvoslás nem hoz megfelelő eredményeket. Egyébként újabban idegműtétekkel is kombináltak műtéti beavatkozásaink és ezek eredményei kedvezőbbek mint a gyomorcsonkolás.

— 1 ászló i —

Hazafias Népfront Országos Tanácsának jókívánságait adta át megyénk népfrontbizottságainak. Végül pedig ő tett javaslatot a Hazafias Népfront Tolna megyei elnökségének tagjaira.

Erdei Lászlóné egyebek között a béke-barátsági munkáról beszélt, majd a magyar nép közös céljáról, melyért társadalmunk minden osztálya, rétege dolgozik és cselekszik. Elmondta, hogy a beszámolóból elénk tárult az a sokrétű és nagyon jó munka, amit a Tolna megyeiek végeztek, s kérte, hogy fogadjanak tőle is egy-két javaslatot, mellyel hozzá szeretne járulni e rendkívül hasznos megyei értekezlet munkájához.

— A továbbiakban nagy SJ gyeimet kell fordítani a Hazafias Népfrontnak a különböző vitaestek, találkozók, véleménycserék megszervezésére, melyek nagy erőt jelentenek az ország további fejlődéséhez, a szocializmus teljes felépítéséhez. A másik jelentős dolog az, hogy mind többet kell foglalkozni három réteggel: a gyermekek és az ifjúság nevelésével, a nőik helyzetének alakulásával és az idősekkel való törődéssel. Ezek olyan dolgok, amik nem kerülnek pénzbe, hanem csak figyelembe és szeretetbe.

A küldöttértekezlet megválasztotta a Hazafias Népfront 64 tagú Tolna megyei bizottságát, majd a 19 tagú elnökséget. A megyei titkár ismét Csajbók Kálmán lett, elnöknek pedig dr. Kolombusz Lászlónét választották. Tiszteletbeli elnöknek választották meg a mindenki által ismert és tisztelt Hunyadi Károlyt. Alelnökök: K. Balogh János, dr. Polgár Ferenc, Horváth Sándorné, dr. Kovács Jenő és dr. Szabó Piroska. Az elnökség tagjai: Czank József, Gye- rő András, Hagyó Irén, Hivik László, Koleszár Istvánná, Ko- lozs István, Pere Ferencné, Schnéringer János, Selmeczi Józsefné, Reinhardt Jánosné, Tolnai Ferenc.

A nagyon őszinte hangú, nyílt légkörben lezajlott tanácskozáson sok hozzászólás hangzott el. Szólásra emelkedett Dömyei István szekszárdi apátplébános, dr. Dombai István, a Hazafias Népfront Dombóvár városi bizottságának titkára, Czank József, az MSZBT Országos Elnökségének tagja, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, dr. Váczi József zombai körzeti orvos, Kiss László, a Szekszárd— palánki Mezőgazdasági Szak- középiskola tanára, Pozsonyi Ignácné, nyugdíjas újságíró, Feleki Andor, a simontornyai bőrgyár, Péterbencze István a szekszárdi bőrdíszmű dolgozója, Eőri Szabó Dezső kurdi népművész, dr. Szabó Piroska Szekszárd és Vidéke Területi Tsz Szövetség titkára. Filip István, a Tolna megyei Beruházási Iroda főmérnöke, Baller Ferenc paksi küldött, Süth Miklós, a paksi járási népfrontbizottság titkára. Szederkényi Lászlóné, a paksi járási könyvtár igazgatója. Békés Ferenc Állami-díjas pedagógus hozzászólásáról csupán annyit, hogy 5 a terem jelmondatát idézte: „Hass, alkoss, gyarapíts. s a haza fényre derül”, s Kölcsey szavait a következő mondatba foglalta: „Azért kell hatni, hogy alkossunk, s azért alkotunk, hogy hazánk gyarapodjon” — ez a békemuntoa! Az ünnepség egy nagyon kedves eoi- zódját ki kell emelni: Szek- szárd úttörői Tolna megye úttörői képviseletében díszbe öltözve és piros szekfűkkel köszöntötték az értekezletet

— vhm —•