Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-02 / 52. szám
r A mezőgazdasági szakemberképzés érdekében Hegyei szintű KISZ-védnökség „Ott segítsünk, ahol a legnagyobb szükség van a fiatalokra jellemző tettrekészségre, ifjúkommunista helytállásra !” Az ifjúsági szövetség e gondoláit jegyében hirdette meg a védnökségi mozgalmat. A múlt év végén összehívott VIII. KlSZ-komgresszus határozatot hozott a mozgalom továbbfejlesztéséről. Ezt figyelembe véve hozta létre a KISZ Tolna megyei Bizottsága az Alsótengelicen épülő szakosított szarvasmarhatelep üzembe helyezésével, működésével kapcsolatos KISZ-védnökséget, melyben részt vesz a Alisóten- gelici Kísérleti Gazdaság. a KISZ Szelkszárd járási bizottsága, a lengyeli szakmunkásképző iskola, a kísérleti gazdaság KISZ-szervezete. valamint a szedre®, tengelici és a kölesed általános iskola. À megállapodást a megyei KlSZ-bizottsóg készítette elő és segítséget ad a felmerülő problémák megoldáisához. A kísérleti gazdaság vállalja, hogy szerződést köt a szarvasmarha-tenyésztő szakmára jelentkező fiatalokkal. Tanulmányaik befejezéséig ösztöndíjat biztosít számukra. Gondoskodik továbbképzésükről. tanulásukról. A járási KISZ-bizothság segíti az üzemlátogatások szer- . vozéséf a fiatalok megfelelő pályaválasztása érdekében? A gazdaság KISZ-alaoszervezete gondoskodik majd arról, hogy az odakerülő tanulók, fiatal szakmunkások hasznosan tölthessék el szabad idejüket. A szedresi, tengelici és kölesdi általános iskola évenként egy alkalommal kirándulást szervez a gazdaságba — nemcsak a tanulók, hanem a szülők, pedagógusok számára is. Elsősorban a felsőtagozatos osztályokban segítséget nyújtanak a gazdaság szakembereinek, illetve a lengyeli szakmunkás- képző iskola tanárainak, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a tanulóknak és így lehetővé váljon a szarvasmarhatelep szakmunkásokkal történő ellátása. A múlt pénteken megkötött szerződés aláírói vállalták, hogy a megállapodást a tapasztalatok alapján kiegészítik és érté kelésére legalább évenként visszatérnek. Váci Mihály: Két szegény fiatal Két kopasztott csirke, terpeszléptekkel, hódítón, orangután görnyedéssel, mentek a bulváron kaszálva, sündlsznó hajjal, homloktalanul, fiú és lány volt — de ki tudja, melyik az, melyik ez? Mindkettő fenekén azonos rongy feszült, és görbe lábukat röhögve mutatta a divat. Mindkettő feneke olyan egyforma volt, hogy szánalommal nevetni kellett: — soványak, nyomorultak, se nők nem voltok ők, se férfiak a javából. Mentek görnyedten, majomléptekkel lázadozva, farmernadrágba dugott kézzel. Nekik csak ez jutott már a lázadásból is; a modern élet gazdagságaiból is. Szegények azt hiszik: — fellázadtak a világ ellen. Pedig csak nyomorultak, a mai lét kis proletárjai, kiknek nincs pénzük jó ruhára; Pedig csak rabszolgái a nyomorító iparnak, mely így tervezi meg az ideológiát is, hogy eladja olcsó kacatjáit. Szegény városi testvéreim, keleten és nyugaton, — meghagyták nektek a farmernadrágot, a gitárt és tornacipőt, hogy felrúgjátok vele az erkölcsi világrendet. így megengedik, így úgyse sokat ér. Szegény testvéreim! Mentem útónotok a nagyvárosok mélységeiben, szomorúan, mert tudtam, ha elmondanám nektek: — szeretlek titeket! Ti tagadnátok meg engem legelőször. De hiába riszóljátok előttem szétfeslő farmernadrágban modern feneketeket, én tudom: ti is rájösztök egyszer. hogy vannak más fegyverek is. Diákpolitikusok országos vetélkedője Az iskolai vetélkedő anyagát a KISZ-szervezetek állít ják össze, de figyelembe kell venniük a központilag meghatározott szempontokat és a kötelező irodalmat. A versenyzőknek ismerniök kell a „Cse lekvő ismeretszerzés” című kiadványt. Az ebben található feladatlapok képezik az iskolai vetélkedő gerincét. Ugyanakkor szükséges, hogy ezeket kiegészítsék a tanulók által szerkesztett kérdésekkel, feladatokkal, játékos formákkal. Az iskolai versenyek első helyezettjei jutnak tovább a megyei vetélkedőre, amely öt témakörből áll : belpolitika külpolitika, az ifiúsárri törvény és a Vili. KlSZ-kong- resszus, a mozgalmi élet és Dózsa György alakja a történelemben. A megyei versenyek első helyezettjei — ösz- szesen ketten — vehetnek részt az országos vetélkedőn. Az iskolai versenyeket már cius 26—31 között, a megyei versenyeket április 30-án. az országos versenyeket a középiskolások részére máius 14-én. a szakmunkástanulóknak pedig május 21-én rendezik meg. A KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló osztálya 1972. tavaszán — a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében — rendezi meg a középfokú tanintézetek diákpolitikusai- nak vetélkedőjét, „őseinknek akarata jár teveled” címmel. A vetélkedő célja, hogy a diákok felmérhessék, gyara- píthassák ismereteiket és a nyilvánosság előtt is számot adhassanak tudásukról. A szakmunkástanulók és a középiskolások külön-külön versenyeznek, eredményeiket is külön értékelik. A vetélkedő mindkét iskolatípus esetén három fordulóból áll: iskolai, megyei és országos versenyből. Szolidaritási gyűlések Bonyhádon Angela Davis perének első napján szolidaritási röpgyűlé- seket tartottak a bonyhádi KISZ-szervezetek. Hétfőn forró hangulatú röpgyűlés volt a Petőfi gimnáziumban* a Cipőgyárban, a Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskolában, a Zománcgyárban és az 504-es Szakmunkásképző Intézetben. Mind az öt helyről tiltakozó táviratot és levelezőlapokat küldtek az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére. Kedden tovább folytatódott a szolidaritási akció. A Volánnál és a ruházati ktsz- ben tartottak röpgyűlést. Tájékoztató propagandistáknak A szekszárdi járás ésSzek- szárd város KlSZ-propagan- distái valamint alapszervi titkárai részére február 28-án az MSZMP MB székhazában tájékoztatót tartottak. Ezen ismertették a KlSZ-kongresz- szus dokumentumainak feldolgozásával kapcsolatos feladatokat. Az alapszervezetek tagjait a KISZ-oktatás keretében, illetve a taggyűléseken tájé- : koztatják a dokumentumokról, I Miből lesz a több bér ? Sokan úgy gondolják, — és nem éppen, alaptalanul —, hogy például a kitartó, sorozatos munkahelycseréből. Nemrég megvizsgálták, hogy a munkahelyek válogatása valóban olyan, jó üzlet-e, mint ahogy az a közvéleményben elterjedt? A vizsgálódók sem juthattak más eredményre, mint az egyéb felmérések: a munkaerő-vándorlás pillanatnyilag eredményes béremelési módszer. Sokszor eredményesebb, mint az egyhelyben eltöltött évtizedek becsületes, szorgalmas munkája. Emlékeznek talán még a tv nagy visszhangot kiváltó dokumen- tumfilmjére, amelyet közgazdász egyetemisták készítettek a Soroksári Vasöntödében. A film munkásszereplői közül többen is nyersen kimondták: jelentősebb bérnövekedéshez csak az juthat, aki gyakran látja a munkakönyvét, és minden új helyen nagyobb és nagyabb igényekkel lép fel, amelyet rendszerint Jdelégí- tenek. Elképzelhetők persze egyéb módszerek is. Az intenzív túlórázás például, amely sokak szemében már régen nem tűnik olyan átíkos dolognak, mint ahogy erről az újságok vezércikkeiben olvasunk. A túlóra egy jelentős munkásréteg számára komoly jövedelemnövelő forrás, hiszen egy félévi, év végi hajrámunkában eltöltött vasárnapján 300—400 forintot is megkereshet. Szociológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a munkások, ha akarják, nagyon is beleszólhatnak: abba : legyen-e, vagy ne legyen túlóra? S többnyire akarják: a vastagabb boríték reményében. Egyre többen vállalják azt is. hogy a lényegesen korszerűbb munkakörülményeket nyújtó nagyipart felcseréljék a primitív adottságú manufakturális technikájú tsz kiegészítő üzemekkel, sőt vállalják a különböző fogyasztási szövetkezetek egyéb zúg- munkaköavetítők által felkínált bizonytalan —■ de lényegesen többet fizető — munka- viszonyt is. Az állami ioar vezetői meglehetősen korlátozott eszközökkel vesznek részt ebben a mérkőzésben. Változatosabb lehet az üzemi étkezde étlapja, csillogóbb az öltöző és a fürdő, szebben beszélhet a főpök a beosztottal, de mindezzel, úgy tűnik, nem tudják ellensúlyozni a vélt, vagy valós bérproblémákat. Ezek a gyakran alkalmazott módszerek — a vándorlás, a túlóra, a kiegészítő üzem — lényegében a bérkövetelés sajátos, hazai viszonyokhoz idomult megjelenési formái s önámítás lenne ezt tagadni. A témával kapcsolatban divatos — és hálásan egyszerű dolog kritizálni a vállalatok bérezési gyakorlatát, s e gyakorlatot meghatározó — egyébként gyakran ötlettelen, fan-- táziátlan — vállalati bérpolitikát. S való igaz: a vállalatok a meglévő lehetőségeket sem használják ki eléggé, a megengedett módszerekkel sem élnek. Egyetlen. — bár nem a munkások köréből vett — példa: évekkel ezelőtt bevezették az úgynevezett kiemelt személyi fizetések rendszerét, a kiemelkedő teljesítményt produkáló műszakiak, alkalmazottak részére. S az esetek többségében a kiemelt fizetést megadják ugyan az arra érdemesek egy részének, ám egy-egy osztály- vagy főosztályvezetői beosztás kíséretében, tehát automatikusan kikapcsolva őket ezzel a valóban produktív munkából. Hiba lenne azonban kizárólag a vállalatoktól, azok vezetőitől számonkérni a bérproblémákat. Nekik rendeletek, szabályozók, egy meglehetősen komplikált szabályozó mechanizmus különböző hatásai szerint kell cselekedniük. S ez a mechanizmus — paradox módon — sokszor éppen azoknak kedvez, akik a kiskaraikat keresi^ és meg is találták; akik ezt a furcsa, számukra előnyös, eredményes, de az egész népgazdaság számára rendkívül káros „béremeiős- dit” folytatják. Egyre inkább kitapintható társadalmi érdekkonfliktusról van szó, amely azonban nem megoldhatatlan. Csak annak a már felismert tételnek a gyakorlati érvényesítéséig kell eljutni, hogy a bér, a fizetés nem csupán az időegység alatt végzett — vagy nem végzett — munka ellenértéke, hanem a gazdasági fejlődés ösztönző eszköze is. Következésképpen: nemcsak azt kellene számolgatni, hogy egy aHótt időszakban elért gazdasági fejlődés milyen mértékű bérnövelést tesz lehetővé, hanem s -talán elsősorban — azt is, hogy a tervezett gazdasági növekedés milyen béremelkedés mellett valósítható meg! Ez az érdekkonfliktus előbb- utóbb újszerű választási lehetőségek elé állítja a bérszabályozás szakembereit : vagy adminisztratív eszközökkel kell korlátozni a magasabb bért ügyeskedve kiharcolok lehetőségeit, vagy meg kell vizsgálni a bérszabályozás jelenleg érvényben lévő rendszerének hatásait. Éppen azok érdekében, akik ma is, rendületlenül hiszik, hogy a több bér forrása a több és a iobb munka. És végül is; ' nekik van igazuk, még akkor is. ha egyelőre nehezen érvényesíthetik ezt a becsülendő meggyőződésüket. VÉRTES CSABA Engedményes bútorvásár a Népbolt bútoráruházaiban. Lakószobák, kárpitos garnitúrák, rekamiék, fotelok és egyéb bútorok 30-50 °l o-os árengedménnyel Lakószobák Lakószobák Tallin hálószoba Kárpitos garnitúra Rekamiék Heverők Fotelok Székek 21 000.— Ft helyett 15 000.— Ft. 16 700.— Ft helyeit 11 000.— Ft, 11 700.— Ft helyett 9000.— Ft. 6670.— Ft helyett 4000.— Ft. 3600.— Ft helyett 1800.— Ft. 1970.— Ft helyett 900.— Ft. 1100.— Ft helyett 500.— Ft. 200.— Ft helyett 100.—Ft. Kizárólag a Népbolt bútorüzleteiben Szekszárdim. Bonyhádon, Tolnán, Pakson. CSAK AMÍG A KÉSZLET TART! <4>
