Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-02 / 52. szám

r A mezőgazdasági szakemberképzés érdekében Hegyei szintű KISZ-védnökség „Ott segítsünk, ahol a legna­gyobb szükség van a fiatalok­ra jellemző tettrekészségre, if­júkommunista helytállásra !” Az ifjúsági szövetség e gondo­láit jegyében hirdette meg a védnökségi mozgalmat. A múlt év végén összehívott VIII. KlSZ-komgresszus határozatot hozott a mozgalom továbbfej­lesztéséről. Ezt figyelembe vé­ve hozta létre a KISZ Tolna megyei Bizottsága az Alsóten­gelicen épülő szakosított szarvasmarhatelep üzembe he­lyezésével, működésével kap­csolatos KISZ-védnökséget, melyben részt vesz a Alisóten- gelici Kísérleti Gazdaság. a KISZ Szelkszárd járási bizott­sága, a lengyeli szakmunkás­képző iskola, a kísérleti gazda­ság KISZ-szervezete. valamint a szedre®, tengelici és a köles­ed általános iskola. À megállapodást a megyei KlSZ-bizottsóg készítette elő és segítséget ad a felmerülő problémák megoldáisához. A kísérleti gazdaság vállalja, hogy szerződést köt a szarvas­marha-tenyésztő szakmára je­lentkező fiatalokkal. Tanulmá­nyaik befejezéséig ösztöndíjat biztosít számukra. Gondosko­dik továbbképzésükről. tanulá­sukról. A járási KISZ-bizothság segíti az üzemlátogatások szer- . vozéséf a fiatalok megfelelő pályaválasztása érdekében? A gazdaság KISZ-alaoszervezete gondoskodik majd arról, hogy az odakerülő tanulók, fiatal szakmunkások hasznosan tölt­hessék el szabad idejüket. A szedresi, tengelici és kölesdi általános iskola évenként egy alkalommal kirándulást szer­vez a gazdaságba — nemcsak a tanulók, hanem a szülők, pe­dagógusok számára is. Elsősor­ban a felsőtagozatos osztályok­ban segítséget nyújtanak a gazdaság szakembereinek, il­letve a lengyeli szakmunkás- képző iskola tanárainak, hogy megfelelő tájékoztatást nyújt­sanak a tanulóknak és így le­hetővé váljon a szarvasmarha­telep szakmunkásokkal történő ellátása. A múlt pénteken megkötött szerződés aláírói vállalták, hogy a megállapodást a tapasztala­tok alapján kiegészítik és érté kelésére legalább évenként visszatérnek. Váci Mihály: Két szegény fiatal Két kopasztott csirke, terpeszléptekkel, hódítón, orangután görnyedéssel, mentek a bulváron kaszálva, sündlsznó hajjal, homloktalanul, fiú és lány volt — de ki tudja, melyik az, melyik ez? Mindkettő fenekén azonos rongy feszült, és görbe lábukat röhögve mutatta a divat. Mindkettő feneke olyan egyforma volt, hogy szánalommal nevetni kellett: — soványak, nyomorultak, se nők nem voltok ők, se férfiak a javából. Mentek görnyedten, majomléptekkel lázadozva, farmernadrágba dugott kézzel. Nekik csak ez jutott már a lázadásból is; a modern élet gazdagságaiból is. Szegények azt hiszik: — fellázadtak a világ ellen. Pedig csak nyomorultak, a mai lét kis proletárjai, kiknek nincs pénzük jó ruhára; Pedig csak rabszolgái a nyomorító iparnak, mely így tervezi meg az ideológiát is, hogy eladja olcsó kacatjáit. Szegény városi testvéreim, keleten és nyugaton, — meghagyták nektek a farmernadrágot, a gitárt és tornacipőt, hogy felrúgjátok vele az erkölcsi világrendet. így megengedik, így úgyse sokat ér. Szegény testvéreim! Mentem útónotok a nagyvárosok mélységeiben, szomorúan, mert tudtam, ha elmondanám nektek: — szeretlek titeket! Ti tagadnátok meg engem legelőször. De hiába riszóljátok előttem szétfeslő farmernadrágban modern feneketeket, én tudom: ti is rájösztök egyszer. hogy vannak más fegyverek is. Diákpolitikusok országos vetélkedője Az iskolai vetélkedő anya­gát a KISZ-szervezetek állít ják össze, de figyelembe kell venniük a központilag megha­tározott szempontokat és a kö­telező irodalmat. A verseny­zőknek ismerniök kell a „Cse lekvő ismeretszerzés” című kiadványt. Az ebben található feladatlapok képezik az isko­lai vetélkedő gerincét. Ugyan­akkor szükséges, hogy ezeket kiegészítsék a tanulók által szerkesztett kérdésekkel, fel­adatokkal, játékos formákkal. Az iskolai versenyek első helyezettjei jutnak tovább a megyei vetélkedőre, amely öt témakörből áll : belpolitika külpolitika, az ifiúsárri tör­vény és a Vili. KlSZ-kong- resszus, a mozgalmi élet és Dózsa György alakja a törté­nelemben. A megyei verse­nyek első helyezettjei — ösz- szesen ketten — vehetnek részt az országos vetélkedőn. Az iskolai versenyeket már cius 26—31 között, a megyei versenyeket április 30-án. az országos versenyeket a közép­iskolások részére máius 14-én. a szakmunkástanulóknak pe­dig május 21-én rendezik meg. A KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló osztálya 1972. tavaszán — a Forradal­mi Ifjúsági Napok keretében — rendezi meg a középfokú tanintézetek diákpolitikusai- nak vetélkedőjét, „őseinknek akarata jár teveled” címmel. A vetélkedő célja, hogy a diákok felmérhessék, gyara- píthassák ismereteiket és a nyilvánosság előtt is számot adhassanak tudásukról. A szakmunkástanulók és a kö­zépiskolások külön-külön ver­senyeznek, eredményeiket is külön értékelik. A vetélkedő mindkét iskolatípus esetén három fordulóból áll: iskolai, megyei és országos verseny­ből. Szolidaritási gyűlések Bonyhádon Angela Davis perének első napján szolidaritási röpgyűlé- seket tartottak a bonyhádi KISZ-szervezetek. Hétfőn for­ró hangulatú röpgyűlés volt a Petőfi gimnáziumban* a Ci­pőgyárban, a Perczel Mór Közgazdasági Szakközépisko­lában, a Zománcgyárban és az 504-es Szakmunkásképző Inté­zetben. Mind az öt helyről til­takozó táviratot és levelezőla­pokat küldtek az Egyesült Ál­lamok budapesti nagykövetsé­gére. Kedden tovább folyta­tódott a szolidaritási akció. A Volánnál és a ruházati ktsz- ben tartottak röpgyűlést. Tájékoztató propagandistáknak A szekszárdi járás ésSzek- szárd város KlSZ-propagan- distái valamint alapszervi tit­kárai részére február 28-án az MSZMP MB székhazában tá­jékoztatót tartottak. Ezen is­mertették a KlSZ-kongresz- szus dokumentumainak feldol­gozásával kapcsolatos felada­tokat. Az alapszervezetek tag­jait a KISZ-oktatás keretében, illetve a taggyűléseken tájé- : koztatják a dokumentumokról, I Miből lesz a több bér ? Sokan úgy gondolják, — és nem éppen, alaptalanul —, hogy például a kitartó, soro­zatos munkahelycseréből. Nemrég megvizsgálták, hogy a munkahelyek válogatása va­lóban olyan, jó üzlet-e, mint ahogy az a közvéleményben elterjedt? A vizsgálódók sem juthattak más eredményre, mint az egyéb felmérések: a munkaerő-vándorlás pillanat­nyilag eredményes béremelési módszer. Sokszor eredménye­sebb, mint az egyhelyben el­töltött évtizedek becsületes, szorgalmas munkája. Emlé­keznek talán még a tv nagy visszhangot kiváltó dokumen- tumfilmjére, amelyet közgaz­dász egyetemisták készítettek a Soroksári Vasöntödében. A film munkásszereplői közül többen is nyersen kimondták: jelentősebb bérnövekedéshez csak az juthat, aki gyakran látja a munkakönyvét, és minden új helyen nagyobb és nagyabb igényekkel lép fel, amelyet rendszerint Jdelégí- tenek. Elképzelhetők persze egyéb módszerek is. Az intenzív túl­órázás például, amely sokak szemében már régen nem tű­nik olyan átíkos dolognak, mint ahogy erről az újságok vezércikkeiben olvasunk. A túlóra egy jelentős munkás­réteg számára komoly jövede­lemnövelő forrás, hiszen egy félévi, év végi hajrámunkában eltöltött vasárnapján 300—400 forintot is megkereshet. Szo­ciológiai vizsgálatok bizonyít­ják, hogy a munkások, ha akarják, nagyon is beleszól­hatnak: abba : legyen-e, vagy ne legyen túlóra? S többnyire akarják: a vastagabb boríték reményében. Egyre többen vál­lalják azt is. hogy a lényege­sen korszerűbb munkakörül­ményeket nyújtó nagyipart fel­cseréljék a primitív adottsá­gú manufakturális technikájú tsz kiegészítő üzemekkel, sőt vállalják a különböző fogyasz­tási szövetkezetek egyéb zúg- munkaköavetítők által felkí­nált bizonytalan —■ de lénye­gesen többet fizető — munka- viszonyt is. Az állami ioar vezetői meglehetősen korláto­zott eszközökkel vesznek részt ebben a mérkőzésben. Válto­zatosabb lehet az üzemi ét­kezde étlapja, csillogóbb az öltöző és a fürdő, szebben be­szélhet a főpök a beosztottal, de mindezzel, úgy tűnik, nem tudják ellensúlyozni a vélt, vagy valós bérproblémákat. Ezek a gyakran alkalmazott módszerek — a vándorlás, a túlóra, a kiegészítő üzem — lényegében a bérkövetelés sa­játos, hazai viszonyokhoz ido­mult megjelenési formái s ön­ámítás lenne ezt tagadni. A témával kapcsolatban di­vatos — és hálásan egyszerű dolog kritizálni a vállalatok bérezési gyakorlatát, s e gya­korlatot meghatározó — egyéb­ként gyakran ötlettelen, fan-- táziátlan — vállalati bérpoli­tikát. S való igaz: a vállalatok a meglévő lehetőségeket sem használják ki eléggé, a meg­engedett módszerekkel sem él­nek. Egyetlen. — bár nem a munkások köréből vett — pél­da: évekkel ezelőtt bevezet­ték az úgynevezett kiemelt személyi fizetések rendszerét, a kiemelkedő teljesítményt produkáló műszakiak, alkal­mazottak részére. S az esetek többségében a kiemelt fizetést megadják ugyan az arra ér­demesek egy részének, ám egy-egy osztály- vagy főosz­tályvezetői beosztás kíséreté­ben, tehát automatikusan ki­kapcsolva őket ezzel a való­ban produktív munkából. Hiba lenne azonban kizáró­lag a vállalatoktól, azok veze­tőitől számonkérni a bérprob­lémákat. Nekik rendeletek, szabályozók, egy meglehetősen komplikált szabályozó mecha­nizmus különböző hatásai sze­rint kell cselekedniük. S ez a mechanizmus — paradox mó­don — sokszor éppen azoknak kedvez, akik a kiskaraikat keresi^ és meg is találták; akik ezt a furcsa, számukra előnyös, eredményes, de az egész népgazdaság számára rendkívül káros „béremeiős- dit” folytatják. Egyre inkább kitapintható társadalmi érdekkonfliktusról van szó, amely azonban nem megoldhatatlan. Csak annak a már felismert tételnek a gya­korlati érvényesítéséig kell el­jutni, hogy a bér, a fizetés nem csupán az időegység alatt végzett — vagy nem végzett — munka ellenértéke, hanem a gazdasági fejlődés ösztön­ző eszköze is. Következés­képpen: nemcsak azt kellene számolgatni, hogy egy aHótt időszakban elért gazdasági fejlődés milyen mértékű bér­növelést tesz lehetővé, hanem s -talán elsősorban — azt is, hogy a tervezett gazdasági növekedés milyen béremelke­dés mellett valósítható meg! Ez az érdekkonfliktus előbb- utóbb újszerű választási le­hetőségek elé állítja a bér­szabályozás szakembereit : vagy adminisztratív eszközökkel kell korlátozni a magasabb bért ügyeskedve kiharcolok lehető­ségeit, vagy meg kell vizsgál­ni a bérszabályozás jelenleg érvényben lévő rendszerének hatásait. Éppen azok érdeké­ben, akik ma is, rendületle­nül hiszik, hogy a több bér forrása a több és a iobb mun­ka. És végül is; ' nekik van igazuk, még akkor is. ha egyelőre nehezen érvényesít­hetik ezt a becsülendő meg­győződésüket. VÉRTES CSABA Engedményes bútorvásár a Népbolt bútoráruházaiban. Lakószobák, kárpitos garnitúrák, rekamiék, fotelok és egyéb bútorok 30-50 °l o-os árengedménnyel Lakószobák Lakószobák Tallin hálószoba Kárpitos garnitúra Rekamiék Heverők Fotelok Székek 21 000.— Ft helyett 15 000.— Ft. 16 700.— Ft helyeit 11 000.— Ft, 11 700.— Ft helyett 9000.— Ft. 6670.— Ft helyett 4000.— Ft. 3600.— Ft helyett 1800.— Ft. 1970.— Ft helyett 900.— Ft. 1100.— Ft helyett 500.— Ft. 200.— Ft helyett 100.—Ft. Kizárólag a Népbolt bútorüzleteiben Szekszárdim. Bonyhá­don, Tolnán, Pakson. CSAK AMÍG A KÉSZLET TART! <4>

Next

/
Thumbnails
Contents