Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
Tél végén az utakról Az önriasztás kitűnően működött — Határidő: április vége — Villanyrendőr Szekszárdon Az idei telet aránylag megúszta k. így summázta az eltelt néhány hónapot Imre József, a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóság vezetője. A tél az idén egy ütemben, gyorsan véget ért és elmaradt az utakat leginkább rongáló ^egyszer fagy — egyszer olvad” időszak. Olyankor szokott nappal a nedvesség beszivárogni az útkorona repedéseibe, hogy éjjel megfagyva tovább roncsolja a burkolatot. Bár a tél a múlt hét végén .visszaszökött, nem okozott nagy zavart. Ebben nem kis része van a Közúti Iagzgató- ság új riasztási rendszerének, A hideg tél elmúltával megszüntették az állandó ügyeletet. Helyette egy úgynevezett önriasztási tervet dolgoztak ki. Havazás esetén mindenki riasztja saját magát, és az előre meghatározott posztot elfoglalja. É3 munkaszüneti nap ellenére, mikor az utakon meg kellett kezdeni a só- és salak- 6zórást mindenki a helyén ivóit Az utak állapotában ez a pár nap nem okozott jelentős romlást. Néhány napra ugyan visszavetette a helyreállítási munkákat, s jelenleg csak a legveszélyesebb szakaszokon dolgoznak, de remélhetően még a héten teljes ütemben újra megindulhat az útjavítás. Csak az elmúlt kemény teleket követő tavaszokat nézve kedvezőbbek az útviszonyok. Az idén is sokhelyütt feltört az aszfaltréteg, s a gépkocsi- vezetők alig győzik kerülgetni a gödröket. Ezeknek a kátyúknak eltüntetése ebben az időszakban a Közúti Igazgató, ság legfőbb feladata. A megyében 1116 kilométer hosszú úthálózatot kell ismét kijavítani. A munka sürgős, mert az állandóan növekvő forgalom és az egyre több nagy tengelynyomású teherautó fokozott mértékben rongálja a korántsem sima felületű útburkolatot. A gépek megindultak Az igazgatóság ennek érdekében már több mint két hete megkezdte a bitumenes keverék gyártását nagydorogi telepén és a múlt hét végén megindult a munka Szakály- Hőgyészen is. Kiindultak az utakra az univerzális útfenntartó gépek. Ezekkel az őrjáratban közlekedő, kompresz- szorral, szerszámokkal, útjavításhoz szükséges anyagokkal, berendezésekkel ellátott tehergépkocsikkal a kisebb hibákat hozzák helyre. Tizenöt gépkocsi, jórészt pótkocsikkal szállítja a zúzalékot és az egyéb útburkoló anyagokat. Hat úthengert a nagyobb hibák kijavítására irányítottak. Számuk később — mikor a zárási munkákra kerül sor — tovább nő. A földutakat is rendbe kell hozni. Mintegy 100 kilométer hosszú földúthálózatra földnyeső gépek mennek. Először a legforgalmasabb utakat A helyreállítást megelőző felmérés során a megyében valamennyi útszakaszon találtak javítanivalót. Kátyúsodik Népújság 1972. március 15. a 6-os főútvonal, gödrök keletkeztek Dünaszentgyörgy— Szekszárd között, nem jobb az út Gyönk—Pincehely között, főleg a Gyönk—miszlai szakaszon. Súlyos károkat okozott a tél az udvari és szárazdi bekötőütakon is. A helyreállítási munkákat a legforgalmasabb szakaszokon megkezdték. Ez így ésszerű, akár az utak, akár a forgalom érdekeit nézzük. Legtöbb géppel a 6-os útvonalon dolgoznak, ahol több helyen méteres szakaszokon fel kell vágni a régi burkolatot ég az egészet újból megépíteni. A javítások határidejét jelentősen befolyásolja az időjárás, mert a hideg, vagy esős időben nem lehet bitumennel dolgozni. Reális tervek szerint azonban a jövő hónap végére a megye valamennyi útján befejezik a helyreállítási munkát. Táblák, 1 útburkolati jelek Az utak javításával egyidő- ben az úthoz tartozó jelzések karbantartását is elvégzik. Készülnek az új forgalombiztonsági jelzőtáblák, megkezdik az útkorlátok mosását, átfestését. Ahol a burkolat már elkészült, újra felfestik a terelő- és záróvonalakat A tél okozta károk helyre- állítása után megkezdik az új utak építését. Az első a medinai bekötőút hátralévő szakaszának elkészítése lesz. Sánszentlőrinc és Pincehely között egy közúti hidat ékítenek át. Szekszárd egyre növekvő forgalmának gyorsabbá és biztonságosabbá tételére pedig a Garay téri útkereszteződésben villanyrendőrt állítanak feL Vegyszeres gyomirtás A Tolna megyei Közúti Igazgatóság dolgozói két év óta kísérleteket folytatnak a vegyszeres gyomirtással Ennek a mezőgazdaságban már meghonosodott eljárásnak a közlekedésben is jelentős szerep jutott. Az utat szegélyező útpadkák karbantartásának ez lesz a korszerű módszere. Kért erővel végezni ezt a gyom- talanítási munkát ma már elképzelhetetlen. Az igazgatóság vásárolt ugyan az idén is három rotációs fűkaszát, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az útmenti kövek ezeket a gépeket rendkívül hamar tönkreteszik. Ezért szinte rákényszerülnek a vegyszerek használatára. Az eddig végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a Diko- nirt és a Hungazin PK elnevezésű permetezőszerek keveréke adja a legkielégítőbb eredményt. A tél enyhe volt. Az okozott károk aránylag nem nagyok, de az összes utak — itt a megye 1116 kilométer hosz- szan húzódó úthálózatát értjük — az országoshoz viszonyítva elavultak. Több jó útvonalra lenne szükség. És ha azt vesszük figyelembe, hogy a tavalyi 114 millióval szemben idén csak 64 millió forintot fordíthatnak útjavításra, útépítésre, túlságosan derűlátók nem lehetünk. — szepesi —1 Pékek, azaz dehogy, sütőipari szakmunkások. Ki tudja miért, éppúgy megsértődnek a pék szó hallatára, mint mondjuk a hivatásos gépkocsivezetők, ha sofőrnek titulálják őket. A szakma gondokkal küzd. Kevés az ipari tanuló és az sem biztos, ha végez, nem megy-e el máshová dolgozni. Tavaly a szekszá'rdi körzeti vállalattól négy pék ment el, emiatt egy teljes részleget kel- lefcteáüítani. Annyi-bizonyos, hogy nem tartósuk a népszerű szakmák közé. A gond országos, megoldására is országos intézkedések születtek. Húsz foglalkozás ipari tanulói — köztük a' sütőipar jövendő szakemberei — tanulmányi eredményeiktől függetlenül plusz 250 forintot kapnak. Ezenkívül az érdekelt vállalatok, akár ötszáz forintig felemelhetik a társadalmi szerződés keretén belül fizethető ösztöndíjat Hogyan érzik magukat azok, akik sokakkal ellentétben nem lettek hűtlenek az iparhoz, szakmájukhoz? Mindenekelőtt nincs válsághangulat, a megjelenő cikkek, rádióriportok inkább azt váltották ki a szakmabeliekből, hogy elgondolkoznak a szakmunkáshiány okain és a sütőipar jövőjén. Tóth Kálmán, a Bonyhádi Körzeti Sütőipari Vállalat szakmunkása. 1938-ban szabadult fel, kisebb megszakítással azóta süti a kenyeret. Családi tradíció, hogy ő is Minden eddiginél több jelentkező a „Babits Mihály versmondóversenyre Ötödik alkalommal kerül sor e hó 24—25-én Szekszárdion a Babits Mihály nevét viselő versmondóversenyre, mely az ifjúság körében egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Ezt látszik bizonyítani az idei jelentkezési arány is, mely minden eddigit felülmúl. A dunántúli megyékből összesen százhatvanheten töltötték ki a jelentkezőlapokat. Ennek megfelelően március 24-én, pénteken délelőtt, 10 órakor Győr- Sopron. Komárom, Tolna, Vas és Veszprém megye, 25-én Baranya, Fejér, Somogy és Zala versenyzői szerepelnek a megyei művelődési központban. Az első forduló kötelező és szabadon választott versei Babits Mihály műveiből kell, hogy származzanak. Október 6—7-én kerül sor a második fordulóra, ahol kötelező verset a rendelkezésre bocsátott, Dó- zsa-vonatkozású jegyzékből lehet kiválasztani, míg a tetszés szerinti Petőfi valamelyik költeménye lesz. A harmadik — november 24—25-i forduló — kötelező és szabadon választható verseinek szerzői Nagy László, Weöres Sándor és . Juhász Ferenc* A jobb vízelvezetés érdekében árokásás folyik Szekszárd csatári részén, az eróziónak kitett Iván-, Csötönyi- és a többi völgyek találkozásánál. Foto: G. K. Élő anyaggal dolgozunk ÉP m le @ le pék lett négy testvérével együtt. Ketten azóta szakmát változtattak. Egyik elment kőművesnek, a másikból időközben villanyszerelő lett. — Miért kerestek testvérei másutt a boldogulást? — Megmondom. Nehogy azt higgye, a pénz miatt! özinte minden iparag nagyon sokat fejlődött, de a sütőipar alig. A gépek is csak arra jók, hogy bennünket hajtsanak. Ennyit még a kézi dagasztás idején sem dolgoztam! Nyolc óra alatt 640 kenyeret sütünk ki. — A szakmunkástanulók gyakorlati munkáját irányítja. Hogy van megelégedve a fiatalokkal? — Nézze, elvégzik amit kell, de nem akarnak úgy, mint mi annak idején. Az meg már nem az ő bűnük, hogy egyoldalúak a szakmai ismereteik. Az is igaz, hogy a vállalatok szinte segédmunkásnak alkalmazzák őket Nem fordítanak elég gondot a tanításukra, pedig az nagyon fontos lenne. Egy iparág fejlődése azzal is lemérhető, menynyi ott a tanult ember. Szakmunkások, technikusok, mérnökök. Mutasson nekem a sütőiparban egy mérnököt. Sok a betanított munkás, vagy inikább a betanított szakmunkás. Vannak, . akik azt tartják róluk „félkarú” embereik, mert a szakmának csak ahhoz a részéhez értenek, ahol éppen dolgoznak. Ez persze nem egészen igaz, mert éppen a munkaerőhiány miatt gyakran kerül sor átcsoportosításra, a munka átszervezésére. Égy idő után, szükségképpen, beletanulhatnak mindenbe, ha nem hiányzik az igyekezet és az akarat. ; Kétévenként szervez a szekszárdi körzeti vállalat szakmunkásvizsgára előkészítő tanfolyamokat. A továbbképzés munkaidőben történik. A betanított munkások között sok a nő. Feleségek, anyák, nem télik az idejükből, energiájukból erre is. Kevesen vizsgáznák le. Több dologban is kivétel Mészáros Jánosné, a szekszárdi vállalat Bogyiszlói úti kenyérgyárának szakmunkása. 1955 óta dolgozik a sütőiparban, 1964-ben tett szakmunkásvizsgát. A férjével nemcsak egy szakmában, egy műszakban is dolgoznak. — az egyetlen olyan szakmunkás- nő, aki lapáttal süteményt vet! — mondja róla a főnöke. — Ha egyszer elkezdtük a munkát nincs megállás. Ide nem való olyan ember, akinek meig lehet foltozni a gatyáját menet közben. Keresni lehet, de meg is dolgozunk érte. A lányom azt mondta, ha az ég leszakad se lesz pék, pedig nagy öröm, ha az embernek olyan szép munka kerül ki a keze közül, amit jóízűen esznek az emberek. Természetesen nemcsak szakmájukat hivatásként szén rető dolgozói vannak a sütőn iparnak. A gyárvezető ottjár- tunkkor éppen egy házaspár ügyében készült dönteni, akik már ötödször nem menték be. Ennyi vasárnap éjszaka mondták. hogy elaludtak. Persze kenyér kellett, a bentlévők sütötték le tizenkét óra alatt a szükséges mennyiséget, köz-; tűk a Mészáros házaspár. Vasai István, a gyárvezető, fiatal ember. — Hogyan került a szakmán ba, miért lett pék? — Először kedvet érez az ember valamihez, aztán megszereti. Ha egy fiú és egy lány; megismerkedik, ők sem valló-- mással kezdik. Előhb megismerik, aztán megszeretik! egymást. — Soha nem jutott eszébe, hogy foglalkozást változtasson? — Miért, magának eszébe jutott már? Mestervizsgát tettem, most az élelmiszeripari technikumba járok. Ennek elvégzésén kívül még szeretném, ha jó kollektívát síken rülne kialakítani a gyárban. — Hogyan képzeli el aj sütőipar jövőjét? — Különböző értekezleteken unalomig hallom, hogy a sütőipar forradalmát éljük. Hát ez világszínvonalon elképzel-; hető. Nálunk még nem érezni. Egyelőre csak olyan gépeket konstruáltak, amelyek: utánozzák az emberi munkát, és nem olyanokat, amelyek tökéletesítek. Vannak persze tökéletes gépek is, de ezekhez állandó és meghatározott minőségű liszt kellene, az nincs«, Szerintem akkor lesz a kenyér minősége kifogástalan és változik meg alapvetően a sütőipar helyzete, ha összehangolják a mezőgazdasági kutatók, a mezőgazdászok, a malomipari és élelmiszeripari szakemberek munkáját — Mi élő anyaggal dolgo-j zunk, amit csak meghatározott időn belül lehet ideálisan felhasználni. Egy esztergályos leállhat egy órára, de nálunk bizony elő kell venni a régi jó kézi dagasatasí» ha áramszünet van. « Emberék, vélemények egy' még utánpótláxhiánnyai' küzdő szakmából, IHAROSI ibolya
