Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-12 / 61. szám
A napenergia a XXL század mítosza, vagy valósága Megváltozik-e bolygónk éghajlata ? A Bertrand de Jouvenel vezetése alatt álló Futuribles csoport felvetette a kérdést: vajon a Nap a XXI. századi civilizációnak közvetlen és tökéletes energiaforrása lesz-e? Felkérték Pierre Aigraint hogy vázolja a probléma tudományos, technikai és gazdasági vonatkozásait. Pierre Aigrain a Tudományos és Műszaki Kutatási Központban ézzel a problémával foglalkozik. A Föld jelentős mennyiségű napenergiát kap. Négyzetméterenként körülbelül egy kW-ot. A Nap megvilágította földfeliilet körülbelül egymil- liószor annyi energiát kap. mint amennyire Franciaországnak 50 év alatt szüksége van. Sajnálatos módon a napenergiának két hátrányos jellemzője van: 1. diffúzenergia, 2. időszakos energia. Diffiizenereia: az ipari célokat szolgáló atomerőművek teljesítménye egymillió kW ez megfelel az 1 km!-nyi földterületre jutó napenergiának. Tekintetbe véve a vevőkészülékek hatásfokát (körülbelül 10 százalék), az egymillió kW összegyűjtéséhez 60 knv-ny i területre lenne szükség. Pierre Aigrain véleménye szerint, a vevőkészülék négyzetméterenkénti árának 10 frankon alul kell lennie ahhoz. hogy a napenergia felA Nürnbergben megrendezésre került XXIII. nemzetközi játékszervásár az idén is számos szórakoztató újdonsággal lepte meg a látogató- közönséget. Ide tartozott többek között a világ legkisebb, használásánál^ útja járható legyen. Időszakos energia: a nappalok és éjszakák váltakozása, valamint a felhős idő miatt a Nap csupán az év egy harmadában „áll rendelkezésre”. A korszerű ipari létesítményeknek azonban a nap 24 órájában szükségük van energiára. Ezért arra kell törekedni, hogy a napenergiát ilyen vagy olyan formában raktározni tudjuk. Három lehetőség: gravitációs raktározás, amely abban áll, hogy a napsütéses órákban vizet szivattyúznak egy magaslati duzzasztógátba.i Ennek vize éjjel turbinameg- hajtásra szolgál. Termikus raktározás, amelynek során egy mély föld alatti vízréteget felmelegítünk és segítségével tetszés szerinti időben állíthatunk elő gőzt. Kémiai raktározás fűtőelemek révén. Gyakorlati szempontból csak az utóbbi megoldásnak van jövője. 20—30 év múlva a villamos meghajtású gépkocsik bevezetését eredményezheti. Hogyan lehet összegyűjteni a napenergiát? Az első elgondolás az volt, hogy a fény összpontosításával felmelegítik a vizet. Ezek az úgynevezett termikus kollektronók. Alacsony hatásfokuk miatt azonban nem gazdaságosak. 6,3 mm nyomtávos villanyvasút, j a egy mindössze 4 centis mozdonnyal, egy 3000 részből álló összerakható játék és az a baba is, alti azonnal elkezdett sírni, ha kivették a szájából a ..cumit", ? A második technikai megoldás a műbolygóknál már felhasznált napelemek alkalmazásában áll. Ez a jövő útja. Napjainkban azonban ezek a napelemek tízezerszer drágább energiát szolgáltatnak, mint a Francia Villamosművek. Ismét felmerül tehát a kérdés: vajon a napenergia a XXI. század mítosza, vagy realitása-e? Pierre Aigrain véleménye szerint: „Nem mondhatjuk, hogy a napenergia nem kerül előtérbe. De azt sem állíthatjuk, hogy különösebb eshetőségei lennének.” Minden a technikai fejlődéstől függ és attól, hogy a különböző fejlődést fokozatok mikor következnek be. Nem szabad szem elől tévesztenünk egy másik energiaforrást sem. amely legalább annyira kiapadhatatlan és tiszita, mint a napenergia: ez pedig a hidrogénenergia, amelynek ipari alkalmazására 20—30 év múlva kerülhet sor. Ez pedig a napenergia halálos ítéletét jelenti. Az utóbbi 6000 évben a Szahara kiszáradási folyamata tovább folytatódott, részben az éghajlati változások, részben az ember okozta károk miatt. A jelenlegi körülményeket a jégkorszakok közötti periódus második felében észlelt körülményekhez hasonlíthatjuk. Ekkor Észak-Afrika területe is kiszáradt, pedig a pleisztocén korban itt egyáltalán nem volt sivatag. Ezen a területen 6000 évvel ezelőtt mértéi a legnagyobb nedvességtartalmat. Cloudsley-Thomson dr„ a kharíoumi egyetem munkatársa a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálja, hogy egy megállíthatatlan folyamat következtében miért és hogyan válik egyre szikkadtabbá a Szahara. 7000 évvel ezelőtt, Timbuktu városától mintegy 700 km- nyire északra vízilovait és más egyéb, a mocsaras vidékekre jellemző állatok éltek. Ez a tény és más egyéb jelenségek is arra utalnak, hogy akkoriban a jelenleg esős területektől 500 km-rel északabbra U bőséges csapadék ..ullott. Szudánban például — az éghajlati viszonyok mélyreható változásának bizonyítékául — csigák nyomára bukkantak. Ezen a. területen Eltűnt teknőshékák Silvan, a híres illuzionista Rómában egy előadás során eltüntetett néhány teknősbékát. A művészt öltözőjében felkereste az állatvédő egyesület három képviselője és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a teknősbékákat elpusztították. Az állatok azonban békésen szunnyadtak ketreceikben. Az állatvédő egyesület képviselőinek megnyugtatására Silvan kénytelen volt elárulni, milyen trükkel dolgosaik. Az éghajlattal, az időjárással kapcsolatosan még számos talány vár megfejtésre. Hogyan lehet az, hogy júniusban Spanyolországban' havazik? Mi történt a moszkvai időjárással? Decemberben egyszerre csak eleredt az eső. A meteorológusok természetesen megpróbálják megmagyarázni és előre jelezni az efféle időjárási furcsaságokat. Lehet, hogy változóban van Földünk éghajlata? Világos,, egyértelmű választ erre a kérdésre még nem sikerült találni. A Föld éghajlata fokozatosan melegszik, állítják egyes szakemberek. ítéljék meg önök, sorolják fel hipotézisük védelmében az alábbi következtetéseket: bolygónkon az ember évente sok milliárd ton. na szenet, kőolajat, gázt termel ki. Ez az egész tüzelőanyag végső soron elég a villanyerőművekben, kohókban, Martin-kemencékben, a gépkocsik és repülőgépek motorjaiban. Érezhetően megmutatkozik ez légkörünk összetételén. Arról van szó, hogy a növények nem képesek újratermelni az égéshez elhasznált összes oxigént. Természetesen semmiféle „oxigén-éhinségről ’ nem lehet szó. Ilyen veszély még 1 millió év múlva sem fog bennünket fenyegetni. A széndioxidgáz mértéktelen koncentrációja azonban az atmoszférában a légtömegek hőmérsékletének emelkedéséhez vezet (ez az úgynevezett hőeffektus). Nyilvánvalóan az atmoszférának ez az évről évre rohamosan fokozódó fel- hevülése okozza az éghajlati változásokat. Ebből kiindulva olyan feltételezések is elhangzanak, hogy végső soron az Antarktisz és az Északi-sark hatalmas jégtömegei egy szép napon elolvadnak. Más kutatók azonban éppen ellenkezőleg azt jósolják, hogy mintegy 10 000 év múlva- uj jégkorszak köszönt be. A lehűlést a légkör szennyeződése váltja ki. A légkörben lebegő részecskék állandó növekedése a napsugárzás gyengülését eredményezi, s végső soron a Föld kevesebb hőhöz jut. Kinek van tehát igaza? Egyelőre mindkét változat csupán feltevés. A bolygó éghajlatának valamelyes változásával azonban, mint lehetőséggel, természetesen számolni kell.. Az éghajlati változással kapcsolatos számos kérdés megválaszolásában segítségei nyújthatnak az egész fö'cigc- lyó éghajlatára vonatkozó űr- megfigvelések. a kiszáradás jelensége a nyu- lák, zsiráfok és mád egyéb, erre a flórára jellemző illatos elszaporodásával kezdődött. Megállíthatatlan kiszáradási folyamat kezdődött Észak-Szudántaan és a Szahara déli részén, mégpedig 7000— 3500 évvel ezelőtt. A Szahara kiterjedése az időjárási viszonyok megváltozása mellett az ember tevékenységének is betudható.’ Egyiptomi, görög és római írásos emlékek tanúskodnak arról, hogy a manapság teljesen kiszáradt területeken orrszarvú- és elefántcsórdák éltek. Fiinius elbeszéli, hogy az Mi legyen a A brit háziasszonyok évente annyi szemetet dobnak ki („termelnek” — a mostani szó- használat szerint), mint amennyi a brit kereskedelmi flotta tonnatartalma. Egyedül New York olyan hatalmas mennyiségű hulladékot termel, amelynek súlya megegyezik az USA zászlaja alatt közlekedő kereskedelmi hajók teherbírásának egyharmadá- val. Tudni kell, hogy az USA rendelkezik a világ legnagyobb flottájával. Mivel a hajók fajsúlya rendszerint nagyobb, mint a • különböző háztartási hulladékok fajsúlya, a szemét térfogata jóval nagyobb a-kereskedelmi hajóik térfogatánál. A statisztikusok nemrég megállapították, hogy Anglia és Wales egyévi szemetével Londont 11 emelet magas .réteggel lehetne beborítani. A háztartási szemét és annak eltávolítása hatalmas problémát okoz az összes ipari országban, de a kevésbé fejlettelvben is meghaladja a közönséges kellemetlenség mértékét. A második világháborúig a fő problémát a számét összegyűl lése okozta. A szemét legnagyobb részét : por, salak, nöaz expedíció, amelyet Néró küldött a Nílus forrásának felkutatására, Merowe közelében igen sok orrszarvúval és elefánttal találkozott. A XIX. század elején a Nílus felső folyását tanulmányozó kutatók a manapság steril, zsom- békos vidékeken hatalmas állatok nyomaira bukkantak. A sivatag egyre nagyobb területeket rabol el Afrika földjéből. Az erdők egy részét kivágták, mert tüzelőanyagra, volt szükség. A háziállatok, elsősorban a kecskék elterjedése, igen nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy végérvényesen pusztasággá változtassa a vidéket. szeméttel ? vényi hulladékok képezték. Az utóbbi harminc év alatt azonban a szemét összetétele alapvetően megváltozott. Most a legfőbb gondot a térfogat és egyes hulladékfajták relatív megsemmisíthetetiensége okozza. Az élelmiszerek és italok tárolására szolgáló fém- és üveggöngyölegiek, valamint a tárolás szerepét fokozatosan átvevő műanyagok jelentik az első számú problémát. A háztartásban felhasznált csomagolóanyagok legnagyobb része ma egyirányú mozgást végez: az üzletből a háztartásba, onnan pedig a szemétkosárba kerül. A csomagolóanyagnak ez az egyirányú mozgása Nvugat-Britanniának évi több mint 1600 millió fontjába kerül. Újbóli feldolgozásra csak a hulladékipar egynegyede, és az összes háztartási. hulladék alig két százaléka kerül. A demográfiai robbanás és a ’természeti környezet ipari eredetű szennyeződése problémájához ily módon még egy újabb, kilátástalannak tűnő probléma járul: mi legyen az üres vajtartókkal, műanyag szappandobozokkal, . tisztítószeres flakonokkal.,.? Négycentis mozdony Az ember is bűnös a Szahara kiszáradásában
