Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-12 / 61. szám
« f I f « SzeVTCLKTÄ MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 61. szám Ara: 1.20 Ft. sammmm Vasárnap, 1972. március 12. Fehér Lajos Iregszemcsén és Tamásiban Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken délután felkereste az iregszemcsei takarmány- termesztési kutatóintézetet. A látogatásra elkísérte K. Papp József, a párt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke. Néhány üdvözlő szó után Fehér elvtárs nyomban a lényegre tért: — A szója, a napraforgó még a jelszó? — Úgy módosíthatnám, hogy a fehérje. Ebben benne van a szója, a napraforgó, a borsó — válaszolt a 'kérdésre dr. Kurnik Ernő professzor, az intézet igazgatója, majd részletesen elmondotta a hazai szőj a termesztéssel kapcsolatos tapasztalatokat. — Lényegesen előbbre jutottunk a hazai fajtákkal, biztonságosan lehet termelni, de abban árkérdés is közrejátszik, hogy keveset termelünk az országban, ám ha megtermeljük se tudunk sokat kezdeni vele. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság visszakapja, mint takarmányt, az olajtartalmat ki kellene belőle vonni. Ez a 16—18 százalékos tartalom viszont az olajiparnak „nem kifizetődő”. így tehát a szója- magot exportáljuk és importálunk szójadarát. Fehér Lajos ezután a nap- raforgótómára tért át. az újabb fajtakísérletek eredményeiről érdeklődött. Kurnik professzor: — Sokat várunk az új fajtajelölttől, az 516-ostól, amelynek olajtartalma eléri az 53 százalékot. Célunk; hogy az elkövetkező években holdanként 10 mázsa olajat és 6—7 mázsa fehérjét termeljünk meg. A köztermesztésben levő külföldi fajták olajtartalma jelenleg magasabb a miénknél, viszont az eilenálló- képessfgük fenntartása nagy probléma. Eddigi tapasztalataink, kísérleteink szerint sokat ígér a heterózis napraforgó. — Mit ígér a borsó? — hangzott Fehér elvtáns következő kérdése. — Azt hiszem, nem túlzók, ha azt modom: Európa szójá- ja lesz a borsó, öt fajtánkból három takarmányitípus, amelyekből 14—16 mázsás termést könnyen el lehet érni. És nemcsak mint takarmány kitűnő, hanem azért is, mert tíz-ti zeniként mázsás termés után kitűnő előveteménye a búzának — legalább négymá- ssás többi et termést jelent. De optimális körülményeik között termelt borsónál nem ritka a húsz mázsát meghaladó termés. Kurnik professzor ezután beszámolt néhány érdekes tapasztalatról, a termelőd zeniekben végzett vizsgálatok papján, . ‘ , v Az egyik, napjainkban min- jSenkit foglalkoztató téma a g I#» vízkészlete. Az intézet által végzett mérések — az eddig lehullott csapadék alapján — azt mutatják; mintegy hatvan centi mélységig még megfelelő a talaj vízkészlete, ez elegendő a gabonának, a borsónak. Viszont mélyebben, különösen nyolcvan—száz centi mélységben olyan kevés a vízkészlet, hogy a nyár végén kritikussá válhat a kukorica, a napraforgó, a lucerna számára. Ugyancsak megszívlelendő tapasztalatokról számolt be Tolna—Baranya megye tejtermelésének alakulásáról, 4u baranyai, 40 tolnai termelőszövetkezetben, 11 állami gazdaságban végzett felmérés és a takarmányok minőségének laboratóriumi vizsgálata alapján. A tapasztalat, hogy 1969. óta csökken a tejtermelés; a magyarázat: 1969. volt a legjobb takarmánytermelő év. Mindkét megyében jelentős f ehér j e-t úletetés tapaszt a. ható, viszont a tejtermelést befolyásoló mikroelemek közül csaknem általános a mangánhiány. Figyelemre méltó, hogy a kukoricaszilázs fehérjetartalma 1969. óta mintegy 40 százalékkal növekedett. — Viszont egyet nem szabad elfogadnunk — jegyezte meg Kurnik professzor — azt, hogy a mezőgazdaság csak 80—100 mázsa silókukoricát termel egy-egy holdon, ugyanaltkor 30 mázsán felüli szemtermést. A kutatás és a termelés kapcsolatairól elmondotta az intézet vezetője, hogy 170 termelőszövetkezettel állnak szerződéses kapcsolatban, azonkívül 12 másik kutatóintézettel működnek együtt. — Végül, mivel foglalkoztok még? — kérdezte Fehér elvtárs. A válasz nagy derültséget keltett. — Harcolunk a bürokrácia ellen. Januárban és februárban 563 levélre kellett válaszolni, elkészíteni 19 nagy jelentést, 29 tájékozató jelentést, 32 meghívót kaptam különböző értekezletekre, tanácskozásokra. Ezek csökkentésére irányuló kísérleteink eddig eredménytelenek. Az Iregszemcsén tett látogatás után Fehér Lajos Tamásiban találkozott a területi tsz-szövetségek vezetőivel. A tamási tsz-szövetség titkára, Kolozs István tájékoztatta Fehér elvtársat a szövetség kül- döttválasztó közgyűléséről, az; ott elhangzott felszólalásokról, arról, milyen, gondok foglalkoztatják a termelőszövetkezetek tagjait, vezetőit. BOGNÁR ISTVÁN Kongresszusi küldöttértekezlet Március 10-én a tamási járási pártbizottság tanácstermében tartotta kongresszusi küldöttválasztó küldöttgyűlésén a Kapos-Koppány Völgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezeteinek Területi Szövetsége. A küldöttértekezleten részt vett Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára. Moharos József, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, dr. Lénárt Lajos, MÉM miniszterhelyettes. A beszámolót Kolozs István, a tsz-szövetség titkára terjesztettel elő. A vitában kilencen, köztük Moharos József és Somi Benjamin szólaltak fel. A küldöttgyűlés Palóc Tamást, a pincehelyi Vörösmarty Tsz elnökét, Bessenyei Zoltánt, a szakcsi Uj Élet Tsz elnökét, Hegyi Andrásnét, a gyönki Petőfi Tsz párttitkárát, id. Kovács Ferencet, a döbröközi Zöldmező Tsz párttitkárát, Herczeg Józsefet, a diósberényi Rákóczi Tsz elnökét és Tancsik Józsefet, a vá- rongi Petőfi Tsz elnökét választotta küldöttként a termelőszövetkezetek II. országos kongresszusára. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tagjának Palóc Tamást és Bessenyei Zoltánt választották megt A késő délutáni órákban fel- írergste a szövetség vezetőit ^éhér Lajos miniszterelrök- h“',rettes és hosszasan elbeszélgetett velük a szövetkezeti mozgalom problémáiról. Magyar kormányküldöttség utazott Lipcsébe a tavaszi vásárra Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter vezetésével kormánydelegáció utazott az 1972. évi tavaszi lipcsei vásárra: A küldöttség tagjai: dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Menyhárt László nehézipari miniszterhelyettes és Kovács Imre, hazánk berlini nagykövete. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, valamint dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Megkezdődött a mezőgazdaság tavaszi főszezonja Országszerte megélénkült a ntár, március második hetének végén megkezdődött a mezőgazdaság tavaszi főszezonja. A szokásosnál két héttel korábban vonultak ki a földekre a traktorok, amelyek az elmúlt napi esőzések után porhanyóssá vált talajon már könnyebben boldogulnak. A mezőgazdaság tavaszi szezonjában 600 ezer hektárnyi területet kell felszántaniok. Er- re. finden lehetőség megvan, me., elegendő vontató áll az üzemek rendelkezésére és az Agrotröszt raktárkészletei is kielégítően alakultak. A tavalyinál lényegesen több nagy , teljesítményű traktor vár most is eladásra. Talajmunkát és vetést 2,4 millió hektáron kell végezni. A vetéshez országszerte hozzáláttak, elsőként a mák és a borsó szaporítóanyaga került a földbe, de az első tavaszi gabonák vetéséhez is megértek a feltételek. Ezzel azonban korántsem ér véget a főszezon. Egyebek között 1,6 millió hektáron az őszi kalászosokat kell ápolni, 1,3 millió hektáron pedig a réteket és a legelőket. A szőlős- és gyümölcsös kertek művelésére is kedve:, az idő. Szombaton dr. Sághy Vilmosnak, a belkereskedelmi miniszter első helyettesének vezetésével — az NDK kereskedelmi és ellátásügyi minisztériumának meghívására — belkereskedelmi küldöttség utazott Lipcsébe. A delegáció megtárgyalja a KGST belkereskedelmi miniszteri értekezlet munkájával kapcsolatos tennivalókat és megtekinti a lipcsei vásárt is. Dr. Sághy Vilmos vissza- utazóban találkozik I. Trav- nicek cseh kereskedelmi miniszterrel és E. Decker szlovák kereskedelmi miniszterhelyettessel, akikkel a két ország belkereskedelmét érintő közös problémákról, időszerű kérdésekről tárgyal. (MTI). Chile külügyminiszter-helyettesének magyarországi tárgyalásai Dr. ArtSböI Palmá; a CühfleS Köztársaság külügyminiszter- helyettese március 9—11 között Budapesten tartózkodott. A külügyminiszter-helyettest fogadta Péter János külügyminiszter. Hollai Imre külügyminiszter-.helyettessel megbeszélést folytatott a két ország külügyminisztériumainak együtt- műlvödéséTOl, időszerű nemzetközi kérdésekről és a magyar—chilei kapcsolatokról. Dr. Andbal- Palma tárgyalt dr. Szalad Béla külkereskedelmi miniszterhelyettessel. A megbeszéléseken és a látogatásokon részt vett Claudio Aliaga Freire. a Chilei Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI* . j .! Tanácskozás a zöldségtermesztésről Operatív bizottság alakul Szombaton délelőtt Szekszár- don, a megyeháza nagytermében a zöldségtermesztésről tanácskoztak az érdekelt termelőüzemek, a kereskedelem képviselői, a tanácsok szakigazgatási szerveinek érdekelt vezetői. Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitójában utalt a zöldségtermesztés fejlesztéséről, a lakosság ellátásának javításáról a közelmúltban hozott kormányhatározatra. Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a termelés fejlesztésével, a fejlesztés lehetőségeivel foglalkozott. Konsós István, a kereskedelmi osztály vezetője pedig a kereskedelmi ellátás kérdéseivel. Horváth János MESZÖV-elnökhelyettes arról szólt, hogy a fogyasztási szövetkezetek hogyan járulhatnak hozzá a zöldség-gyümölcstermelés fokozásához, hogyan javíthatják a helyi ellátást, Örvös Ferenc, a Paksi Konzervgyár igazgatója a gépesítés lehetőségeiről, a gépesítésnek megfelelő zöldségfajták elterjesztéséről. Nika Károly a primőr-ellátás gyengeségeivel foglalkozott, Szentes Nándor, a mözsi Üj Élet Tsz szakvezetője pedig a paprikatermesztés gondjaival. A tanácskozáson felszólalt Szakái László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. Horváth József előterjesztette a zöldségtermesztési operatív bizottság létrehozásáról szóló javaslatot: ennek megfelelően a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi, illetve kereskedelmi osztálya, a növényvédő szolgálat, a MÉSZÖV, a Tolnaker, az AGRO- KER, a nagydorogi, a szekszárdi ÁFÉSZ, a mözsi és a sár- çzentlorinci termelőszövetkezetek képviselői vesznek részt a bizottság munkájában.
