Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
F I dombóvári tanács Mocsêny üléséről jelentjük ’— Elfogadták as 1972-es költségvetési tervet — Új rendelet a piacokról és vásárokról — Szakosított tantervű osztály Tegnap délelőtt ülést tartott Dombóvár Város Tanácsa. Az ülésen részt vett Borbás József, a megyei tanács terv- •tályának vezetője is. Vidóczy László tanácselnök adott tájékoztatást a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az előző ülésen tett bejelentéseket és interpellációkat követő intézkedésekről. A második napirendi pont arról informálta a tanácstagokat, hogy a végrehajtó bizottság a k'ét tanácsülés között, október elsejétől január 30-ig milyen tevékenységet folytatott, mely kérdésekben hozott határozatot. Az idei költségvetési és fejlesztési terveket a tanács rövid vita után egyhangúlag elfogadta, a számvizsgáló bizottság a napirendhez tartozó jelentésével együtt, A negyedik napirendi pontban ismét a tanácselnök számolt be az elmúlt év tevékenységéről. A legfontosabbakról, az ipartelep közművesítésének állásáról, ezzel ösz- szefüggésben a város ivóvíz- helyzetéről, az óvodaépítési akció sikeréről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat. 1971-ben is fontos- feladat volt a város lakosságának jobb ellátása, a szolgáltatások színvonalának emelése. Ezt a feladatot hat szocialista szektor és 201 kisiparos látja el. A szövetkezetnél bővült a szolgáltató részleg, így például gépjárműjavító-műhely alakult az Univerzál Szövetkezetnél, a Dombcalor Ktsz-nél és az ÁFÉSZ-nél. Az Univerzál építőrészlege is bővült, női, férfifodrászat, kozmetikai szalon áll az újdombóváriak rendelkezésére. Az egész város területén bevezették a fűtőolaj házhoz szállítását • ' A kórházban az összes orvosi állást betöltötték. Itt is és a rendelőintézetben is — ahol a zsúfoltság a legnagyobb gond — a középkáderefkkel való ellátottság az előző évihez képest jelentősen javult. Augusztus elsején megkezdte működését a szociális otthon. Dombóvár Város Tanácsa tegnapi ülésén új rendeletet hozott a piacokról és a vásárokról, mivel az előző még a várossá nyilvánítás előtt készült és azóta több tekintetben elavult. Az új tanács- rendelet szerint a hetipiacot a végrehajtó bizottság minden héten szerdán és pénteken, napi piacot pedig minden vasárnap tart. Az országos állatvásár céljára a Teleki utca végén kialakított állat- és terményvásártér vehető igénybe, kirakodóvásár pedig az Árpád és Tóth Ede utcák 1972. ki.uár 1«. találkozásánál tartható. Országos állat- és kirakodóvásár minden év február, április, június, augusztus, október és december hónapban lesz Dombóvárott. A tanács ezt követően megtárgyalta és egyetértőleg tudomásul vette a népi ellenőrzési bizottság idei első félévi munkatervét. Bejelentésként hangzott el a tanácsülésen a közműfejlesztési hozzájárulások mértékének megállapítása. Több felszólaló tett. javaslatot arra vonatkozóan,... hogy a hozzájárulást az érintettek szociális helyzetüktől függően több részletben fizethessék. A tanács ezzel a kiegészítéssel elfogadta az előterjesztést. . Engedélyezte a tanács tegnapi ülésén egy szakosított tantervű osztály megindítását. A Gőgös Ignác Gimnázium matematika tagozatára készít majd elő ez az osztály. Az 1972—73-as évtől kezdődően a Zrínyi Ilona Általános Iskolában a hetedik Osztályban szakosított tanterv szerint tanítják a matematikát. Ehhez az iskolában a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Január elsejétől a dombóvári járási hivatal szervezetében működő közegészség- ügyi felügyelet a városi tanácshoz tartozik. - A végrehajtó bizottság az átszervezés után felmentette dr. Magda Tamást,. az egészségügyi csoportvezetői teendők alól és dr. • Sáfár Lászlóné közegészség- ügyi felügyelőt megbízta a munkakör ellátásával. Az új szabályzat értelmében a tanács hatáskörébe tartozik a szakigazgatási szervek vezetőinek kinevezése. Ezt követően a tanácstagok interpelláltak. A legutóbbi népszámlálás szerint hazánkban minden ezer férfira ezerhatvannégy nő jut. Az egyedül álló — élő — férfiak száma mégis nagy... Ismerek Szekszárdon egy idős mérnököt. Minden reggel hatkor kel, hideg vízben mosak- szik és ezután bevásárló útra indul. Először a söntésbe megy. Megiszik féldeci cseresznyepálinkát. Egyhajtásra. Következik a tejcsarnok, azután az önkiszolgáló bolt és hetenként kétszer a hentes. Egy másik férfi termelőszövetkezeti főkönyvelő volt, 67 éves. Családi házban egyedül él. Maga mos, varr, vasal. Olyan virágai vannak, hogy ritka nővendégeit is — többek között — ezzel bűvöli el. Egy harmadik férfi: tavaly háromszor szirénázott feleségéért szomszédomba a mentő. Rossz a szíve, — mondják a lakók —. gyakran szorul, rosszullét után, néhány hétre szigorú orvosi kezelésre. Ilyenkor a férfi hetekig magányos, azaz a két kislány, az egyik negyedikes általános iskolás, a másik elsős gimnazista reá vár. — Szaladok haza a munkából. Befűtés, vacsorafőzés, mosáshoz vízmelegítés, stoppolás, gombfelvarrás, sorolni sem lehet, mennyi minden rám vár. Segítenek a lányok is, de még gyerekek. Minden rám vár. A napokban megkérdeztem az egyik szekszárdi nagyüzem szakszervezeti titkárát. Isme'.- ri-e a magányos férfiakat, műszakiakat, fizikai dolgozókat, akik a műhelyben, az irodában, az ő emberközeli funkciójában, hatáskörében dolgoznak? Meglepődött a kérdésen. Azt pontosan tudja, hogy hány KISZ-tag, hány hatszáz Jorin• Győztek is, vesztettek is íReggelig állt a bál. A tszagok minthogy egy évben csak egyszer van zárszámadás, ittak, nótáztak, alaposan kimulatták magukat és leszámítva egy kis összekoccanást, jól sikerült minden. Az egy munkanapra jutó átlagjövedelem 102 forint, jobb lehet, csak rosszabb ne legyen, mert a 102 forint bizony szép összeg. Ennyit még soha nem fizetett a termelő- szövetkezet. Szóval minden jó, ha a vége jó. Most még hátra van a nyereségfelosztás, de a nyereségből kizárólag azok a gazdák kapnak, akik egész évben jelesül dolgoztak, maradéktalanul betartották a közösség írott és Íratlan törvényeit. Fegyelmi vétséget nem követtek el, igazolatlanul nem hiányoztak a kötelező munkanapokat teljesítették, és kimu_ tathatóan hozzájárultak a nyereség képzéséhez. A vezetőség állítja majd csz- sze a névsort, és ennek alapján a közgyűlés dönti el, hogy kinek jár és kinek nem jár a nyereségből. Nem lesz könnyű dolga sem a vezetőségnek, sem a közgyűlésnek, mert önmagáról kevés ember hiszi ei a „rosszat”, de hát mit lehet tenni? Ebben a közös gazdaságban az egyesülés óta az elnök segítségével a tagok megtanulták, hogy kizárólag akkor érnek el jó eredményeket, akkor mennek megfelelően a dolgok, ha részrehajlás nélkül, elvszerűen, következetesen megkülönböztetik a jót a jobbtól, a jobbat a legjobbtól. Az igazság és a rendteremtés szigorú útján jutottak el a tagok a mai eredményekhez. Oda, hogy elmondhatják: egyenesbe került a nyolc és félezer holdas mőcsényi termelőszövetkezet, amely Mőcsény, (Cijcó, Grábóc, Bátaapáti,. Mórágy, Kismórágy és Zsibrilc dolgozó parasztjait egyesíti. Kovács István, a közös gazdaság elnöke sokak szerint túl szigorú, sőt olykor-olykor a tagok érzékenységére nem ügyelő ember. Hetekkel ezelőtt a szokottnál is jobban ellene fordult a közhangulat, de végeredményben a józanság kerekedett felül. A tagok többsége belátta, ha az elnök szigorú, hát értük szigorú. Ha olykor kifogy a béketűrésből, hát értük fogy ki a béketűrésből. Fegyelem nélkül, rend nélkül nem megy. Az egy dolgozó tagra jutó átlagrészesedés nem érné el a mostani szintet, ha a vezetés szabadjára engedné a hanyagságot, ha tűmé a látszatmunkát. A több községet egyesítő közös gazdaság megszilárdult, s ez elsősorban annak a céltudatos, elvi alapokon nyugvó munkának köszönhető, amely a vezetés sajátja. Ahol több száz család megélhetéséről, ahol egy nyolc és félezer holdas nagyüzem jelenéről és jövőjéről van szó, ott nem babra megy a játék, ott nem lehet engedményeket tenni, s nagyvonalúnak lenni a hanyagokkal, a hátramozdítókkal szemben. Az egyesülést követő hónapok legfontosabb feladata az volt, hogy minden szempontból megfelelő szakemberek kerüljenek az ágazatok élére. Jöttek a jelentkezők és rövid idő alatt két főagronó- mustól kellett a termelőszövetkezetnek megválnia. Egyik sem felelt meg, sem emberileg, sem szakmailag a vele szemben támasztott követelményeknek. A termelőszövetkezet elnökének kellett vállalnia a népszerűtlen feladatot, s neki kellett az alkalmatlan vezető távozását kezdeményezni. Nem érdektelen eljátszadozni a gondolattal. Hol tartana ma a mőcsényi termelőszövetkezet, ha az elnök rosszul értelmezett humánumból megtartja az alkalmatlan szakvezetőket? Nem lehetetlen, hogy a csőd szélén állna a közös gazdaság. S hogy a közösség érdekeit tartották szem előtt, ma stabil, lelkiismeretes, ahogy mondani szokás : ütőképes szakember- gárda irányítja a maga területén a termelőszövetkezetet. A tisztaság és a tisztesség uralkodó elv a közösségben. Az ellene vétőkkel szemben nincs elnézés, nincs kímélet akkor se, ha a tagokról van szó. Ezt mutatja az is, hogy 1.971-ben huszonötén fizettek a termelő- szövetkezetnek kártérítést, és ötvenkétszer került sor fegyelmi tárgyalásra. Sok a fegyelmezetlenség? Ebben az esetben inkább azt mondhatjuk, hogy nagy az indokolt szigorúság, a tagok vigyáznak a közös vagyonra ég eljárnak azokkal szemben, akik bármilyen módon károsítják a termelőszövetkezetet, rontják a helyi közmorált. Az egyik gépkocsivezető négyszer _állt a fegyelmi bizottság előtt. A termelőszövetkezet egyik legjobb dolgozója, de sajnos enyveskezű ember. A negyedik fegyelmi az utolsó fegyelmi, mert ha mégegyszer tetten érik, a termelőszövetkezetből kizárják. Még akkor is sok kivédhetetlen kudarc éri a kockázatot vállaló termelőszövetkezetet, ha mindenki ember a talpán. Azzal meg csak sokasodnak a bajok, ha nem mindenki ember a talpán. A termelési eredményeket tekintve a mőcsényi termelőszövetkezet tagjai és vezetői elmondhatják: tavaly győztek is, vesztettek is. A kukorica nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, főleg az aszály következtében nagy volt a terméskiesés. A fokhagymával melléfogtak. Év elején nagy üzletnek ígérkezett, bezzeg év végén alig találtak rá vevőt, holott év közben a nagy üzlet reményében áldoztak rá sok munkát, és még több pénzt.- Végeredményben ráfizettek, de hát ezt a kockázatvállalás velejárójának kell tekinteniök. A másik oldalon jelentős, több millió forint többletbevételhez jutották búzából, lucernából és marhahizlalásból. Végső soron azonban az a legfontosabb, hogy a tisztaság és a tisztesség, továbbá a mély felelősségtudat uralkodik a vezetők és a tagok munkájában.. A sikereket, az. eredményeket számba véve, ennek köszönhetnek legtöbbet, Sz. P. Magányos férfiak tos asszony van a vállalatnál. Tudja az özvegyasszonyok nevét, számát. Azt, ki mikor kapott segélyt, jutalmat. De fogalma sincs arról, hogy az egyik anyagbeszerző férfi miért volt két hétig távol a munkahelytől, akihez még beteglátogatót sem küldtek, pedig ő is fizeti a szakszervezeti tagdíjat. A magányos férfiakra a munkahely nem fordít nagy gondot. Pontosabban csak addig, amíg fiatal és csinos. A hölgyek kedvében járnak. De ha már a negyedik ikszen túl van, elfelejtik. Ha az ötödik iksz után jár, akkor már ha szóba kerül, csak így említik: „Ja, az öreg". Nehéz pontos és áttekinthető képet alkotnunk a magányos férfiakról, mert szinte védekezőn elidegenednek a mun- kahelytől. pontosabban a munkahely közösségétől és végül a társadalomtól is. Kevés közöttük az olyan, aki részt vesz társadalmi megmozdulásokban és véleményt mond a köz dolgairól. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a társadalom egy olyan rétegéről nem tudunk, mert talán nem akarunk róla. tudni, amely nagyobb figyelmet érdemelne. Az emberek többsége nem érti meg a magányosan élő férfiakat. Miért él egyedül? Miért nem alapított családot? A családja miért hagyta el? Mi volt az a hatás, ami egész életére elzárkódottá tette? Csak kérdések jutnak az ember eszébe. Kitaláltuk már a különféle napokat emlékeztetőül a társadalom egy-egy rétegére, csoportjára, fölmérések készültek, hogy milyen a munkahelyi légkör, a szocialista brigádok összehozzák, emberi közelségbe „terelik" a munkacsapatot, de az az emberi közelség valójában azt jelenti-e, amit a kifejezés hallatán az ember érez. Azt tudniillik, hogy az emberek ismerik-e úgy egymás gondját, baját, ahogy kellene, hisz bárhogy is számoljuk, egy valamire való munkahelyen több időt eltöltenek, mint a családi körben. De a munkahelyen nem, kérdezik meg á magányosan élő férfitól, mi a baja. Azt sem kérdezik meg, hogy a beteg feleség helyett ki főz a a gyerekeknek. És a magányos embertől azt sem tudakolják, hogy karácsonykor, a béke és szeretet ünnepén volt-e asztaltársa. Úgy tűnik kényes téma a magányosan élő férfiak gond- járól-bajáról-sorsáról beszélni. Kényes, mert ki foglalkozzék velük. A nőbizottságok_ a népfront, a szakszervezet? Vagy egyáltalán — vetődik fel azokban a kérdés, akik nem ismerik a magányos emberek életét — téma-e ez szocializmust építő társadalmunkban? Persze hogy az. Hisz a mi társadalmunk az egyedüli — a sok letűnt után — amely any- nyira ember centrikus a társadalom egészét és egyedét tekintve, amilyen még nem volt. Ennek a társadalomnak nem mindegy, hogy a benne élő, azt alakító ember hogyan él, gondolkodik, egyáltalán, hogyan érzi magát. Nem napot kell a magányos férfiak számra kitalálni, — ők tiltakoznának ellene legjob- bant és jogosan, Mint ahogy annak sem sok értelmét látom, hogy a társadalom más csoportjait különféle napokon ün- neplik. Szerintem az embert egész évben, egész életen át ünnepelni kell. Mert az ember alkotó, és aki alkot, az megérdemli az ünneplést, a dicséretet. A társadalomnak mindig kell gondolnia az emberre. Mindig. A magányos férfiakra is. Hogyan? Nincs recept. Valamit segít majd a garzonház Szekszárdon. Segíthetne a Patyolat is, gyorsabb munkával. A vendéglő is olcsó ételekkel. Hallottam. már magányosok klubjáról is. Nem öregek klubjáról. Olyanról, ahol a magányos férfiak társakra találnak. Mert azt hiszem ez hiányzik nekik a legjdbban. Az is természetes, hogy a társadalom, észrevegye őket: az egyedül gyereket nevelő férfit, azt, aki idős anyjával él, azt akit elhagyott a felesége — mert a válás azért nem mindig a férfi miatt következik be. Oda kell figyelni azokra is, és elismerni munkájukat — többet ér egy magányosok klubjánál — mert nagyon sok van közöttük, akik a kis albérleti szabában, feleségük beteg ágyánál hagyják a gondot. A hivatalban belefeledkeznek a munkába, hogy nap közben ne jusson eszükbe az, ami este otthon rájuk szakad. PÁLKOVÁCSJENŐ
