Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

f

1

1

f

»

*

<

Művészek a megyében

Molnár M. György otthonában

Felvételi esélyek, felvételi prognózis

Miért esik ki a rostán sok jó tanuló —

A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatásét

Ezekben a hetekből ismét diákok tízezreinek kell — pedagógusok, szakemberek, szülők segítségével — dönteniok hivatásukról. Az egyetemi és főiskolai jelentkezésekkel ösz- szefüggő tudnivalókról tájékoztatták a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei Szőke Sándort, az MTI munkatársát.

— Júniusban mintegy 56 ezer diák érettségizik a középiskolák nappali tagozatain, közülük 29 ezrén a gimnáziumokban, 27 ezren pedig a szak- középisKÓlákhan. A gimnazisták zöme tovább kíván tanulni, a szakközépiskolásoknak is csak alig több, mint fele szándékozik munkába állni. A most végzők közül több, mint 25 éz- ren .kívánnak ősszel különböző felsőoktatási intézmények nappali tagozatain tanuld!, az első évfolyamokra ugyanakkor 14 és fél éter Hallgató tehető fel. Ha ehhez hozzávesszük a kdráWbah érettségizettekét is, előreláthatóan a jelentkezők kétharmadának csalódnia kell reményeiben. Hogy ez a csalódás minél kisebb légyen, ajánlatos alaposan megfontolni, ki milyén felsőoktatási intézménybe jelentkezik.

Az égvetésiek, főiskoláit többségénél túljelentkezés tapasztalható, a pályázók között tehát válogatni kell: el kell dönteni, ki az. aki „felvehető”. A f elvéhe tőség kritériuma minden jelentkező számára kettős. Egyrészt: tudása és a választott egyetem, főiskola által igéhyelt képességéi megtel előék-é; másrészt: hány

vizsgázó ér el nála magasabb Oöntszámot, s ezek a felvételi keretszámot betöltik-e vagy sem, A felvételi vizsgán legnagyobb súllyal a ténylegesen produkált tiidást, a félvétételi vizsea eredményét veséik tekintetbe, de behatóan vizsgál^ ják a jelöltek rátermettségét, erkölcsi, politikái, emberi magatartását. Például á2 orvos, a pedavóétis, vágy a jogász mutikájához nagyfokú erriber- Szeretet. szilárd erkölcsi magatartás sziiVsévös. AZ liken személviségtulajdonságok hiánya még a legmagasabb pont- sri^mök êTeilévé is kizáró ok leket a felvételnél. Bizonyos életnályákra, előkészítő szakokra egészségügyi, pszichológiái, vagy egvél) okokból nőket, Illetve férfiakat egváPa- láo nem, vagy csak kisebb mértékben vesznek fél.

— Téves viszont az a nagyon elterjedt nézet, hogy egyetemre, főiskolára a legjobbaknak is igen nehéz be- keriilniök. Magiunk is foglalkoztunk a kérdéssel, mi az oka, hogy nagvon sok jó előmenetelő tanuló próbálkozását nem koronázza siker? Úgy

véljük a magyarázat a megpályázható helyekre jelentkezők számának aránytalanságában rejlik. Irreálisan sokan jâeritkëznék példáíil az ork'O- si, a jogi karokra és egyes bölcsész szakokra, csupán az oda kívánkozó jeles rendűek száma is majdhogy nem eléri a keretszámot. A keretszámon túliak — akik még a máshová jelentkezők között a legjobbak közé tartoznának — innen és egyenlőre más egyetemről is kiesnek, hiszen oda nem jelentkeztek:.

Szeptemberben például

mindössze 124Ö elsőéves Orvostanhallgató (beleértve a fogorvosokat és a gyógyszerészeket is), 420 bölcsész jelölt és 320 joghallgató kezdheti meg tanulmányait. Hagypn hasznos lenne a jelentkezők átcsópörtosuiásá, a realitáshoz való jobb igazodás. Egy-egy éhdekíődési kör ùgÿanls riétn egyetlen életpályára determinál. Például az élő természetet kedvélők- iiera csupán orvosok. vagy biológusok lehetnek, hanem agrárjellegű felsőfokú intézmények sokaságában is készülhetnek élethivatásukra. Kívánatos lenne, hogy mind a műszaki; mind pedig áz a «rármérnökök száma növekedjék, de szükséges, hogy a felsőfokú végzettségű üzemmérnökök, üzemgazdászok, technikusok is egyre többen legyenek. Ezek ugyanis hiányzó szakembertípusok. A különböző műszáki egyetemek 2085. az agráregyefemek pedig 910 új elsőévest várnak. Ugyanakkor a műszáki, á mezőgazdasági és a gazdasági jellegű főiskolákon 4690 „gólya” kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.

— Ami az érettségin nyert osztályzat figyelembevételét illeti, a közéniskóiák értékelése nem egyenlő: az egyik iskola szigorúbb, a másik , kevésbé áz. Az egyetem, a főiskola a legjobbakat kívánja felvenni. A megkövetelt tudásszint ezért az országosan legjobbak tu- dásszintje. A felvételi vizsgák ebből a szempontból „országos versenyek” is, amelyben aí iskolák is részt vésznek tanulóikkal. a felvételi vizsgán gyengén szereplő tanulók nemcsak a felvételtől esnek el. hanem iskoláikat is „minősítik”. A felvételin csak a legjobb jelesek kapnak jelest, a legjobb jók kapnak jót, és így tovább.

— Az elmondottakból kiderül, jiagv minden érdekeltnek felelősséggel kell döntenie a pályaválasztásról. Társadalmi kérdéssé nőtt a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek

továbbtanuláséi segítő tevékenység, általában: a tanulók differenciált, körültekintő pályairányítása. (MTI).

Milyen az új lakók „egészségügyi szintje" ?

Az építésgazdasági xés szervezési intézet a győri házigyár termékeiből készített lakások tulajdonosai körében szociológiai felmérést készített. A Győri Tervező Vállalat, a Típustervező Intézet és a Győr- Soproh megyéi Állami Építőipari Vállalat által kifejlesztett, 1968 óta többszörösen is módosított házgyári lakások lakóinak „elégedettségi szintjére” voltak kíváncsiak, a felmérést Győrött a tízezer lakosú Ady lakótelepen, Sopronban, Ajkán és Mosonma- gyaróvárott végeztek. A szociológiai vizsgálat 468 lakásra; illetve ott lakóra terjedt ki, s bár a feldolgozás csak most kezdődött meg, a „nyers” eredmények Is érdekesek.

A kápprs» kérdésre edott

válaszokból kiderült, hogy á megkérdezettek 25 százaléka már eleve kicsinek találja új otthonát. A győri lakótél épen kétszáz lakástulajdonos harminc százaléka Ítélte meg úgy jélenlegi lakását, hogy az öt évén belül már riéíh felél meg az igényeknek.

Egyértelműen szükségesnek látszik a lakások alapterületének növelése a jelenlegi 53 négyzetméterről 57 négyzet- méterre. Sokan kifogásolták a fürdőszobák szűkös méreteit, S általában ázt, hogy a hűtőszekrényeknek, mosógépeknek nem jutott elég hely. A közelmúltban Győrött létrehozott komplex tervezési iroda munkájában hasznosítani kívánják a most szerzett tapasztalatokat. (MTI)

Építész akart lenni, de tanári oklevelet szerzed;, s hosz- szu iuon at tanított, uogy aztán egy merész ema tarozással hatat ioraitson enneit is, s festő legyen, csak festő, aki csupán önmagának es saját művészetének tartozik számadással. De az elmúlt évtizedben más is fűződik nevéhez, amit talán „adminisztrációs sikernek” nevezhetnénk: megszervezte a faddi, a dúnaföldvári, majd a paksi művésztelepet, a fiatalok telepét, ami 1961 óta működik, a fiatalok stúdióját, s a szekszárdi képzőművész vasárnapokat, ami egyformán jelenti a megye festőinek találkozóját és továbbképzését.

Csupa ideg, csupa energia. A lelkesedés hajtja, a belső tűz. Tolnai otthonában ülünk, nézem sovány aszkéta-arcát, mozdulatait figyelem, nyughatatlan ujjait, melyek akkor sem pihennek, ha a cigarettát fogják, vagy a borospoharat. Arra kértem, hogy magáról beszéljen, de egyelőre a művészet helyzetét fejtegeti, azt, hogy mit jelent Tolnában festőnek lenni, s mit jelenthetne, ha... Sűrűn teleírt papírlapokat hoz elő, a megye képzőművészeti életének fölmérése, s a lehetőségek megcsillan- tása.

Sajnos, itt. ebben a tolnai házban, amely műhelye és otthona, nem tudjuk megoldani a kérdést, s újra azt kérem, magáról beszéljen, munkájáról, arról, amit tett, s amiről úgy érzi, hogy neki kell megtennie.

Szeptember óta nem tanít. „Megmondtam mennyi fizettem rá eddig?” De nem ez a legfőbb gondja. Mindén művészet önkifejezés, egy kén nemcsak arra jellemző, amit ábrázol, hanem arra is — vagv talán elsősorban arra — aki festette.

•— Ügy festén!, hogy ne hasonlítson senkire.- Engem fejezzen ki, ne azokat, akiktől tanultam. A kén nem a táj le- térkóppzését jelenti, hanem a valóság elemeiből megalkotott új valóságot, s ez még azt sem zária.k.i. ho"v az egyes motívumokat átírjuk.

— Mit jelent vidéken élni, s mit jelent ez sikkor, ha — mint egyelőre még nálunk — késik a képzőművészet elismerése, legalábbis a megyéhez hű alkotók esetében?

— Minden művész számára alasvétő feladat az elismerte— Korszerűség alatt nem korstílus, nem is időbeni, hanem minőségi fogalmat értek. Olyan művészetet, amelyben ä művész tehetsége állandóan megújul. Ebből természetesen az is következik, hogy a képek születésénél nem szabad megalkudni, mert a könnj ű. szokványos megoldások, a rutinén unkä mindig a minőséget rontja.

Beszélgetésünk az absztraktakra terelődik.

— Az absztrakt művészet elismerten létezik, miht mű- vészettörtéhefi kategória, bár mint nem emberábrázoló művészet, j elk '('«rendszere* csak n kóozőtnflvés7''tbm jártásak számára érthető. Én úgv vélem, hogy mégsem soekulatív útón jön létre ellenkezőién, a társadalmi valóság valamilyen objéktív vagy szubjektív jelensége inspirálja a művé=tt N"1’”)'- a to*-mós7etelvű megjelenítési módoké g vez-ftő szeren. de azt .hiszem, örömmé1 üdvözölhettük d nonfiguratív művek térh^dő-^-it, mindenei- előtt a díszOőrhűvé'-zetben mert ez — véleményem szfe- «•'"* — korunk tíi omameiitá- lis művészétét jelent«.

A tolnai okban mellé műterem épült itt nézzük véeig új kénéit. Győri ideák elevenednek még, a Kántalan-domb házsorai, az egykori karmelita templom nyugtalan vonalai, a magyar ispita, udvarán Borsos Miklósnak a reneszánsz oszlopsorra ráfel 'lő medárszobrá- val, mintegy bizonyítva azt. amiről az imértl beszéltünk, hogy a jó művésziét átível körökön és stílusokon. S közben természetesen felmerül a kérdés, mit szeretne Molnár M. György, mit kéme a mesék mindent valóra váltó tündérétől? De nem kell a mesékig visszam ennünk.

— Nagy erőpróbát jelentő nagyméretű feladatot és a megoldásához szükséges feltétele, két. Kívánhat-e magának mást egÿ festő?

De következő mondatából már közelebbi kívánságok fogalmazódnak meg:

— A közeljövőben három egyéni kiállításom lesz. Szeretném méltóképpen bemutat, ni maigamat, s szeretném méltón képviselni a Tolna megyed kéozőművészetst is.

Sokáig nézzük még a kepe- kot. S úgv érezzük, ez a kí- únsega rrV-do-nkénp teljesülni fog. CSÁNYl LÁSZLÓ.

tés. Ügy gondolom, elmondhatom magánírói, hogy papírforma szerint ez sikei-ült. De aki vidéken él, szárhölnia kell azzal, hogy ebben a közegben kell elfogadtatnia munkáját. És ez nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Mert ugyanakkor itt van a korszerűség problémája is, amely nincs mindig arányban az eladhatósággal, ami viszont mégiscsak a megélhetésünk alapja.

Beszélgetésünk itt ismét elkanyarodik. Ám van-e kérdés, ami körül ma — s immár évtizedek óta — több vita Hangoznék el, mint a korszerűség. Győrről beszélünk, a barokk Győrről, amit mindketten nagyon szeretünk, ahol a barokk és a modem formák nem zárják ki egymást, sőt a formák változatossága mintha titkos rokonságot jelentene.

Molnár M. György így fo7q yn^rr jr-Zl orp <-vy) .* >