Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

I f i A község o es orvosa IZ0fÍPIlHQIf Valamikor más volt Mórá­gyon és vidji in az élet, mint manapság. Színesek, mozgal­masak voltak errefelé a na­pok, az évek. Kőbányák, er- dűiríások várták a munkás­kezeket, hét határra szólóan híresek voltak a mórágy! fa­zekasok. Ma, a lakosság fő­ként mezőrn .’-"?á'"V ; é' so­kén jó nak dolgozni máshová. Ma. Mlcsény központtal Mó­rágy. Bátaapíh, Zsibrik és Palatin za-puszta jelent 2100 lélekkel egy közigazgatási, ta­nácsi egvséget. Igazságtala­nok lennénk tehát, ha a fel­sorolt, közös tanácsú közsé­gek új orvosának, dr. Fatler Annának a szemére vetnénk, hogy mit sem tudott még nem is olyan régen. Mórágy, Mő- csény, Zsibrik, vagy Báta- apáti létezéséről. A doktornő nem ide pályázott elsőként, hanem Erdősmecskére, mert az nem messze van Pé;':várad­hoz Pécsvárad meg Pécshez, ahol nevelkedett és ahol a szülei élnek. Mocskán — ahol nagyon kellett volna orvos, lévén, hogy télen valósággal körbezárja ezt a kisded tele­pülést a hó — nincs óvoda és nem tudott a tanács munka­helyet biztosítani a doktornő férjének sem. Ezenkívül, a szolgálati lakásnak is csak egy szobáját foglalhatták vol­na el. Szerencsés véletlen, hogy dr. Fatler éppen akkor ment az egyetem tanulmányi osz­tályára másik pályázati lehe­tőség felől érdeklődni, amikor a bonyhádi járás főorvosa is ott járt — orvoskeresőben. Éppen Mórágyra keresett or­vost. 1972. január 1-én dr. Fatler Anna már elfoglalta a körze­tét és amikor meglátogattuk mórágyi otthonában a dél­előtti rendelés és a délutáni táppénzes felülvizsgálat szü­netében egy csokorra való jó tapasztalattal fogadott. — Nagyon barátságosak itt az emberek, kedvesen, fogad­tak és ami ennél is fontosabb segítőkészen. Nem sokkal a költözésünk előtt derült ki, hogy még rokonaink is élnek itt, egy idős házaspár. Rész­ben nekik is köszönhető, hogy nem volt nehéz az idegen környezetben eltöltött első né­hány nap sem. — Tehát jól érzi magát? —- Jól. mert nem ismeretlen számomra a falusi környezet. A Somogy megyei Göllén szü­lettem, 13 éves voltam, ami­kor apám — aki bányász — a pécsi bányaüzemben vállalt munkát és a családot is ide költöztette. Nem hinhém, hogy megbánom a választást. Pedig a doktornőnek nem lesz könnyű dolga. A körzet 10—15 kilométeres utakra kényszeríti egy-egy kihívás­kor. ősszel és télen alig nyújt némi vigaszt a vadregényes, gyönyörű vidék. Bátaapátiban és Mőcsényben hetente egy- egy napon rendel 8-tól 11-ig. Persze, csak elméletileg 11-ig, mert amíg beteg vár a vizs­gálatra, addig tart a rendelés. Zsibrik és Palatinca-puszta betegeit Mórágyon látja el és vagy busszal, vagy gyalog közlekedik. Azt hinné az ember, egy hónap olyan rövid idő, hogy az orvos számára alig kínál hosszú távon értékesíthető ta­pasztalatokat. Alapos tévedés! Dr. Fatler máris fölmérhette, hogy feltűnően sok körzetében a neuraszténiás és a szív­betegek száma, hogy a légző­szervi megbetegedések közül a leggyakoribb az asztma és a tüdőtágulás. És sajnálatos módon népes a mértéktelen alkoholfogyasztásnak hódolók tábora. Sőt, ázoké is, akik alkalmanként táppénzes állo­mányba akarják ügyeskedni magukat egyszer-egyszer, amikor kiadósán fölöntöttek a garatra... A körzet orvosi ellátását évek óta helyettesítések szer­vezésével oldották meg a já­rási szervek. Ez a magyaráza­ta annak, hogy az induló hó­nap betegforgalma szokatlanul magas volt. Még' akkor is magas, ha leszámítjuk az is­merkedésre kész .kíváncsisá­got, Az emberek ugyanis kí­váncsiak a doktornőre. Nem csak azért, mert eddig férfi- kollégák látták el ezt a kör­zetet, hanem azért is, mert a doktornő férje egyáltalán nem nevezhető szakmabelinek. An­na asszony egyetemi tanul­mányainak első évében ment férjhez, van egy ötéves kis­lánya. A férj pedig gépkocsi- vezető. — Tudja, amikor szóba ke­rül a férjem foglalkozása, mindig meghökkennek a be­szélgetőpartnerek, akik aztán nem győznek magyarázkodni, mentegetőzni, hogy hát... mi van abban?! Tényleg nincs benne semmi. Szeretjük, köl­csönösen becsüljük egymást, és ez a fontos. Az én szüleim is munkásemberek, a férjem is régi munkáscsalád hatodik gyereke, ö nem tanulhatott. Most viszont, hogy én befejez­tem az egyetemet, rajta a sor. Régi vágya teljesülhet, be­iratkozik a gépipari techni­kumba. Édesanyámat hiába csábítottam, hogy költözzék hozzánk, nem tud megválni a munkájától. A húgom, Mari­ka van velünk. Nem is tudom, mihez kezdenék nélküle. Na­gyon kell a segítség. Az övé is, a férjemé is. _ ??? — Igen. Az övé. Egy-egy éjszakai kihívásra bevallom, nem lenne valami nagy mer- szem fölkerekedni éjszakának évadán. Mindig ő kísér el. A doktornőt először éjjel fél egvkor hívták a kőbánya környékére, egy gyógyszer­érzékeny nénihez. — Nem volt nehéz eset. Ez még itteni munkám kelleme­sebb emlékei közé való. De egy nemrégi bétaapáti hívás nagyon megrendített. Délelőtt ott rendeltem, alig értem ha­za a busszal, már jöt az érte­sítés, hogy azonnal menjek vissza. Egy 35 éves férfi ön­akasztással vetett véget az életének. Ilyenkor az orvos tehetetlen, s ezt a fajta tehe­tetlenséget most éltem át elő­ször. A négy tágas szobából és mellékhelyiségekből álló or­voslakás még magán viseli a honfoglalás nyomait A be­rendezési tárgyak keresik a helyüket, mindössze két szoba lakható. Az egyik a gyereké, a 16 éves Marikáé — a nagy­nénié *— és Csilláé. ■— Nagyon vizesek a falak. Különösen a középső szobáé. Amint észrevettem, itt a lakó­házak legtöbbjét a víz teszi egészségtelenné. Nem meglepő, hogy sok a reumás, asztmás beteg. — Hogyan fogadták a közö9 tanács vézetői? — Semmi panaszom nem lehet, mert örömmel és se­gítőkészséggel, ami az indulás­hoz nagyon kelt Egyébként jó helyen van a rendelő és orvoslakás, közel a patika, a bolt, az óvoda. Sr.' tos a kocs­ma is. E szomszédságnak tu­lajdonítható, hogy nemrég, egy vasárnap este ledőlt az egyik kéményünk. Persze, hogy nem magától! , Anna doktorasszony és csa­ládja a Kicsoda, micsoda műsorának adása közben élénk kiabálásra és robajra lett fi­gyelmes. Kiderült, hogy ittas legénykék kenetnek a ház­tetőn egy szintén ittas fiatal­embert. A 19 éves fiút, hosz- szas hajsza és nagy ribillió után végül a doktornő férje csípte el, éppen a légjobb pil­lanatban, ugyanis ha nem si­kerül a fiút galléron ragadni, a döngeVéssél meglazított ké­ménnyel együtt zuhan le. Virtuskodásnak szánta a le­gény a háztető- és kémény- lovaglást. garázdaság lett be­lőle, a községi tanács föl­jelentésére. Miért jegyeztük föl ezt az epizódot? Mert ez is része annak a kölcsönös ismerkedés­nek, ami a körzet, a község és a doktornő között folyik még ezekben a hetekben. Igaz, nem mindig szívderítőén, de mindenképpen meghatározó­ként, ami egy pályakezdő or­vosnak nagyon fontos. <— 1 ászló —1 Az ipar, a mezőgazdaság és a gyógyászat számos terüle­tén alkalmazzák a radioaktív izotópokat. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia jelentős exportot bonyolít le. A KGST-orszá- gokon kívül rendszeresen szállítanak Belgiumba, Hollandiá­ba és az N 'ZK-ba, vásárló partnerük az USA és Nigéria. Képünkön: A besugárzó részleg vezérlőpultján televízión figyelik a sugárforrások működését. (MTI Foto — Fényes Tamás felv. — KS) A lermelo és a fogyasztó „kézfogásának” tudományos megszervezése Előtérben a hazai piackutatás Oláh Béla, az MTI tudomá­nyos munkatársa jelenti: Újszerű feladat megoldására vállalkozott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem egyik legfiatalabb tudó. mányos kollektívája, a piacku­tató csoport: az ország egészét átfogó piackutató felméréseket végez. Ehhez hasonló, rendsze­rezett vizsgálódás eddig még nem volt hazánkban. Mint dr. Nagy László docens, a piackutató csoport vezetője megfogalmazta: feladataik kö­zött első helyen szerepel az úgynevezett marketing-szemlé­let hazai meghonosítása, a ter­melő és a fogyasztó ..kézfo­gásnak” a tudomány eszkö­zeivel történő megszervezése. — A marketing-szemlélet lé­nyege — a gyakorlat nyelvére lefordítva —, hogy a gyártók ne csak az általuk megtermelt árut és annak gazdaságosságát nézzék, hanem a vevők, a fel­használók fejével is gondol­kodjanak. A termék eladásá­val tehát feladatukat még ne tekintsék befejezettnek. — Hazánkban — nem kis részben a marketing-szemlé. let hiánya miatt — az az egész­ségtelen jelenség tapasztalha­tó, hogy az áruválaszték álta­lában szűkös, ennélfogva egyik üzletből a másikba kényszerít­jük a vásárlót. Magyarán; nagyrészt maga a fogyasztó kutatja a piacot, ahelyett ezt a termelés, az értékesítés szak­emberei tennék. Biztató tapasztalat azon­ban, hogy mind szélesebb kör­ben ismerik fel a piackutatás jelentőségét. A lakosság ellátá­sában döntő szerepet játszó vállalatoktól például sorra ka­punk ilyen jellegű megbízáso. kait. A Zöldért a zöldség- és gyümölcs,ellátáis krónikus problémáinak megoldásához kérte a tudományos igényű piackutatás segítségét — A bútorellátás is a nép­gazdaság egyik „neuralgikus” pontja. Az ok: a gyártók nem veszik kellőképpen figyelembe a közönség megváltozott kö­rülményeit, és megnövekedett igényeit: még mindig lakószo. bákban, garnitúrákban, nagy egységékben gondolkodnak. Ugyanakkor az elosztóhálózat sem megfelelő, így azután egy- egy keresett típus mindig más és más helyen kapható, legtöbbször csak időlegesen. A bútoráruházak száma pedig még a jelenlegi választék hatá­sos bemutatásához is kevés. ■— A Bútoripari Vállalat ké. résére most feltárjuk e fontos piaci terület fejlődés; tör­vényszerűségeit. Felméréseink-; bői kitűnik majd, hogy, a bú­toripar termelésének profilját milyen irányba kell „igazíta­ni”. s milyen tényezők játsza­nak szerepeit a fogyasztói dön­tésekben. — A magunk elé tűzött program egyik legsajátosabb pontja : szeretnénk bepillanta­ni a családi gazdálkodás „ku­lisszái” mögé is. Arról már többé-kevésbé kialakult a kép, hogy a fiatal házasok, az jfjú családalapítók, az új otthonba költözők milyen beszerzési ter­vekkel vágnak neki a követ­kező időszaknak. Arról azon­ban már sokkal kevésbé va­gyunk tájékozottak, hogy ezek a tervek voltaképpen hogyan realizálódnak, s mi az oka an­nak, hogy az eredeti valóra- váltásának sorrendje rendsze­rint megváltozik, méghozzá nem mindig logikai megfonto­lások alapján. A családok gazdasági dönté­seit és,terveit akarjuk tehát felmérni, hogy az információ­kat a vállalatokhoz továbbít, hassuk, hiszen a „házi” beru­házási programok nagyon ko­molyan befolyásolhatják a vál­lalati, sőt a népgazdasági ter­vezést is. (MTI) Pakson kezdődött, Bonyhádon folytatódik E héten pénteken a bonyhádi középiskolások körében folyta­tódik az a Pakson korábban elkezdett filmhatás-vizsgálat, amit a Belorusz pályaudvar című szovjet filmalkotás előadásait köve­tően a Népművelési Intézet munkatársa. Szabó Balázs végez. A hatásvizsgálat megszervezését a szocialista országok film- szociológusai határozták el 1971 októberében Pécsett tartott ta­nácskozásukon, A filmszociológiai vizsgálat során felhasznált kér­dőívek azonos szövegűek. A kérdéseknek csak kis hányada utal az adott országok speciális körülményeire. Egyébként az orszá­gos méretű vizsgálatok eredményeit a szocialista országok film­szociológusai kivetkező konferenciájukon, még ez év őszén Prá­gában vitatják meg. Harkányban A Szekszárdi Vasipari ániilfí Vállalat epuio FELVESZ VASÖNTÖ SZAKMUNKÁST társasüdülőben AZONNALI garzon, egy-, kettő- és HATÁLLYAL, háromszobás lakrészek Jelentkezni lehet a vállalat termelési elsiegyezhetök osztályán, Szekszárd, a Pécsi 2. sz. Ügyvédi Keselyűsi út 6. sz. Munkaközösségnél. Pécs, alatt. Kossuth u. 22. (11) (70)

Next

/
Thumbnails
Contents