Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

ï 1 Legolcsóbb, legkényelmesebb : Javíttassa régi, készíttesse új cipőit a Kövendi Sándor Tolna megyei Cipész Szövetkezetben „Megőrülök, de szűk a cipőm, jaj, de szorít, topogva járom a keringőt” Emlékeznek erre a 6—7 év­vel ezelőtti slágerre? Akik nem emlékeznének, azok is bizonyára megértik az énekes fájdalmát, hiszen ki ne érez­te volna már, hogy szűk, ké­nyelmetlen a cipő, kellemet­len, sőt egyenesen fájdalmas néha ilyenkor a járás. A láb­fejék nem egyformák, s főleg nem sablonosak. Ugyancsak jónéhány cipőt felpróbálnak a vásárlók míg rátalálnak az igazira. ■ És ha egy-két napos használat után feltöri a lá­bat? A cipő minőségileg ki­fogástalan, visszacserélni nem lehet. Kidobtunk tehát több száz forintot egy divatos, nagyságban megfelelő, de a lábformánk vonalát nem kö­vető cipőért? Igen, Megoldás? Szekszárdon, Dombóváron, Tolnán, Pakson, Nagydorogon, Tamásiban, Hőgyészen, Ireg- szemcsén a „Kövendi Sándor” Tolna megyei Cipész Szövetkezet részlegeiben nemcsak ja­vítást, hanem a cipők mé­retre készítését is vállaljuk — mondja Keserű János, a szövetkezet elnöke. Évről év­re több megrendelés érkezik a női és férficipők, valamint csizmák készítésére. Aki ci­pőt akar vásárolni, az legtöbb esetben 5—6 alkalommal is betér az üzleteikbe, mert vagy a szín, vagy a fazon nem meg­felelő. esetleg a kívánt méret­ben nem kapható az elkéip-; zeit modell. Krokóbőr, ra­gasztott talp, modern sarok­állás — nőknél négyszögletes — és orrkiképzés — széles orr, férfiaknál kaplis — hát ez a divat és ezeket nem min­dig találja meg együtt a vá­sárló. Ilyen gondja egyetlen megrendelőnek sincs, aki a Kövendi Sándor Cipész Szö­vetkezet méretes részlegeiben készítteti lábbelijét. Egy hét alatt elkészítjük a rendelt ci­pőt. Vannak nálunk is csúcs- időszakok, általában nagyobb ünnepek előtt lassabban ké­szül el a kívánt modell, de ezek ritkán adódnak elő; hús- vétkor, karácsonykor. A ki­választható modellek között a megrendelők ott találhatják a legújabb nyugati divatnak megfelelő formákat, a szövet­kezet modelleződ rendszeresen részt vesznek a KISZORG és az OKISZ Labor szervezésé­ben sorra kerülő tanfolyamo­kon, ahol megismertetik ve­lük a legújabb divatot. A modellek kialakításában kül­földi szaklapok útmutatásait is alapul vesszük. A megren­delő kívánságára nemcsak a szokásos marhabox, hanem ki­tűnő minőségű borjúbox, vagy laikk felsőrésszel készítjük el a cipőt, vagy csizmát. Ha az árakat összehasonlít­juk a kereskedelemben kap­ható hasonló modellek árai­val, akkor minimális különb­séget észlelünk közöttük. Az árdifferencia viszont kifejeződik a garantáltan jobb minőségben és ké­nyelemben. Ha a vásárlónak jogos pana­sza van, kényelmetlen a ci­pője — ilyen azonban csak elvétve akad —, akkor ter­mészetesen igényének megfe­lelően új cipőt készítünk szá­mára. A téli, hideg időszak­ban női bőrcsizmákat készí­tettünk bundabéléssel, ezek­re volt a legnagyobb igény. Az időjárás azonban már ta- vaszias, sőt naptár szerint is a tavaszhoz értünk, most a félcipők szezonja kezdődik. Ne dobja el, talpaltassa a cipőjét ! Erdemes-e eldobni egy olyan cipőt, amelyiknek ragyogó a felsőrésze, a talpa viszont ki­lyukadt? Nem! Egyre több azoknak a szá­ma, akik rájönnek arra, hogy nem érdemes több száz forin­tért kísérletezni, találnak-e megfelelő új cipőt vagy sem. A megszokott, bejárt, régi cipő talpalása sokkal olcsóbb és használata kényelmesebb, mintha újat vennének helyet­te. A szövetkezet részlegei szerte a megyében olcsó áron, kiváló minőségű munkát vé­geznek, rövid határidőn belül mindenki visszakapja újjá­született lábbelijét. Ha nem­csak a talp, hanem a felső­rész is tönkrement, fordulja­nak a Kövendi Sándor Tolna megyei Cipész Szövetkezet méretes részlegeihez, tartós, divatos, kényelmes cipőt ké­szítenek. — Erre bizony sokan nem gondolnának — folytatta tá­jékoztatását Keserű János. Szövetkezetünk termékei sok ezer kilométer távolban is ke­resettek, a Japán-tengertől a Finn-öböl partjáig megtalál­hatók. 1971-ben 24 millió fo­rint árbevételünk volt csupán exportból, műbőr csizmából 77 ezer pár, női műbőr cipő­ből pedig 250 ezer pár került eladásra az országhatáron túl. A belföldi értékesítés nagy­sága is meghaladta a 15 mil­lió forintot, kedveltek a ná­lunk készített házicipők és tutyik. 1972-ben tovább bő­vítjük exporttevékenységün­ket, idén 38,5 millió forint értékben terveztünk külföldi értékesítést. Házi gumiüzem — önköltségcsökkentés Tolnán működik egy gumis részlegünk. 21 dolgozót fog­lalkoztatunk ott, különböző gumicikkeket, védőszemüve­get, gumikereteket, motor- kerékpárhoz berúgó- és seb- váltókarokra vódőgumikait. a mű s zőrgyámak pedig tömítő gyűrűket készítünk. Most egy olyan elgondolás is van, hogy a közeljövőben azokat a for­matalpakat, amiket jelenleg a Tisza Cipőgyártól vásárolunk meg, és amikért szinte heten­te el fceU utazni az ország másik végébe, azokat mi fog­juk saját üzemünkben elkészí­teni. Ez azt eredményezi, hogy nem leszünk kiszolgáltatva a Tisza Cipőgyár gyártásütemé­nek, saját igényünknek meg­felelően készítjük a talpakat. Nem fordulhat elő sem hiány, sem pedig túl'készletezés, gaz­daságosabbá válik a cipő- és a csizmatermelés. Csökken az önköltségi ár, és növekszik a termelékenység. Több, mint 7 millió forint nyereség Nyereségünk elsősorban ex­porttevékenységünkből adó­dik. A méretes és javító rész­legek ártarifáit igyekszünk úgy megállapítani, hogy ne legyen ráfizetéses, de nem tö­rekszünk a túlzott nyereségre sem, azt az árutermelés hoz­za. A szövetkezet 1971. évi teljesítménye alapján közel 2,4 millió forint nyereséget ért el, átlagosan 41 napi ke^ reset kerül kiosztásra. Beruházások, szociális intézkedések Több mint 1 millió form-? tot költöttünk tavaly gépesí­tésre. Uj szegő-, csákozó-, fárafoglaló, gyalu-, és 12 szegő­gépet vásároltunk. Ebben az évben tovább bővítjük gép-, parkunkat. Régi problémát oldottunk meg 1971-ben Pakson. Bőví­tettük a szociális létesítené-; nyékét, megszüntettük az ed­digi mostoha körülményeket. Az ott dolgozók, mintegy 160 nő és férfi új fürdőhöz, kor­szerű mosdókhoz, öltözőkhöz és mellékhelyiségeikhez jutott. További célunk, hogy a szö­vetkezet minden részlegének megoldjuk a még fennálló szociális problémáját. Gondolunk a dolgozók nyu­godt pihenésének biztosításá­ra is. Saját üdülővel nem ren­delkezünk, ezért üdülőket bé­relünk a Balaton partján. Az idősebbek nyaralását valószí­nűleg Hévizén, a fiatalokét pedig Balatonfüreden fogjuk biztosítani. <x) r r • r újság e 1972. február 29. Tolna megyei cipők a Japán-tenger partján

Next

/
Thumbnails
Contents