Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

t i t f Hasznos véleménycserék a megyebajnokság ligaértekezletén Valamennyi egyesület képviseltette magát — Napirenden az ifiválogatott — Dombóvárnak nem jó a sorsolás — Valamennyien kérték: a Dózsa 1L eredménye ne számítson a végeredménybe Szekszárdon került sor a megyei labdarúgó-bajnokságban szereplő cső* patok vezetőinek a ligaértekezletére. Ezen valamennyi érdekelt egyesület képviseltette magát, megjelentek Lépő László, a megyei TS elnöke, Szalai László, a JB ügyvezető elnöke, Rózsa Elek, a JB titkára és a járási TS-elnö- kök is. Bevezető előadást Vigh János, a megyei labdarúgó-szövetség főtitká­ra tartott. Értékelést adott a megye labdarúgósportjának helyzetéről, ezen belül a felnőtt és ifjúsági bajnokságról. Elemezte, mi az oka, hogy a szö­vetség vezetői viszonylag ritkán tudnak kijutni a vidéki egyesületekhez.^ Ezek között elsősorban az utazási gondokat említette meg, amelyek időnként a sportköröknél is jelentkeznek. A szövetség vezetőinek nagy gondot okoz —• mint mondotta, hogy a labdarúgóedzők nem vesznek részt a továbbképzése­ken. A játékvezetők képzettségével sem lehetünk elégedettek. Itt a leg­nagyobb gondot az jelenti, hogy nem készülnek fel hétről hétre a mérkő­zésekre. A főtitkár a továbbiakban az ifjúsági válogatott gyenge szereplésével foglalkozott. Önkritikusan elismerte, hogy a szövetség vezetői is hibásak az ifjúsági válogatott gyászos szereplése miatt. Vannak megyénkben lénye­gesen nagyobb tudással rendelkező játékosok, mint akik a válogatottban helyet kapnak és hogy mégsem ők vesznek részt, énnek elsősorban az az oka, hogy az egyesület vezetői félnek, ha feltűnik egy tehetséges fiatal, azt nagyobb egyesület elviszi tőlük. Ezért inkább azt a megoldást választják, hogy nem javasolnak fiatalt. Az edzőknek kell a jövőben komoly munkát vé­gezniük, hogy a javasoltakat ne az ifiválogatott edzésen kelljen megtanítani labdába rúgni. Terv: az edzők megkapják a válogatott játékosait, egyéni felkészítési tervét. Szóba került az edzők körül tapasztalt vitás helyzet is. Az edzők heti ti­zenkét órára kötnek szerződést, ezután kapják bérüket, de általában csak nyolc órát foglalkoznak a játékosokkal. Az ifjúsági mérkőzéseket — mondotta a főtitkár — a jövőben is teljesen le kell játszani, még ha az a felnőtt­mérkőzés teljes, vagy részbeni elmaradásához vezet. A fegyelem terén van javulás, de még ma is akad gond. Ennek megszüntetése érdekében az egyesületek tartsanak szabálymagyarázó előadásokat szurkolóik, játékosaik részére. Ehhez a JB előadókat biztosít. Szóba került a pályák és az öltözők állapota is, és mint érdekesség, megemlítette a főtitkár, hogy a legtöbb helyen eltűnt a bejáratoknál felállított figyelmeztető tábla. Kérte a vezetőket, a jövőben tartsák távol a rendzavarokat, a hangadókat a mérkőzésekről, mert ők csak botrányt okoznak. A járási szövetségek segítségét kérte az if­júsági bizottság munkájához. Javaslatokat, ellenőrzéseket várnak tőlük. Be­fejezésül annak a reményének adott kifejezést, hogy a ligaértekezlet alkal­mas lesz arra, hogy a sportköri vezetők és a szövetségben dolgozók ne áll­janak szembe egymással és az eddigieknél jobb lesz a kapcsolat. A főtitkár bevezető előadása után felszólalásokra került sosb TEIERLING MÁTYÁS, TAMÁSI; —■ Evek óta gond Ifjúsági válo­gatottunk gyenge szereplése. Mi­ért nem keresünk új utakat? Mi­ért nem az NB Il-es ifjúsági csa­pat adja a gerincet és az NB Ill-asok hozzá a többi játékost? Hátrányban vagyunk a szomszé­dos megyékkel bizonyos értelem­ben, de nem annyira, mint az eredmények mutatják. A megyén belül a játékvezető ellenőri háló­zatot kell kiépíteni. Nem értek egyet a sárga-piros színű karto­nok bevezetésével. CSUTORÁS ISTVÁN, DOMBÓVÁRI SZOV.; — Csak helyeselni lehet a szö­vetség elhatározását, ezzel alkal­mat adott, hogy kicseréljük véle­ményünket. Véleményem szerint nem olyan veszélyes labdarúgá­sunk helyzete, mert az utóbbi Időben NB-s csapatok számszerű fejlődésében is emelkedés tapasz­talható. A probléma inkább az ifi­válogatott szereplésével van, az viszont nem tükrözi a jelenlegi helyzetet. Hétről hétre látunk olyan tehetséges fiatalokat, akik nem kerülnek a válogatottba. En­nek részben az is oka, hogy az egyesületek nem jelentik, mert ha a játékos nem tud elmenni az ifi­edzésre, munkahelyén, vagy az is­kolában nem engedik el, a szövet­ség eltiltja a játékost. A verseny- kiírásban több ellentmondás van, így elsősorban a Dózsa tartalék- csapatával kapcsolatban. A jövő­ben egyértelműbben fogalmazzák a versenykiírást. Javaslat: ha rendzavarás, kiállítás történt, ne csak a játékvezető, hanem a két partjélző is jelentse, akkor talán könnyebb lesz a fegyelmi bizott­ság munkája, mert tisztábban lát­ják, mi is történt. Végül egy ké­rés: változtassanak a megyebaj­nokság sorsolásán, mert a Dombó­vári Szövetkezetnek tizenkét eset­ben kellene a tavaszi Idényben a Vasúttal egy napon játszani. MOLNÁR GYULA, SIMONTORNYA: I­— A szomszédos Fejér megyei csapatokkal volt néhány edzőmér­kőzésünk és rájöttünk, hiába va­gyunk a harmadik helyen, csapa­tunk más megyével szemben nem tud helytállni. Irreálisnak tartjuk a Dózsa IL eredményének beszá­mítását. Ez évek óta gond, de a- szövetség mégsem hoz megfelelő Intézkedést. A jövőben „rázós* mérkőzésekre ne küldjenek „ta­nuló” játékvezetőket. Vigyázzunk a bajnokság színvonalára és ilyen szempontból nem közömbös, kik vezetik a mérkőzést. Simontomyá- nak van tehetséges ifjúsági játé­kosa, de nem javasoljuk, mert ta­nultunk az elmúlt években. Egy játékosunk távolmaradt az edzés­ről ezért egy évre eltiltották. Fél­évi könyörgés után kaptuk visz- sza Játékjogát. Egyáltalán nem ösztönző a jelenlegi körülmények között az egyesületeknek, hogy Jó. legyen az ifiválogatott. A Já­tékvezetődíjakról is szólni kell; mert elég gyakran fizetünk ötszáz forint felett. Legtöbbször nincs annyi bevételünk. Az idén ünnep­li egyesületünk megalakulásának ötvenedik évfordulóját, és ebből az alkalomból szeretnénk a megyevá­logatottat fogadni Sím ontom y áa, DOBJÁN PÁL, TAMÁSI: — Legnagyobb gondunk a labda­rúgópálya aliapota. Minden év au­gusztusában háromnapos lovasver­senyt rendeznek rajta, és ez tel­jesen tönkreteszi talaját. Ki az, aki nyugodt lelkiisraerettel alá meri írni a pályahitelesítési nyilatkoza­tot, melyben az is szerepel hogy a pálya az egészségügyi követel­ményeknek megfelel. Tegyék olyan helyre a lovasversenyeket, ahol lovasszakosztályok is vannak, mint például Nagykónyiban, Dal- mandon, vagy Simontornyán. Já­tékosaink kijelentették: ha az idén is ott rendezik a lovasversenyt, abbahagyják a sportolást. Gondot jelent, hogy a szakosztály vezetői nem értesülnek, mit tartalmaz a körlevél, mert azt az elnök címé­re küldik, és legtöbbször elkalló­dik. SLOSZÄR ISTVÁN. SZEKSZÁRDI DÓZSA: — A Dózsa tartalékcsapatának játékereje, függvénye az NB H-es csapatnak. Ha nem Is álltunk fel V* . ——-9 . " 'T' minden esetben a legjobban; de becsülettel játszottunk és az ellen­feleknek, ha nagy ritkán győztek is, nagyon meg kellett ezért küz­deniük. Az elért negyedik he­lyünk bizonyltja, hogy jó a csa­patunk. Az ifjúsági válogatottunk­hoz nem minden esetben tudnak az egyesületek játékost adni, a korhatár miatt. A megyei ifibaj­nokság korhatára nem azonos a megyeválogatott korhatárával. Szo­morú, hogy több helyen nem meg­tiszteltetésnek, hanem tehernek érzik a fiatalok ha a válogatott­ba kerülnek. MAGYAR KAROLY, ALPÁRI SEi — A szekszárdi pályagondok mi­att kérem az egyesületeket, járul­janak hozzá, hogy szombaton dél­után, vagy vasárnap délelőtt játsz- szuk hazai mérkőzéseinket. Ami a megyei színvonalat Illeti, nem va­lami rózsás, de ehhez a szövetség, a játékvezetők és az edzők mun­kája is hozzájárul. Nem értek egyet azzal, hogy új utat kell ke­resni. Csak egy út van: fiatalokat nevelni. A szövetség is hibás olyan dolgokban, hogy például az edzőbizottság nem működik, ezért szakmai anarchia uralkodik: min­den edző saját szájíze szerint ér­telmez mindent. Remélem a szö­vetség mélyrehatóan elemzi az if­júsági válogatott helyzetét. SZINGER .FERENC, PAKS: ! — AD. osztályú csapatok részé- re a maihoz hasonló ligaértekezle­tet tartottunk, ahol a sportköri ve­zetők elmondták, hogy több eset­ben száz kilométer feletti távol- Ságra kell utazniuk. Azt javasol­ták, hogy a megyei B és a megyei osztályból kétcsoportos baj­nokságot szerv ezsenek, mindegy, milyen néven és ez könnyítene az utazási gondokon. Láttam az ifi­válogatott egyik pécsi mérkőzését és letagadtam, hogy Tolna me- íK?„Vaí?r*' A második félidőben fiataljaink labdába sem rúgtak. Mikor tudjuk felvenni a versenyt a szomszédos megyékkel, ahol a “j“ he<f hat edzést kapnak? Játékvezetők között évek óta be­szédtéma Hogy Szedresen az egyik vezető állandóan szidja, Idegesíti a játékvezetőket. Mikor hoznak vele szemben erélyes intézkedést? A szedres! csapat sportszerű és még- S,,?,“!?™ v,sifanak ki veze- tőlük miatt. A Játékvezetők több- Szedresnek vezetni A ® kör,eveIftke* hetenként k,?'d1e W' Ie ugy’ m,nt ősszel, alkalomszerűen. Egyetértek az egyesületekkel, hogy a^óvets^ módosítaa a versenykiírást és a Dózsa II. eredménye csak az érpm szempontját! számítson be.^£ Jutás, vagy kiesés szempontjából utóbbi időben a Dózsá­ra semmi panasz nem lehet, mert íó‘ ls Játszanak? mA^- !Tei— JndlK tudnak azonos g4*?fvaI kiállni, iiíeáhs- sá teszik a bajnokságot. LÉPŐ LÁSZLÓ. MEGYEI TS-ELNÓK: ~ Üdvözöljük a szövetség hatá­akiktá»* h°Sy taláikoznak azokkal, akik az egyesületeknél dolgoznak Javaslom, a jövőben legalább fel­maihoení. rendezzen a szövetség a maihoz hasonló értekezletet, de ar- ra nehány játékvezetőt is hívjanak meg. Ami labdarúgásunk helyzetét Uleti, az NB Il-t, vagy az NB in- ■at. nézzük, fejlődés van, de ha fel- készülésében vizsgáljuk vagy más tét képét kapunk. Az utánpótlást tosíak gyr« eo egy e3,ület tartja fon- tosnak itt közrejátszik, hogy az egyesület! vezetők több helyen a. felnőttcsapat szereplésétől teszik függővé, hogy az edző maradhat-e séfet elküidili:- Nel» adnak lehető^ h! 1’. h/y ,bebizoí>yítsa tudását. Ha egy év alatt a csapat teliesít­vetkezik “n’ szeFzddést>°ntas kö­hogky1£vàl^Tottiïkethokg°yZarsb^ tráe?t mMe,g,ke11, vi2i*ilnl a korha- .tavalj. például a Dózsa kitűnő Ifjúsági csapatából mind- össze két fiú jöhetett számításba í"\v,elf a megyében magasabb kor­határt engedtünk. Van egy olyan határozat, hogy az edzőknek há­romévenként továbbképzésen kell rtSZ>Í venni- Ennek ellenére csak egyharmada képezi magát. A töb­biekkel nem lenne szabad az egyesületeknek szerződést kötni de mégis kötnek. Az lenne persze jó, ha a nyolcvannégy minősítés­sel rendelkező edző közül ne csak huszonnégyet, hanem valamennyit foglalkoztatnák. Az új edzői bére­zés bevezetése óta emelkedtek az óraszámok, és ezzel a bérek. De a munka színvonala maradt. Ellen­őrzéseink azt bizonyítják, hogy az edzők — általában — a vállalt munka ötven százalékát végzik el. Kérjük az egyesületeket, csak olyan munkáért fizessenek, amiért megdolgoztak. Szeretnénk segíteni az edzőknek és az egyesületeknek különböző szakirodalommal, de ezt alig néhányan veszik igénybe. Kérjük az egyesületek vezetőit, beszéljenek azokkal a játékosok­kal, akik abbahagyták a labdarú­gást, végezzenek játékvezetői tan­folyamot, hogy enyhüljenek ezen a téren is gondjaink. Ami a ta­mási panaszt illeti, igaz, nem a legideálisabb hogy labdarúgó- pályán rendeznek lovasversenyt; de nem ezért esett vissza Tamási­ban a sport, hanem azért, mert hosszú éveken át nem kapták meg a sportköri vezetők %z anyagi és erkölcsi támogatást. Remélem, az új sportpálya hamarosan elkészül és megoldódik ez a gond. SZEDER SÁNDOR, DUNAFÖLDVA&i — Helyeselni lehet, hogy a szö­vetség az MLSZ-től szakfelügyelőt kér minden megyébe. Szerintem; ha vidékről hívnak be valakit, ne­hezen tud beilleszkedni. Ezért csak a kimondott tehetséget kellene meghívni. Igazuk van azoknak* akik a megyebajnokságot alacsony szintűnek tartják. Helyes az az el­gondolás, hogy a megyei II. osz­tályt és a megyei B-t kétcsopor­tos bajnokságra kellene átszervez­ni, hogy csak a fél megyét kell­jen beutazni. Járok rendszeresen edzőképzésre, de nem tartom meg­felelőnek. Olyan színvonalon ok­tatnak, melyet vidéken nem lehet végrehajtani. Az előadók nem ve­szik figyelembe, hogy vidéken nincsenek olyan felszerelések, adottságok, tehát amit oktatnak; abbM alig lehet valamit gyakorlat­ba átvinni. Kérem a szövetséget, hogy a Dunaföldvártól levont egy pontot adja vissza, mert vétlen. Elsősorban a Játékvezető volt hi­bás mert sietett haza, ezért nem vezette végig az ifimeccset. HEIDT JÁNOS, GYÖNK: — Nálunk az ősszel úgyszólván mind fiatal játékvezetők működtek és minden elismerést megérdemel­nek. A „nagy” játékvezetők fino­man tudnak' törleszteni és megve­retni egy csapatot, ha az nem szimpatikus. A küldőbizottság a jövőben vegye figyelembe, kinek milyen járműve van, vagy egyál­talán elutazik-e az illető, mert az Ősszel nyolc mérkőzésünkből csak négyen volt három játékvezető. A játékvezetők között szép számmal akadnak, akik a nézőkkel foglalkoz­nak és nem a játékot figyelik. A szövetség engedje meg, hogy a Jö­vőben a hazaiak állítsanak partjel­zőt olyan esetben, ha valamelyik távolmarad. A gyönkiek kérése: a jövőben pontosabban és gyorsab­ban reagáljon a szövetség a leve­lekre, mint eddig. KOVÁCS JÁNOS, BÖLCSKE: PÁNCZÉL ISTVÁN, ffTf FADD: ? — Kérjük; a szövetség és a saJJ tó vegye le napirendről, hogy aa MLSZ-szel leveleztünk a jutalom-» pontokkal kapcsolatban. A Dózsa n. szereplését ml sem ellenezzük,' csak az eredménye ne számítson be. Javaslom, a sportkörök és ad Iskolák egyezzenek meg, hogy egy­mást segítik, és ha válogatottjuk van, azt elengedik. Mi örülünk, ha olyan képességű játékosunk van, aki magasabb osztályban ls helyt­áll. Véleményünk szerint a fegyel­mi tárgyalások légköre túlságoJ san katonás” és kérjük, a sportJ kört vezetőknek ls higgyenek, né csak a játékvezetőknek. A főtitkár szerint kevés az ellenőrzés, ami igaz. De miért csak a főtitkár járt ki ellenőrizni, hol van az elnökség többi tagja? Játékvezetőink közül többen megijednek a közönségtől^ és ez mindkét csapat részére háti rányokkal Jár. KÁNTOR JENŐ, " BÁTASZÉK: — Nagyon Jó ez a mai megbe-J szélés, és a jövőben évente leg­alább kétszer találkozzunk meri mindig akad probléma, örömmel fogadjuk az edzéstervet; .amit a társadalmi edzők la hasznosítani tudnak. Nem minden egyesület tudl havi ezer. ezerkétszáz forintot fi­zetni edzőknek. Az jflválogatotí gyenge szereplését talán egy kü­lönbizottságnak kellene íelülvizsJ gálái. SZALAI LÁSZLÓ. A JB ÜGYVEZETŐ ELNÖKE» — A Játékvezetőknek is lehetnek egyéni problémái, amit nem tud minden esetben levetni. Gondol­janak erre is. A pályák nincsenek mindenütt 351 előkészítve, sőt még NB-s csapatoknál is találni rossa felmeszelést, stb. Megjelent a sza-J bályköny, ezt jó lenne, ha minél többen megvásárolnák. A küldő­bizottság nehéz helyzetben van* mert a csapatok a legjobb játék­vezetőket várják, ugyanakkor uta­zási körülményeket is figyelembe kell vennünk. A Játékvezetők el­lenőrzése nagy gond, de talán ad kién előbbre tudunk lépni. Aa igazolásokat az egyesületek vizs­gálják felül; mert találni olyanod kát is, amelyekben 10—15 éves fényképek vannak. A piros-sárga színű kártya használatát jónak: tartom, mert így a közönség is tu­domásul veszi, ha egy játékos fi­gyelmeztetést kap és nem méltat­lankodik az esetleges kiállítás miatt. — A sporthoz pénz is kell és ez több helyen hiányzik. Például Bölcskén a Rákóczi Tsz, az eddi­gi legbiztosabb és legjobb támoga­tónk az Idén megtagadta a segít­séget. A felszerelésekkel is baj van. Az ár megy fel a minőség romlik. A Játékvezetői dij nem magas, viszont az útiköltség viszi sokra. Vasárnaponként 400—450 fo­rintot fizetünk. Volt egy mérkőzé­sünk, ahol a szövetségi ellenőr is látta, hogy a két kiállítás miért történt, ennek ellenére négy-öt hetet kapott mindkét egyesület játékosa. A Játékvezetők próbál­janak közös nevezőre Jutni, hogy meddig szabályos és mikor sza­bálytalan a Játék. A szövetség ve­gye fontolóra a sorsolás módosí­tását, mert azzal újabb lavinát zú­dít et • A felszólalásokra Vígh János vá-J laszolt. A közel ötórás értekezle­tet további baráti megbeszélés kö­vette, de erre már fehér asztal mellett, a Szarvas-csárdában ke­rült sor. Itt a sportvezetők hossza­san elbeszélgettek gondjaikról örömeikről és újabb barátságok alakultak ki, melyek csak elősegít? hetik sportágunk fejlődését. — kas — Népújság 6 1972. február 29.

Next

/
Thumbnails
Contents