Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

(Folytatás az í. oldalról)

ság igazságos követelését a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségének elismerésére.

A két küldöttség véleménye szerint a béke és biztonság érdekei megköveteli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a nemzetközi jogi normáknak megfelelő kapcsolatok létesüljenek.

Támogatják, hogy a két német államot egyidejűleg a teljes egyenjogúság biztosításával felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.

A két fél úgy értékeli, hogy az Európa-közi kapcsolatok normalizálásának általános irányzata, az érintkezések gyakoribbá válása és a kapcsolatok állandó fejlesztése újabb pozitív lépéseket segít elő az európai biztonság és a kontinens békéjének megszilárdítása útján.

A felek pozitívan ítélték meg az európai közvélemény, a haladó társadalmi és politikai erők, mindazok különböző akcióit és kezdeményezéseit, akik az európai béke, biztonság, megértés és együttműködés mellett foglalnak állást.

A párt- és kormányküldöttségek kifejezték azon meggyőződésüket, hogy létrejöttek a feltételek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására. Szükségesnek tartják és támogatják a sokoldalú előkészítő munka és a konzultáció haladéktalan megkezdését, a konferencia mielőbbi összehívása érdekében.-A felek hangsúlyozták a jószomszédság, az együttműködés és megértés fontosságát a Balkánon és az európai kontinens más övezeteiben.

A két fél teljes szolidaritását fejezi ki a vietnami nép, a többi indokínai nép hősi harcával és megerősíti elhatározását. hogy a jövőben is minMimt airról hírt adtunk, csütörtökön Bukarestben, a kongresszusi palota nagytenmé'bein román—magyar barátsági nagygyűlést rsind>eeíteik. Szombati számúinkban közöltük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának beszédét, az alábbiakban Nicotee Oeiausescu, az RKP KB főtitkárának, az államtanács elnökének beszédét ismertetjük.

— A látogatás, amelyet a magyar nép követei — Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő elv társ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és a magyar párt- és kormányküldöttség többi tagja — tesznek országunkban, újabb sokatmondó kifejezője a népeink, arszágia- ink és pártjaink között fennálló barátsági, együttműködési és szolidaritási kapcsolatoknak. Kivételes öröm számomra, hogy a román—magyar barátság nagygyűlésen melegen köszöruthetecn tisztelt vendégeinket a román nép. a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Romám, Szocialista Köztársaság Államtanácsa és kormánya nevében., s . tiszta szívből sikert kívánhatok a magyar népnek a szocializmus építésében, hazája haladásénak és felvirágoztatásának biztosításéiban.

— A romám és a magyar nép

barátságának régi és gazdag történelmi- hagyományai vannak — folytatta Ceausescu, majd ©zeket mondotta:

— A szocializmusé a történelmi érdem hogy megvetette tartós atomét a Románia és Magyarország népaj közötti új

den támogatóit megad igaz

ügyük diadalra juttatásához. Határozottan kiálltaik és kiállnak az indokínai amerikai agresszió késiedelem nélküli megfékezéséért, azért, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei haladéktalanul vonják ki összes csapataikat Indokínaiból és az Amerikai Egyesült Államok szüntesse meg a báibrendisaerek támogatását; ez megteremtené a politikai rendezés feltételeit a vietnami, laoszi és khmer nép érdekeinek és akaratának megfelelően, A két küldöttség támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a délvietnami ideiglenes forradalmi kormány konstruktív javaslatait, amelyek ésszerű alapot nyújtanak a háború befejezéséhez ég a helyzet tárgyalások útján történő rendezéséhez.

A felek megerősítették, hogy követkegietesen síkraszálihiak a világbékét veszélyeztető közel- keleti helyzet politikai rendezéséért, a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtásáért, az izraeli csapatok kivonásáért a megszállt arab területekről, az övezet összes államainak a léthez, a békéhez és a biztonsághoz való joga szavatolásáért.

A Ma,°yar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az összes államok a legnagyobb határozottsággal munkálkodj arak az általános leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósításán.

Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az alapokmány céljainak és elveinek megfelelően, az Egyesült Nemzetek Szervezete a nemzetközi problémák megoldása, az államok közötti együttműködés erősítése, a vúéglbéke és biztonság megvédése hatékony eszközévé váljon,

A tárgyalások sorúm a két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a

típusú, valóban imtenruaciona- lisita, megértésre és baráti együttműködésre épülő jószomszédi kapcsolatoknak. Az új rendszer építése időszakában

az évek folyamán egyre inkább bővült és erősödött a román—magyar barátság.

Lényeges szerepe vCttt ebben a Románia és Magyerorsaág között 1948. január 24-én megkötött barátsági, együttműködési éis kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek. Kölcsönösen előnyös együttműködésünk kenőiéiben növekedett az árucsere volumene, egész sor kooperációs akció valósult meg a termelésben és a műszaki-tudományos kutatás területén, bővültek a kapcsolatok a művészet és a kultúra területén.

— Mi abból a tételből indulunk ki, hogy a szocialista országok társadalmi-gazdasági fejlődése rendkívül változatos történelmi körülmények, jellegzetességek és sajátos realitások közepette megy végbe. Ez azonban — akárcsak az új rendszer építésével kapcsolatos konkrét feladatok eltérő felvetési módja, vagy éppenséggel bizonyos kérdések értelmezésiéiben mutatkozó véleménykülönbségek — nem akadályozhatja, és nem kell, hogy akadályozza a szocialista országok népeinek eredményes baráti együttműködését, az illető kommunista pártok nemzetközi gzolllidaritásátruak erősödését. Az oníraáigaimkbain folyó szocialista építés érdekei, a szocializmus általános érdeked — amedyek fölötte állnak minden véleménykülönbségnek — megkövetelik, h-ogy szüntelenül küzdjünk a barátság és együttműködés, az egyséig és

Román Kommunista Párt között eredményesen fejlődik a barátság és az elvtársi együttműködés. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy a kölcsönös megértés és megbecsülés szellemében tovább szélesítik a két párt kapcsolatait. A küldöttségek egyidejűleg aláhúzták pártjaik azon elhatározását, hogy a marxizmus—feminizmus és a proletár internacionalizmus elved alapján fejlesztik kapcsolataikat a többi kommunista- és munkáspárttal és harcolnak a nemzetközi kcmmuiniista és munkásmozgalom egységének és össze- farroitteágának erősítéséért.

A fátok kifejezték mély meggyőződésükéit, hogy a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének hivatalos baráti látogatása a Román Szocialista Köztársaságban, az elvtársi megbeszélések, a megkötött új szerződés jól szolgál iák a két párt. or. steig és nép testvéri barátságának és együttműködésének további erősítését.

A liátcentás befejezőével a magyar párt- és kormányküldöttség a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében m,agyarfyyzági hivato-v«s látogatásra hívta mer a Román Raoeialimta Köztársaság párt- és kormányküldöttségét. A megkívánt köszönettel eJto- padták. A látod" tós időpontját később egyeztetik.

Bukarest, 1972. február 25. Kádár János,

a Magyar Szocialista Munkáspárt Közoonti Bizottságának első titkára.

a Magyar Népiköztársaság párt- és kormányküldöttségé- neik vezetője Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára,

a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Román Szocialista Köztársaság nár^ és kormányküldöttségének vezetője

össiaefűinrottság erősítésiéért. Ebben a szellemben szükségesnek tartjuk, hogy munkálkodjunk a párt iáink, országaink es népeink közötti kapcsolatok állandó fejlesztéséin: hoz- zájáruiijunik a szocializmus erői és a nemzetközi együttműködés megszilárdítiáisához. — mondotta a továbbiafchan.

— A Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság e látogatás alkalmával aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segít* ségnyújtásd szerződése

még szélesebb távlatokat nyit az államaink és pártjaink közötti sokoldalú testvéri kapcsolatok fejlődése előtt.

A két ország gazdaságának rohamos fejlődés; üteme megteremti a felrtéteitefoet ahhoz,- hogy kilterjessizék az együttmű- ködöst új trtülieitieäcre. elsősorban a termedésbem való kooperációra és szakos fiúsra. Igen sokatmondó az a tény, hogy a kölcsönös áruszáMítás az 1971— 1975. időszakban az előző ötéves tervhez viszonyítva több minit 90 százalékkal növekszik. Meigbeszáléseinik folyamán megállapodéöra jutottunk új együttműködési és kooperációs akciók tekintetében az elektronikai és elektrotechnikai ipar, az autoxnal&záláis és a száimítártechni- ka, a gépipar, a vegyipar, a kőolajipar és a bányászait, valamint az építőanyag-ipar területéin. Lehetőségiek nyílnak arra, hogy a jelenlegi egyezmény előírásait lényegesen túlhaladjuk 1975-ig.

Je&ehfeg egész népünk min den erejével az új ötéves terv dtoffányzatainak magvs&úsításán munkálkodik.' Az a tény ■hogy a múlt évben 11,5 százalékos növekedést érit el az ipari termelés, szocialista gazdaságunk dinamizmusát, életerejét, a munkásosztály rátermettségét és alkotóerejét, a jelenlegi ötéves terv çéükttûziései- n©k realitását és hedyenségét bizonyítja, — mondotta Ceausescu.

— A X. pártkopgressizuson a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésiére kidolgozott programnak megfelelően a táraadalmj élet tökéletesítésinek, a szocialista demokrá- cia elmélyítésének, a szocialista etika és msKánycsság elvei érvány-esítésénisk, az emberi egyéniség érvényes ülésének átfogó folyamata megy végbe országunkban — mondotta, majd hangsúlyozta :

— A román nép mély érdeklődéssel és meleg rokoinszienv- vel kíséri figyelemmel Magyarország dolgcsóinak alkotó tevékenységét, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével folytatnak; eredményeiket a szocializmus építésében. Megragadva az alkalmat, hangot adok a román nép baráti érzelmeinek,

tiszta szívből a legmelegebben gratulálok a magyar népnek elért eredményeihez, és további nagy sikereket kívánok szocialista hazáia felvirágoztatásának útján.

— Országainknak az új

rendszer építésében elért sikerei fontos hozzájárulást jelenteinek a szocializmus világméretű erősítéséhez, tekintélyének és egyatemas befolyásának növekedéséhez.

Nicolae Ce&uaescu ezután nemzetközi kérdésekről szólt és kiemelte:

— A Román Szocialista Köztársaság . és a Magyar Népköz- társaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtás; . szerződé,es tág lehetőséget nyújt országainknak ahhoz, hogy fokozzák együttműködésüket a nemzetközi életben, korunk létkérdéseinek megoldása érdekében a népek haladás- és bíilceeszméinyének SEiellemábem.

— Pártunk és államunk külpolitikájának egyik alapvető eleme az összes szocialista országokkal való bánáti és sokoldalú együttműködési kapcsolatok fejlesztése. Románia ebben a szellemben bővíti együttműködését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival a Bukarestben tavaly elfogadott komplex program alapján, bővíti az együttműködést a Varsói Szerződés tagállamaival, széles körű kapcsolatokat épít ki és fejleszt az összes többi szocialista országgal. Véleményünk szerint

a szocialista országok együttműködésének és kölcsönös segítségnyújtásának fokozása elengedhetetlenül szükséges minden egyes szocialista nemzet fejlődéséhez,

s ugyanakkor a szocializmus összetsságében vett erejének növekedéséhez, a szocializmus eszményednek mind erőteljesebb érvényesüléséhez a viliágon.

— A békés egymás mellett élés szellemében cselekedve, Románia ugyanakkor részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban, az értekek egyetemes cseréjében, fejleszti kapcsolatait az összes államokkal, függstílsinül társadalmi r?nd- szarükitől — a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a jogegyenlőség, a beiügyefcbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előny elvei alapján,

— Románia arra törekedett, hogy tevékenyen hozzájáruljon a biztonság megvalósításához földrészünkön, kitartó erőfeszítéseiket tett; hogy

normalizálja és bővítse kap2

csőlátóit az európai országokkal, egyre szélesebb körben fejlessze az érintkezést, a cseréket és a sokoldalú együttműködést. Országunk következetesen harcolt és harcol a politikai légkör javításáért a Balkánon és a jószomszédi kapcsolatok kialakításáért Európa e részének összes államai között.

— Szeretném kifejezni nagyrabecsülésünket azért a rendkívül jelentős hozzájárulásért, amelyet a Szovjetunió nyújtott külpolitikája, diplomáciai tevékenysége, nemzetközi tekintélye révén, az európai enyhüléshez. Románia egyszersmind nagyra értékeli a többi szocialista országnak az európai biztonsáig megvalósításához vezető út egyengetésé- ért tett erőfeszítéseit.

— Az enyhülési folyamat erősödését nagymértékben elősegítené a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet sízerződés ratifikálása, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fel" vétele a nemzetközi jog alapján, mindkét német állam teljes értékű részvétele a nemzetközi életben, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az NSZK kapcsolatainak normalizálása, azon az alapon, hogy eleve érvénytelennek nyilvánítják a müncheni egyezményt.

— A Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országok nemrég közzétett prágai nyilatkozata kiemeli, milyen különleges jelentőségű a kontinens biztonságának megteremtése szempontjából egy olyan kötelezettségvállalási rendszer létrehozása, amely szavatolja minden ország teljes biztonságát, szabad és zavartalan fejlődését.

— Románia úgy véli, hogy a feltételek kedvezőek, és kifejezésre juttatja azt az elhatározását, hogy a szocialista országokkal, a többi európai országgal együtt aktívan küzd azért, hogy a kontinens népeinek e fő óhaja valóra váljék.

— Országunk külpolitikájának egyik állandó célkitűzése a világbékét veszélyeztető fe- szültségi és a háborús tűzfészkek kioltása.

Románia, teljes szolidaritást vállalva a vietnami

nép igazságos harcával,

támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság, s a Délvietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányé2 nak helyes álláspontját, síkra- száll az Egyesült Államok és szövetségesei csapatainak kivonásáért az indokínai félszigetről. A közel-keleti helyzetet illetően, a politikai rendezés elvét támogatjuk.

— Napjaink égető követelménye az általános leszerelésért és elsősorban a nukleáris leszerelésért folytatott harc fokozása. A népekre hárul az a kötelesség, hogy határozott fellépéssel keresztülvigyék a leszerelést, a nukleáris fegyverek és az összes tömegpusztító estzközök megsemmisítését, törvényen kívül helyezését.

— Románia mélységesen szolidáris azoknak a népeknek a harcával, amelyek még ma is a gyarmati kizsákmányolás terhét nyögik, támogatja a fiatal államoknak a nemzeti szuverenitásuk, politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására, teljes anyagi és emberi potenciáljuk saját érdekükben való felhasználására, méltó és virágzó élethez való joguk érvényre juttatására irányuló erőfeszítéseit.

— Véleményünk szerint az emberiséget napjainkban foglalkoztató súlyos kérdések megkövetelik, hogy minden ország — legyen az nagy, közepes vagy kis ország — a teljes egyenlőség alapján vegyen részt a nemzetközi életr

(Folytatás a 3. oldalon) j"*

Nicolae Ceausescu beszéde a magyar—román barátsági nagygyűlésen