Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

V T W A hazánkban ismert zöldségfélék választéka elég kicsi. Dr. Szalva Péter kandidátus, a Kertészeti Kutató Intézet szentesi kutatóálloMásának igazgatója többfajta, külföld­ről származó zöldségféle hazai meghonosításával kísérlete­zik. Különösen érdekes a fodros petrezselyem, mely télen is vitamindús zöldet ad, a metélőhagyma, a laskatök és a pó­réhagyma. A kísérletek jelenleg üvegházban folynak, majd később nagyüzemi termesztésben is kipróbálják. Képünkön: a hatalmas termetű külföldről származó, vitamindús fodros kel. (MTI foto: Fehérváry Ferenc felvétele — KS). KNEB-vizsgálat a vízszennyeződésről Rokonlátogatáson Szaunában A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság első félévi mun­katervének megfelelően or­szágos vizsgálatot indított, amelynek során ellenőrzik a vizek szennyeződésének meg­akadályozására hozott kor­mányrendeleteik végrehatását. A vizsgálat az elmúlt négy év tapasztalatait öleli majd fel, s a fővároson kívül — ahol kilenc kerületet érint — Bács- Kiskun, Borsod, Fejér, Komá­rom, Szolnok, Vas és Veszp­rém megyékre terjed ki. Ezeken a helyeken ellenőr­zik, hogy az iparvállalatok és a mezőgazdasági üzemek, va­lamint a tanácsok és más ha­tóságok milyen intézkedéseket tettek és tesznek a vizek szeny- nyeződésének megakadályozá­sára, s megvizsgálj ák az ed­digi intézkedések hatását. Szemügyre veszik azt is, hogy az Országos Vízügyi Hivatal és területi szervei kellő mér­tékben alkalmazzák-e a bír­ságolást, gondoákodnak-e az ebből származó bevételek ren­deltetésszerű felhasználásáról, stb. Magyarországon — műszaki ellenőrzésekkel alátámasztott szakmai vélemények szerint — az ipar évente 40€ millió köb­méter szennyezet vizet bocsát ki, s ennek csupán 17 száza­lékát tisztítják megfelelően. Hasonló arányban tisztítják meg a települések szennyvizét is, amelynek mennyisége éven­te mintegy 350 millió köb­méter. Becslések szerint az ipari szennyvíz évente 40—50 millió, 'a településeké 30—40 millió köbméterrel növekszik, s ez még inkább megköveteli Népújság 4 1972, február 25. a fokozott tisztítást. A' meg­lévő berendézésék szakszerűbb üzemeltetése mellett olyan el­járásokat. technológiákat kell bevezetni, amelyek a nép­gazdaság nagyobb megterhe­lése nélkül is hatékonyabbá teszik a víz minőségének vé­delmét. (MTI) Az Országos Mentőszolgálat 1971-ben végzett munkájáról és a hálózat fejlesztésének terveiről tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Bencze Béla főigazgató. Elmondotta, hogy a jmúlt esztendőben 100 769 esetben nyújtottak a helyszí­nen elsősegélyt, ami az előző évhez képest tízszázalékos emelkedést jelent. A múlt esz­tendőben összesen 1 308 000 be­teget szállítottak, ennek so­rán a mentőgépkocsik több mint 32 millió kilométer utat tettek meg. Légi úton tavaly 1200 beteget szállítottak a mentők. A legtöbb beteghez — 118 000 esetben — az év utol­só hónapjában, decemberben vonultak, ki a mentők, ami jelentős részben a nagyarányú influenzajárvánnyal magya­rázható. Ami a fejlesztési terveket illeti, a főigazgató közölte, hogy az idén Mezőcsát mentő­állomássál gazdagodik. Az épületet a helyi tanács bizto­sítja, a felszerelésről, a sze­mélyzetről a mentőszolgálat gondoskodik. A régi helyett új, korszerű mentőállomást kap Eger és Debrecen is. Az utóbbi az ország legnagyobb ilyen jellegű vidéki intézmé­nye lesz. Ezenkívül további négy-öt, már meglévő mentő- állomást helyeznek el a mos­taninál lényegesen korszerűbb, jobb körülmények között. Ter­vezik 40 új mentőgépkocsi II. Kibírhatatlannak hittük a 30—32 fokos meléget augusz­tusban;. dupláját mutatott -a szauna borszeszhőmérője, ami­kor beléptünk. Felmentünk a háromlépcsős padkára, ott még melegebb volt. Száraz meleg. A kályha tetején kő­halom parázslott, ontotta a meleget. És amikor azt hit­tük. hogy ennél melegebbet már nem lehet kibírni. Valje Beek, az Avangard kolhoz el­nöke odalöttyintett egy pohár vizet az izzó kőhalomra. Ezt már valóban nem lehetett ki­bírni. Mintha forró vízbe es­tünk volna. Eltelt egy perc, aztán még néhány és egyre kellemesebben éreztük ma­gunkat. Amikor pedig már pa­takokban folyt rólunk a víz vagy tíz perc után, ki a sza­badba, nyakig a tó hideg vizé­be. — Ez a víz tisztább, mint sok helyütt a vezetékből folyó. Ezt szakemberek állapították .meg! — dicsekedett úszás köz­ben Evald Kaldu, a tartui já­rási tanács elnöke. Valóban, minden kis kavics látszott az alján. — Van ilyen tavunk még néhány, de ezt szeretik az em­berek. Már szabályozni kel­lett, hogy hova lehet szaunát építeni. — Néhány tó? — Észtországiban 1500 tó van. — És a járásban? — Itt is van száz. Bár a já­rás nem nagy. A tartui járás­nak 55 ezer lakosa van és te­rülete 3032 négyzetkilométer. Két városa is bizony aprócs­ka. Elvának 6—7 ezer lakosa van. Kallastennek mindössze kétezer. Tartu nem tartozik a járáshoz. A városi rangot egy település nem a lélekszá- ma, hanem az ipara, területi jelentősége és történelmi múlt­ja alapján kapja meg. A járás „vegyes érdekeltsé­gű” vidék. Van mezőgazdasá­ga, jól termelő kolhoza több is, de nem hiányzik a válto­forgalomba állítását is, ame­lyekkel együtt a kocsipark or­szágosan megközelíti majd a 680-at. Az úgynevezett roham­kocsi-szolgálatnál két jármű­vet újjal cserélnek ki, és elő­reláthatóan, az egyik nagy vi­déki város is kap ilyet. Az idén valamennyi mentőautót ellátják ultrarövid-hullámú rádiótelefonnal. Dr. Bencze Béla elmondta még, hogy a helyszíni, illetve a szállítás közben történő be­tegellátás színvonalának nö­velésére évente 70—80 dolgo­zó a mentőszolgálatnál szak­ápolói képzésben részesül. Egy másik tanfolyamon mentő- tiszteket képeznek ki a hely­színi és a szállítás közbeni el­látás feladataira. A mentő- tisztképzés egyik formája az is, hogy a Budapesti Orvos- tudományi Egyetem általános orvosi karán az ötödéves hall­gatók fakultatív alapon elsa­játítják a mentő szakismere­teket, a sürgős orvosi ellátás­hoz szükséges tudnivalókat. Az érdeklődést mutatja, hogy évente átlag 150-en végzik el ezt a tanfolyamot, s a legered­ményesebben vizsgázók részt vesznek a fővárosi mentők munkájában is. Ugyanilyen képzési lehetőséget biztosíta­zatos ipar sem. Az ipari üze­mek többsége a mezőgazda­ságra épült, települt. Más szóval: elsősorban a mező­gazdasági nagyüzemek termé­keit dolgozza fel. Van a tar­tui járásban konzervgyár, tej- feldolgozó, halkomhinát. Ezen­kívül tőzegfeldolgozó, elektro­mos üzem, áramszabályozókat gyártó vállalat. Elektromos készülékeket nemcsak a köz­társaság, hanem az egész Szovjetunió számára készíte­nek. Néhány száz méternyi úszás után — vissza a szaunába. Ott talán még melegebb volt, mint először, de már nem kel­lemetlen. Sőt. Nyírfalevélből kötött „csokrokat” hideg víz­be mártottunk, és pirosra csapkodtuk magunkat vele. Már magunk öntöttük a vizet a kőre. És közben faggattuk a tanácselnököt. — Milyen a választottak és választók kapcsolata, hogyan alakúi a demokratizmus? — Az első kapcsolat a vá­lasztások alkalmával alakul ki, amikor- a jelöltet szavaza­taikkal elküldik a tanácsba a választók. Ez a kapcsolat erő­södik a hónapok, az évek so­rán. A tanács tagjai nemcsak üléseznek, hanem rendszere­sen találkoznak a választóik­kal is. Évente kétszer kötele­sek számot adni a munkájuk­ról, elmondják, hogy milyen határozatokat szavaztak meg az üléseken és azokat mikép­pen hajtották végre; — Hogyan segíti a tanácsa tanácstagok megfelelő tájéko­zódását? — Az üléseken valameny- nyien részt vesznek, véleményt nyilvánítanak, döntenek. ■ Itt mindig elmondjuk, milyen ki­sebb döntéseket hoztunk a két ülésszak között. Ezenkívül írásos anyagot állítunk össze számukra, hogy megfelelő vá­laszt adhassanak választóik­nak. Bizony gyakran elhang­zik olyan kérdés az ilyen be­számolók alkalmával, hogy „személyesen maga mit csi­nak Debrecenben az ottani orvostanhallgatóknak, speciál­kollégium keretében. Az Or­szágos Mentőszolgálat válto­zatlanul törekszik a jelenlegi­nél korszerűbb mentőeljárások alkalmazására, ilyen például a lélegeztetésnél a leszívó­pumpa, amely szabaddá teszi a légutakat és így jelentősen csökkenti a fulladás veszélyét. Újdonság a vákuummatrac is, amely töréses sérülésnél egy­két perc alatt lehetővé teszi a gipsz keménységű rögzítést, (MTI) I Negyven város zöldövezeti- fásítási tervét készítette el az Erdőrendezöségek Műszaki Irodájának fásítási tervező osztálya Balatonfilreden. A 40 város között sok az alföldi település. Így például Békéscsaba, ahol a kialakítan­dó zöldövezet eléri az 500 hektárt. Különös gonddal készült a völgyben fekvő váro­sok — Ózd, Komló és Salgótar­ján — fásítási terve, ahol ar­ra törekedtek, hogy az erdő .nált a tanácsban”? A választó­polgárok nemcsak a testületi döntésre kíváncsiak, hanem arra is, hogy tanácstagjuk mi­ként felelt meg a bizalomnak. — Hogyan alakult ki a köz­ségi tanácsoknál az önállóság, a helyi döntések joga? — Természetesen nincs ab­szolút önállóság, hiszen a központi akaratnak is érvé­nyesülnie kell. Azért, ha szá­zalékban kellene kifejeznem az önállóságot, a helyi dön­tési jogot, ákkor úgy 25—75 százalékos arányt mondanék. Vagyis az alsóbb tanácsok, a községe^ és városok 75 száza­lékban döntenek, határoznak a saját választóikat érdeklő és érintő ügyekben, míg 25 szá­zalékban a központi, a járási, a köztársasági akarat érvé-: nyesül. Például a járási ta­nács szakigazgatási osztálya, dönt a kulturmunkások. a pedagógusok kinevezéséről, el­helyezéséről, bírálja el a be­nyújtott pályázatokat. Ugyan-1 akkor kinevezésük után már a községi, a városi tanácsok! gondoskodnak róluk. , Harmadszor, vagy negyed«! szer ültünk már a forró szau­na magas padkáján. MondjukS úgy tudtuk, a szauna finn ere-; detű. Azt mondják, tévedési Az Igaz, hogy az északi népek kedvelik, de lám, Nixon elnök! még a Fehér Házban is épít­tetett. Másrészt a „saun” für- dőt jelent, sajátos, forró-: levegős fürdőt — és nem gőz­fürdőt. Nem volt feltűnő, hogy be^ szélgetés közben Beek elvtársi a kolhozelnök egy dézsa vizeit hozott a szaunáiba. Gondoltuk; ezzel hűsíti majd magát, ha már égeti a hőség. Ellenkezőleg! A hideg vizet egy hirtelert mozdulattal ráborította a kályha izzó köveire. Szemöldö- künket, fülünket, karunkat égette^ a hirtelen forróvá vált levegő, menekültünk a tó vi­zébe, ő pedig maradt és neve-’ tett. Tréfából azt javasoltuk al tanácselnöknek, legalább há-' romszor adják vissza átdolgo­zásra a kolhoz tervét. — Az nem olyan egyszerű — fordította komolyra a szót Kaldu elvtárs. — Mert igaz, hogy mi vizsgáljuk a kolho­zok terveit és mi hagyjuk' jó­vá azokat. De az utóbbi évek­ben ebben is növekedett a tsz-ek és állami gazdaságok önállósága. Mi csupán azt néz­hetjük meg. megfelel-e a ter­vük a köztársasági, vagy az össz-szövetségi elképzelések­nek. Ha eleget tettek a köz érdekeinek, akkor szabadon termelhetnek és értékesíthe­tik árujukat. Az mondják, egy ilyen szau­na-délután másfél-két kilót is levesz az emberről... és még csak interjú sem kell hozzá. CSABA—GÂLDONYI levezesse a légmozgást és fris­sítse a települések levegőjét. Terveket dolgoznak ki Bala- tonfüreden az országutak fa­sorainak legcélszerűbb kialakí­tására is. Folyamatosan mint­egy 30 000 kilométernyi út­menti fásítást és felújítást haj­tanak végre. Szakítva a koráb­bi évtizedek hagyományaival, az utak mentén változatos ké­pet nyújtó fafajtákat telepíte­nek. Harminckétmillió kilométer egy év alatt Több mint százezer elsősegélynyújtás Az Országos Mentőszolgálat 1971-es mérlege (Folytatjuk). Nagyszabású fásítási tervek

Next

/
Thumbnails
Contents