Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-23 / 45. szám
» \ lí í ï Zöldségfront a kormányhatározat után Első lépés: ötezer hektáron gépesítés Sokoldalú, több évet átfogó programot hagyott jóvá 1971 végén a kormány, amikor elfogadta a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium koncepcióját az úgynevezett munkaigényes növénykultúrák fejlesztésére. Helyesebben most még csak a radikálisan csökkenő termelés megállításáról, majd — minden bizonnyal már 1972-ben — megfordításáról van és lehet szó. Ismeretes, hogy tavaly, s már 1970-ben is kedvezőtlen jelek sokasága tanúskodott a zöldségnövények termőterületének apadásáról, súlyosbodtak a piaci, ellátási gondok, egyszersmind — természetszerűen —növekedtek az árak. Az idei évtől tehát egy nagyon is esedékes, lényegében mindenkitől várt intézkedés- sorozat lép életbe, kezd hatni. Mi változott? A többi között öt-hatszázalékos áremelést hajtanak végre az ipari célra termesztett zöldségek esetében. Mint dr. Gergely István mezőgazdasági- és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes legutóbbi sajtótájékoztatóján elmondta. egyedül ily módon 200 millió forint többletkiadásra kerül sor — ennyivel javul a termelés jövedelmezősége. Azt, hogy miért van erre óhatatlanul szükség, megvilágítja a következő ellentmondást: amíg a tartósítóipar műszakilag fejlettnek mondható, s teljesítőképessége dinamikusan emelkedett az utóbbi évtizedben, sd-.lig az alapanyagok előteremtése hagyományos, szinte manufakturális jellegű maradt. — Feloldani ezt és az egyéb ellentmondásokat a zöldség- termesztésben: ez volt a kormányhatározat lényege —magyarázza Tiborcz Gjmrgy, a MÉM zöldség-, gyümölcs- és borgazdasági osztályának helyettes vezetője. — Szokás emlegetni a termelés visszaesésének okaként, hogy a vártnál többen vándoroltak el a mezőgazdaságból az utóbbi években. Inkább azt gondolom, hogy nem abszolút, hanem relatív munkaerőhiány lépett fel. A fiatalabb tsz- tag ugyanis nem vállalja a kertészetben hagyományos és megkövetelt 12 órás munkaidőt. Tehát nem a létszám hiányzik, de a részes művelés, amely számottevő ebben az ágazatban, nem csábítja az ifjabb nemzedéket. Az okok között szerepet játszott a is, hogy a részes művelőnek mind kevesebb bevétel jutott, ugyanis a termelés önköltsége megnőtt, ám a jövedelme- ződés ezzel nem tartott lépést. Most a főbb növényeknél olyan szerződéses ár alakulhat ki, ami fedezi a felhasznált és jelentősen megnőtt ipari eredetű anyagok költségeit és még így is jövedelmezővé teszi a zöldséget. Vagyis versenyképessé vált a növény- termesztésen belül, amit eddig nem mondhattunk el. — Van már valamilyen konkrét hatása az intézkedéseknek? — Február elejéig 15 százalékkal többen szerződtek zöldségre, mint tavaly ilyenkor — válaszol Tiborcz György. — S ez még pusztán egyetlen tényező, vagyis az áremelés hatása, de szólni kell arról is, amit a gépek felhasználásától remélünk. — Az utóbbi két évben az állami gazdaságokban lényegében megtörtént azoknak a gépeknek a kipróbálása, amelyek számba jöhetnek a zöldségtermesztésben. A szakemberek a szó szoros értelmében körülnéztek a világban, s kitűnt, hogy míg Európában a zöldség a kisebb farmokra hagyatkozott, az USA-ban már hagyománya van a táblás művelésnek. Mivel nálunk is erre nyílik lehetőség, célszerűnek bizonyult bizonyos gépsorok importja mind Nyugat-Európából, mind az Egyesült Államokból. A konzervparadicsom, a vöröshagyma, a fűszerpaprika, az uborka, a zöldborsó, valamint a gyökérfélék termesztésének gépeit próbálták ki az állami gazdaságokban, s a kormány- program lehetővé tette, hogy tőkés importból 5000 hektárra elegendő gépet vásárolhassanak 1972-ben a gazdaságok. A távlati terv az, hogy a zöldségtermő területnek hozzávetőleg az egyharmadán úgynevezett zárt technológiájú nagyüzemi termesztés valósuljon meg. 1975-ig 33 ezer hektárra terjed ki ez a gépesített termesztési módszer, ebből az idén az említett 5 ezer hektár esedékes. Ami a legfőbb: a termelőszövetkezetek 70 százalékos állami támogatást kapnak a gépek megvételéhez. — Itt-ott azt hallom a közös gazdaságok vezetőitől, hogy a jelentkezésnek különféle akadályai vannak... — Az állami támogatás nem olyan liberális, mint ahogy ezt a tsz-ek megszokhatták, bizonyos előfeltételeket támasztunk megadásakor — mondja az osztályvezetőhelyettes. — Az egyik ilyen előfeltétel: a szövetkezetnek hosszabb távra szerződnie kell. Vagyis nem engedhetjük meg a termelés rapszodikusságát. Az is előfordulhat majd, hogy ahol nem jól hasznosítják a berendezéseket, ott átirányítjuk más gazdaságokba a gépeket. Nem kis összegekről van ugyanis szó: egy-egy technológia, 100 hektárra 4—6 millió forintba kerül! Mindent egybevetve azonban háromszoros így is a túljelentkezés. Ahol bevezetjük a zárt technológiát, azokat a tsz- eket bemutató gazdaságoknak tekintjük, s ezeknek a tapasztalatai alapján növeljük majd tovább a területet. — Bővül tehát az idén az ország zöldségterülete? — Igen, mégpedig a tavalyi 115 ezerről 120 ezer hektárra. De mindjárt hozzá kell tennem, hogy nem a terület növekedése a legfontosabb, hanem a hozamok, a termés mennyisége legyen több —■ ez most a cél. KERESZTÉNYI NÁNDOR Amit nem mondott el a papírhajó kapitánya Thor Heyerdahl nyilatkozata expedíciójáról, kísérlete céljáról A Kulturális Kapcsolatok Intézete meghívására néhány napig hazánkban tartózkodott Thor Heyerdahl, akinek a Ra expedícióról írt könyve nemsokára magyarul is napvilágot lát a Gondolat Könyvkiadó gondozásában — az újságírókkal folytatott beszélgetésében arról számolt be, mi késztette világhírű expedíciói megszervezésére. — ,, Célom az volt — jelentette ki a neves oceanográfus —, hogy bebizonyítsam, már Kolumbusz előtt sem volt lehetetlen eljutni Amerikába. A tudományban két nézet tartotta magát erről. A tudósok egyik csoportja szerint Kolumbusz előtt senki nem járhatott ott más kontinensről, mert akkor a mexikói indiánok tudnák, ho1972. február 23. gyan kell csónakot építeni. Ugyanakkor a szakembereknek volt egy másak csoportja is, az úgynevezett bécsi iskola. ök biztosak voltak abban, hogy valakik már átkeltek az óceánon, de érveik mellé a bizonyítékok hiányoztak. Fel- tételezéseiket még a kairói papirusz-intézet illetékesei is cáfolták, amikor azt állították, hogy a papirusz nem bírja két hétnél tovább a vizet és elsüllyed. Ezúttal is inkább hittem az ősi primitív népeknek — nyilatkozta Thor Heyerdahl — mintsem a spekulációknak. A papiruszcsónak titka lényegében az, hogy a nád végét kell elkötni, s ez megakadályozza a víz felszívódását. Utazásom előtt alaposan tanulmányoztam Peru, Polinézia, Mexikó, Marokkó, Etiópia ősi módszereit, hisz ezen a vidéken manapság is ugyanúgy készülnek a csónakok, mint évszázadokkal ezelőtt. A Ra—I. balsikerét az okozta, hogy leszakadt a csónak hátsó része, s ezért utunkat abba kellett hagyni.” Az expedíció élelmezési gondjairól szólva norvég vendégünk kifejtette, hogy ugyanúgy készített élelmiszereket vittek magukkal, mint feltehetően évtizedekkel korábban Kolumbusz „elődjei”, mintegy 160 kerámiakorsóban, amelyeknek mintáját az egyiptomi múzeumokból vették. így tárolták a marokkói forrásvizet is. Kenyerüket ugyancsak a fáraók „receptje” szerint készítették, a vajat pedig úgy tárolták, ahogy azt a sivatagban szokás ma is. Száraz hús, száraz hal, valamint dió, mandula mellett nem hiányzott „kamrájukból” a tojás sem, amit meszes víz alatt tartósítottak. „Utitársuk” vol néhány élő kacsa és tyúk is az étrend frissítésére. Közülük egyetlen kacsa vészelte át az 57 napos utat, mivel ő maradt legutoljára és már senkinek sem volt szíve feláldozni. Az expedíció hétköznapjai humoráról elsősorban egy afrikai kismajom gondoskodott, ami mind a két „kiránduláson.” elkísérte a neves tudóst. Gazdag kulturális program Pécsett Pécsett elkészült az 1972-es év kulturális eseményeinek naptára, amely a szokottnál is gazdagabb programot kínál a me- csekaljai város lakosságának és az ide látogató vendégeknek. Az év folyamán száznál több irodalmi, képzőművészeti, zenei és színházi eseményt rendeznek, s ezek között számos országos, illetve nemzetközi jellegű fesztivál, tárlat, hangverseny és találkozó szerepel. Az év kiemelkedő eseménye a Janus Pannonius évforduló. Az 500 évvel ezelőtt elhunyt nagy humanista, korának európai hírű költője pécsi püspök volt, és számos költeménye született a Mecsek_ alján. Az évforduló tiszteletére két hónapig tartó ünnepségsorozatot rendeznek a tavasz folyamán Pécsett. Jelentős esemény lesz az áprilisban sorra kerülő nemzetközi kamarakórus fesztivál, a júniusban megnyílói nemzetközi ifjúsági tábor, a júliusban rendezendő „népek barátsága” nemzetközi nyári egyetem és az októberre tervezett nemzetközi színesdia- fesztivál. (MTI) Szép magyar könyvek seregszemléje Az elmúlt év legszebb könyveiből rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a szép magyar könyv idei seregszemléjét. Tizenhét hazai könyvkiadó 258 művel nevezett be, ebből 124 került a zsűri elé, amely a napokban fejezi be munkáját. A bíráló bizottság munkájában nyolc külföldi vendég is részt vesz. A zsűri elé került könyvek tíz kategóriában — szépirodalmi, politikai, gyermek- könyv, művészeti tárgyú alkotások. valamint fotóalbumok, ismeretterjesztő művek, szakmai kiadványok, tudományos és zenei művek, tankönyvek és speciális kiadványok — versenyeznek. Elbírálásuknál fontos szerepet játszik a könyv tipográfiai tervezése, a grafikai munka színvonala, a nyomdai eljárás megválasztása, a szedés, a tördelés, valamint a könyvkötészeti munkák elemzése. A szép magyar könyvverseny eredményhirdetése február 25-én, pénteken lesz a könyvklubban. (MTI)
