Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-22 / 44. szám
J « ! í ï • ' Olvasóink írták A tanuló tanul, de mit? f SZOCIALISTA J TANULÖERIGÄD i A szocialista munkamorál kialakításának jó módja a munkahelyi szocialista brigádmozgalom. Szekszárdon. a Szakmunktáskápzó Intézetben úttörő módon, ennek ifjúsági változatát alakították ki az elmúlt hetekben az elsős festőtanulók. Vállalási tervük — amit az igazgató és osztályfőnök hagyott jóvá — átgondolt, teljesíthető. A szorosan vett iskolai követelményeken túl minden brigádtag tájékozódik a napi bel- és a fontosabb külföldi eseményekről. Eleve az intézeti könyvtár és diákklub tagjai, és -ott kezdeményező szerepet töltenek be. Vállalták többek között azt is, hogy egy idős munkásházaspárt rendszeresen meglátogatnak, segítik őket napi gondjaikban. Félévente képzőművészeti pályázatot írnak ki, és ebből házi kiállítást rendeznek. Február 12-én tartották az elsőt A zsűri pontozása alapján Franyuk József szőlőtőkéből kialakított virágtartójával, Klézli Judit papagájt ábrázoló zsírkréta rajzával, Nagy Gyula plakáttervével és Nagy László Városi utca című intarziájával aratott elismerést. A zsűrizést a rajztanárok végezték. Kelemen Zoltán I A TAMÁSI MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉLETÉBŐL r A járási művelődési központ és a járási KlSZ-bizott- ság közösen szervez február 27-re járási klubvezetői értekezletet. A megbeszélést különösen aktuálissá teszi, hogy a tamási járásban az elmúlt hónapokban több ifjúsági klub alakult, így Nagykónyiban, Fürgédén, Regölyben, Magyar- kesziben és Szakályhan is. Az ifjúsági vezetők terve, hogy módszertani munkabizottság által szervezett járási klubtalálkozókon adjanak segítséget a klubok tevékenységéhez. Az első ilyen klubtalálkozó a tervek szerint márciusban lesz, a már eddig is eredményesen dolgozó iregszemcsei ifjúsági klub tagjai fogadják a többi klubot. • Tamási ipari üzemeinek, gyáregységeinek közös műszaki klubja ebben az évben kezdte meg tevékenységét a járási művelődési központban. A klubvezetőség változatos programot dolgozott ki — egyelőre az első negyedévre. A programból eddig egy ismeretterjesztő filmvetítés és egy előadás zajlott le a termelés- irányításról és munkaszervezésről. A minden csütörtöki klubösszejövetelen már sakk- és asztalitenisz-bajnokságot is tartanak. Balipap Ferenc BKIGÁDVETÉLKEDÖ A BŐRGYÁRBAN Színvonalas bri gSdvetélkedőt tartottak a művelődési ház klubtermében, a Simontomyai Bőrgyár szocialista brigádjai. A versenyzők előzőleg a vetélkedő témaköréből jól felkészültek. Perger Imre szb- titkár az üdvözlő szavak után a szocialista verseny- és bri- gádmozgalom jelentőségéről beszélt a feladatok megvalósításában. Szajki László játékvezető a magyar munkásmozgalomról, a ma élő magyar írók műveiből, a vállalati kollektív szerződés és a VMSZ témaköréből tette fel a kérdéseket. A színvonalat mutatja, hogy szinte valamennyi brigád azonos pontszámot ért el. Első helyezést ért el az energiatelep szocialista üzemrésze, második lett a Május 1. villanyszerelő szocialista brigád, harmadik a Május 1. üzemlakatos szocialista brigád. Az I. helyezett brigádot egyhetes jutalomüdülésben, a 2—3. helyezetteket egynapos kirándulásban részesítette a vállalatvezetés. Az első helyezett országos vetélkedőn képviseli a vállalatot Botos Jánosné A régi anekdota szerint valakinek elromlott a hűtőszekrénye — mások autóval ismerik, de lehet, hogy az eredeti történet még lovaskocsiról szólt —. s a kihívott mesterember egyetlen gyengéd ka- lapácsüíéssel megjavította a szerkezetet. Ám, amikor fizetésre került sor, száz forintot kért. A — mai szóval —megrendelő sokallta a munkadíjat, mondván, hogy egyetlen, ütés volt csupán az egész. Az igaz — mondta a mesterember — a kalapácsütésért csak két forintot számítok fel. A 93-at azért kérem, mert tudtam, hogy hova kell ütni! 305-BÖL 186 MARADT Tulajdonképpen, a mai szakmunkástanulókat is arra akarják kiképezni, hogy — az előbbi példával — tudják: hová kell ütni. Csakhogy ma egyre több és egyre bonyolultabb gép, alkatrész, építőelem, használati cikk kerülhet a szakember kezébe, s neki szakmáján kívül mindegyiichez értenie kell. Hét évvel ezelőtt még 305 szakmában képeztek szakmunkásokat, az 1969-ben alkotott törvény alapján, ebből 186 maradt meg. Ez is a korszerűsítés irányába hatott: megszűnt a szakmunkástanulók oktatása az „elöregedett”, technikailag túlhaladott, többnyire csak a kisiparban élő szakmákban, s így több gondot fordíthatnak a népgazdaság — és egyben a jövendő szakmunkásak — számára fontosabb területekre. A megmaradt 186 szakmában (amelyből 20 szakmában csak felnőtt korúak szakmunkásképzése lehetséges, figyelembe véve az egészáégügyi követelményeket és az alacsony képzési létszámot), ma háromféle — A, B és C tagozatba sorolt — képzés folyik. Az elsőbe tartoznak azok a mesterségek, amelyek elsajátításához elsősorban nagyobb begyakorlottságra van szükség. Ezeknek többsége hagyományos szakma — a kovács, öntő, kőműves stb. — és ez jelenleg még 40 százalékot képvisel. Újszerű és az eddigi tapasztalatok szerint bevált forma a B-tagózat, ismertebb nevén emelt szintű szakmunkástanuló-képzés, amely után két év alatt, munka mellett leAszfallgyár a 4-es út mellett A Debreceni fel a 4-cs út {pnna ásd' ' ; Építő Vállalat NDK gyártmányú aszfaltkeverő üzemet állított üzem a napokban kezdte meg a termelést és óránként 50-8« CMTI foto: Balogh Laszlo felvitele — KS) érettségizhetnek a fiatal szakmunkások. Az ilyen, magasabb igényű képzés előretörését mu_ tatja, hogy 56 szakmában tanítják ma így a jövő szakmunkásait. Valamennyi gépi forgácsoló, lakatos, szerelő, Vegyipari és villamossági szakma ide tartozik, hiszen ezek új szakmunkásaitól már megkövetelhető, hogy ne csupán a mindennapi gyakorlatban állják meg a helyüket, hanem munkájuk elméletét is ismerjék. Végül a C-tagozat a középiskolát végzett fiatalok képzését biztosítja. TÖBB GYAKORLAT Maradjunk ezúttal az első két tagozatnál. Az elmúlt évek és évtizedek képzési politikáját és propagandáját ismerve, aligha mond bárki számára is meglepőt az, hogy szakmunkástanulónak azok a fiatalok mentek, akik gyengébb eredménnyel végezték el az általános iskolát. (Természetesen kivételek itt is vannak, s egyes szakmák túlzott vonzása miatt elég magas számban.) Tizennégy—tizenöt éves korban azonban még kevesen tudnak teljes biztonsággal dönteni jövőjükről. A törvény az emelt szintű szakmunkásképzés bevezetésével megadta a lehetőséget a „későn érő” fiataloknak arra is, hogy korábban félbeszakított tanulmányaikat folytassák a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után. Addig azonban az az első és legfontosabb, bogy a szakmát jól, alaposan megtanulják, elméletileg és gyakorlatilag egyaránt. Régebben 24':76 százalék volt az elméleti és gyakorlati oktatás aránya, ma az A-t>agozaton 31:69, a B-tago- zaton pedig 41:59 százalék. Újszerű a gyakorlati képzés is: az első évben a rokonszakmák — például a gépi forgácsolók — tanulói együttes szakmai képzésben részesülnek, s csak a továbbiakban válik el — a fenti példánál maradva — az esztergályosok, marósok, köszörűsök külön oktatása. így a rokonszakmákban bizonyítványt szerző szakmunkások később — önmaguk vagy vállalatuk érdekében — köny- nyen átallhatnak másik géphez. elvégezhetik a másik szakma munkáit is, külön átképzés nélkül. VERSENY AZ IDŐVEL Mindez egyértelműen korszerű. Nem ilyen derűs a kép, ha az elméleti — és részben a gyakorlati — képzés alapjait, a tankönyv-helyzetet vizsgáljuk. Közhely ma már, hogy a technika rohamléptekkel halad, s ezt könyvekkel követni nagyon nehéz. Különösen akkor, ha a hazai viszonyokat tekintjük. A szakmunkásképző intézetekben előbb felmérik a követelményeket, ' megállapítják, melyik tárgyból van szük_ ség új könyvre vagy esetleg van-e újabb, a korábbi tantervben nem szerepelt tantárgyakra is szükség. Ezek után következik a tankönyv megírása, amire egy évet kap a' vál- lalkozó szerző. Az elkészült kéziratot két-három szaklektor, majd az illetékes minisztérium két osztálya is elolvassa, s csak ezek után kerülhet nyomdába. Azt pedig, hogy Magyarországon milyen lassú a nyomdai „átfutás”, ma m.ár mindenki tudja. így tehát egy új tankönyv legjobb esetben is két, de inkább három év alatt születik meg. S közben hol tart már a technika! A Munkaügyi Minisztérium illetékesei úgy igyekeznek segíteni mindezen, hogy az új tankönyv megjelenése előtt már elkezdik a felmérést —• a legújabb tankönyvhöz. Végül is elmondható: a korszerű szakmai tananyag nem minden szakmai képzés színvonala azonban nagy mértékben függ a pedagógusok munkájától, az oktató-nevelő munka hatékonyságától is. Van. ahol- rugalmasan kezelik a könyveket, s a tanárok, szakoktatók hozzáadják a maguk tudását, a könyvek megírása óta született újdonságok ismeretét. Másutt ragaszkodnak az írott betűhöz, vagy éppen csak a gyakorlatra fektetnek súlytj Ma egyszerre több, mint 210 ezer fiatal tanul valamilyen szakmát. S az egész ország érdeke — no meg, nem utolsósorban személy szerint az övék; ’— hogy a lehető legjobban tanulják azt meg. VAR KONYI ENDRE Modfcrn hazai és külföldi gépek a kiemelt mezőgazdasági programok teljesítéséhez Az elmúlt években a termelők kifogásolták, hogy a fontosabb növényi kultúrák termesztéséhez nincs elegendő nagy teljesítményű gépi rendezés. Mi a helyzet az idén? — az MTI munkatársának erre a kérdésére az Agrotröszt illetékesei elmondották: a mezőgazdaság kiemelt növénytermesztési programjainak teljesítéséhez 1972-ben nagy teljesítményű, korszerű berendezéseket bocsátanak a mező- gazdasági nagyüzemek rendelkezésére. A burgonyatermesztés gépei megkülönböztetett, 57 százalékos ártámogatással kerülnek forgalomba. Automata ültetőgépekből 250-et rendeltek Csehszlovákiából, a szállítmány nagy része már a raktárakban van. Burgonyabeta- karító berendezésekből kétféle típust bocsátanak az üzemek rendelkezésére. Az NDK- ban készített kombájnból idén 25-öt rendeltek a gazdaságok, azért nem többet, mert a gép eléggé drága. A másik típus magyar gyártmáhyú, úgynevezett forgóvillás burgonyakiszedő, amely iránt nagy a kereslet; az üzemek 410 szállítására kötöttek szerződést a kereskedelemmel. A cukorrépa-termesztési gépeket az átlagosnál — a 47 százalékosnál — lényegesen nagyobb, 70 százalékos állami támogatással vásárolhatják meg a termelők. A kereskedelem a vetőgépekből kétszer- annyit tart majd raktáron, mint amennyire a megrendelések alapján szükség lesz, mert számítanak arra, hogy néhány gazdaság időközben meggondolja magát és pótmegrendelésekkel j elentkezik. A vetési idény kezdetéig beérkező gépszállítmányok zavartalan ellátást tesznek lehetővé, így a gazdaságok 1972- ben beszerezheti^ azokat az egységeket, amelyek éveken át hiánycikknek - számítottak. A cukorrépa betakarításának: gépesítését szintén hazai, illetve a szocialista importból származó berendezésekkel oldhatják meg a termelők. A szezonra 280 komplett, három, illetve hatsoros gépet bocsát a kereskedelem a gazdaságok: rendelkezésére. Az igények kielégítése felől annál is inkább biztos a kereskedelem, mert a hazai gyárak bejelentették, hogy további száz gépet adnak át a kereskedelemnek a megnövekedett igények láttán. A Zöldségtermesztés gépeit ugyancsak kedvezményes áron szerezhetik be a termelők. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban megkezdték a komplex paradicsomtermelő és feldolgozó gépsor gyártását, da idén ebből a berendezésből még csak1 négy darabot adnak át. Nyugati importra is sor kerül, így többek között az Egyesült Államokból hoznak be 17 speciális vetőgépet és 10 kombájnt, (MTI)
