Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

* % 1 I MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN • MAGAZIN » MAGAZIN MAG AZ Tenger a kádban Akar Ön tengervízben für­deni saját kádjában? Ennél mi sem egyszerűbb. A Budapesti Állatkert akvá­riumának lakói 70 köbméter adriai tengervízben élnek. En­nek a víznek egy részét, körül­belül 20 Köbmétert évente ki kell cserélni. Az új, tiszta ten­gervíz felét közvetlenül az Ad_ riáról „vételezik fel”, a többi 10 köbmétert azonban Buda­pesten „gyártják”. Az Adria vízének sűrűsége 27 ezrelék. Ez szaknyelven azt jelenti, hogy 100 liter tenger­vízben van 2765 gramm kony­hasó, 706 gramm magnézium­szulfát, 518 gramm magné- ziumklorid, 69 gramm kálium- klorid, minimális káliumbro- mid, sőt nyomokban egyebek közt arany és ezüst is. A konyhasótól eltekintve mind­ezeket külön-külön beszerezni és pontosan a megfelelő arány­ban összekeverni meglehetősen bonyolult és költséges lenne. Szerencsére vannak cégek külföldön, amelyek a tenger­vízből elpárologtatják: árvizet, kivonják a konyhasót, a többit pedig az eredeti összetételben, de lisztszerűen finom porrá szárítva tetszés szerinti meny- nyiségben adják el a „kedves vevőnek”. Ilyen kedves vevő­jük az Állatkert is, amely ezt' a port az adriai sűrűségnek megfelelően vízvezetéki vízzel és megfelelő adag konyhasóval ’elkeverve tengervizet készít vízi kedvencei számára. Ha tehát ön útlevél nélkül akar tengeri fürdőhöz jutni, kövesse a példát. S ha a fen­tiek nem adtak elegendő el­igazítást, a pontos receptért forduljon bizalommal az Állat­kert illetékes szakembereihez.,, Oxigén... kanállal Az orvosok egyes gyo­mor és bélbetegségek gyó­gyításánál oxigént hasz­nálnak, amelyet szondá­val juttatnak a nyelőcső­be. M. Elksnis, a rigai Bal­tija szanatórium laboránsa különleges eljárást dolgo­zott ki, hogy megszabadít­sa.g. betegeket ettől a kel­lemetlen művelettől. Olyan készüléket szerkesztett, amely gyógyászati célokat szolgáló, ionizáló, fehérje tartalmú oxigénhabot állít elő. A beteg szonda helyett egy tányér gyümölcsszörp­pel ízesített oxigénhabot kap, s a kellemes ízű gyó­gyító „koktélt" kanállal kényelmesen elfogyasztja. Furcsa szenvedély a jégkockarágás Az anyatej egészségesebb A jövő mozdonya Catherine Bullen és Willis doktor, egy angliai kórház munkatársai, hosszasan tanúi­dé mányozták az anyatejjel és a mesterségesen táplált csecse­mők ellenállóképessége közötti ''■* különbséget. / A kutatási eredményeket magában foglaló tanulmányok­ban arra a meggyőződésre ju­tottak, hogy az anyatej jobbat tesz az újszülöttnek, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy a tehéntej kedvezőbb feltételeket teremt a káros baktériumok kialakulásához. A két orvos anyatejjel és mesterségesen táplált csecse­Szovjet konstruktőrök egy rendkívüli vagont alkottak. Tetejére rászerelték a „JAK— 40” típusú repülőgép gáztur­binás motorjait, amelyek óránkénti 300 kilométeres se­besség eltérését teszik lehető­vé. A különleges vagon most végzi próbaútját. ■i Riasztócsengő — gyermekrablók ellen Angliában különösen elhara­pódzott a gyernnekrablás. Az aggódó anyák "nagy örömére Carol Jackson elmés szerkeze­tet tervezett, amely azonnal „riadót fúj”, amint valaki megkísérli felemelni a kocsi­ban hagyott gyermeket. A súlyra érzékeny riasztó- berendezést a kocsi matracá­ban helyezik el. Amint valaki felemeli a gyermeket, megszó­lal egy csengő, amelynek éles hangja körülbelül 3 órán át egyfolytában szól. Az új ri­asztóberendezés segítségével lehetővé válik, hogy a bevá­sárló anyák nyugodtan az üz­let előtt hagyhassák gyerme­küket. * i Lélegzet vétellel irányított mii kéz Apróságok Michael Harwood 32 éves fényképész nyerte el a „leg­elegánsabb angol férfi” cí­met. Horwood megválasztása után bevallotta, hogy a ver­senyen viselt öltönye jelmez­kölcsönzőből való. * Egy megrögzött dohányo- zásellenes londoni kocsmáros elhatározta, hogy kocsmájá­ban megtiltja a dohányzást Az új rendelkezés bevezetése után pár héttel számadást csi­nált és azt tapasztalta, hogy nagyon sok törzsvendéget és naponta átlagosan 100 ezer lí­rának megfelelő bevételt vesz­tett. # * A tervek szerint, a „Jóremény­ség” elnevezésű elvonókúra­vitorlás átszeli az Atlanti­óceánt. Az újfajta elvonókúra bevezetőinek véleménye sze­rint ha csak el nem süllyed a hajó, a fiatalok teljesen gyó­gyultan kerülnek vissza a szá­razföldre. Mérges egerek Bolívia nagy mennyiségben importál macskákat. Az or­szágot ugyanis egy igen ve­szélyes egérfajta lepte meg. Az egér harapása súlyos vér­zést és 15 napon belül halált okoz. A szakértőknek mind ez ideig nem sikerült felfedniük az egerek mérgének összetéte­lét amely ellen egyelőre min­den szárium hatástalannak bi­zonyult. , _ . __ Egy kar nélkül született n éves japán kisleány Tokióban bemutatta azt a készüléket, amelynek segítségével képes megfogni a különbciző tárgya­kat. Két műkarróli van szó, amelyek irányítását a hang és a lélegzetvétel okoata rezgések .végzik. „Egy hét leforgása alatt a gyermekek elsajátítatják a műkéz tökéletes használatát” — mondja Tatsuji Tamai, a Komanoto egyetem kutatója, a műkéz feltalálója. 4 A műkarok a páciens mellén elhelyezett aprócska elektroni­kus központtal vannak össze­köttetésben, amely regisztrálja a lélegzetvétel változásait, a hangrezgést, valamilát a fogak összekoccanását. Ezek az . ada­tó!; a karolom elhelyezett' fel­vevő berendezéseken kenesztül eljutnak ahhoz a villamos mo­torhoz, amely a fcönypk, a csukló és az ujiak vfogaífeero- - keit vezérli, (j ■ L-jf) j Ha a gyerekek megtatiúlják hangjuk és lélegzetvételük irá­nyítását, felemelhetik vagy",ki­nyújthatják karjukat, mozgat­hatják elßre és hátra, ökölbe szoríthatják és kinyújthatják ujjaika/, emelhetnek. Mégíbi- zonyos fokú kezdetleges tapin- ' tási érzékkel is rendelkeznek, ‘ miirtán a műujjak végén ajpró légkamrákat helyeztek el. Ekek minden, nyomásingert továbbí­tanak. a páciens testéhez. !_ mők széklet.vizsgálatából kide­rítette, hogy a mesterségesen táplált újszülöttek székletében 6okkai több a veszélyessé vál­ható kóli-bacilus. A továbbiakban különböző bacilus-családokat (például ko­lera-baktérium) tenyésztettek ki a különböző táplálásban ré­szesült csecsemők székletében; Bebizonyosodott, hogy míg a mesterségesen táplált újszülöt­tek esetében a bacilusok rend­kívüli gyorsasággal szaporod­tak, az anyatejjel táplált cse­csemők székletében igen las­sú volt a bacilusok szaporodá­sa, nem egy esetben számuk még csökkent is. Bullen doktornő véleménye szerint ez a jelenség azzal ma­gyarázható, hogy az anyatej­jel táplált gyermekek székle­tében — az emberi és a tehén­tej eltérő összetétele miatt — sokkal nagyobb a savtartalom; Korunk ;,virágzó társadal­mában” új szenvedély van ki­alakulóban, a jégkockarágás. Az új szenvedély rabjai ap­ró jégmorzsákat rágcsálnak, vannak, akik egész tekintélyes mennyiséget fogyasztanak na­ponta. Az egyik orvosi lap­ban hat nőről olvashatunk, akik ennek a szenvedélynek hódolnak. Egyikük a szünte­len jégrágcsálás következtében két protézist is eltört. Mási­kuk kijelentette, hogy ez a szenvedély inkább rabul ej­tette, mint korábban a ciga­retta. Az American Air Force egyik orvosa. Charles Coli­mán a megkívánás egyik mo­dern változatának tartja ezt a jelenséget. A megkívánás je­lenségével főként terhes asz- szonyoknál találkoztunk, akik a szervezetükből hiányzó anyagokat nem egyszer rend­kívül szokatlan, táplálékkal kívánják pótolni. Colimán felfedezte, hogy a (jégrágcsálás iránti szenvedély azonnal lelohad, ha vastartal­mú gyógyszerrel kezelik a pá­cienseket. Minden esetben ki­derült, hogy a szenvedély oka a szervezetben mutatkozó, sok esetben nem is gyanított vas­hiány volt. Ezzel úgy látszik bizonyítást nyert az a felté­telezés, amely szerint a terhes •asszonyok «^rivánósságánakfl oka a szervezetben tapasztal« ható vashiány. Minthogy a jégben nincse­nek más alkotó elemek, mint a tiszta vízben, és mivel a jégrágás iránti szenvedélyt azonnal csillapítja a vastartal­mú gyógyszerekkel való keze­lés. kétséget kizáróan bebizo­nyítottalak látszik, hogy a jégrágás patologikus tünete a, szervezet vashiánya követkéz« tében lép fel. ,\ Feledékeny utasok Az angol államvasutak árverésre bocsátotta a vo­natokon felejtett és nem keresett tárgyakat. Az ár­verési listán néhány nem várt dolog is szerepel, töb­bek között húsz forró nad­rág, 18 blúz és 600 melltar­tó. Gyilkol a kábítószer Afganisztánban egy-egy olasz is. Tevékenysé­gük abban merül ki, hogy várják otthonról a „poste restante” pénzküldeményeket. Amint megkapják, tudják, hol kell elkölteni ük. Afganisztánban a kábítószer rek előállítását és fogyasztását semmiféle törvény nem tiltja (csupán a kábítószer exportja tilos, nehogy összeütközésbe kerüljenek a kábítószerekkel kapcsolatos szigorú magatar­tást tanúsító szomszédos org szágokkal.) A kábítószeres fiatalok mini den pénzüket hasisra költik, f, Borzalmas higiéniai körülmé­nyek között élnek, keveset és rosszul táplálkoznak, gyorsan megbetegszenek. A nem steril injekciós tűk használata révén májgyulladás tizedeli sorai­kat. Az afgánok megvetik, saját országukból kitaszított ele-; meknek tartják a hippiket. Megvetik őket azért is. mert — maguk jó muzulmánhoz il­lően — nem fogyasztanak ká­bítószert (a Korán ezt hatá­rozottan tiltja). Joseph William Morris hat- fieldi származású angol fia­talembert 1971. decemberében holtan találták Afganisztán fővárosa, Kabul egyik szállo­dájában. 24 éves volt. Kezé­ben még ott volt az injekciós tű, amellyel az utolsó adag morfiumot fecskendezte be magának. Temetésére Kabul régi angol temetőjében került sor, ahol az 1879-es angol—af­gán háború óta soha ennyi te­metést nem rendeztek. Morris nyolc hét leforgása alatt a ki­lencedik, túlzott kábítószer- fogyasztás következtében el­hunyt angol állampolgár. Azóta, hogy 1971-ben rend­kívül szigorú kábítószer-elle­nes törvényt hoztak Törökor­szágban és Iránban. Afganisz­tán vált a mesterséges para­dicsomot kutató nyugatiak Mekkájává. Egyedül a fővárosban közel kétezer hippi él. Átlagos élet­koruk húsz év. Többnyire amerikaiak, de szép számmal vannak németek. angolok, franciák, hollandok,' a skandi­náv országok fiai és elvétve Kígyóevő kígyók A kígyók nem tudják megrágni az élelmet, általában egészben nyelik le zsákmányukat. Ebből az következik, hogy túlságosan nagy ál­latot nem képesek elfogyasztani. Vannak olyan kígyók, amelyek más kígyófajokkal táplálkoznak. Az állatok életének egyik igen jellemző mozzanata a táplálkozás. Ismerünk kizárólag növényevő, gyümölcs-, vagy húsevő állatokat, de vannak olyan fajok is, amelyek válogatás nélkül megesznek mindent, legyen az akár növényi, akár állati eredetű. A kígyók természettől fogva húsevő állatok, legalábbis mind ez ideig semmi sem bizo. nyitja ennek ellenkezőjét. Általában élő álla­tokkal táplálkoznak, elhullott állatokra igen ritkán fanyalodnak. Ha megvizsgáljuk egy kí­gyó gyomrát, a rovaroktól kezdve a halakon és madarakon át, az emlősökig mindenféle faj­ta állat maradványára bukkanhatunk. Kígyók felboncolása után számtalan esetben talál­tunk gyomrukban kígyócsontváz-maradványo- kát. Venezuelában nagyon sok fajta kígyó él, és ezek egy része kígyóval táplálkozik. Ilyen pél­dául a Tuqui, ez a közel kétméteres, fekete- bőrű, rendkívül gyors mozgású és hallatlan erejű kígyó, ane'.y az ország nedves és meleg erdőiben tanyázik. Nemcsak Venezuelában élnek kígyóévá kí­gyók, hanem az egész amerVcai kontinensen, de Európában is találkozhatunk velük. Eltekintve attól, hogy ezek a kígyók bőrü­ket, előfordulási helyüket, szokásaikat tekint­ve meglehetősen eltérnek egymástól, egy kö­zös vonásuk mégis van: immunisnak bizo­nyulnak a mérgeskígyók mérge ellen, Terme. szetesen nem arról van szó, hogy a kígyóévá kígyók minden esetben kizárólag mérgeskí­gyóval táplálkoznak. Vizsgálódásaink során felfigyeltünk a sár­gafarkú vadászkígyóra, amely a kontinens leg­nagyobb kígyófajtái közé tartozik. Bőrének alapszíne sárga, fejétől teste közepéig fekete mintás. Rendkívül gyors mozgású, fogságban gyorsan megszelídül. Általában a szavannákon tanyázik. gyakran találkozunk vele Venezuela síkságain is. Ez a kígyófajta patkányokkal, egerekkel és gyíkokkal táplálkozik, de étlap­ján más kígyók is szerepelnek. A sárgafarkú vadászkígyó tojásokkal szaporodik. A földeken dolgozó emberek jól ismerik en­nek a kígyónak életmódját, szokásait. Tudják, hogy a sárgafarkú vadászkígyó segít megtisz­títani a terepet a mérgeskígyóktól, egerektől és a patkányoktól. Éppen ezért a parasztok nem bántják. Hogyan vadászik a sárgafarkú vadászkígyó? Amikor az útjába kerülő mérgeskígyó megér­zi a „nagy vadász" jelenlétét, mozdulatlanná dermed és fejét törzse alá húzza. Mintha tisz­tában lenne azzal, hogy félelmetes fegyvere, a méreg, teljesen hatástalan ellenfelére. A vadászkígyó nagy türelemmel addig mester­kedik, amíg sikerül hozzáférnie a mérgeskí­gyó fejéhez. Ezután lassan, nagy élvezettel egészben lenyeli zsákmányát. Az emberek általában rettegnek a kígyó­tól. Ennek oka elsősorban az. hogy nem ismer, jük a kígyók életmódját, szokásait. Tisztában kell lennünk azzal, hogy míg eg elől a kí­gyók mérge biztos hal U - •. ■•» ' 'női, a nem mérget kígu jj- igen nagy szóig \latot lesz­nek az emberiségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents