Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám

$Ö£»Ä MEGYEI *». àk*i. tini ' í t j i t * a > . t , VILÁG PBOIETÁR/Aí EGYESÜLJETEKî NÉPÚJSÁG fl MflOYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁG An AK LAPJA (SrXTI. évfolyam, ÍZ. szám ÁRA: 90 FILLÉR Szombat, 1972, február 19. Középpontban a területfejlesztés és a mezőgazdasági területek problémái Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Gáspár Sándor Prágában Prága (MTI) Utón hazafelé Prágában rövid időre megállt a magyar szakszervezetek kül­döttsége. amely Gáspár Sán­dornak, a SZOT főtitkárának, az MSZMP PB tagjának veze­tésével a Német Demokrati­kus Köztársaság fővárosában (tárgyalásokat folytatott. Gáspár Sándor a prágai re­pülőtéren találkozott Karel Hoffmanrt-nal a Csehszlovák Szakszervezetek központi taná­csának elnökével. A két kül­döttség ebből az alkalomból megvitatta a kölcsönös szak- szervezeti együttműködés kér­déseit. A területfejlesztés általános feladatairól és időszerű kérdé­seiről tartott tájékoztatót pén­teken a Parlamentben Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszter, a fővárosi, megyei és megyei városi ta­nácselnökök értekezletén. A területfejlesztéssel kapcsolatos párt- és kormányhatározatok tükrében részletesen elemezte a területfejlesztés jelenlegi főbb problémáit. Ebben a té­makörben fejtegette a foglal­koztatási színvonal és a mun­kaerő-ellátás területi különösé, geit, . a helyi foglalkoztatással kapcsolatos gondokat, megoldá­suk jelenlegi és távlati módo­zatait, az életszínvonal terüle­ti eltéréseit, különös tekintet­tel a közművi ellátásban fenn. álló differenciákra. Részletesen szólt a tanácsi önállóság és a területfejlesztés összefüggései­ről. A területfejlesztés közép- ég hosszútávú jellegével kap­csolatban hangsúlyozta: Jelen­legi közvetlen feladat a IV. ötéves terv céljainak megvaló­sítása, ezzel párhuzamosan azonban fel kell készülni a kö. vetkező időszak tennivalóinak előkészítésére. Aláhúzta, hogy a területfejlesztési koncepció a népgazdaság hosszútávú fej­lesztési programjának szerves része* Szóba kerültek a tanácskozá­son egyes területek sajátos fejlesztési lehetőségei és prob­lémái. Például a bányászat fej­lődésének tendenciájával össze­függésben foglalkoztak az érin. tett területek problémáinak megoldásával, a budapesti ag- lomeráció jelenlegi gondjaival, különös tekintettel a főváros különleges munkaerőhelyzeté­re. A tanácskozás napirendjén szerepeltek a természeti erő­források szűkössége miatt fej­lődésükben elmaradott mező. gazdasági területek problémái is, a tanácsok ezzel kapcsola­tos szerepe stb. (MTI). Magyar—bolgár kulturális egyezmény Zsiyko Zsivkov, a BKP Po­litikai Bizottságának tagja, a bolgár minisztertanács elnök- helyettese pénteken fogadta a magyar művelődésügyi kül­döttséget, amely Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter vezeté­sével tartózkodik Szófiában; A szívélyes eszmecserén a két ország kulturális együttműkö­désének egyes kérdéseiről volt szó. Magyar részről részt vett a találkozón Böjti János, ha­zánk szófiai nagykövete is. Pénteken délben Ilku Pál ünnepélyesen aláírta Sztefan Vaszilev bolgár közoktatásügyi miniszterrel a két miniszté­rium közvetlen együttműködé­sének megteremtéséről szóló egyezményt; A megállapodási; értékelve az MTI szófiai tudó­sítójának adott nyilatkozatában, a magyar művelődésügyi mi­niszter elmondotta, hogy ez az első ilyen egyezmény orszá­gaink oktatásüggyel foglalkozó minisztériumai között, s ha­tálya négy évre szól. Célja nem csupán az, hogy a mi­nisztériumok és vezető szerve, ik kapcsolatait mélyítse el, ha. nem hogy az oktatás területi szervei és a különböző oktatá­si intézmények között is elő­segítse a közvetlen kapcsola­tok kialakítását, az iskolák közötti módszertani együttmű­ködést, a közös tudományos kutatómunka előfeltételeinek megteremtését (MTI). Ülést tartott a KISZ központi bizottsága A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség VIII. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásával (kapcsolatos feladatokról tár­gyalt pénteken a KISZ köz­ponti bizottsága dr. Horváth István első titkár elnökleté­vel. A központi bizottság ülé­sén megjelent és felszólalt ( Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője is. A központi bizottság fel­adatul tűzte ki, hogy választ adjon azokra az általános ér­vényű javaslatokra, melyek a kongresszuson fogalmazódtak meg. Ezért az ülésen intézke­dési tervet fogadtak el a kongresszuson, illetve az elő­készítő vitákon elhangzott ajánlások és kezdeményezések gyakorlati hasznosítására. Az intézkedési .tervihez Főcze La­jos, a központi bizottság titká­ra fűzött szóbeli kiegészítőt. Megállapította: az eltelt idő­szak tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a kongresszus ese­ményei. a kongresszusi doku­mentumok kedvező visszhang­ra találtak a KISZ-tagség, a magyar ifjúság, a társadalom egészének körében. A központi bizottság elfo­gadta a KlSZ-kOngresszus ha­tározatainak végrehajtására kialakított intézkedési tervet. Helyet kapott a programiban egyebek között az építőtábori munka színvonalának növelé­se, a hatékonyabb, céltudato­sabb vezetőképzés megszerve­zése, a megbízatások rendsze­rének kiterjesztése. Elemzik INixon Honoluluba érkezett Honolulu (MTI) Richard Nixon amerikai elnök közép­európai idő szeműt péntek hajnalban Honoluluba, Peking felé vezető útjának első állo­máshelyére érkezeit. Az elnök két napig pihen a Hawaii-szi­geteken és szombaton indul tovább Guam irányéiba, ahol rövid időre útjait ismét meg- paajöítja. ­4 termelőszövetkezeti zárszámadásokról tárgyalt annak a lehetőségét is: miként­kapcsolódhat be az Iskolatele­vízió a KISZ-vezetőképzésibe. Az illetékesek figyelmébe ajánlották, hogy az ifjúság családi életre történő felkészí­tése érdekében dolgozzanak ki új formákat és módszereket a tanulóifjúság szexuális fel­világosítására. Az Országos Pedagógiai Intézetnek javasol­ták: vizsgálja meg a „tehet- ség”-re vonatkozó elméleti-pe­dagógiai kérdéseket; ki a te­hetséges gyermek, mit jelent a tehetség fogalma, hogyan tartozik a tehetség fogalmába a fizikai munkában való ügyesség. A KISZ központi bizottsága a továbbiakban a kb évi, az intéző bizottság és a titkárság félévi munkatervéről döntött. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége pénteken Szabó István elnök­letével ülést tartott. Az elnök­ség megvitatta a módosított termelőszövetkezeti alapsza­bály-tervezetet és úgy dön­tött, hogy azt asz országos ta­nács soron következő ülése elé terjeszti. Az elnökség megtárgyalta az idei tsz-zárszámadásokról szóló jelentést, és megállapítot­ta: a közös gazdaságok 1971- ben az előzetes várakozástól ugyan valamelyest elmaradó, alapjában véve azonban ered­a TOT elnöksége ményes évet zártak. A 2373 termelőszövetkezet tavalyi ter­melésének értéke — a kiegé­szítő tevékenységgel együtt — elérte a 67 milliárd forintot, ami 12 százalékkal főbb az 1970. évinél. Az alaptevékeny­ségen kívüli kiegészítő jellegű, melléküzemi termelés kisebb mértékben növekedett, mint 1970-ben, Amíg a melléküze­mek terínielési értéknövekedése 1969-ben 43 százalékkal, 1970- ben pedig 30 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, ad­dig tavaly csak 20 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezeti beruházások korábbi növeke­dési tendenciája 1971-lben fé­keződött; a megvalósított be­ruházások értéke tavaly 2,3 milliárd forinttal — 18 száza­lékkal — alacsonyabb volt. mint 1970-lben. A tsz-ek a gépvásárlások tervezett elő­irányzatát egymilliérd forint­tal túlteljesítették, ezt a nagy­arányú fejlődést hitelkibocsá­tással is segítette az állam, 1971-ben a központtá pénzala­pokból felhasznált beruházási ártámogatás 250 millió forint­tal 'kevesebb volt a tervezett­nél. A szövetkezették: bruttó jö­vedelme várhatóan négymilli- árd forinttal nagyobb az 1970. évinél, a tavalyi jövedelem összességében mintegy 500 millió forintos biztonsági tar­talékképzésit tesz lehetővé. Az elnökség megállapította: az általában jónak mondható gazdasági óv ellenére mintegy 270 szövetkezet veszteséggel, illetve alaphiánnyal zárta az 1971-es évet. A veszteségek részben az aszálykárokkal és a szőlőt, gyümölcsösöket ért természeti csapásokkal ma­gyarázhatók. Ugyanakkor szá­mos termelőszövetkezet azért került nehéz helyzetbe, mert a korábbi években, az akkor érvényes közgazdasági szabá­lyozók alapján megkezdett be­ruházásaik — például a szarvasmarha- és sertéstelep építkezéseik — nem hozták meg a várt hasznot. Ezeknek a telepeiknek a jövedelmező­sége tavaly, az üzemelés első évében ugyanis nem érte el a beruházási programban elő­irányzott mértéket, egyes ese­tekben a szabályozó rendszer ís megváltozott, mégpedig a tsz-ek szempontjából előnyte­lenül. Olyan visszás helyzet is előfordult, hogy a beruházá­sok elhúzódása miatt még át sem adott létesítmény után jnár a hitelek ' törlesztése is esedékessé vált. A Szekszárdi Nyomda rekonstrukciójának legjelentősebb beruházása a képünkön be­mutatott négyszintes épület. Építését 1970. őszén kezdték, az átadásra idén májusban ke­rül sor. Az épület csak a termelést szolgálja. A földszinten lehetőség nyílik a nyomógép- park bővítésére. Itt kap helyet majd az ofszet-rotációs gép Is, amely biztosítja a Tol­na megyei Népújság színvonalasabb nyomdai kivitelezését. Az emeleti helyiségek a köté­szet bővítését teszik lehetővé. Az új épület a termelés jelentős növelését eredményezi majd. .

Next

/
Thumbnails
Contents