Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-18 / 41. szám
r T f 1 Patkó Imrei Kína — ma 1, Belpolitika — hadsereg — életszínvonal Varrnak események, amelyekről már a kortársak tudják, hogy világtörténelmi jelentőségűek. Kétségtelen, hogy ilyen nagy jelentőségű esemény volt az utóbbi időben Kína elszigeteltségének felszámolása, felvétele az ENSZ-be. Miután egy évtizeden át zajlott a vitája, sőt ellenségeskedése a végül is „szociálimpe- rialistának” minősített Szovjetunióval és a „nem elég forradalminak” tartott szocialista országokkal, Kína most váratlan gyorsasággal rendezi viszonyát az imperializmus legfőbb hatalmával, s vendégül várja Pekingbe Nixont, az Egyesült Államok elnökét. Ez az új kínai külpolitikai vonal mindenekelőtt a kínai belső helyzetre irányítja a figyelmet. Ez az, ami meghatározza minden ország nemzetközi tevékenységének jellegét, lehetőségeit és határait. A mai kínai helyzetről szóló ismertetést tehát elsősorban a belső állapotok — szükségszerűen hiányos, de legalább a lényeges vonásokat feltüntető — jellemzésével kell kezdeni. A Kínai Népköztársaság jelenlegi helyzetének megbízható felmérését megnehezíti az adatok hiányos, s nem mindig hiteles volta. Mégis, valószínűnek fogadhatjuk el, hogy Kína lakossága ma 750—800 millió, s ennek csupán 1—2 százaléka munkás. Mintegy 50 millió lehet a városi polgári-értelmiségi réteg és a túlnyomó többség; paraszt. Kínában egyetlen rezsim uralma sem lehet tartós, ha az szembe kerül a parasztsággal. Ennek megfelelően. a „nagy kulturális forradalom” zűrzavarát lehetőleg távol tartották a falutól, viszont a feleslegessé vált vörösgárdista osztagokat százezerszám, sőt milliós nagyságrendben küldték falura. Mert a parasztbázis döntő szerepe ellenére a politikai harc, a fordulatok elöntésének fő színtere Kínában is, mégis: — a városok.“ A kínai politika cikk-cakkjait, a felső politikai régiókban legutóbb is lefolyt hatalmi harcokat sikerült a nép tömegeitől elszigetelten végigvinni. Ennek egyik oka az, hogy a kínai nép életszínvonalát a felszabadulás előttihez, képest jelentősen megjavították. Az életszínvonal hullámzott, de ma magasabb, mint a „nagy kulturális forradalom” előtt volt. A nemzeti jövedelem, becslések szerint, kb. évi 100 milliárd dollár, vagyis — különböző módszerű összevetések szerint — ennek egy főre jutó része 10—20-szor alacsonyabb, mint Pl- Japánban, s 25-i-50HSzer kisebb, mint az Egyesült Államokban. Kína fejlődő ország, ipara és mezőgazdasága semmiképp sem elegendő egy világhatalmi politika alátámasztására, a szónak abban az értelmében, ahogyan azt a két „szuperhatalom”, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vonatkozásában elmondhatjuk. Ha Kína most azt hangoztatja, hogy „nem akar szuperhatalom lenni”, erről tudni kell, hogy a szónak katonai-gazdasági értelmében nem is lenne képes erre. De az életszínvonalnak a korábbihoz képest számottevő emelkedése, számos belső vívmánya olyan tömegtámogatást biztosít a rendszernek, amely bármennyire lemorzsolódhatott is az utolsó zűrzavaros esztendőkben, még mindig megfelélő, szilárd hátországot, nagy manőverezési lehetőséget ad a kormánynak. Ennek a politikai-diplomáciai rugalmasságnak és manőverezési készségnek másik tényezője, hogy Kína „az önerőre támaszkodás” és a „két lábon járás” jelszavát követi a gazdaságpolitikában. Ez any- nyit jelent, hogy az általános alacsony színvonalon — egyebek közt az alapélelmiszerek és a textil jegyre történő elosztásával, — saját eszközeivel Is biztosíthatja a lakosság ellátását. Kína jelenleg sem pénzügyileg, sem nyersanyagok tekintetében nem vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban, legalább is nem olyan mértékben, hogy függésben lenne a világpiactól. A „két lábon járás” azt jelenti, hogy mind az ipart, mind a mező- gazdaságot fejleszti, de jelenti azt is, hogy az ipar egyrészt (bizonyos kiemelt szektoraiban) fejlett technikára, másrészt a nagyszámú és olcsó kézi munkaerőre támaszkodik. A kínai gazdaságot az „önerőre támaszkodás” is több értelemben jellemzi. Nemcsak az ország szabad gazdasági mozgását értik alatta, hanem azt is. hogy egyes (sok közülük magyarországi nagyságú) tartományok, sőt körzetek saját maguk gondoskodnak lakosságuk ellátásáról. Kína nagy vívmánya volt. hogy egységes közigazgatást vezetett be a felszabadulás előtti szétziláltság, a katonakiskirályok szeparatista önkényuralma helyébe. Ám a „kulturális forradalom" után a helyzet e tekintetben is nagyon zavaros. Az államapparátus részben megmaradt, részben ún. „hármas forradalmi bizottságok” vették át az ügyek irányítását a falvaktól a városokig, üzemekig, egyetemekig és tartományokig. E bizottságok egyik tagja „forradalmi lázadó”, másik tagja „átnevelt régi káder”, harmadik tagja mindig katona. A hadsereg, amely ellenőrizte a kulturális forradalom lefolyását, döntő súllyal vesz részt a hatalmi szervekben. Vidéken, s alsóbb szinten a népi kommunák vezetése nemcsak gazdasági szervként működött, hanem a közigazgatást is intézte. A kínai parlament, a népi gyűlés hosszabb idő óta nem ült ösz- sze, az országnak nincs ál- lamjogilag tisztázott „első embere”, bár Mao Ce-tung személyének valóságos istenként tisztelt kultusza kétségtelenné teszi, hogy ki ma Kína feje. Ugyanakkor az ügyeket Csou En-laj miniszterelnök, irányítja, az ő kezében van az államapparátus, s lényegében a külpolitika irányítása is.^ Legutóbb súlyos belső hatalmi harcok zajlottak le Kínában. Miután Mao Ce-tung csoportja kisebbségben volt a Kínai Kommunista Párt legfőbb vezetésében, de sikerült a „kulturális forradalom” _ folyamán, a hadsereg segítségével megbuktatni a többség élén állott Liu Sao-csit, a hadsereg vezetője, Lm Piao marsall elnyerte — Mao elnök után — a pártban a második helyet. A kommunista pártok történetében példátlanul álló módon, a párt IX. kongresszusán elfogadott új szervezeti szabályzatba név szerint belevették, hogy Mao Ce-tung a párt vezére és Lin Piao a helyettese, utóda. Ezt követően azon. ban ellentétek támadtak Mao Ce-tung—Csou En-laj és Lin Piao, valamint a kulturális forradalomban előtérbe került más katonai és politikai személyiségek között. A hadsereg szerepét háttérbe igyekeztek szorítani, Lin Piaot összeesküvéssel vádolták, s valószínűleg már nem is él — bár csupán annyit tudunk biztosan a sorsáról, hogy sehol meg nem jelenik, képeit eltüntették a nyilvános helyekről, könyvét bevonták, s újságcikkekben bírálták, zártkörű gyűléseken pedig az állították, hogy merényletet kísérelt meg Mao Ce-tung élete ellen is. Ebbe a belső harcba a kínai nép nem szólhatott bele, s különben is: Kínában olyan sajátos szervezetet hoztak létre MEZŐGÉP Központi Gyáregysége Szekszárd, Keselyűsi út felvesz : TMK-VILLANYSZERELÖKET. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál. (220) A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat felvesz külszolgálatos munkakörbe egy fő MŰSZERÉSZT. Saját gépkocsival rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet személyesen a vállalat központjánál Garay tér 4. szám alatt. (268) Dolgozókat felvesz A Tatabányai Szénbányák felvesz 14—17 éves. 8 általános iskolát végzett fiúkat vájár szakmunkástanulónak. A képzési idő: 3 év. A tanulók kollégiumi elhelyezést, teljes ellátást, és a tanulmányi eredménytől függően, ösztöndíjat kapnak. A harmadik évben már a teljesítménybérezés is lehetséges. A tanulmányi ösztöndíjon és a teljesítménybéren felül a vállalat havi 250,— Ft társadalmi ösztöndíjat fizet. A fenti feltételek mellett kőműves és ács-állványozó tanulókat is felveszünk. Jelentkezni lehet a Tatabányai Szénbányák személyzeti és oktatási osztályán. Tatabánya I., Vértanuk tere 1. (180) (megvannak ennek a régi, esi, szári-birodalmi előzményei is, amikor még minden nyolc családnak volt egy megbízott felelőse, áld az adófizetésüket garantálta), amely minden 10 családot egy felelős bizalmi ember ellenőrzése alatt tart. Ez rendkívüli szervezettséget, az egyének feletti aprólékos ellenőrzést tesz lehetővé. A külföldiek közül kevesen sejtik, milyen mélyreható és aprólékos a kínai társadalom hiear- chikus szervezetekbe, csoportokba fogása, s hogy ennek milyen nagy szerepe van a tömegek befolyásolásában, mozgatásában és ellenőrzésében. Kétségtelen, hogy ma Kína ellentmondásoktól is terhes. A felszín látszólagos egyöntetűsége alatt, ennyi fordulat után, szükségszerűen sok kétely, elégedetlenség és ellenzékiség is lappang. De a vezetés a kínai nacionalizmusra, a nagy nemzeti büszkeségre apellál, s ezt az érzést a sovinizmusig szítja pl. szovjetellenes uszítással, állítólagos háborús fenyegetettségre hivatkozással, a világ legcivilizáltabb, vezetésre termett népének minősített kínaiak büszkeségére is építve. A kínaiak azonban valójában józan, praktikus, szorgalmas és intelligens emberek, akiket mindig és mindenben — senki és semmikép sem tud tartósan félrevezetni. Következik: Külpolitika — „kettős gyengítés” ... Fonodái munkára felveszünk ! Fonó szakmunkásnőket, női betanuló kát. 14—16 éves korig két műszakba, 16 év betöltése után három műszakba. Betanulási idő: 1 hónap. Bérezés betanulási időre: 1200 Ft. Betanulási idő után 1900—2500 Ft fizetéssel. Kéthetenként szabad szombat. Vidéki nődolgozók részére szállást biztosítunk. Férfi munkásokat is keresünk betanított és segédmunkára. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. Cím: Pamuttextilművek Fonógyára, Budapest, Xi. Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály. (3) Bm. Autó- és Motor javító Szövetkezet Pécs, Diósi u. 49. Tel.: 52—34, Ügyfelei részére keres megvételre P 125. Fiat 1500-as típusú, még garanciális személygépkocsit 10000 km-ig. (251)