Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-18 / 41. szám

Széléé, ; TrHnyv TOLNÁ MEGYEI VILÁG PH O LETÂR JAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR szocialista munkáspárt tolna megyei bizottságának lapja XXII. évfolyam, 41. szám ÁRA: 80 FILLÉR Péntek, 1973. február 18. A magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának 24. évfordulójáról emlékezett meg az MSZBT Országos Elnöksége Apró Antal beszéde Csütörtökön a Parlament wadásztermében tartotta első ülését a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaságnak a novemberi or. szagos értekezleten megválasz­tott 153 tagú új országos el­nöksége. Az ülés Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének megnyitójával kezdődött. Apró Antal megnyitó szavai­ban köszöntötte 1 a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak az elnökség soraiban helyet fog­laló nagy tekintélyű aktivistáit, veteránjait, akik évtizedek óta fáradtságot nem ismerve mun­kálkodnak a magyar—szovjet barátság erősítésén, majd a to­vábbiakban, a többi között a következőket mondotta: — Ez évi munkatervünk összeállításában azok az elvi útmutatások vezéreltek ben­nünket, amelyeket az MSZMP X. kongresszusa így fogalma­zott meg: „Következetesen fej­leszteni kell országunk szövet­ségét a Szovjetunióval, a világ haladó erőinek fő támaszával. E szövetség volt és marad a Magyar Népköztársaság kül­politikájának rendíthetetlen pillére”. Tennivalóink felvázo­lásában igyekeztünk továbbá a novemberi országos értekez’eí javaslatait is messzemenően figyelembe venni. — A Magyarország és a Szovjetunió közötti kapcsola­tok társadalmi, gazda,sági és kulturális életünk minden fon­tos területére kiterjednek. 1971-ben ezek a kapcsolatok tovább szélesedtek, s az idén is szélesednék. Nincs olyan nap, hogy a sajtóban, a rádió­ban, a televízióban ne kapnánk újabb és újabb híreket a ma­gyar—szovjet együttműködés fejlesztéséről, eredményeiről, kölcsönösen baráti szálakkal kötődő új egyezmények, szer­ződések aláírásáról — állapí­totta meg Apró Antal, majd meleg szavakkal emlékezett meg £ Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési ás kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés 24 évvel ezelőtt, 1948. február 18-án történt aláírásá­ról — Ezzel a szerződéssel a második világháború után új korszak kezdődött Magyaror­szág életében. Az egyezmény — amelyet az országgyűlés 1948. márciusában törvénybe iktatott — egyben az új, de­mokratikus Magyarország elis­merését is jelentette. És nem­csak ezt. ennél többet: védel­met és biztonságot jelentett népi demokratikus államunk építésében. így lett — 24 évvel ezelőtt — a magyar—szoyjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés a magyar nép szabadsá­gának, függetlenségének első törvényes és nemzetközi ér­vényű dokumentuma. Ez a nagy jelentőségű okmány egy­ben az új államok közötti szövetség, a szocialista államok szövetsége kialakulásának kez­dete volt Európáiban. — Az egyezmény aláírása óta eltelt két és fél évtized eredményes szocialista építő­Edward Kennedy szerint e»y éren belül befejeződik a vietnami háború Tokió, (MTI). Egy éven belül befejeződik a vietnami háború — mon­dotta jólértesült források sze­rint a Tokióban tartózkodó Edward Kennedy Fukuda ja­pán külügyminiszternek. Az amerikai szenátor szerdán éj­jel érkezett Japánba, és csü­törtökön találkozott a külügy­miniszterrel. Kennedy a meg­beszélésen a „világbéke szem­pontjából” rendkívül jelentős­nek mondotta Nixon elnök kí­nai utazását, az indokínai helyzetről szólva Fukuda ki­jelentette: Japán úgy érzi, „bizonyos fokig” felelős Észak- Vietnam háború utáni újjá­építéséért. 95 kérdés az ENSZközgyűíés napirendjén Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára összeállította a köz­gyűlés legközelebbi, XXVII. ülésszakának előzetes napi­rendjét. Waldheim S3 kérdést tűzött ki megvitatásra. Ezek között szerepel a leszerelési világkonferencia összehívásá­ról szóló szovjet javaslat, a közel-keleti helyzet, a gyar­mati országok és népek füg­getlenségének megadásáról szóló deklaráció megvalósít:' - sának kérdései, a faji megkü­lönböztetés megszüntetése, a Dél-Koreát az ENSZ zászlaja alatt megszállva tartó ameri­kai és más külföldi csapatok kivonása. A világszervezet fennállása óta először történt meg, hogy az ENSZ tagjai a közgyűlés összehívása előtt hét hónappal kapták meg az előzetes napi­rend tervét. Eddig ugyanis a küldöttek három hónappal az ülésszak megkezdése előtt ju­tottak hozzá a napirend terv­hez. s így nem volt elég ide­jük a felkészülésre. munkája és a hazánkban vég­bement nagy társadalmi át­alakulás lehetővé tette, hogy 1948-ban megkötött szerződésit 1967. szeptember 7-én újabb húsz évre meghosszabbíthas­suk. Országgyűlésünk ezúttal is törvényerőre emelte ezt a barátsági szerződést. — Politikai kapcsolataink legfőbb jeifemvonása a köz­vetlen barátság, a kölcsönösen szívélyes testvéri. elvtársi szövetségi viszony, eevütithala- dás a nemzetközi politikában, a nemzetközi munkásmozga­lomban minden lényeges kér­désben — hangsúlyozta Apró Antal és ezzel kapcsolatban utalt a Kádár János és Leo- nyid Bneasnyev február 11. és 14. között folytatott megbeszé­léseiről kiadott közleményre, maid a két ország . gazdasági kapcsolatairól szólott, amelyek, minit mondta, ma már a ma­gyar népgazdaság minden fon­tos ágazatára kiterjednek és szocialista fejlődésünk biztos alapját jelentik. — Ezek után meg kell emlí­tenem szervezetünk helyét, szerepét is az együttműködés­ben — mondta befejezésül. — Baráti társaságunk a két nép barátságának és egvmás köl­csönös m-eásmerésének társa­dalmi szervezete. A Szovjet­unióban a,z MSZBT tagcsoport­jaihoz hasonlóan, de jóval na­gyobb .számban, sok ezer kol­lektív tagja van a Szovjet— Magyar Baráti Társaságnak. Egész üzemek, iskoláik, intéz­mények léptek be a társaság soraiba, hogy megismerhessék a szocializmust építő magyar nép életét. Mindnyájunknak, akik a Ma.gvar—Szovjet Baráti Társaságban dolgozunk, fon­tos kötelességünk hatékonyan közreműködni abban, hogy a hatalmas Szovjetunió népei mind jobban meeísm érjék a szocializmust én Hő Mievarnr. / szag eredményei'^. Ez a köve­telmény önmagában is igazol­ja hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság fontos szerepet tölt be a két ország kulturális és gazdasági kapcsolataiban, sokirányúan elégíti ki tevé­kenységével azt a széles kóiű közérdeklődést, amely a dolgo­zók körében a Szovjetunió iránt megnyilvánul. (MTI) Sütőipari tanácskozás Szekszárdon Tegnap délelőtt Szekszárdon a Babits Mihály művelődési központban Rubold Ödön, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának élelmezési cso­portvezetője a rendező MTESZ és a MÉTE nevében üdvözölte Dunántúl, valamint Bács-Kis- kun ég Csongrád megyék sü­tőipari vállalatainak igazgatóit és számviteli vezetőit, összesen 23 vállalat több mint száz szakemberét. A tanácskozáson részt vettek a megyei tanácsok élelmezési osztályainak és a MÉM képviselői is. Az általános közgazdasági szabályzók a sütőipar gazda­sági tevékenységét több szem­pontból akadályozták, ezért a MÉM módosító javaslatokat terjesztett a kormány elé, amely tavaly decemberben a javaslatokat elfogadta. Szük­ségessé vált, hogy azokat az érintett ágazat, a sütőipar is megismerje. A kormányhatáro. zat végrehajtási utasítása most van kidolgozás alatt, a MÉM jelenlévő képviselői a tanács­kozáson az erre vonatkozó el­képzeléseket ismertették és kérték a megjelentek véle­ményét. A tanácskozást a jövő hé­ten ebben a témakörben az ország keleti részén a szek­szárdihoz hasonló követi. Megyénkbe látogatott Nagy László, a KPVDSZ Központi Vezetőségének titkára Tegnap délelőtt Szekszárdon az SZMT székhazában Molnár Lajos, a KPVDSZ megye­bizottságának titkára fogadta Nagy Lászlót, a KPVDSZ Köz. ponti Vezetőségének titkárát. A fogadáson megjelent Hor­váth József, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának tit­kára is. Délelőtt 10 órakor az SZMT emeleti tárgyalótermében ösz- szeiöttek a KPVDSZ rnegye- bizottságához tartozó vállala­tok szakszervezeti bizottságai­nak titkárai, bér. és közgaz­dasági felelősei és a megye­bizottság tagjai, akiknek Nagy László tájékoztatót adott ar­ról, hogy 1972-ben hogyan fognak alakulni a bér- és sze­mélyi jövedelmek a szakma területén. Ezt követően a je­lenlévők az elmúlt esztendő­ben felmerült helyi problé­mákról, gondokról és a közel­jövő terveiről számoltak be. Előadás a KtSZ-kongresszusról Tegnap délután az M3ZIVÍ? megyei székhazában Benizs Sándor, a KISZ mb titkára tartott tájékoztató előadást a szekszárdi középiskolai. KIS alapszervezetek mintegy 200 vezetőségi tagjának. Benizs Sándor, aki részt vett a kongresszuson, ismertette a határozatokat és az ezekből adódó feladatokat, értékelte a kongresszus munkáját. Hang­súlyozta, hogy az ifjúsági szö­vetség egyetért a párt ifjúság­politikájával és a jelenlegi gazdaságpolitikával. Elmondot­ta, hogy az alapszervezetek, az ifjúsági vezetők soron kö­vetkező feladata ismertetni a KISZ-tagokkal és általában a fiatalokkal a határozatokat, az elvi állásfoglalásokat és az or­szággyűlés által elfogadott if­júsági törvényt. A nők újabb térnyerése a népfrontmozgalomban Országos tanácskozás a Hazafias Népfront nöbizottságánál A tavasszal összeülő 5. nép­frantkanigriceGzus előkészületi eaaményci sorában csütörtökön ülést tartott a Hazafias Nép­front országos nőbizotísága. Juhász Róbert, a Hazafias Népfront országos tanácsa ne­vében — a belpolitikai titkár­ság vezetőjeként — tájékozta­tást adott az országszerte fo­lyamatban lévő hely; népfront- bizortiiségá válászrtógyülések ed. digi tapasztialaiiiairóL minde­nekelőtt arról, hogy egyre na­gyobb tarét hódítanak a nőit a mozgalomban. Tapasztala ti tény, hogy a népfront eddigi történetében még soha annyi asszonyt és leányt nem vonzot­tak a helyi események, mint az elmúlt hetekben a választó- gyűléseken. Nemcsak a részvé­telben fejeződik ki a nőtár- sadaüom térnyerése, hanem abban is, hogy a választott fces- tülstcikbe a korábbinál na­gyobb számban kerülnek be nők. Egyes helyeken a „nőkép­viselet” a népfrontbizottságok- bam már megközelíti a nők­nek a társadalomban kialakult arányát, a mintegy 50 százalé­kot. Az országéra népfront,kci.rg­•resszus majdani öt, szekciójá­nak vitára bocsátandó munka­anyagát rövidesen végleges fer. mába öntik az előkészítő téma- bizottságok. Ezúttal napirendre került az a tanuiimánytervezet, amelyet — Darvas Józsefnek, a Hazafias Népfront alelnöké­nek vezetésével — a művelő­déspolitikai munkabizottság készített. Ebben is nagy figyel­met szenteltek a nőket közvet­lenül érintő problémáknak. A kérdések egyike a családi ne­velés, a gondoskodás a felnö­vekvő nemzedékről. A soron lévő teendőket számba véve megállapították a nőbanácsfeozáson, hogy a nép­front egyik különleges feladata lehet az áltiiálános iskolából ki­nőtt esetlég tovább nem ta­nuló fiatalok felkarolása, meg- barátkoztatása a mozgalmi munkával.

Next

/
Thumbnails
Contents