Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-17 / 40. szám

ï

K

*

V

*

KORUNK

Üj információ érkezik

Termeléstechnológiai tesztek

A Mezőgazdasági Gépkísérle. iá Intézet (MGI) alapvető feladata, hogy kutató munkája porán — a komplex módon gépesített termelési eljárások és .egyedi gépek vizsgálatával minél több hasznos tapasztalatot tárjon fel a mezőgazdasági üze. mek műszaki fejlesztésével foglalkozó szakemberei számára. A vizsgálatok tapasztalatait. eredményeit az intézet s i- ját kiadású közleményeiben teszi közzé. A 100 éves fennállását nemrégiben ünneplő MGI 'ebben az évben adta ki a Mezőgazdasági Gépesítési Tanulmányok című sorozatának a 18. évfolyamát. E tanulmányok tudományos igénnyel készülnek, s egy-egy füzet a gépesítés alapvető kutatási eredményeiről ad igen hasznos, új ismereteket a gépesítés fejlesztésében érdekelt tervező, gyártó szakembereknek és a társintézetek kutatóinak.

Az intézet kiköltözése Gödöllőre, a jobb munkahelyi feltételek megteremtése tette lehetővé, hogy a friss információk áramlását meggyorsítsák, eredményeiket az eddigieknél rövidebb idő alatt eljuttathassák a termelőüzemekhez. Két éve annak, hogy — a külföld: gépvizsgáló állomásokhoz hasonlóan — az MGI is megjelenteti Mezőgazdasági Gép- Vizsgálati Értesítő című tesztsorozatát. Azóta közei hetven új gép vizsgálatának eredményéről adtak ki ilyen értesítőt. s ezek ma már minden termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, tervezőintézetben, gyárban megtalálhatók. Csereképpen megküldik a külföldi partnerekhez is. így lehetőség van arra. hogy az intézet munkatársai tájékozottak legyenek az általuk még nem vizsgált, de a magyar mező- gazdaság számára is hasznos gépekről.

Ebben az évben tovább bővült az intézet kiadványainak választéka. Az új kiadvány, az , Értesítő Terméléstechnoló- giák Műszaki Vizsgálatáról” sorozat a legátfogóbb gépesítési szakismereteket adja egy egy termelési ágról. 1971 -bnn 12 önálló füzetet jelentettek meg olyan fontos témában mint a kukoricatermelői', a lucernabetakarítás háromféle tehetősége, a gabonabetakarítás teljes gépesítése, a műtrágya- kezelés és -kiszórás, az alma- termelés;, a gépesített mező- gazdasági útépítés stb. A sorozatot 1972-ben folytatják, s továbbj 14 témában tervezik termeléstechnológiai tesztek kiadását. Ezek segítségével •— és természetesen a gyártók, kereskedelmi szervek hatékony munkájával — megtervezhető, megvalósítható egy kultúra művelésének teljes gépesítése. E kiadvány ugyanis az egyes technológiai sorokhoz tartozó valamennyi gép műszaki adatait, a rnunKofr.l/a- matok (trágyázás, vetés, ápolás, növényvédelem stb.) leírását. a leggazdaságosabb eljárás költségszámítását is tartalmazza.

Ma, amikor még köztudottan hosszú az új kutatási eredmények gyakorlati, termelő üzemi megvalósításának íolyamata, a gazdaságoknak érdemes odafigyelniük ezen új információs lehetőségekre.

F. I.

Lézerágyúk a növényházban ?

Két ausztráliai biológus felismerte, hogy a lézersugárzással szabályozni lehet a növények növekedését. A kísérletek során 400 méterről tudták irányítani a virágzást. A növények fényérzékeny fehérje- testei a zöld, illetve a vörös fényre reagálnak. A lézersugárzás a növények vezérlő rendszerére hat. Az egyik kísérlet során 10 másodperces sugárzással a salátamag csírázását az ausztrál kutatók megkétszerezték. Ezzel a módszerrel a tenyészidő annyira lerövidíthető, hogy ily módon árpát lehetne termelni Grönland szigetén.

.Mocsár

Mélyhűtött élet

Állatok mesterséges megtermékenyítésénél már eddig is jó eredményeket értek el mélyhűtéssel konzervált spermákkal. Ezt a módszert most embereknél is alkalmazta egy Los Angeles-i kutató. Néhány év alatt 196 betegnél végzett mesterséges megtermékenyítést konzervált spermával. 92 nő vált így terhessé és 68-nak már meg is született a gyermeke. Csupán négy esetben következett be koraszülés és csak egy csecsemőnél tapasztaltak kisebb eltorzulást: egy ujja

hiányzott.

A konzerválásra szánt spermát glicerinnel telt üvegampullába forrasztják, majd azt folyékony nitrogénbe helyezve mínusz 196 fokon fagyasztják. Valószínűleg tetszőleges ideig tárolható anélkül, hogy biológiai funkcióképessége károsodna.

Egyre több férfi sterilizáltat- ja magát az USA-ban, ezért egyre növekszik az érdeklődés a mesterséges megtermékenyítés ilyen módja iránt, hiszen a férfiak „letétbe helyezett” spermával is „nemezhetnek” gyermeket. Természetesen még sok további tapasztalatot kell gyűjteni, mielőtt a „spermabankot” általánossá tennék.

A történelem során számos példa bizonyítja, hogy a termőtalaj országok, népek sorsát döntötte el. Fejlett és virágzó birodalmak, civilizációk tűntek el a térképről, mert a népnek nem volt meg az anyagi, vagy a technikai lehetősége, hogy megvédje a termőterületeit. Elhódította így azokat a sivatag homokja, vagy a víz, esetleg a dzsungel növényzete.

Napjain/k emberének is. állandó tevékenysége, hogy javítsa és védje a termőtalajt, és termővé változtassa a mocsaras, terméketlen vidékeket.

Nagy teljesítményű talajmaró

A legnehezebb fizikai munkák egyikének, a csatorna- ásásnak a gépesítésére konstruálták szovjet mérnökök a képen látható szerkezetet. Az ék alakú acélváz két oldalán késekkel ellátott forgó tárcsák kaptak helyet, melyek a legkeményebb talajba is 135 cm mély csatornát képesek yágnij

A szerkezet kétoldalt, a csatorna széleitől 10—12 méterre szórja szét a „kifaragott földet”, így rögtön védőgátat is emel. A talajmarót traktor elé szerelik fel, a motor hajtóenergiáját hidraulika származtatja át a forgó tárcsákra. Ugyancsak hidraulikus úton

történik a marószerkezet lesüllyesztése, illetve felemelése is. A traktor széles lánctalpai a rézsüsen kivájt csatorna szélén haladnak tova. Az árokvájó gép — a talaj minőségétől függően — óránként 50—450 köbméter földet emel Ida

Hidromeleoroiogusok

helikopterrel

A meteorológusok munkája csak úgy lehet teljességre törekvő, ha információikat rendszeresen gyűjtik be az egyes földrajzi helyek legkülönbözőbb fekvésű területeiről. A hidrorr.eteorológiai szolgálat munkatársai például bizonyos megfigyelő pontokon csapadékmennyiségmérő készülékeket helyeznek el, ezek adataiból

következtetnek a folyók ké- sőbbi vízhozamára, ami hosz- szabb távon a vízi közlekedés» nek, a mezőgazdaságnak (öntözés) nyújt előrejelzést, segítséget. A sokszor járhatatlan vidékeken, hegycsúcsok között elhelyezett készülékek és műszerek csak helikopter segítségével közelíthetők meg az adatok felvétele céljából.

helyett szántóföld

Egy érdekes példa erre Dél- Amerikában a „zöld kontinensen”, a Pantanal lecsapo- lása, rendezése és termővé tétele.

BRAZIL PÉLDA

A Pantanal 400 ezer km2 kiterjedésű mocsárvidék, amely a dél-amerikai kontinens geometriai középpontjában terül el. Brazíliában, a Sao Laurence, a Taquari és a Rdo-Negro folyók árterületei az esős évszakban hatalmas víztükörré válnak, de áthúzódik ez a mocsaras terület Bolívia keleti és Paraguay északi részére is. A hatalmas mocsárvidéket a Paraguay folyó és mellékfolyói táplálják, amelyek az esős évszak idején megduzzadnak és kiöntenek. A Pantanal napjainkban meglehetősen néptelen, egészségtelen vidék, bár Brazíliának nem a legszegényebb területe. Becslések szerint közel 30 millió szarvasmarhát „nevelnek” hatalmas területén, és mint vadászterület is jelentős. UNESCO-szArvek és a brazil kormány 1966-ban határozták el a Pantanal bekapcsolását az ország gazdasági vérkeringésébe. Amennyiben a terv sikerül, a sűrűn lakott tengerpartról ide lehet áttelepíteni a lakosság egy részét. A Pantanal mocsárvidék rendezése 1965-ben légi fényképezéssel kezdődött. 1966-ban határozták el, hogy a Paraguay völgyében hidrometeorológiai állomások sorát építik ki és beható vizsgálatokat indítanak a Mato Grosso süllyedése és a Paraguay vízhozama közötti összefüggések tisztázására.

természetátalakitas

— (HÁROM LÉPÉSBEN

A munka első fázisában (purely már javában folyik) a

Paraguay és jelentősebb mellékfolyói nak vízrajzi adatait gyűjtik össze. A mérőállomások folyamatosan mérik a vízhozamokat, vízszántét. A rengeteg adatott központi állomáson elektronikus számítógép elemzi; ,

A munkálatok második fázisa 1970-ben kezdődött ék Ennek során a Pantanal helyrajzi adatait gyűjtik össze; máris megkezdték a geomorfológiai, hidrogeológiai, ökológiai kutatásokat és az erózióval kapcsolatos méréseket. A hidrológiai előrejelző szolgálat már működik, matematikai modellek igénybevételével. Folyamatban van a Pantanal mocsárterületénék a feltérképezése is. A munkálatoknak e fázisát 1973-ban befejezik.

Ezután kerül sor a harmadik fázisra, amikor megkezdődhetnek a Paraguay és mellékfolyóin a vízszabályozá-. si munkák. A brazilok' a Pa- raguayon több mint 3000 kilométer hosszú hajózható folyami szakaszt óhajtanak kiépíteni. Ily módon még a hetvenes években Sao Paulo tartomány mezőgazdasági, ipari és bányacentrumait össze tudják kötni a Pantanal vidékével. A vízi közlekedés megjavítása után a folyamszábályozás a mocsárterületeik jelentős részének lecsapolását teszi lehetővé. Amennyiben ez is megtörtént, meg lehet oldani a lecsapolt területekre a lakosság áttelepítését és a korszerű mezőgazdaság, állattenyésztés beindítását.

Mielőtt ez a ma még a civilizáció ha'tármesgyéjén élő vidék bekapcsolódna az ország gazdasági vérkeringésébe, természetesen a közoktatási, szociális. egészségügyi problémákat is meg kell oldaniuk a kormány oknak;