Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

A

t

ê

i

„Anamnézis”

Ki vállalja a bútorok garanciáját?

A gyógypedagógia az általános pedagógiának szükebb köre, és viszonylag nem nagy múltú ága. Hazánkban a modem gyógypedagógia egyik megteremtőjének dr. Bárczá Gusztávot (született 1890-ben, meghalt 1964-ben) tartják. Gyógypedagógiai munkásságáért 1953-ban Kossuth-díjat kapott, ugyanezen évtől kezdve országgyűlési képviselő is volt. A Magyar Életrajzi Lexikon írja róla:

„Az értelmi fogyatékosság problémájával foglalkozva új elméleti és gyakorlati eredményekhez jutott. E területen kifejtett munkássága különösen a Német Demokratikus Köztársaságban közismert, ahol 1958-ban személyes irányításával szervezték meg a brandenburgi imbecillisek intézetét Bárczi- Haus néven.”

*

A szomorú szükségből eredően most van kiépülőben a gyógypedagógia intézményes hálózata. A Zomba melletti Paradicsom-pusztán két éve gyógypedagógiai intézet létesült Pontos nevén : „Foglalkoztató

Iskola és Nevelőotthon”. Az intézet az egykori Dőry-kas- télyban kapott helyet, ahol korábban állami gondviselésben lévő gyermekek nevelőotthona volt. Az intézetben gondozott gyermekek száma jelenleg 42. A kastélyhoz a közeljövőben új épületszámyat építenek, hogy ezzel kétszeresére emelhessék az intézetben gondozott gyermekek számát.

Szomorú szükség.

*

Váratlanul nyílik az igazgatói iroda ajtaja, g belép egy gyermek. Az iroda belseje felé lépked, miközben ezt mondja:

— Labda.

Az igazgató — Sasg Oszkár fiatal gyógypedagógus — leállítja:

— Hogyan mondod, fiacskám?

A gyermek megáll, és a pedagógus felszólítására „helyesbít:"

— A labda kérem.

Ezzel a szekrényhez lép, kivesz egy futball-labdát, és szó nélkül távozik vele.

— Ez a fejlettebb gyermekeink közé tartozik — jegyzi meg az igazgató, miután becsukódik az ajtó.

— Hogy hívnak? — kérdem egy másiktól. Némi habozás után megmondja a nevét.

— Hol születtél?

Erre a kérdésre is tud felelni, bár törve, de megnevezi az egyik Tolna megyei községet.

— Édesanyád neve?

Erre a kérdésre már nem tud válaszolni, ez már „magas’ .

— Hány éves vágj’?

Teljes a zavar. Nem tudja

megmondani. Az igazgató noszogatja:

— Fiacskám, tudod, mondd Csalt nyugodtan..,

Nem megy.

Az igazgató az ujjain mutatja a nyolcat. A gyermek tekintete az ujjakra mered: próbálja összeszámolni őket. SiHarkányban

épüld

társasüdülőben

garzon, egy-, kettő- és háromszobás lakrészek

előjegyezhetők

a Pécsi 2. sz. Ügyvédi Munkaközösségnél. Pécs, Kossuth u. 22.

Kérjen díjtalan tájékoztatót!

_______ ; (39)

k

ertelenül. As igazgató most csak az egyik kezét mutatja az öt ujjal: ez egyszerűbb

számtani feladat, talán innen kiindulva rá tudja vezetni a helyes válaszra. A gyermek szája most sem mozdul.

— Nyolc — mondja neki az igazgató. A gyermek utána mondja:

— Nyolc.

De látszik rajta, hogy ugyanilyen mechanikusan ismételte volna az ötös vagy a kilences számot is.

Anarnnéás=kórel5zmény.

Minden gyermekről kitöltenek egy nyomtatványt, azaz elkészítik az anamnézisét. írásban rögzítik mindazt, ami a gyermek szellemi fogyatékosságának kialakulásához vezethetett. A szülők, nagyszülők közt volt-e szellemi fogyatékos? Mikor, milyen betegségen esett át a gyermek? Mikor tapasztaltak nála először rendellenességet?

Sass őszkár igazgató:

— A szellemi fogyatékosság kialakulásának két oka van: az egyik az öröklött, a rn-ásik a szerzett tényezőket ep’esíti. Az öröklés-eredetű a mi gyermekeink közt általában kevesebb, annál több a szerzett. A szerzési lehetőségeket nehéz lenne most mind végigsorcúni, inkább csak egy-két jellegzetesebb esetet említenék meg. Bizonyos gyógyszerek és gyógy- szerezések nem kívánatos mel- lékhatása. Szülési sérülés. Méhen belüli sérülés. _ Agyi megbetegedés. Míg régebben bizonyos agyi megbetegedések esetén a gyermek többnyire elpusztult, most általában megmenthető az életnek, de az bizony előfordul, hogy a gyermek szellemi fogyatékos marad.

— Hogyan alakul a szellemi fogyatékos gyermekek száma?

— Pontos adat nem áll rendelkezésünkre, s az összehasonlítás tulajdonképpen nem is lenne olyan egyszerű, mert nem volt mindig megfelelő felmérés. Általános megfigyeléseink szerint — sajnos — növekszik az ilyen gyermekek száma. Ezért szükséges^ a gyógypedagógiái hálózat bővítése is. Szakmai körökben köztudott, hogy nemzetközi méretekben is e sajnálatos növekedéssel számolnak, ezert az ilyen gyermékeket mind gyakrabban említik a civilizáció nem kívánatos melléktermékeivel összefüggésben. Mi ott tartunk, hogy folyik rendszeres gyógypedagógus-képzés, szaporodnak az intézeti férőhelyek, de a felvételnél „sorbanállás” van. Sajnos, még több hely kellene...

•

Gyermekkorom két világháború közti emlékei közt kutatva, feltétlenül előkerül a falu bolondia js. Az esetlenül, értelmetlenül mozgó, gzedett-ve. detten öltözködő, s mindenki által megvetett, kicsúfolt em. bér.

Szánalmas volt. Az ember mindig szívszorongva emlékszik vissza rá.

Nem tudott mit kezdeni magával, mert nem volt hozzá értelme, és éppen ezért nem tudott vele mit kezdeni a csa. Iád sem. A társadalom pedig többnyire nem is igen akart, legfeljebb néhány Bárczihoz hasonló humanista, s egy-két jótékonysági intézet próbált velük törődni, de ez a nemes törekvés semmiképpen sem tudta átfogni a probléma egészét

Miért társadalmi ügy ez

napjainkban?

Egy-egy szellemi fogyatékos gyermek intézeti nevelése sokkal többe kerül, mint a hasonló korú normális gyermekűvé.

— A mi intézetünk — tudom r ;c.g az igazgatótól — az imbei lis gyermekekre specializált

Az imbecillisség a szellemi

fogyatékosságnak egy meghatározott foka. Ez egyebek közt azt jelenti, hogy az imbecillis gyermekek bizonyos mértékig még nevelhetők, ettől lefelé azonban a szellemi fogyatékos gyermekek sorsa már nem pedagógiai téma. Társadalmunk a biológia és a pedagógia jelenlegi szintjének megfelelően mindent megtesz ezekért a gyermekekért is.

*

— Nevelés... Mit lehet elérni ezeknél a gyermekeknél?

— Például azt, hogy elemi munkafolyamatokat megfelelő felügyelet mellett elvégezhetnek. Ez — kívülről nézve — tulajdonképpen nem sok, számunkra azonban nagyon is fon tos, hiszen éppen ezen keresztül csökkenthető az a nyűg, amit környezetükre jelentenek. Sajnos, arra semmi remény, hogy elkerüljenek az emberi közösségnek erről a perifériájáról, ott azonban ezzel segíthető a helyzetük. Elképzelhető, hogy mondjuk a szalagrendszerű termelésnél bizonyos egyszerű munkafolyamatokat begyakorolnak, s azt életük végéig tudják végezni. Az intézetben az ilyen munka-gya korláson a hangsúly. Nagy dolog elérni, hogy mondjuk fákat ültessenek sorba egyenlő tőtávolságra a náluk lévő méterrúd segítségével. Persze, felügyelet mellett... Az egyik ilyen faültetési alkalommal magukra kellett hagynom őket pár percre. Azonnal megszakadt a munkaritmus: a méteres tőtávolságon belül, amit a segédrúd jelzett, két-három csemetét is földbe tettek.

— Rehabilitáció?

— Az úgynevezett védett munkahelyeken való dolgozásra válhatnak alkalmassá. Itt vállalatszerű termelés folyik, speciális munkafelügyelők mellett. Néhány ilyen munkahely hazánkban is akad, de ez is kevés.

— Az intézet tanrendje?

— Két előkészítő, majd nyolc osztály az alap, s heti meghatározott óraszám. A nyolc osztály elvégzése azonban nem azonos semmiféle általános iskolai végzettséggel. Innen nincs továbbképzési lehetőség, hiszen jó, ha mondjuk egy nyolcadikos a százas számkörben elvégez néhány egyszerű számtani feladványt, vagy mondjuk a hetedikes elolvas egy egyszerű szöveget.

*

Az emberi közösség perifé. riáján is élnek emberek.

BODA FERENC

A válasz könnyűnek tűnik; természetesen az. akivel a Bútorértékesítő Vállalat garanciális javításra szerződést kötött. Szekszárdon a Faipari Vállalat végzi a garanciális ja_ vitásokat, a megyében viszont ezen kívül nincs egyetlen olyan vállalat vagy szövetkezet, amelyhez a vásárló panaszával fordulhatna.

1935. februárjában az alábbi utasítás látott napvilágot: a bútorok garanciális javítását a megyei tanács vb. ipari osztálya által kijelölt ipari vállalatok és a kisipari szövetkezetek, illetékes megyei (szakmai) szövetségek által kijelölt kisipari szövetkezetek végzik. A kijelölt helyi ipari vállalat és kisipari szövetkezet a garanciális javítások elvégzését nem tagadhatja meg.

1968 január 1-én megváltoztak a szövetkezetek és a KISZÖV, illetve a vállalatok és a tanácsok között addig fennálló viszonyok, mind a szövetkezetek, mind pedig a vállalatok önállóak lettek. Az előbb említett utasítás 1969. márciusában érvényét vesztette. Uj, a bútorok garanciális javításával kapcsolatos rendelet utasítás azóta sem jelent meg. Ki látja ennek kárát? Nem vitás, elsősorban a vásárló. Ezt az állapotot felismerték a Bútorértékesítő Vállalatnál is, ezért már 1968 márciusában többszöri eredménytelen/ szerződéskötési kísérlet után arra kérték a megyei tanács kereskedelmi osztályát, hogy az ipari osztály- lyal és a KISZÖV-vel együttesen próbáljanak szót érteni a vállalatokkal, szövetkezetek, kel. vállalják el a garanciális javítást.

„Az egész kérdésnek a rendezése és a garanciális javító- hálózat megteremtése azért is halaszthatatlan, mert a Gazdasági Bizottság határozata szerint a jótállási kötelezettségek teljesítéséért a fogyasztóval szemben az értékesítő vállalat a felelős, ezért csak olyan bel- és külföldi eredetű termékeket hozhat forgalomba. melyek garanciális javító szolgálata biztosítja a fogyasztói jogok kielégítését”. Ezt a levelet 1968 március 14- én keltezték.. „

A megyei tanács illetékesei valóban megpróbáltak intézkedni, a szerződések azonban csak rövid ideig voltak érvényben. Jelenleg kizárólag Szekszárd területén a Faipari Vállalat elvégzi ugyan a garanciális javításokat, a megyében viszont az elmúlt év

eleje óta nincs gazdája a meg* hibásodott garanciális bútoroknak. A vállalatok, szövetkezetek vonakodnak elvállalni, mert számukra e tevékenység nem kifizetődő.

így áll jelen pillanatban a helyzet, és így is marad egyelőre. Legalábbis addig, amíg a Bútorértékesítő Vállalat és a megye szövetkezetei között nem születik meg egy megállapodás. Nem ismerem a bútorgyárak gazdasági helyzetét, de nem valószínű, hogy a bútorgyártás gazdaságtalan, lenne, különösen álékor, amikor a gyártott termék kurrens cikk. így jogos lehet az az elképzelés, hogy a gyártásból adódó bevételnek az eddiginél nagyobb részét fordítsák a forgalomba hozott termékeik garanciális javítására. Miért a garanciális munkát végző vállalatra, vagy szövetkezetre háruljon megterhelés, miért az ő eredményeik; rovására elégítsék ki a lakossági idényeket?

Vajon más szolgáltatásoknál miért tart a szövetkezetek, vállalatok és a GELKA között versenyfutás egy-egy termék garanciaviselésének jo. gáért? Nyilván az értékesítőnek és a gyártóműnek érdeke, hogy márkavédelem szempontjából is biztosítsa a termékek garanciális javítását isi Ezért olyan feltételeket kínálnak a garanciális munkavégzésért. hogy azért versengenek, hiszen a vállalkozás kifizetődő. Meg kell találni a közös nevezőt a bútorgyártóki az értékesítők és a faipari profilú szövetkezeteit, vállalatok között, hiszen lehetetlen állapot, hogy a lakosság ne kapja meg törvényes jussát, a garanciában történő munkavégzést.

RÓZSA GYÖRGY

A városi tanács v. b. II. sz. bölcsődéje (Szekszárd, Kinizsi u. 2. sz.)

KONYH ALANYI. VALAMINT

GONDOZÓNŐI ÁLLAST HIRDET.

Jelentkezni lehet a bölcsődében.

(108)

Elkészült az első, szeksz rdi panelből készült lakóház. A Tolna megyei Â/5V a következő két évben 360 lakás átadását tervezi a Wossinsky utcában. Ebből 28 lakást a napokban adtak át, 82 átadását április végére tervezik. Foto: Gottvald