Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

r % T « T Méry Eva: S Z ft A kórterem falát rózsaszín­re meg világoskékre festették. A szoba egy nagy ablakkal néz ■az utcára. Az ablakon vászon­függöny. Három ágy, három éjjeliszekrény, a mosdó, szeme­tes vödör, meg egy beépített szekrény a berendezés. Min­den ágyhoz tartozik egy kis- szék. Ha nincs látogató, a be­tegek a kisszékeket az ágy alá teszik, hogy a kiteknősödött sodronyt fenntartsa. A mosdó­ból a víz nehezen folyik le, A takarítónő már babrált vele, eredménytelenül. A mosdó fe­lett tükör, előtte piperepolc, rajta három fogmosó pohár, .fogkrémmel: Signal. Meeri és Amodent. Az ágyak és az éj­jeliszekrények fehérsége meg­kopott. Alig lehet tudni, hogy a kopás mellett piszkos-e? Az ágynemű — egy párna, egy paplan, lepedő, meg kis- lepedő — agyonmosott. Közte fekszik a beteg. Szinte vízszin­tesen, Lábánál az összehajtoga­tott pongyola, fürdőköpeny, vagy szivacsköntös, az ágy vé­gére akasztva a kórlap. Az ajtó szélesre tárva. A be­tegnek fontos, hogy tudja, mi történik a folyosón. Ki mász­kál, mit beszél és a jövő- menők mit csinálnak. Amikor elérkezik a vizit ideje, egy nő­vér körbefut. Rendet tesz: ki­lincsre zárja az ajtókat. * Szülészet és nőgyógyászat. A szülészet a legnagyobb kí­nok és a legrejtelmesebb, leg­boldogabb pillanatok színhelye. Élet terem a műtőasztalon. Vi- sítón. ráncosán és vörösen. A nőgyógyászat a kétségbe­esett fájdalom otthona. Nem a fizikai fájdalom az ami el­viselhetetlen. amikor kivesznek esy beteg méhet, vagy pete­fészket. A vele járó lelki sé­rülés okoz életre szóló gyöt­relmet. Öröm és bánat. Boldogság és elkeseredettség. Élet és megsemmisülés. Szülészet és nőgyógyászat. * A beteg, amikor először lép a kórterembe, bemutatkozik szobatársainak. Méregetik egy­mást. A kíváncsibbja azonnal érdeklődik az újonnan jött ba­ja felől. A beszédesebbje el is "mondja. De vannak zárkózot- taibbak is. * , A kórházban hajnali ötkor kezdődik az élet. Az éjszakás nővérek meggyújtják a folyo­són, majd sorra a szobákban is a villanyt. Szép jó reggelt kívánnak, újrakötik a sebe­ket, megmosdatják az ágyhoz kötötteket. Hat órakor jön a délelőttös műszak és velük a hőmérőlés. A fürdőszoba előtt gyülekez­ne’* a járóbetegek. Fürtökben állnak az ajtó előtt, s oda­benn a zuhany alatt ketten- hárrnan egyszerre. Az egyik szappanoz, a másik tusol, a harmadik mossa magáról az izzadtságot. A negyedik töröl­közik. A szobatársak együtt mennek. Van aki azzal szóra­kozik, hogy fürdőtársét mére­geti. Azután a folyosón, ciga- rettázás közben társakra talál­va elnevetgél. * Kísviziire reggel nyolc óra tájt jön az osztályos orvos. — Hogy aludt? Hogyan érzi magát? Láza? Étvágya? Pa­nasza? Óhaja? A sebe? A fe­je? A gyomra? Nem evett vé­letlenül szőlőt? Közben kitölti a kórlapot. Az orvost a főnővér kíséri. Felírja, ahogyan az orvos dik­tálja, hogy kinek milyen gyógyszer, vagy injekció jár. Á nagyvizit után osztja ki. ♦ Az ápolónők. Általában rajtuk csattan az ostor. Az orvos — őket terem­ti le, ha valamit nem talál rendben. A beteg — nekik job­ban mer panaszkodni, velük nyűgösködik, még hisztizik is. Az ápolónők között van lelki­lészeten ismeretesebb, gondosabb, de nagyvonalú nemtörődöm is. Amelyiknek vajból van a szí­ve, azt kihasználják': Drága nővérke! Megkér­ném, ha volna ideje igazítsa meg a kötésemet! — Nővérke! Hor.tak nekem tegnap egy kis becsinált le­vest. Ott van a hűtőben. Meg­melegítené? — Kedvesem! Megigazítaná a párnám? — Nővérke! Azt mondta a doktor úr, hogy hétfőn, haza­mehetek. Megkérném, írna egy lapot a falumba a gyere­keknek, hogy jöhetnek értem Nekem nagyon reszket a ke­zem. — Nézze csak nővérke! Hoz­tak egy fényképet a gyere­keimről. Nézze csak! És a csupaszív nővérke igyekszik minden, óhajt telje­síteni. De hol van még a mun­kája! A kezelések, az injek­ciók. az előkészítés műtétre, és a többi mind ... mind... • A nagy vizit, a nagy ese­mény. Jön a tanár! Előtte a híre: — Legyenek szépek! — szól be a nővér a kórtermekbe, mintha a tanár egy szépség­verseny zsűrijének lenne az elnöke. És jön a tanár. Mögötte a slepp. Orvosok és gyakorló or­vosok. A tanár mellett az osz­tályos orvos és a íőnővér. Ilyenkor mindketten nagyon komolyak. A szolgálatkészség sugárzik róluk. Az osztályos orvos, halkan referál. Szinte duruzsol. A tanár mindenki­től érdeklődik: — Hogy van? Neki azt illik felelni; köszö­nöm jól. Csend van ilyenkor. Méltóságos. fegyelmezett csend "" Ha a tanár a folyosón tréfál­kozik, több szólamú férfi hahc- ta harsan. Nevet a slepp. * Délelőtt kezelésre megy, aki­nek mennie kell. Az orvosok operálnak. Amikor nagy műtéi van feszült a légkör. — Ma nagy műtét lesz — mondják a nővérek és sietnek. — Ma tíz órakor operálok — közli az orvos, és leheletnyi izgalom párásítja mondatát. — Nagy műtét van odabenn — s lábujjhegyen járnak a fo­lyosón a betegek. * Az orvosok. A kórház orvosai rendelnek az SZTK-ban is. Reggel nyolc­tól. kettőig. Havonként vált­ják egymást. Ilyenkor sem mentesülnek a kórházi éjsza­kai ügyelet alól. Este hat óra. Dr. X. — már reggel nyolctól kettőig telje­sített egy műszakot. — Asszonyom! Ma nyolcvan­szor mondtam, hogy csókolom. Mit nyolcvanszor! Százhatvan- szr. Amikor bejött a beteg, még amikör távozott. Mint egy papagály! Hát orvos az ilyen?! Köszönőember. — Mi a panasza? — érdeklő­döm. „Ó semmi, csak bent jártam a piacon, és .gondoltam megnézetem magamat” — így a válasz. „Ja! Tessék! Itt min­denkit megvizsgálunk. Tessék!” így megy ez. Más orvosok is mondják, hogy sok a beteg. Köztük az álbeteg sem kevés. Ez alól a nőgyógyászat sem kivétel. Délelőtt a rendelőben. Azután az éjszakai ügyelet Van amikor pihenhet az orvos. De „befuthat” egy-két szülés is. Szólíthatják a nővérek rosz- szul lett, vagy nyugtalan be­teghez. Mindegy milyen volt az éjszakája, reggel nyolckor ismét a rendelőben kell len­nie. * Aki az ágyban fekszik vagy türelmes, sorsába törődő, vagy nyűgös, nyugtalan. Van aki csak fekszik és néz a semmi­be. A másik állandóan locsog. Az egyik sokat alszik, a mel- lete lévő folyvást eszik. Még éjjel is. Akad, aki hatvan ci­garettát elszív naponta. Van alti szüntelenül olvas. A nők könnyen elsírják magukat Sírnak, a múlton és sírnak a jelenen: ha nem jött látogató, ha felmegy a lázuk, vagy ha éppen nem mutat hőemelke­dést a hőmérő. Sírnak, ha nem jön. be a férj és mérgükben is tudnak sírni, ha bejön és összevesznek vele. a — Fiú! Négy kilós fiú! Szép, négykilós gyerek ! — ragyog az orvos arca, amikor kijön a szülőszobáiból, s válaszol a fo­lyosón ácsorgó hozzátartozó izgatott kérdésére. Fáradt? Le­hetne. De nem látszik rajta Az öröm letörli a fáradtságot — Fiú! — Boldog. Ezért lett orvos, ezért az örömért szü­lész. e Zárt világ. Akik hetek, vagy hónapok óta lakói ennek az életnek, felokosítják az úja­kat: melyik orvosnak mi a bo­gara, hová szabad és hová nem a törölközőt tenni, melyik ápolónő kedves és melyik dur­va, goromba, kitől mit lehel kérni és mit érdemes várni, a frissen operáltnak mit szabad ennie, s a hőmérőt mennyi ideig szabad bent hagyni, hogy ne szökjön túl magasra a láz, s milyen hangosan szabad hallgatni a táskarádiót. « A műtősök. Cipelik, vetkőztetik a nőket. Cipelik a műtőasztalra s visz- sza a kórterembe, a súlyosabb eseteket az akut szobába. Előt­tük senki nem szégyenkezik. Szabad idejükben kávét főz­nek. Két forintért árulják. Az utóbbi szerepükben válnak népszerűvé, S különösen azéri, mert a frissen főit és jó kávé mellé, ingyen és bérmentve egy-egy sikamlós vicc is jár. A délután a beszélgetés ide­je. Orvos, ha csak valami hir­telen jött rosszullét nem kí­vánja meg, nincs a láthatáron. A betegek sok mindent meg­vitatnak egymás közt. Az egyik leggyakoribb be­szédtéma: ki mennyit és ho­gyan adjon az orvosnak. Le­gendákként terjednek bizonyos esetek. Modják. hogy dr. Z ezer forint alatti borítékot visszaad. Nem fogadja el az ötszázast. — ennyivel ne szúr­ják ki a semét. Beszélik dr. Y- ról, hogy pályája kezdetén meg­sértődött és visszautasította a borítékpénzt, most mér bezzeg akkor háborog, ha csak 150 forintot kap egy szülés után Ki így, ki úgy vélekedik. Az egyik szerint mért kellene ad­ni, hiszen azért fizeti az SZTK-t. A másiknak meg ak­kor nyugszik meg a lelkiisme­rete, ha icite-tt magáért. Az el­látása. a kezelése általában nem rosszabb annak sem, aki a köszönöm mellé nem tesz borítékot. * Erzsi. Tizenhét éves cigánylány Két hónapja szült egy hatal­mas fiút. Büszke rá. Nála komplikációk voltak. Többé nem lehet gyereke. Fel sem fogja ésszel! Büszke a fiára. Két hónapja Erzsi a kedvenc. Mindenki foglalkozik vele. Jönnek-mennek a szülő asszo­nyok meg a betegek, — de Er­zsivel mindnek van dolga. A még negyven kiló sincs leány, gyereke igazán szép. Minden­ki magáénak kéri. Csak azért, hogy hallják Erzsi tiltakozását: — A picikét azt nem adom! Hogyisne! • Este kilenckor villanyoltás a folyosón. Ilyenkor minden be­tegnek ágyban a helye. A szi­gorúbb nővérek (.ízkor a szo­bákban is sötétet parancsolnak. A csendet egy-egy sóhaj, eset- 1"? jajsíió bolydítja meg. El- - ás előtt otthon jár a gon­dolat» Varga János linóleuamuciszete WEÖRES SÁNDOR: A RONC/YSZŐNYEQBŐL Kutyateszi Bálint, Csókaviszi Benedek, Kor-ibasú Pc'er. Csukaszemű Pál, megeszi a szöcskét, fapapucsot, egeret, de ha leves készül, mindnek hasa fáj. Báró és gróf, szeg és sróf, ablak és ajtó, ■riadász és hajtó, fővárosi és vidéki sajtó hirdesse szépséged, rvganyjenekű Erzsébet! HÁROM MORGENSTERN-VERS A KÖLTŐI MENYÉT Patak kövére dobta köpenyéi és ráültette a menyét a menyét. De hát miért? A vigyori hold, pszt, a titokkal kipakolt s csakhamar megtudta a part, bogy az agya­fúrt bestia mindössze rímelni akart. A LÉCKERÍTÉS Volt egyszer egy léckerítés: lécei közt megannyi rés. De meglátta egy építész s odament, este, a csibész s a sok résből. mit kiszedett. magának házat épített. A kerítés csak állt bután, léce réstelen valahány. Siralmas kép! Gyász! Kész Mohács! El is kobozta a tanács. S az építész?- I »!* 1 hazát! Afri- avagy Amerikát. AZ ORROBÉM Orrán, feszítve, lépked föl-alá az Orrobém. A fia: díszkíséret. Nem tud róla a Brehm. Nem tud róla a Meyer. Nem Brockhaus s Rêva1. Lantomból a nap, az ájer e percben csalta ki. Fia a díszkíséret (miként már említém): föl-alá, feszítve, lépked orrán az Orrobém. (Fordította: Szabó Lőrinc.) /

Next

/
Thumbnails
Contents