Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

A ■c i így szerepeltek csapataink a kosárlabda NB Ill-ban ; A Baranya megyei kosárlab­da-szövetség által irányított NB III-as bajnokságban a Paksi Kinizsi, a Bátaszéki VSK á Bonyhádi Cipő, a Dombóvá­ri VSÉ, valamint a Szekszárdi Vasas II női, a Dombóvári ySE, Szekszárdi Vasas, Báta- Széki VSK és a Bonyhádi Cipő férficsapata szerepelt. Általá­nosságban. megállapíthatjuk, hogy együtteseink többsége jól helytállt. Ez különösen a Pak­si Kinizsi női és a Dombóvári VSE férficsapatára vonatkozik. Az őszi szezon a tavaszinál valamivel jobb színvonalat ho­zotté a csapatok kiegyensúlyo­zottabb teljesítményt nyújtot­tak. A férficsapatok közül az el­ső hat helyezett majdnem egy­forma játékerőt képviselt. A hatodik helyezett Bátaszók- nek mindössze hét ponttal Van kevesebb, mint az NB II-be ju­tott PEAC-nak. A Tolna me­gyei csapatok többsége a ta­bella első felében végzett, míg a Bonyhádi Cipő gárdája a kö­zépmezőnyben foglalt helyet. FprFinle ■ DOMBÓVÁRI VSE: A tavaszi mérkőzéseknél job­ban szerepeltek a dombóváriak az őszi idényben. C>k rendel­keznek legjobb játékosanyag­gal, így érthetően kevesebb Volt a kisiklás, a váratlanul rossz eredmény. Ami érthetet­len viszont: a pécsi csapatok élleni rangadókon mindig tu­dásuk alatt szerepeltek és a vártnál nagyobb arányú vere­ségeket szenvedtek. Küzdő­képesség és fegyelmezettség te­rén sokat fejlődtek és egy-két alkalommal — éppen ezért — a vesztésre álló mérkőzéseket is megnyertek. Az idei hajnok- ságbaft, tőlük várjuk a legered-.. ményeSebb ■ szereplést, a baj­nokság egyik esélyesei. A jobb szerepléshez azonban az edzé­sek, számát és “azok tartalmát kellette még tovább javítani. SZEKSZÁRDI VASAS: A csapat- -teljesítménye az őszi' idényben erősen vissza­esett. Énnek főként az az oka, hogy többen egyetemre kerül­tek, míg- a legjobbak közül El- rnäudb katonai szolgálatra vo­ntat .«bé, míg Zsoldos a Buda­pesti, Honvéd játékosa lett. Posta is kevés mérkőzésen sze­repéit' és igazi erősítést csak LáézRó révén történt, aki. jól oldotta meg ‘ a csapatban azt iráttyitó szerepet. Az említett játékosok kiválása matt több váratlan vereség következett, e^ék. közül . hármat mindössze ponttal vesztettek el. Az ieffirt új edzővel' készülnek a rajttá : Hargitai Attila abba­hagyta -&Z aktív sportolást és ő 'látja él az edzői tisztséget. AZ, egyesületnek vannak te­hetséges fiataljai, melyet bizo­nyít, hogy ők nyerték a ser- dtUőbávnokságot. BATASZÉKI VSK: Á. tavasszal tudásuk, alatt szerepeltek, az ősszel viszont fejj avultak, sorozatban nyerték a hangadó jellegű mérkőzése­ket. Főleg magas növésű játé­kosaik voltak eredményesek, és szereztek sok kellemes per- eet szurkolóiknak. Az őszi eredményes helytállásukkal a hatodik helyen végeztek. Hogy mi várható az idén? Ez a já­tékosokon múlik. -Kosaras ber­kekben úgy hírlik, hogy töb­ben abbahagyják az aktív sportolást,- ketten közülük azon g címen, hogy az érettségire készülnek. Mi azonban bízunk abban, hogy az ősszel szerepelt játékosok továbbra is a szak­vezetés rendelkezésére állnak. BONYHÁDI CIPŐ: Az erősen megfiatalított bonyhádi csapattól jelenleg nem várhatunk előkelő helye­zést — ez volt a szakvezetés véleménye. Célul a bajnokság­ban való bentmaradást tűzték ki, melyet sikerrel végrehaj­tottak: a 10. helyen végeztek. Több mérkőzésükön szoros küzdelem után minimális pont- különbséggel maradtak alul. Előszeretettel játsszák az em­berfogást, viszont védekezés­ben nem elég óvatosak, tak­tikailag nagybb fegyelemre lennie szükség. Tehetséges utánpótlással rendelkeznek, melyet bizonyít, hogy ők nyer­ték az ÓIK megyei döntőjét. Az idén minden bizonnyal a bajnoki táblázaton jobb helyet érnek el. Nők: PAKSI KINIZSI: A kitűnő adottságokkal ren­delkező paksi csapat az el­múlt évekhez viszonyítva to­vább lépett előre és sikerült tervük: dobogóra kerültek, a harmadik helyen végeztek. Az idén — ismervén a bajnokság mezőnyét — esélyük van az első hely1 megszerzésére. Az őszi idényben csak az előttük végzett Komlótól, valamint a Pécsig Postástól kaptak 'ki. Vé- dőjátekuk rendkívül felerősö­dött, Pettermann Júlia irányí­tása mellett. Javításra vár vi­szont az edzések intenzitása, az edzések számának növelése. BÁTASZÉKI VSK: Az. egész mezőny legalacso­nyabb csapata Bátaszéké. En­nek ellenére az elmúlt évek­hez képest tovább fejlődtek, Az ötödik helyezésük kellemes meglepetést jelent. Az idén tovább kell javítaniuk rutin­jukat dobásban. Főleg a bün­tető dobásokat kell jobban,ér­tékesíteni. Sok fiatal tehetség áll az edző rendelkezésére, az utánpótlásuk is jé, 'melyet bi­zonyít, hogy a ser'dülőbajnok- ságot a bátaszékiek nyerték. Reméljük, az idén ismét siker­rel szerepelnek a szórós me­zőnyben. BONYHÁDI CIPŐ: 1 A csapattól eddigi eredmé­nyeik alapján jobb helyezést lehetett volna várni. Mérsékelt szereplésükben közrejátszott, hogy több játékos sérülése miatt nem léphetett pályára. Vannak ugyan magas játéko­saik, de ezeket nem tudták kellően kihasználni, csak tá­volról voltak eredményesek. Több mérkőzésen erőnléti problémák is adódtak. Több fiatalt is szerepeltettek, de ne­hezen illeszkedtek be, így nem tudtak olyan teljesítményt nyújtani, mely jobb eredmény eléréséhez vezetett volna. Az idén jobb szereplést várhatunk tőlük, mivel a hírek szerint a Szekszárdi Vasas NB II-es csa- . patából Rózsa Mária vissza-' megy régi egyesületéhez. DOMBÓVÁRI VSE: A vasutascsapat az őszi idényben megerősödött. Külö­nösen Dékány Istvánná játéka jelentett új színt, adott len­dületet a csapatnak. Az ősszel már több meglepő győzelmet arattak. Rendszeree-abben jár­tak edzésre, a szakosztálynál tervszerűbb lett a munka, ami eredményekben is megmutat­kozott. Bízunk abban, hogy az idén több fiatalt beépítenek a csapatba és így a középmezőny­ben tudnak végezni. A bajnokság végeredménye: Nők: 1. Komló 20 20 — 1966:702 40 2. P. Postás 20 17 3 1388:865 37 3. Paks 20 15 5 1200:942 35 4. P. Sportisk. 20 11 9 836:810 31 5. Bátaszék 20 9 11 762:852 29 6. Fonyód 20 9 11 829:912 29 7. Siófok 20 8 12 849:971 27x 8. Bonyhád 20 6 14 900:1131 26 9. Dombóvár 20 5 15 666:1011 25 10. Baja 20 4 16 730:1161 24 11. Szekszárd II . 20 7 13 710:779 26 Férfiak: 1. PEAC 26 23 3 1910:1430 49 2. P. Postás 26 23 3 1 963:1461 49 3. Dombóvár 26 19 7 1941 :1612 45 4. Szekszárd 26 18 8 1 588.1402 44 5. K. Gazdász 26 18 8 1958:1583 44 6. Bátcfézek 26 16 10 1636:1691 42 7. Komlói B. 26 13 13 1620:1565 39' 8. K. Vasas Iz. 26 12 14 1635:1645 38 9. Szigetvár 26 12 14 1498:1697 38 10. Bonyhád 26 8 18 1657:1988 34 11. P. Főiskola 26 7 19 1423:1784 33 12. Marcali 26 8 18 1540:1893 32xx 13. Mohács 26 2 24 1280:1957 28 14. Siófok 26 2 24 1463:1869 27x A megyei lal»darúgó-baj nokságról V. A megszerzett 18—18 pont­jával a Szekszárdi Dózsa tar­talékcsapata és Tengelic is az élcsoportban végzett. Őszi tel­jesítményüket mi így láttuk. 6. Sz. Dózsa II. 15 7 4 4 36—19 18 Az NB II-es szekszárdi együttes tartalékcsapata első vereségét a 4. fordulóban Fad- don szenvedte el. A 2.0-as Ve­reség annál is inkább meglepő volt, mivel a faddiak addig nem szereztek pontot. Ezután a 12. fordulóig jól hajrázott a Dózsa II. legénysége és 10'pon­tot gyűjtött. A Simontornyán elszenvedett 5:0.-as vereség két hellyel juttatta hátrább á csa­patot a bajnoki tabellán. Egy győzelem következett Szedres ellen, majd újabb vereség Tengelicen. A bajnokság záró fordulójában hagy * küzdelem, után igazságos pontosztozko­dásra került sor Fornádon. A csapat összeállítása gyak­ran változott, ennek következ­tében a játékereje is hullám­zott. Az NB II-es keretből Li­zák, Freppán, Zielbauer, Si­mon, Vábró is szerepelt a tar-, talékcsapatban. Ezeken a talál­kozókon hengereltek: Bölcske ellen 6:1, Tamási ellen 7:1, Tolna ellen pedig 7:0-as győ­zelem. Jerabek Jenő edző együttes® a hullámzó őszi sze­replést 60 százalékos teljesít­ménnyel zárta. Hazai pályán nem szenvedtek vereséget, mindössze Bátaszékkel szem­ben vesztettek pontot. Nyolc idegenbeli találkozóból csak Tamásiban győztek, Fornádon. Kisdorogon és Gyönkön egy- egy pontot szereztek. A csa­pat által lőtt 36 gól 15 játékos nevéhez fűződik — a dombó­vári Vida egy öngóllal besegí­tett — közülük Gulyás 8 eset­ben talált az ellenfelek -kapu­jába. A 15 forduló során két játékos állt a fegyelmi bizott­ság előtt. A felnőttek eredmé­nyeit messze túlszárnyalta a Dózsa ifistáinak sikeres sze­replése. Az ifjúsági csapat 7 pontos előnnyel, veretlenül és 71—13-as gólkülönbséggel vé­geztek az első helyen. 7. Tengelic 15 7 4 4 31—25 18 Teljes jogú versenytársként kell számítani a bajnoki címért folyó küzdelemben Tengelic csapatára is. Három pont nem behozhatatlan előny, — vallják a tengettelek — különösen ha figyelembe vesszük, hogy a lis­tavezető Dombóváron kívül Bölcske ellen is hazai pályán játszanak tavasszal. A tengeli- ci csapatból ősszel több játé­kos kivállt felsőfokú tanulmá­nyai miatt. Helyükre kevés rutinnal rendelkező fiatalok kerültek, ennek ellenére sike­res sorozatot produkáltak. A bajnokság 1—10. fordulójában csupán Fornádtól szenvedtek .vereséget. A hátralévő öt talál­kozón gyengébben ment a csa­patnak, Dombóvárról, Kisdo- rogról és Dunaföldvárról pont nélkül tértek haza, ottho­nukban nyertek Szedres és a Dózsa II. ellen. A csapat őszi teljesítménye 60 százalékos, ezen belül a hazai pályán 43,4 — idegenben pedig 16,6 száza­lék szerepel mérlegükön. A gyenge vidéki szereplésben közrejátszott, hogy a két ta­lálkozón csupán egyszer nyer­tek és három esetben döntet­lenül játszottak. A 25 góljuk­ból »otthon hetet, idegenben ,18-at kaptak. A Jilling által irányítót}; csatársor 29 esetben talált az ellenfelek hálójába, további két góljukat az Alpári SE és a Bölcske elleni mérkőzésen a vendégcsapat öngólja jelentet­te. Az Alpári SE elleni talál­kozón egyébként a tengelici Világ is feliratkozott az öngó­losak listájára. Három játékos került kiállításra ősszel. A csa­pat gólrekordere a 13 gólos Jilling, rajta kívül további hafc játékos volt még eredményes. if---. *— F —■■ Angol FIFA-játékYezetők emlékeiből Dagnall, Finney, McCabe, Craw­ford,' Howley, . Taylor. és Clements, Hét FIFA-játékvezető az an­gol elitgárdából. Mindannyian nagy nemzetközi rutinnal rendel­kező, sokat látott és Tapasztalt sportemberek. Méltán érte őket, mint a VB-t rendező ország leg­jobb játékvezetőit, a megtisztelő kitüntetés : a FIFA jelölése alap­ján szerepelhettek az 1966. évi angliai VB-n. Dagnall két (Ma­gyarország—Brazilia, Portugália— Szovjetunió) míg McCabe (Por­tugália—Brazília) és Finney (NSZK—Uruguay) égy-egy világ- bajnoki találkozót vezetett több­kevesebb sikerrel. A többiek part- jelzősködtek. A fentieken kívül, az angol FIFA-játék vezetők neveivel rend­szeresen találkozhatunk továbbá a különböző európai országok közötti válogatott, valamint nem­zetközi klub-, és kupamérkőzése­ken. Közülük többen, így: Dag­nall, Finney és Howley több íz­ben is kaptak meghívást külön­böző dél-amerikai országokba. Ezek után ismerjük meg a ki­tűnő angol FIFA-játékvezetők szé­les skálájú nemzetközi sport- pályafutásának néhány érdekes, emlékezetes élményét: KEVIN HOWLEYfi Az általam vezetett sok-sok nemzetközi klub-, kupa- és nem­zetek közötti válogatott mérkő­zések közül ma is maradandó emlékként él bennem a Manches­ter United—West Bromwich Al­bion Angol Kupa visszavágó mér­kőzés, amely nem sokkal a Manchester United csapatának 1958. évi borzalmas légikatasztró­fája után került sorra. Sokáig úgy volt, hogy a Man­chester United nagy vérvesztesé­get szenvedett csapata nem is tud kiállni erre a — számára je­lentős — találkozóra. Végül is győzött a sport határtalan szere- tete. A csapat életben maradt játé­kosai, megsebzett szívükben mély gyásszal, de ugyanakkor elszánt győzni akarással, több tartalék­kal kiegészítve játszották le a mérkőzést. És győztek 2:1 arány­ban — olyan lelkes, csupaszív játékkal, amelyről legfeljebb csak álmodhat, valóságban azonban csak nagyon ritkán lehet része egy játékvezetőnek. * Sokat olvastam és hallottam már arról, hogy kontinensünkön mily hatalmas tomboiással és füttykoncerttel fogadják a szur­kolók a játékvezető számukra nem tetsző ítéletét. Nos, első nemzetközi mérkőzé­semen, a bécsi Práter-stadionban, az általam vezetett WSC—Dukla Praha EK mérkőzésen, a honi csapat ellen megítélt és a cseh csapat győzelmét jelentő ll-es büntetőrúgás alkalmával mindezt személyesen is volt alkalmam ta­pasztalnom. Szerencsére azonban, voltak já­tékvezetői sportpályafutásomnak kedvesebb, derűs emlékei is. Méltán sorolhatom ezek közé azt a mai napig is egyedülálló angol játékvezetői csúcsot, amely szerint 1960-ban alig 35 éves fej­jel, Wembleyben százezer főnyi néző előtt, játékvezetője lehettem a Wolwerhampton Wanderers- Blackburn Rowers Angol Kupa­döntő mérkőzésnek. Ugyancsak örökké felejthetetlen emlékeim közé tartozik az 1964. évi dél-amerikai utam, amikor egyetlen mérkőzés, a Dél-Ameri- ka bajnokságát eldöntő: Nációnál (Uruguay)—Colo-Colo (Chile) ta­lálkozó levezetéséért 7500 mérföl­det utaztam Londontól Monte- videóig... Boldog és büszke vagyok, hogy mindezt rajongásig szeretett sportomdn a játékvezetésen ke­resztül érhettem meg... KENNETH DAGNALIiS Mindenkor rajongó szeretettel szolgáltam a sportot, melynek során átéltem sok keserves órát, de volt nagyon sok érdekfeszítő élményem és gyönyörű emlékem is, amelyeket sport nélkül talán sohasem érhettem volna meg. Utazásaim során megismertem országokat, világrészeket, népe­ket, szokásokat, történelmi emlé­kű nevezetességeket. Az emléke­zés képzeletbeli szárnyain szíve­sen gondolok vissza a győztesek túláradó, boldog mosolyára, a vesztes csapat lehangoltságára, a mérkőzések utáni, baráti hangu­latú bankettekre, a külföldön megismert sok, kedves jobarátra.« Szép volt... csodálatos volt. ERNEST CRAWFORD; Nem hiszem, hogy játékvezető kollégáim valaha is vezettek vol­na mérkőzést helikopterről... Mint az Angol Királyi Légierők tisztje, számos légibravúr után határoztam el, hogy egyik leg­közelebbi, barátságos mérkőzése­met helikopterről vezetem. Az elhatározást tett követte. A mérkőzés színhelyén ez al­kalomra összesereglett kíváncsi nézők tomboló üdvrivalgása kö­zepette ereszkedtem" le helikop­teremmel a pályaközépre. Miután megtörtént a helyvá­lasztás, újból magasba emelked­ve adtam jelt a játék megkezdé­sére. Egyik kezemben a gép kor- mányrúdja, másikban a külön­leges éles sípom. A motorra sze­relt hangtompító tette lehetővé, hogy sípomat még- 10 méter ■ ma­gasságból is jól hallották a játé­kosok. Az eléggé változatos, nagyira­mú játékot kitűnően tudtam kö­vetni és még az úgynevezett „rejtett szabálytalanságok” el­bírálása sem okozott különösebb nehézséget. Csupán egyszer kel­lett „kényszerleszállást” végre­hajtanom, amikor az egyik játé­kost sorozatos szabálytalanságok miatt figyelmeztettem. A játékosok térölelő, hatalmas rúgásaik során, akaratlanul, lab­dáikkal többízben is eltalálták gépemet — a nézőközönség leg­nagyobb örömére. Gépem azon­ban, a labdarúgás szabályai sze­rint ezúttal éppoly pályaiiartozék- nak számított, mint a szöglet- zászló, kapufa, vagy netán a já­tékvezető. Egyszóval: vállalkozásom min­den tekintetben sikerült. A szakvezetők és a lapok el­ismerően nyilatkoztak kísérletem­ről — mondván: „A helikoptered Crawford magasszintű játékveze­tést mutatott be!”... Büszke voltam merész kezde­ményezésemre, amellyel — gon­dolom — a jövő játékvezetésének új távlatait nyitottam meg. De legbüszkébb Fülöp edin- bourghi herceg levelére voltam, aki szintén elismeréssel adózott bátor kísérletemért. Egy biztos : Crawford angol FIFA-játékvezetőnek és esetleges követőinek a jövőben a „nép- harag” elöl nem kell a rendőr­ség segítségével a pályák kis­kapuin keresztül menekülnie.. Kedvenc helikopterén, — ha a helyzet megkívánja — mindenkor „angolosan” elrepülhet a mérkő­zés színhelyéről... „ÍM FINNEY: Az angol FIFA-játék vezetők számára a legnagyobb megtisz­teltetést jelenti a hagyományos Angol Kupa-döntő vezetése. 1962. május 5. örökké emléke­zetes dátuma ez játékvezetői sportpályafutásomnak, amikor is játékvezetője voltam az oly nagy érdeklődéssel várt: Tottenham Hotspur—Burnley kupadöntőnek. Bemenni a százezer nézővel zsú­folásig megtelt Wembley stadion­ba, az érdeklődés középpontjába kerülni egy olyan nagy sport- eseményen, amely ünnepet je­lent minden angol ember számá­ra, nem egyszerű dolog. A sza­vak nem is tudják kifejezni, mit érez ilyenkor az ember... A mérkőzés után engem is be­mutattak Fülöp edinbourghi her­cegnek és őfelsége * Erzsébet an­gol királynőnek, akinek kezeiből ez alkalomból egy értékes arany­plakettet kaptam. Lehet-e ennél szebb és mara­dandóbb emléke egy játékveze­tőnek?... /

Next

/
Thumbnails
Contents