Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

Beszélgetés egy új KISZ KB taggal Titkon minden ifjúsági veze­tőnek vágya volt, hogy a KISZ-kongresszus munkájában részt vehessen. Ha megkérdez­zük a KISZ-korosztályú fiata­lakot, szinte mindegyik tudna javaslatokat adni a szervezet ■ további munkájához. S akinek sikerül eljutni a legmagasabb ifjúsági fórumra, sokáig szí­vesem emlékszik vissza az ese­ményekre. Szabó Andrásnét kérdeztük, aki a KB tagja lett. Szabó Andrásné a Szekszárdi Műszergyár igazgatási előadó­ja. Itthon gratulációk, jókí­vánságok és természetesen ér­deklődők fogadták. Sokan tet­ték fel a kérdést: — Milyen érzés KISZ köz­ponti bizottsági tagnak lenni. — Nehéz megmondani, ter­mészetesen jó és felelősségtel­jes érzés, — válaszolt. Ami, kor 1962-ben felvettek a KISZ- foe, nem is gondoltam arra, hogy kilenc év múlva KB-tag leszek. Hatvanötben tettem le .az esztergályos szakmunkás- vizsgát, akkor már tisztában voltam a mozgalom célkitűzé­seivel, és mondhatom. hogy magával az élettel is megis­merkedtem. A vizsgák után újból tanultam. Levelező tago­zaton végeztem el a gépipari technikumot. Hetvenben fe­jeztem be. Ez az év több szempontból js döntő volt az életemben. Felvettek az MSZMP-be,és férjhez mentem. Jelenleg a gyár Öt alapszerve- zete - egyikének a titkára és hetvenegy december tizenegye- dike óta a KISZ Központi Bi­zottságának ; a tagja vagyok. — Milyen tapasztalatokkal tértgl haza, a kongresszusról? ' — N,agyon sok tettrekész fia­tallal találkoztam. Küldöttár- saim is átérezták, hogy ők egy nyolcszázezres tábor képvise­lői, munkájukat figyelik, vár­ják. eredményeiket. Engem az ifjúmunkás szekcióhoz . osztot­tak. Fel, is szólaltam-. A KISZ- korosztályú lányok és, fiatal- asszonyok helyzetéről számol­tam be Tolna megyei példák" alapján. A KISZ-kongresszus kimondta, hogy kiemelten kell foglalkozni a jövőben is a munkásfiatalok életével. Erősí­teni kell a KISZ kommunista jellegét, őszinte véleménnyel segíteni a KlSZ-munka haté­konyságát. Javítani kel! a me. zőgazdaságban dolgozó fiatalok kulturális helyzetén. Az el­mondottak természetesen, csak kis ; tp.redékei a kongresszuson elhangzottaknak. Az ifjúsági hangjátékfesztivál győztesei Az 1971. december 4—12 kö­zött a KISZ VIII. kongresszu­sa tiszteletére megrendezett hangjátékfesztivál darabjaira adott szavazatokat összegezték a Rádió ifjúsági osztályán. A közönség díját és a KISZ Köz­ponti Bizottságának első díját — Hogyan tudod itthon hasznosítani .tapasztalataidat? — Az első volt hogy beszá­moltam a. kongresszusról, az alapszervezetemnek, munkatér, saimnak, barátaimnak. A Vas­ipari és a Moziüzemi Vállalat KISZ-szervezetei meghívtak él., ménybeszámolóra. ' ■ Megpróbál­tam nekik, úgy elmondani a négy nap történetét, hogy ez számukra is élményszerű le­gyen.’ Szélesíteni kell a KISZ megbízatási rendszert, fejlesz­teni kell a fiatalok képzését. Az alapszervezeten belül ezek a legfontosabb tennivalók. — Végül engedj meg egy személyes kérdést. A férjed nem szól bele a munkádba, ami minden bizonnyal sok időt elvesz a családtól? — A férjem jelenleg katona, februárban szerel le. Ebben a dologban már megegyeztünk, segíteni és támogatni fogja .mozgalmi munkámat. Hazafi József Dunántúli kémikusok • 1972-ben is megrendezik £ 'dunántúli középiskolások ké miaversenyét, amelynek leg fontosabb célja a' vegyipar lián ti érdeklődés felkeltése és a magasabb természettudomá nyos műveltség kialakítása. À t versepy anyagát a veszprémi '!"égyét&m ’ neves 'pföféSsSorai éá ■ '-a dunántúli megyék kémiá s^akfelügyéloi áll/tották össze. Március 18-án GÿSrSït dől "él, ki. is á legjobb dunántúli ifjú kémikus ! Klári negyedszer megy külföldre Neve: Szigeti Klára. A gyön- ki gimnázium tanulója. Máso­dikos. Mindennap utazik. Szá­razáról jár be Gyönkre. Édes­apja vasutas. Édesanyja tsz- tag — a gyönki tsz növényter­mesztő brigádjában dolgozik. Velük él nagymama is, aki ha­vonta 305 forinttal, az öregsé­gi járadékával egészíti ki a családi kasszát. Kláriék hárman vannak test­vérek. Ö a középső. A család szerényen, de biztosan él. S talán emiatt alakult ki Klári­ban az a nagyfokú szerénység és biztosság, ami legfőbb jel­lemzője. Hogy mit jelent ez? Klári az osztály egyik legsze­rényebbje, ugyanakkor tudása a legbiztosabbaké között van. — Nincs az, életnek olyan területe, ami Klárit ne érde­kelné, vagy amihez Klári ne értene, — mondja róLa igaz­gatója. — Több tárgyban pe­dig kiemelkedő tehetség. Ta­nárai és társai nagyon szere­tik. Értékelik benne, hogy mindent komolyan vesz. A hoz­zá hasonló munkásszármazású diákok igazán megérdemlik a segítséget, a támogatást! Amikor Szárazdon jártunk, Klári betegen feküdt. A kékbe csomagolt könyvek és füzetek közül alig látszott ki. Tanult, meg olvasott. Felváltva. — Mi a kedvenc tantárgyad? — Hát nem is tudom. Na­gyon érdekel a történelem, de az irodalmat is szeretem. Per­sze a nyelvek .. -. Szép a nyelv- tanulás és hasznos. Egyébként német tagozatos vagyok. Ja ... és a sportért is rajongok. — Mindenre jut idő? — Az idő soha nem elég. Nem bánnám, ha a napok kétszer 24 órából’ állnának. — Mégis, hogy gazdálkodsz az órákkal? — Reggel fél hatkor kelek, s negyed nyolcra érek Gyönk-, re. Vagy átismétlem a leckét, vagy átmegyek az általános is­kolába, ahol raj vezetőhelyet­tes vagyok. Szívesen végzek mozgalmi munkát,.. Folytat­va a napomat, délután a ta­nulószobán vagyok. Amikor1 hazamegyek, s nincs már lec­kém, levelet írok a szovjet, vagy a német barátnőmnek, olvasok, zenét hallgatok a rá­dióban, vagy tévét nézek. Va­csora után elmosogatok és rendet rakok • a konyhában Azután úgy tizenegyig megint olvasok. — Nekem nagy boldogság» hogy tanulhatnak a gyerekeim. Ők, f oly tátják, amit én abba­hagytam — szól közbe Klári édesanyja. — Hiába voltad! kitűnő, tanuló, nem tanulhat tfím tovább. Szüleim . idősek voltak, meg nem is jutott pénz a tanulásra. - örültünk, ha megéltünk. Igaz, most sem verjük a pénzt, de jól meg­vagyunk. Mindenre jut. Klári idén nyáron negyed­szer megy külföldre. Külföldi útjait mind jutalomként kap­ta. Általános iskolában járási történelemversenyt nyert, s két hetet töltött Karl-Marx- Stadtban a járási tanács ju­talmaként. Ezután a Szovjet­unióban üdült. Az elmúlt év­ben a gyönki gimnázium hon­ismereti szakköre nagyon jól szerepelt a megyei döntőn. Klári tudása kiemelkedett, s így a zsűri különdíját — egy­hetes külföldi utat — kapta meg. — De az előtte lévő nap volt •a legboldogabb. Akkor, kaptam meg a „Kiváló ifivezető” ki­tüntetést, és az egyhetes juta­lom utat Ogyesszába. Ugyan­azon a napon édesanyám mi­niszteri oklevelet és kétezer forint jutalmat kapott jó mun­kájáért. . — Milyen pályára készülsz? — Régész vagy újságíró sze­retnék lenni,. — vhm — Az idén 22000 paneles lakás épül az országban Sas Béla, az MTI munka­társa jelenti: Az építésügyi ágazat számí­tási anyaga szerint az idén a népgazdasági tervben előirány­zott csaknem 75 000 lakásból majdnem minden második új otthon, összesen 35 600 lakás mái korszerű technológiai módszerekkel épül fel. A leghatékonyabb módszer­rel, a paneles építésmóddal két évvel ezelőtt 14 400, ta­valy 17 000 lakás épült, s az idén mintegy 22 000 új otthon átadása az előirányzat. Eb­ben az évben tehát a koráb­binál gyorsabb ütemben ter­jed a paneles lakásépítési módszer. A legutóbb Szegeden átadott új létesítménnyel együtt ugyanis jelenleg már hét nagy házgyár és hat ki­sebb panelüzem szállít kor­szerű falelemeket a lakásépí­tő vállalatoknak. Ebben az évben fognak hoz­zá az építők az évi 2400—2400 lakásos veszprémi és kecske­méti házgyár kivitelezéséhez majd később az évi 2000 la­kásos szombathelyi új házépí­tő kombinát megépítéséhez. A negyedik ötéves terv végén tehát már összesen 17 gyártó bázisa lesz az országban a korszerű paneles lakásépítési technológiának. Ez a hálózat lehetővé teszi, hogy gazdasá­gosabban, az eddiginél rövi- debb szállítási távolságokon láthassák el az ország épít­kezéseit korszerű panelekkel. A házgyári, paneles építés­mód továbbfejlesztésében rendkívül jelentős munkát fe­jeznek be most a 43-es Építő­ipari Vállalat, a Tervezésfej­lesztési és Típustervező Inté­zet, a BUVÁTI és a LAKÖ- TERV szakemberei. Az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium felkérésére kétéves vizsgálat alapján pontos mű­szaki részletekbe menő javas­latokat dogoztak ki a házgyá­ri termékek méret- és szer­kezet-egységesítésére, a csere- szabatosság feltételeinek meg­teremtésére. Ez a nemzetközi viszonylatban is jelentős mun­ka lehetővé teszi, hogy a kü­lönféle házgyárakban gyártott termékeket bárhol felhasznál­hassák, s miután nem az épü­leteket. hanem csak a födé­mek, a falpanelek, a szerkezeti csomópontok méreteit egysé­gesítették., mód nyílik az ed­diginél jóval nagyobb variá- ciójú háztípusok gazdaságos gyártására. A városképek egy­hangúságának feloldását se­gíti tehát ez a méret- és szer- kezetegységesítés. ^ Ez az egységesítés hosszabb távú, öt-tízéves program, amely megnyitja az utat a gazdaságos' katalógus alapján történő tervezéshez, a magas színvonalú munkaszervezéshez, a gépi programozáshoz is. Kisiparosok szemszögéből Beszélgetés az új jövedelemadózásról 1972. január 1-től új jöve­delemadó-rendelet lépett élet­be. Milyen változásokat tartal­maz az új rendelet? — kérdez­tük dr. Palásthy Páltól, az adóközösségi hivatal vezetőjé­től. — A jövedelemadózás igaz­ságosabbá, reálisabbá tétele miatt új, differenciáltabb rendszer lépett életbe január 1-től. Ebben az évben felmé­résre kerül az összes iparos körülménye, jövedelmi viszo­nya, hogy megfelelő adatok birtokában történjen a továb­biakban az adózás. Január 15- ig minden kisiparosnak — az átalányozottnak és a jövede­lemadózástól mentesnek is — adóbevallást kell adnia a ta­nácsokhoz. — Ismét felülvizsgálják az iparosok tevékenységének jel- .legét. Milyen gyakorlati kö­vetkezményei lesznek ennek az in tézkedésnek ? — A szolgáltató jelleggel ■kapcsolatban módosították az eddigi rendelkezéseket. Szol­gáltatónak minősül az az ipa­ros, akinek a bruttó bevételé­ből a termékelőállítás bevéte­le nem haladja meg az ötven 'százalékot, de nem haladja meg a 3D ezer forintot sem. Ezek az iparosok az egyéb fel­tételek mellett — melyek azo­nosak az eddig érvényben lé­vőkkel — átalányt fizethetnek. — Hogyan változtak meg az adómentesség feltételei ? — Az új rendelet értelmé­ben ettől az évtől azok az idős és rokkant iparosok kap­ják meg a jövedelemadózás alóli mentességet, akik fő fog­lalkozásként, lakossági igények kielégítése céljából, alkalma- .zott és társ nélkül folytatják tevékenységüket, földingatla­nuk 800 négyszögölnél (2377) négyzetméternél) nem több, valamint jövedelmük összege nem haladja meg az évi 35 ezer forintot. (Lehet közületi bevételük is. de az nem lehet több, mint az összbevétel 50 százaléka.) — RészesülTiet-e adómentes­ségben fiatal iparos is? — Igen. Abban az esetben, ha szolgáltató tevékenységet folytat ötezer vagy kevesebb lélekszámú községben, vagy ennél nagyobb község, város ellátatlan területén és évi összjövedelme nem haladja meg a 48 ezer forintot. (Az összbevétel 30 százalékánál nem lehet 'több a közületi be­vétel!) Ez a mentesség két év­re illeti .meg az iparost. A kedvezményt azonban elveszti, aki két év lejárta előtt, illetve a lejárat utáni két éven belül tevékenységét elfogadható in­dok nélkül megszünteti. Az átalányosoknak és az adómenteseknek felhívjuk a figyelmét, hogy január 1-től nyilvántartást kötelesek vezet­ni a napi bevételükről. Bzt az új rendelet előírja és mi szi­gorúan ellenőrizni fogjuk. — Vannak-e változások a kedvezmények vonatkozásá­ban? — Növekedtek az új rende­let alapján a kedvezmények. Többek között tanulónként az eddig 15 százalékos, de leg­feljebb ezer forintos kedvez­mény 1500 forintra emelke­dett. Az idős iparosoknál a kor utáni 50 százalékig ter- . jedhető kedvezmény az eddigi 1500 forint helyett 3000 fo­rintra emelkedett. A kis köz­ségekben dolgozó adót fizető kisiparosok az eddiginél is magasabb községi kedvez­ményben. részesülnek. Ha az ' eddigi 48 ezer forint helyett 60 ezer forintot nem haladja meg adóköteles jövedelmük, akkor ötezer lakosnál kisebb helyen 20 százalékos, három­ezer lakosnál kisebb helyen 6© százalékos kedvezményben ré­szesülnek. Az ő esetükben a közületi tevékenységből szár­mazó .bevétel szintén nem ha­ladhatja meg az összbevétel 30 százalékát., ROZSA GYÖRGY Kamarás István „Lefelé a hegyről” • című ■ ftangjátgbb nyerte. A második díjat 5u- monyi Zoltán „Wert akarod meghallgatni?” .című jjtoiapja, a harmadik díjat pedig Kópa- nyi György „Nyáti történet” című rádiójátéka kapta.

Next

/
Thumbnails
Contents