Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-04 / 2. szám
f t 4 t N apirenden : a programozott élet Emberek a hegyen Korunkban a technika és civilizáció fejlődése hatalmas méreteket öltött s a közeljövőben — mintegy fél évszázadon belül — még nagyobb változásokra lehetünk felkészülve. Az ember, mint biológiai lény, fejlődéstörténete során alkalmazkodott a természeti feltételekhez, élettevékenysége ehhez mérten változott, és állapodott meg. A ma emberét minden eddiginél nagyobb mértékben határozza meg környezete, az erőszakosan és viszonylag rövid idő alatt megváltoztatott környezet, amelyhez biológiailag nem mindig tud alkalmazkodni. A "természetes szabályozás folyamata ugyanis felborul, helyébe az ember által kreált mesterséges szabályozás lép, mely többet árt. mint. használ. A megzavart ritmus Az emberi szervezet működésében normális körülmények között szabályosan is7 métlődő időszakos változások, különféle periódusú ritmusok figyelhetők meg. Közülük legjellegzetesebbek az élővilágnak a Naphoz, illetőleg a Holdhoz való viszonyából kialakult 24 órás változások, amelyek csaknem minden szervet és funkciókört érintenek. A testhőmérséklet, a keringő vérmennyiség, a máj cukoríelhalmozó-képessége, a vérsavó víztartalma, a vérsej- tek száma, a hormontermelés stb. mind e perióduson belül ér el maximumokat és minimumokat. E bioritmust (alap- ritmust) ív környezet _ sok évezredes hatása alakította ki, örökletessé vált, s csak nagyon nehezen változtatható meg. a ritmuseltérésekhez való alkalmazkodás pedig számtalan bonyolult problémát vet fel. Korunk városi emberének életformája úgy alakult, hogy a pihenés ideje nem mindig esik egybe a szervezet ritmusa szerinti „menetrenddel”. Későn fekszünk és viszonylag korán kelünk fel. ami későbbi felkelés esetén is a ritmusból való kizökkenést jelentené, de így még a szervezet számára sem adjuk meg &zt a lehetőséget, hogy regenerálódjék, kipihenje magát. Életünk legnagyobb része zárt épületekben zajlik le, ami a természettől való elszakadáshoz vezet, kikapcsolva a természeti környezet durvább állapot- változásainak edző hatását. A természetes fényhatások erősségének komoly szerepe van a szervezet 24 órás ritmikus változásainak létrejöttében, ugyanakkor egész életünk során mesterséges fényforrások „kereszttüzében” dolgozunk és pihenünk, ami kétségtelen hatással van az idegtevékenységre és a hormontermelésre. Az emberek túlterhelt és kimerült idegeiket csillapítókkal „frissítik fel” az egészséges pihenés helyett, ami ugyancsak a természetes bioritmus elleni „merényletnek” számít. A közlekedés mai fejlettsége mellett gyors lehetőségünk van a helyzetváltoztatásra, ami rövid időn belül gyökeresen eltérő éghajlati tényezők hatását eredményezheti, teljes kizökkenést idézhet elő a napszakos ritmusból. Táplálkozás és gépkocsi A modern kor rohanó embere nem fordít kellő gondot és időt a táplálkozásra. Pedig nem közömbös, hogy a tápanyagokat milyen gyakorisággal (ritmusban) és milyen el1972. január 4. osztásban vegyük magunkhoz. A táplálkozástudomány az elmúlt ölven év alatt többet fejlődött, mint az a^t megelőző évezredek során. Ám „amit a réven, nyerünk” azt elveszítjük a vámon”, a modern élet állandó időzavarral küzdő embertípusánál ugyanis egyre gyakoribbak a gyomorbélrendszeri betegségek. A mai ember nem, mozog eleget, statikus életét él. Felvonón és gépkocsin közeke- dik, 'változatlan testhelyzetben dolgozik a gép vagy az íróasztal mellett. így a szervezet képtelen mozgás révén felszabadítani fölös energiáit, ami az izmok állándó feszültségéhez vezet, nyugtalanságot okoz. kisugárzó fájdalmakat, szúrást a vállbán és a mellkasban. A nagyfokú fáradtságra való panaszkodás legtöbbször nem a fizikai erő kimerülésére vezethető vissza, hanem éppen a korlátozott mozgásra. Altatószer és koffein Az indokolatlan gyógyszer- fogyasztás világszerte rohamosan emelkedik. Alig van 'olyan gyógyszer, aminek csak egyféle ' hatása volna ; a legtöbb vegyi anyag a szervezet nagyon spkféle működését befolyásolja. A ’ szakemberek megállapították, hogy a „belső óra” állása (a bioritmus)) befolyásolja az orvosságok és- a mérgek elviselésének hatását. Valamely méreg a „belső óra” által megadott bizonyos időpontban 80 százalékos való-, színűséggel halálos lehet, míg ugyanaz az adag ugyanabból a méregből egy másik időpontban csak 20 százalékos bizonysággal halálos. A mai ember fokozott élettempója növeli az élénkítőszerek iránti igényt, amit rendszerint koffeintartalmú, italokkal elégítünk ki. A koffeinnel kapcsolatban paradox helyzet áll elő: segítségével az álmosság átmenetileg leküzdhető, az aktivitás az éjszakába nyúlhat, de az alvásigényt nem csökkenti, a rohanó ember „Időzavarát” tehát nem oldja meg. A normális biológiai ritmus felborítása végső soron a produktivitás progresszív csökkenését okozza, elősegítvén a neurózisok kialakulását és valószínűleg az idő előtti öregedést is. A modem élettempó világszerte befolyásolja az alkohol- és nikotinfogyasztás alakulását is. Ezek károsító, egészségrontó hatásáról talán nem is kell külön szólnunk. Egészséges életmód Sokáig lehetne még folytatni azoknak a modernkori befolyásoló tényezőknek a felsorolását, amelyek mind a normális biológiai ritmus érvényesülése ellen hatnak. A megoldás csak az évmilliós fejlődés során kialakult bioritmushoz való alkalmazkodás lehet. A mindennapos pihenésnek elengedhetetlen és elsőrendű része a megszokott alvás. Tartósan és rendszeresen sem doppingolószerrel, sem más módon az egészség károsodása nélkül a kötelező alvásidőt nem kurtíthatjuk meg. Célszerű lenne az alváson kívüli aktív és passzív pihenés megfelelő kombinálása, váltogatása is. A sportnak, a kertművelésnek, a turisztikának különleges szerenet kell juttatni a hétvégek kitöltésében. Az évi szabadságot lehetőleg egyszerre kell kivenni az arra alkalmas évszakban, ami nem jelenti minden embernél feltétlenül a nyarat. Valójában ez lenne a „programozott élet” tartalma, elszakadás a modern kor által reánk kényszerített ritmustól, visszatérés a szervezetünk egészsége érdekében kívánatos életvitelhez, de élvezvén a fejlett technika minden vívmányát. B. I. Mintha istenek szúrták volna jelzőkaróniak az erdőrengetegbe, úgy feszül az égnek a torony. De nem istenek építették — emberek, tíz évvel ezelőtt. Azóta áll a torony, s ha talán unatkozik, hát tiszta időben az osztrák Alpokat, vagy a Bala+ont figyeli. Ha meg emberre kíváncsi, akkor „lenéz”. Huszonnégy órás váltásokban huszonwaliahányan dolgoznak éjjel-nappal a torony alján. Kab-he-gy. Ha kinti hidegből, hóból érkezik az ember — otthon érzi magát. Otthonos a folyosó melege, a virágok a kis asztalokon, a kényelmes, nem éppen irodai bútorok, s az emberek egymás iránti barátsága teremti ezt az érzést. Meg talán az is. hogy míg a bejáráétól az emeletig ér a látogató. va,,gv hat lábtörlővel találkozik: vigyáznak itt az otthon rendjére. Még a műszerterem sem idegen. Legfeljebb a másodpercekig tartó, de fület íájdító sípoló hang. — Mi ez? •— Mérőhang, állítóhang. Az URH-adás indulása előtt ezer hertz-es hangot adunk. Erre lehet a műszerekkel hangolni. Piros, zöld fények villognak, mutatók indulnak örök határaik között néha meg-megálla- podva a skála egy pontján. Ezerkétszáz dióda, 280 elektroncső és több ezer apró alkatrész hibátlan együttműködésének eredménye az itteni nyugalom. És az embereké! Roszkopf László a torony „parancsnoka”, vezetője az adó születése óta. Ö kalauzom, s idegenvezetőm e furcsa műszeres világban: — Az adó. átadása óta folyamatosan működik. Ninos tartalék, így ha éppen nincs televízióadás. akkor karbantartás, javítás a munkánk. Úgy szoktuk mondani, s ezt nem cáfolták az adó régi felszerelői ü Oœb**îbï<sb egy eve Egy kicsit ünnep utáni nyugalom uralja az üzletet. — Most ráérünk még egy kis beszélgetésre is — fogad a vezető. — De ha az ünnep előtt jön, legfeljebb csak köszönni tudunk. Egy pillanat megállásunk sem volt... A Bartina név rendkívül rövid idő alatt átment a köztudatban egy jelentésváltozáson. Eddig csupán utcanév volt, Szekszárd város egyik jellegzetes felsővárosi utcájának a neve. De erre a névre keresztelték a bátaszéki ÁFÉSZ szekszárdi ABC-kisáruházát is, ami a Béla-téren, a Bartina utca alsó végének a közelében épült. Ma már senkinek sem kell odatenni a „Bartina” mellé az „ABC-áruház''-at, mert senki sem érti félre a lerövidített névhasználatot. Mindennap tapasztalja az ember, hogy ez az áruház rangban, népszerűségben gyorsan felsorakozott a megyeszékhely többi kereskedelmi egységei mellé — Mikor is nyílott tulajdonképpen ez az áruház? — 1970. december 9-én. Tehát most egy éve. —ç Azaz nagyon fiatal — teszem hozzá, s amint végignézek beszélgető-partnereimen, látom, hogy a „vezérkar" is rendkívül fiatal. Az áruház vezetője, Balogh Attila még a harmincon innen van. A két helyettese — Szabó László és Kovács Lajos — nálánál is fiatalabb. — Nemcsak mi vagyunk fiatalok — mondják —, hanem tulajdonképpen az egész személyzet az. Az átlagéletkor nem több harminc évnél . .. — A bátaszéki ÁFÉSZ vállalkozását annak idején meglehetősen merésznek tekintette mindenki, mert hiszen ez területileg elég távol esik a központhoz, nem tartozik a tagsági körzetbe, és meglévő, kiforrott kereskedelmi egységek szomszédságában mindig nagy rizikót jelent egy újabb bolt telepítése. Megtalálják-e a számításukat? — Mint minden indulásnál, Itt is egy sor nehézséggel kellett megküzdeni a kezdeti időszakban. A szükségesnél kisebb létszámú volt a személyzet, a műszaki berendezésben az üzemzaLakosság részére VÁLLALJUK MŰKŐ. LÁBAZATI ÉS LÉPCSŐ ELEMEK, SÍRKÖVEK, KERETEK KÉSZÍTÉSÉT ÉS FELÁLLÍTÁSÁT. BETONOSZLOPOK, BETONBLOKKOK ÉS PADLÓK GYÁRTÁSÁT. Cím : Tolnai Épületkarbantartó Ktsz Tolna, Deák Ferenc u. 9, (28) var üzemzavart követett. Mint mondani szokták,a kerék még nem járódott be, és emiatt döcögött az egész kocsi. Ugyanakkor a vásárlók tömege özönlött az áruházba, az igényeket ki kellett elégíteni. Utólag nézve szinte hihetetlennek tűnik, de a kezdeti nehézségek ellenére is az első hónapban közel egymillió forintot forgalmazott az áruház, majd tovább növekedett a forgalom. Őszintén szólva, nem számított senki erre. Ennek megfelelően az átlaglétszámot növelni kellett, bevezettük a vasárnapi nyitva tartást, stb. — Mivel tudták ilyen gyorsan népszerűvé tenni ezt az üzletet? —• A minőségi árukkal. Több olyan keresett cikket árusítunk rendszeresen, ami nem mindenütt kapható. Mivel a megye- székhelyen sok probléma volt a kenyér minőségével, mi Bátaszék- ről szállítunk ide kenyeret. Bár a távolság áthidalása elég sok gondot jelent, de ezt is vállaljuk, mert azt tapasztaljuk, hogy nagyon keresett a bátaszéki kenyér. A Hőgyészi Állami Gazdasággal szerződésünk van, amely szerint az rendszeresen friss házi húskészítményeket szállít szár munkra. Zöldségfélét közvetlenül tsz-től szerzünk be. Az árkialakítással is igyekszünk vonzóvá tenni az áruházunkat. Jelenlag például az egész városban mi árusítjuk legolcsóbban a tojást. Nem tőlük, közvetlen tapasztalatból tudom, hogy a város távolabb eső részeiből is sokan járnak ide vásárolni. Ha egyszer egy üzlet jó választékkal várja a vásárlókat, azt a távolabb lakók is szívesen felkeresik. Nem kétséges, hogy a megyeszékhely sokat nyert a bátaszéki AFÉSZ-nek ezzel a vállalkozásával, B, f. sem: jobb most. mint- átadáskor. —- ? — Ez talán természetes is, A karbantartással csak a régi színvonalat tarthattuk volna. Az adó erkölcsi kopása nagy, így lépést tartani csak úgy tudtunk, hogy a legmodernebb átalakításokra törekedtünk. Úgy mondják .sikerült. Álmodozó módon járok a. műsaerteremben. Itt ezeken a berandîzéaeken, s a tornyon, múlik százezrek, vagy milliók esti szórakozása. A torony a fél Dunántúlt beszórja. Vas. Zala, Veszprém, Somogy, Győr-?oprom megye lakossága és Tolna megye egy része Kab- hegyrőil kapja a televízió- adást. — S ha hiba van? — Igyekszünk a leggyorsabban kijavítani. Van. amikor a nézők észre se veszik a hibáv, s mi már javítunk. — Mi volt a leghosszabb Kab-hegyi adáshiba? — Egyszer százhúsz percig tartott a hiba kijavítása. De ez csak egyszer volt. Európa- szerte éves szinten mérik az üzemzavarok „hosszát”. A mi adataink a legjobbak között szerepelnek, A műszerszoba örökké hangos. A rádió, vagy a televízió itt „munkaeszköz”. Hallgatni kell, hiszen az ügyeletesen is múlik-múLhat a hang- és a képminőség. — Milyen itt? — Jó. különben nem lennénk itt — válaszol nevetve Tímár András, aki nemrég költözött a hegyre. Igen, felköltözött a Kab-hegy; „kóló. piára”. Itt, ahol — kicsit átkeltve a mondást — csak a madár jár. öt szolgálati lakást építettek. Részben a dolgozók lakásgondjainak enyhítésére, másrészt pedig az ,,arany tartatoknak”. Mert a tél nálha szigorú „rabtartó”, elzárja az egyetlen erdei szerpentint. s akkor a torony bevehetetlen erőd is egyben. Mesélik, yolt egy kemény telük, akkor helikopterről dobtak le élelmet nekik. — De az csúnya tél volt — mondják. — Különben hét- nyolc napig magunk is elvegyünk. — Hogyan? Mivel? — Hát a 3800 kalóriával'? Mondja, evett már székelygulyást kétsaersültted.., ? Ha behavazza az utakat « tél, akkor jönnek az előrecsomagolt „konzerv-kaják”. Az előírás egy napra, egy főre 3600 kalória. Az éléskamra mindig tele van. Talán, romantikus egy kirándulás erejéig az jttani élet. nekem az itteniek élete mégis számikiveteitt&égnefc tűnik. Miért. hát ez az áldozatvállalás ? — Ha annak éreznénk, nem csinálnánk — mondja Roéz- kopf László. — Inkább megszállottság a mienk. Kevesen mennek el innen. Ak; elment, azt is mi küldtük egyetemre, főiskolára. Igaz, van hét szabad státuszunk, de igényesek vagyunk, ide jó szakemberek kellenek. A jó szakemberek többsége viszont szintén igényes — kevesen vállalják a 24 órát, s a fakor uszcs utazást. Miért csináljuk? Nézze, néha eszembe jut, pedig még ugyan-/ csak odébb van. hogy mi lesz, ha nyugdíjba kell mennem. Boldogtalan ember leszek... — Nem unalmas a hegyen? — A hivatás sohasem unalmas. Aki csak munkának tekinti, az nem marad itt. — Szép maguknál a tél — mondom az ablakon kinézve. — Szép. Nézzétek csak azt a fát, hogy meghajolt, a hótól.,, Nézik. A hertz-ek között eddig észre se vették., . S. BODA ANDRÁS
