Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám

Az idén befejeződő nagy beruházásaink egyike a halim- bai bauxitbánya. Képünkön 250 méter mélyen a föld alatt üzemelő szivattyúk. A molekula gyotri az embert — Miért lettél vegyész? — Mert tudni akartam, hogy mi van. a titok mögött. — És ma már tudod? — Tudom. Egy tucat másik titok. Hét, már elfogadott vagy benyújtott szabadalmi beje­lentés részese. Két bevezetett szabadalma mintegy 10 millió forintos megtakarítást hoz az államnak évente, neki pedig személy szerint — a gyártás nagyságrendjétől függően — nyolcvan-százezer forintot. Mi­előtt megismertem, ezt hal­lottam róla: „igazi szocialista karriert csinált...” Neve: Kovács C.ábor, Szak- képzettsége: vegyészmérnök. Foglalkozása : kutató. Munka­helye: Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára. Életkora: harminc év. A karrierről kérdezem. Nevet rajta. — Nem szeretem ezt a szót — mondja később. — Véle­ményem szerint mindenki ér­vényesülhet, de legalább any­nyi múlik a lehetőségen, mint a tudáson... Tizenkét éves korában ha­tározta el, hogy vegyész lesz. — Egy szem szilva döntötte el a sorsomat. Hintsch Tivadar tanár úr a cseppfolyós levegő titkait magyarázta az egyik órán. A Csökkent az átfutási idő és a panaszok száma a szekszárdi GELKA-nál Az elmúlt év első felében problémák voltak a szekszár­di GELKA-sZervizben. Pana­szos telefonj, levelek soka­sága tanúskodott arról,-vala­mi nincs rendben. A panaszok minimálisra csökkenése azt bizonyítja, változás történt a szerviz életében. — Valóban voltok problé­mák és az összes dolgozónk azon fáradozott, hogy csök­kenjen a panaszok száma — mondta Petró László, aki az elmúlt év júniusában vette át a szerviz vezetését, — Most csönd van — ez a munka mL nőségi javulását jelenti. — A panaszok többsége az átfutási időt reklamálta. — Az átfutási idő nem csu­pán rajtunk múlik, hiszen több esetben alkatrészhiány miatt kellett hetekig várakoz­niuk a megrendelőknek. Az­óta az anyagellátásban mér­hető javulás látszik. Hónapo­kig álltak például a Kékes Carmen, Tavasz és Tisza kis- képernyős televíziókészülé­kek, nem kaptunk képcsövet hozzájuk. Az elmúlt év vé­gén megoldottuk ezt a prob­lémát, jelenleg is vannak kis képcsövek a raktárunkban, sőt a centrifugák sokáig hi­ánycikként emlegetett füg­gesztő gumijaiból is elegendő mennyiség áll rendelkezésünk­re. Megkönnyíti munkánkat, hogy a Hajdúsági Ipar Mű­vek körzeti megbízottja két­hetente felkeresi a szervizt, ezért az ő vonatkozásukban minimálisra csökkent a hi­ányzó alkatrészek száma. Ez jelentős eredmény', hiszen a hazánkban kapható erősáramú Korszerű táplálék a talajnak Koncentrált hatóanyagú, dúsított műtrágyák gyártását kezdik meg a vegyiüzemek Uj, korszerű talajtáplálékok nagyüzemi méretű előállítá­sát kezdik meg ebben az év­ben legnagyobb vegyi üzeme­ink. Köztük hazánkban elő­ször készítenek nagy ható­anyag-tartalmú, összetett és komplex műtrágyákat, ame­lyek jelentősen megkönnyítik a szállítási és a mezőgazda- sági felhasználást. A Peremartoni Ipari Rob­banóanyaggyárban már 150 OOO tonnát gyártanak, angol tech­nológiával, a káliumot, fosz­fort és a nitrogént egyaránt tartalmazó komplex műtrá­gyából. A tiszántúli adottságoknak megfelelően keveri a ható­anyagokat a Tiszamenti Ve­gyiművek. Elsősorban káli­umban gazdag hármas ható­anyagú műtrágyát hoznak forgalomba. A Péti Nitrogén- műveknél 90 000 tonnát állí­tanak elő a nitrogén—foszfor tartalmú műtrágyából. Az 1972-es esztendő újdon­ságai közé tartozik a mikro­elemekkel dúsított trágya is. amelyet a Budapesti Vegyi­művekben a Peremartoni Ipa­ri Robbanóanyaggyárban ál­lítanak elő. A növények fej­lődéséhez kis mennyiségben, de elengedhetetlenül szüksé­ges termésnövelő hatású bőrt, rezet, cinket, mangánt, mag­néziumot és molibdént kever­nek a műtrágyába. Szintén a Budapesti Vegyiművek új ter­méke a lindános szuperfosz­fát, amely egy folyamatban fertőtleníti és táplálja a ta­lajt. 1 Újdonság lesz a mész- salétrom; ezt a Péti Nitrogén- művek állítja elő. és fejtrá­gyának használják majd rendkívül gyors hatása mi­att. A műtrágyák választékának bővítése mellett nő a terme­lés mennyisége is: nitrogén műtrágyából hatóanyagban számítva 39 000 tonnával ál­lítanak többet elő. mint az ezt megelőző esztendőben fosz­for műtrágyából pedig 21 000 tonnával termelnek többet. (MTI). készülékek — mosógép, centri­fuga, villanyboyler, síb., — többségét ők hozzák forga­lomba. A tél eddig szerencsé­re nern okozott komolyabb ne­hézségeket, az útviszonyok — néhány naptól eltekintve — lehetővé teszik, hogy műsze­részeink. akik menetrendsze­rint járnak vidékre, a leg­eldugottabb helyre is eljus­sanak egy héten belül. — Milyen mértékben csök­kent ezek szerint az átfutási idő? — 1970-ben a nem garan­ciális javítások átlagos átfu­tási ideje 9,5 nap volt, az el­múlt év elején pedig szintén 9 nap körül teljesítettük vál­lalásainkat. A jobb anyagellá­tás következményeként jelen­tősen csökkent ez a szám. volt olyan hónap, amikor közel hat nap volt az átlagunk. Éves szinten nem készült még el a kimutatás, de az már biztos, hogy kevesebb az átfutási idő. mint 1970-ben volt. — Miért vállalják el önök a gvönki körzet javítási mun­káit? * — Szerelőink a megyében általunk meghatározott körze­tekben dolgoznak. Szekszérd- hoz tartozik Dombóvár és Ta­mási környéké kivételével az egész megye. A tamási szer­viznek kapacitásfeleslege voll» tőlünk pedig távolesik Gyönk. Hőgyész és környékük, ezért 1970 december 1 óta ennek a két községnek a körzete Ta­másihoz tartozik. Azokon a te­rületeken az intézkedéssel gyorsabb lesz a hibás készü­lékek javításának ideje, a mi műszerészeinkre Pedig keve­sebb terület jut, íffv előbb el tudják végezni feladataikat Ennek az átcsoportosításnak az eredménye már a követ­kező hónapokban érezhető — Milyen hálózatbővítésre van kilátás? — A negvedik ötéves terv­ben a GELKA Bonyhádon. Pakson, Bátaszéken és Dunn- földváron tervez feilesz.té*1 melyhez a tanács 4.3 millió forint támogatást adott. A fejlesztést 1975-ig a G El KA fokozatosan hajtja végre. RÚZSA GYÖRGY termoszban hozott cseppfolyós levegőbe beletett egy szem szilvát. Azután kivette és ka­lapáccsal is alig lehetett ösz- szetömi. Akkor szegődött el ei a molekulák világához. Ki­tűnően érettségizett, az egye­temen is jelesen diplomázott. Hét éve dolgozik a Chinoin- ban. Részlegvezetőként kezdte az alapanyaggyártó üzemben, de munkába lépése első per­cétől rendszeresen foglalko­zott kutatással. Erről így val­lott: — A molekulát állandóan győri az ember. És a moleku­la is állandóan gyötri az em­bert. A felfedezések tehát mole­kulákból és gyötrődésekből születnek. A negyedik emelet 42. szá­mú laboratóriumában dolgo­zik. Asztalán könyvek, kísér­leti naplók, szakfolyóiratok. Az ablakon át a gyárépületed kéményeit látni. — Mindenki azt mondja, hogy nagy dolgokat tettéi... Csöndesen de határozottan közbeszól : — Rosszul mondták. — Miért? — Azért, mert nem tettem, hanem tettünk. Minden föl­fedezés egész kollektívákat kíván. Évekig két görcsoldó gyógy­szer: a Papaverin és a Nosoa gyártásának tökéletesítésén, dolgozott. A kutatási kísérle­tek eredményesen zárultak. A harmadik „nagy tett": & Nevigrammon gyártási eljá­rása dr. Mészáros Zoltán ku­tatási főmérnök és dr. Szent- miklósi Péter orvostudományi főosztályvezető közreműködé­sével. A Nevigrammon gyár­tása 1989. március 1-én kez­dődött.. Amikor kezébe vette az első dobozzal, csak forgat­ta. nézegette és észre sem vette, hogy mélyeket sóhajt. — Boldog voltál? — Nem vagyok romantikus hajlam. De ha ez öröm a bol­dogság. akkor igen. — Mit jelent személy sze­rint neked egy-egy új gyógy­szer? Sokáig töpreng, aztán íey íelel : — Hitet. Amíg az ember ku­tat. állandóan kételkedik. A gyógyszérkémiában tízszer és százszor ellenőrizni kell min­dent. És amíg kételkedünk addig hinni sem szabad. Idén kapta meg a „Kiváló feltaláló" kitüntetés arany fo­kozatát. A szakdolgozatok or­szágos pályázatán elnyerte az Országos Találmányi Hivatal elnökének különdíját. Műsza­ki doktori dolgozatában a kü­lönböző nitrogéntartalmú he- terociklusok néhány új szár­mazékának előállításával és kemoterápiás hatásának vizs­gálatával foglalkozott. A szak­ma felismerte és ami lénye­ges: elismerte. Minden új filmet megnéz. Havonta jár színházba, csak a körtárs irodalmat szereti. Van. egy viharvert öreg ko­csija, azzal jár be Budakesziről. Egyetemista-szerelmét vette feleségül, ő is vegyész, szin­tén a gyárban dolgozik, mik- tr ©analitikus. Saját lakásuk még nincs, felesége szüleinél laknak. Négyéves kisfiúk a szülőknél él. Csak a szomba­tot és a vasárnapot tudják vele tölteni. Ha lenne a gyár­ban lakásépítési akció, azon­nal jelentkeznének. Budakeszin kerestem elő­ször. Talán húsz embert is •megkérdeztünk, mondtam, hogy vegyész, de nem ismer­ték. A rendőr sem, a benzin­kutas sem. — A kocsit kellett volna mondanod — jegyzi meg. — Arról vagyok „híres", hogy az én kocsim a legcsúnyább a faluban... Hallgatunk. A laboratórium világa nagyon csöndes. — Szerencsés embernek tar­tod magad? — Attól függ, hogy mit ér­tünk szerencsén, mert ügyes­kedni sokféleképpen lehet, de eredményt elérni csak komoly munkával. A szakdolgozatok pályázata után kiküldtek egy velencei konferenciára. Egyik este bementem a játékkaszinó­ba és a ruletten megtettem egy számot. Háromszor kijött egvmás után. Nyertem. Angol­ból eddig háromszor akartam nyelvvizsgái tenni. Mind a háromszor kirúgtak... Újra visszatérek a szeren­csébe*. — Harmincéves vagy és ne­ved van a szakmában. Vala­hol biztosan közrejátszott a szerencse is. Vagy nem? Ha igen. akkor miben, volt sze­rencséd ? — Jó kollektívába kerül­tem. Sportnyelven szólva, nemcsak játék közben, hanem edzéseken is segítettek. Mond­tam már, hogy véleményem szerint legalább annyi múlik a lehetőségen, mint a tudá­son. Mert a tudást csak meg­felelő körülmények között le­het kamatoztatni. Nekem Mé­száros főmérnök nem volt se rokonom, se ismerősöm, se barátom, mégis úgy segített, mint a tulajdon édesapám... — Ma még minden a ter­mészetes kiválasztódásra van bízva — sorjázza. — És ez enyhén szólva luxus. A nagy­üzemek kétszer vagy — sok helyen — csaknem háromszor annyi mérnököt foglalkoztat­nak, mint amennyire szükség lenne. Épp a minap olvastam, hogy — mindent összeadva — 750 ezer forintba kerül egy- egy mérnök képzése. De' ezt az állam fizeti. Mivel a gyá­rak és üzemek ingyen kapják a mérnököket annyit kérnek, amennyit akarnak. így aztán egy részük jobb esetben tech­nikusi vagy éppen adminiszt­rátori munkakört tölt be. És mindez a főnökökön múlik. A lombikban áramlani kezd a rózsaszínű vegyület. Mér. jegyez és figyel. A számokat hosszú oszlopokba írja. Már- már azt hiszem, hogy meg­feledkezett rólam, de nem. Amikor véges, ott folytatja, ahol abbahagyta. — Ha én lennék az. állam, minden gyárral es üzemmel kifizettetném a mérnökök „ánát". Akkor a gyárak is ar­ra törekednének, hogy mielőbb minden mérnök és technikus visszafizesse saját „árát”. Ak­kor bizony — ha tetszene, ha nem — mérnök lenne a mér­nök és technikus a technikus... A szigorúság és a csöndes indulat szinte ránc olt at vés a homlokára. — Nálam mindenki kapna lehetőséget. Setét szobában szeret egye­dül üldögélni. Ha nagyon fá­radt, csónaktúrát tesz a Du­nán. Zsoltival, a kisfiával legszívesebben KRESZ-t ját­szanak. Három kisautót irá­nyítanak. és közben felverik a házat. Álmodni sosem szo­kott. Mindig mélyen alszik. És gyógyszert sohasem szed. Megfogadtam a főmérnök tanácsát, és hazatérve elővet­tem néhány könyvet a nagy vegyészek életéről, munkássá­gáról. Olvastam és eltűnőd­tem: a svéd Berzelius, az orosz Lomonoszov, a francia Lavoisier, a német Richter, a •hűvös nyugalmú angol Frank­land — és a többiek is mind- mind — harmincéves koruk előtt jöttek rá a lényegesre. A kétségek után akkor hittek, először igazán. NÉMETH 8AN0OR

Next

/
Thumbnails
Contents