Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 18. szám
9 ! \ i I A szekszárdi süllyedő ház Mindenütt határozottabb intézkedéseket A termelésből tavaly kiesett hatvanezer munkanap L Hét esztendőn át mindennap hajnali 4 és 5 között felbőgött Bá tán a motorkerékpár, s Császár József Szekszárd felé vette útját. Szélben., esőben, hóban mindig pontosan érkezett munkahelyére. — Hihetetlenül fárasztó évek voltak. Nem kívánom senkinek az ilyen bejárást. Azért határozott úgy a család, hogy beköltözik Szek- szárdra. Pénzzé tettünk mindenünket, feleségem szülei is nekünk adták amijük volt, sőt kölcsönt is vettünk fel, s elkezdtünk építkezni. 1968 elején lett kész a házunk Szek- szárdon. a Hársfa utca 3 szám alatt. — mondja Császár József. — Boldogok voltunk annak ellenére is, hogy a tanács nem engedélyezte a kétszintes építkezést. De a boldogság nem tartott sokáig. Keserűség tölt el, ha csak rá gondolok, a mi várva várt otthonunkra... És az a legnagyobb baj, hogy bele is fáradtam az egészbe. Mentem mindenhova, kértem mindenkit, hogy segítsenek. Segítsenek az igazamat megtalálni. Egyszerűen nem megy. Hát mi lesz a családommal, — mutat a heve- rőn üldögélő két megszeppent gyerekre — ha egy reggelre ránk dől a ház. Ki lesz a felelős? De nem akarok a legrosszabbra gondolni. Van károm így is éppen elég. S ki koplalja meg újból az építkezést. ha nem a családom? 2. A Mérey utca feletti telepen Császár József volt az első lakó. Miután az építkezéssel 5áró összes kálváriát megjárta. a család, a rokonok és néhány szakember nekilátott a munkának. A domboldalon épülő családi ház padlószintjét Szekszárd Város Tanácsa építési és közlekedési osztálya egy méter 20 centiben határozta meg. Császár József akkor kérte, hogy engedélyezzék magasabbra tenni a padlószintet. De a hatóság minden könyörgés ellenére hajthatatlan maradt. Alig költözött be a család, élénkülni kezdett a környék. Tőlüik jobbra is, balra iá új házak alapozását kezdték meg. Jánosi József, a külső szomszéd fittyet hányva mindenféleépítési engedélyre elkezdte építeni kétszintes házát. Az alapozás után — tehát későn, de nem túl későn — az építési osztály egy méter 80 centis padlószinttel töltötte ki építési engedélyét. 1968. december 11-én, Persze mindez minek? Ha kétszintes, legyen kétszintes, gondolták, s az utólag engedélyezett közel két métert még 8Ó centiméterrel ímegtoldották. A másik szomszéd — Gutái Vendel — egy méter 50 centis padlószinttel építkezett — természetesen engedéllyel. Tehát Császár József házát szinte elsüllyesztették a meredek utcában, mert nyilvánvaló, hogy a két magasabban lévő ház környékéről a csapadékvíz az ő telkére zúdul. És ez még nem is minden. Gutái Vendel és Császár József telke között körülbelül másfél méternyi területet hagytak ki közterület gyanánt. (Ide vízelvezetőt terveztek, csupán a kivitelezés várat magára). Igen ám, de Gutái Vendel nem nézhette a parlagon heverő értékes négyszögöleket, hanem lekerítette magának és Császár József házának közvetlen tövében vízelvezető árkot ásott. Természetesen kicementezni elfelejtette. Hiszen a csapadékvíz, meg az autómosóvíz így is lefolyik. Mi történik szomszédja házával. az számára lényegtelen. Sőt annyira közömbös, hogy Császár Józsefet 'még be sem engedi kerítése mögé, amikor a felgyülemlett iszapot, vagy télen a havat kilapátolná az árokból. 3. A csupán hároméves ház megsüllyedt. Az oldalában foly- dogáló víz meglazította a talajt. A terméskövek között mély repedések tátonganak. A fő és az oldalfal is megrepedt. (Tatarozással kissé eltüntették.) A csinosan berendezett szobák falai is mintha „búcsúzni” akarnának egymástól. A fürdőszoba plafonját egy centiméter széles repedés Választja szét. Ki a felelős mindezért? A szuterénban négy helyiség van. Nem ritka, hogy zivatarkor a földdel egy szintben lévő ablakokon a szomszéd árkából befolyik a víz. — És mire tudjuk ezeket a helyiségekét használni? Lomtárnak. A pénzt ■ pedig beleöltük. — mondja Császár József. — 1969. május 18-án mindezt megírtam az építési osztálynak, de válaszra sem méltattak. Utána többször voltam bent személyesen. Vagy fogadtak, vagy kidobtak. 4. Szabó Zoltán, az építési osztály vezetője: — Nem tudom miről van szó. És különben is mindenhol folyik a víz... Amikor néhány, ez ügyben íródott levelét mutatom, már pontosan tudja, hogy miért járok nála. — S különben ha a Császár azonnal jelentette volna, hogy engedély nélkül építkeznek, akkor most más lenne a helyzet. Akkor még intézkedhettünk volna. — A szomszéd ház padlószintjét még idejében megadták. Válasz nincs. — Hoztak egy határozatot, hogy Gutái Vendelnek 1971. november 15-ig le kell bontania a kerítést. Miért módosították a határidőt 1972. ápri-1 lis 1-re. — Mert a kerítés lebontásából .Gutainak kára származna. — Mennyi? — Hát legalább kétezer forint. — És mennyi kára van eddig Császár Józsefnek? — Nem sok. És különben sem veszélyes az egész, mert nem a víztől repednek a falak. Meg különben is felajánlottuk Császárnak az anyagot, hogy csinálja meg a csatornát. 5. A fenti beszélgetés után egy héttel, január* 17-én, hétfőn Szabó Zoltánnal és egy munkatársával együtt mentünk a helyszínre. — És ha föLmegyünk, akkor? — kérdezte. — Maguk a szakértők, s ha látják a házat, eldöntik, hogy mitől repednek a falak, s hogy ki a felelős. — Mi nem vagyunk szakértőik! — Kár, hogy az építési osztályon nem szakértők dolgoznak. — A szakértők a bíróságon vannak. — A „szakértő” szakértelmet jelent, helyesebben föltételez. De fölösleges a szócsata. Ha ugyan, mindez csak szócsata?! 6. A Hársfa utca 3-as számú ház mellett munkások dolgoznak. Az elmúlt héten a városi tanács megrendelte a csatornaépítést saját költségvetési üzemétől. Szombaton úgy húszán dolgoztak. Hétfőn is kijöttek, de a megfagyott föld nem engedelmeskedik a csákányoknak. — Meg bitumenezni sem lehet ilyen időben — mondja az építésvezető. — Ha a tulajdonos elvtárs beleegyezik — szól Szabó Zoltán — akkor ha jobb idő lesz folytatják a munkát. — Nekem már mindegy, csak csinálják meg. — Akkor betemessük, amit kiástunk? — kérdik a munkásak. — Igen. „Folytatják” a munkát. Szabó elvtárs hazafelé felajánlja Császár Józsefnek, hogy vásárolja meg a két házat1 elválasztó közterületet. — Még ebbe is belemegyek... 7. Császár József 1970 őszén panaszt tett a városi pártbizottságon. Az építési osztály válaszleveléből idézünk: „Az engedélyezés során a helyes utcakép kialakítása érdekében az útterveket mindenképpen figyelembe kell venni, s ehhez kell viszonyítani a padlószinteket. Ez történt az engedélyezés során is. A szomszédok padlószintje azért magasabb, mivel az út felfelé emelkedik. így alakultak ki az 1.20. 1,50, 1,80 magas padlószintek”. (Ha így lenne, szép lenne. De a házak padlószintjei sorrendben a következők: 1,80, 1,20, 1,50. Császár Józsefék a középső házban-laknak.) „A panaszos a vízbefolyást bejelentette szóban osztályunknál, így nyomban a helyszínen szemlét is tartottunk. A helyszíni . szemle alkalmával megállapítottuk, hogy bejelentése alaptalan, mivel semmiféle vízbefolyás nem következett be alagsorába. Az épületén némi repedést találtunk, de ez nem káros hatású, az épület ülepedéséből adódott. Megállapításunk szerint a víz nem a panaszos épülete mellett folyt le, hanem Gutái szomszédja telkén”. (Ha egy épület falai bármilyen ok miatt megrepednek. az mindenképpen káros. Az idézet végéhez pedig he- lyesbítóleg hozzátesszük, hogy a víz nem Gutái telkén, hanem az általa bekerített és bitorolt közterületen folyik le!) 8. — Ki a felelős mindezért? — kérdeztük dr. Nedók Páltól, a városi tanács elnökhelyettesétől. — Sajnos nagyon sok minden függött az építési osztálytól. amelyik az ügyet félvállról kezelte. Hogy az építési osztály sorozatosan hibázott, az bizonyos, de mindez egyáltalán nem menti Gutái Vendelt, a szomszédot Az ő részéről az ügyet csupán egy „pardonnal” nem lehet elintézni. V. HORVÁTH MÁRIA Emberség A TOTÉV KISZ-fiataljai már több ízben jószándékukról, emberségükről tettek tanúbizonyságot. A közelmúltban a vállalat egy ötgyermekes dolgozója, aki Tamásiban lakott, tragikus hirtelenséggel meghalt. ,A férfi felesége felkereste a vállalatot és elmondta: közös tervük volt férjével, hogy házukba villanyt vezettetnek be. Külterületen laknak. Az asszony □ vállalat segítségét kérte a tervbe vett munka elvégzéséhez. Hozzátette, hogy a költségeket természetesen vállalja. A TOTÉV villanyszerelő ifjúsági szocialista brigádjának tagjai tudomást szereztek erről és mindjárt felajánlották, hogy a villanyt társadalmi munkában bevezetik a házba. Felajánlásukat a napokban maradéktalanul teljesítették. A z elmúlt évben a szak- "**■ szervezetek előterjesztése alapján megjelent kor- mányhat:3rozat egyértelműen megállapította, hogy a munkavédelmi helyzet alakulása nem kielégítő. Ugyancsak ném kielégítő a. dolgozók testi épségének és egészségének védelmére hozott rendelkezések végrehajtása sem. A határozat a fennálló problémák sürgős felszámolására hívja fel mind á gazdasági, mind pedig a szakszervezeti szervek figyelmét. Az üzem dolgozói mind szelesebb körét foglalkoztatja, szinte a termelési kérdésekkel azonos súllyal szerepel részükről a munkakörülmények gyorsabb ütemű fejlesztésének igénye. A megye üzemeiben és termelőszövetkezeteiben a múlt évben 2736 ember sérült meg, százzal több, mint a megelőző esztendőben. A balesetekből adódóan közel 60 ezer munkanapkiesés történt. Mondanom sem kell. hosy mennyire riasztó, egyben figyelmeztető számok ezek. Különösén, ha figyelembe vesszük, hogv hat ember vesztette életét üzemi balesetekből adódóan, három embert ért súlyos csonkulás. melynek következtében egyes végtagjaikat vesztették el. Az emberek halála mindig szomorúságot vált ki az élőkből, de az élet rendje szerint mégis bele kell nyugodni, ha az természetes úton következik be. Nem lehet, és nem is szabad azonban belenyugodni emberek értelmetlen pusztulásába, amikor egy kis gondossággal, lelkiismerettei meg lehetne akadályozni azt. A munkavédelem területén a gazdasági és a szakszervezeti szervek több mint két évtizedes eredményes tevékenységet fejtenek ki. Felvetődik a kérdés, miért emelkedett az elmúlt évben mégis számos üzemben a balesetek száma? Miért következett be több üzemben, minta Szekszárdi Vasipari Vállalatnál, a Bonyhádi Zománcgyárban, Alsópéli Állami Gazdaságban, Dunaföldvári Kender- gyárban és másutt a balesetek alakulásában visszaesés, romlás? Kétségtelenül az okok nagyrészt visszavezetnek a szakszerűtlen munkavégzésre és irányításra, valamint az általában ismert helyenkénti rossz műszaki körülményekre. Ma még számottevő az üzemekben azoknak a baleseteknek a száma, amelyeknek közvetlen oka a munkahely rossz állapota, a berendezés, a gép, szerszám hibája és a munkafolyamatok gondatlan megszervezése. De nagyon sokszor közrejátszó tényező a rosszul szervezett felelőtlen munkavégzés is. Az elmúlt évben két ember halt meg az építőiparban. Az egyik a szabálytalan állványozási munkák következtében, a másik szabálytalanul kezelt, illetve üzemeltetett autódaru miatt. Két ember vesztette életét a MÁV-nál, a bátaszéki vasútállomás dolgozói közül. Az egyik a vágányon álló megbontott szerelvény között haladt át, és a szerelvény összezárása közben vesztette életét. A másik ugyancsak a szabálytalan munka, nagyfokú figyelmetlenség áldozata lett. Munka közbeni ittas állapot okozta két embernek a halálát a Tamási Állami Gazdaságban és a szakályi termelőszövetkezetben. Száz dolgozót azért ért súlyos baleset, mert az egyéni védőeszköz használatát mellőzték, illetve a szabálytalanul elkészített, átszerelt berendezéssel dolgoztak. Meggyőződéssel állítom, hogy az intézkedési terv rendszere minden üzemben jó alap ahhoz, hogy a munkavédelmi tevékenység az eddiginél tervszerűbbé váljon. A termelőszövetkezeteinkben iá a munkavédelmi szabályzatok, a kidolgozott intézkedési tervek egyre jobban^ kialakuló tervszerű megelőző tevékenységet eredményezett, A balesetek számának csökkentése az elkövetkezendő időben attól függ, hogy az üzemekben az önállóságból adódó lehetőségeket (anyagi, szervezési, műszaki, stb.) felhasználják és olyan légkört teremtenek, amelyekben mindenki erkölcsi felelősséget is érez a munkavédelmi szabályok betartásáért A vállalati önállóságbő! nem következhet sehol a központi előírások mellőzése, azokat továbbra is még következetesebben kell betartani. Mint ismeretes a központi rendelkezés több feladatot a munkavédelmi oktatás, a biztonsági szemlék, a balesetek kivizsgálásának rendje és több más szabályozását vállalati hatáskörbe utalta. Ez helyes. Nem lehet viszont szó nélkül hagyni, hogy a nagyobb hatáskört nem a jobb munka érdekében használják fel, hanem teret engednek a lazaságoknak: a balesetek okait nem tárják fel, a szemléken felelős gazdasági vezetők nem vesznek részt. Változatlan feladat a leg. több balesetet okozó veszély- forrás tervszerű felszámolására, megalapozott műszaki intézkedés, s a vezetés színvonalának növelése, valamint a munka és technológiai fegyelem megszilárdítása. A fegyelmet megítélésem szerint nemcsak a munkások, hanem a vezetők körében is mindenhol meg kell követelni. Sok éves tapasztalat igazolja, hogy a munkások fegyelme nagyrészt függvénye annak, hogy a vezetők menynyire tartják be maguk is a szabályokat és követelik meg másoktól. Zrínyi János SZMT munkavédelmi főfelügyelő Népírság 3 1972. január 22,
